Eljárások és Teendők Gépjármű Ügyekben: Adásvétel, Átírás és Egyéb Fontos Szabályok

A gépjárművekkel kapcsolatos adminisztráció gyakran tűnhet bonyolultnak, ám az eljárások pontos ismerete elengedhetetlen a zökkenőmentes ügyintézéshez és a jogi problémák elkerüléséhez. Legyen szó adásvételről, tulajdonosváltásról vagy akár egy üzemképtelen járműről, bizonyos szabályokat és határidőket fontos betartani. Ez a cikk részletesen bemutatja a legfontosabb eljárásokat és tudnivalókat.

Gépjármű eladásának bejelentése: Az eladó és a vevő kötelezettségei

Egy jármű eladásának utolsó, ám igen fontos lépése az autó eladás bejelentése: ekkor jelzed a nyilvántartó szervek felé, hogy az autó már nincs a tulajdonodban. Szerencsére a folyamat gyors és egyszerű, azonban fontos, hogy észben tartsd a vonatkozó határidőket, hiszen főleg a te érdeked, hogy időben bejelentsd a tulajdonosváltozást.

Eladóként nehéz lehet eldönteni, hogy mi a helyes határidő az eladás bejelentésére, hiszen még napjainkban is elterjedt, hogy erre a vevőnek 15, az eladónak pedig 8 nap áll rendelkezésére. Valójában a vonatkozó 304/2009. (XII. 22.) számú kormányrendelet alapján a 15 nap az eladóra és a vevőre is vonatkozik, azonban ne feledd, hogy naptári napokról, és nem munkanapokról beszélünk.

Mind az eladónak, mind a vevőnek 15 naptári nap áll rendelkezésére a tulajdonosváltozás bejelentésére, azonban érdemes minél előbb eleget tenni a kötelezettségnek. Mivel az eladó részéről ez egy nagyon egyszerű folyamat, legjobb, ha az eladás napján, de legkésőbb másnap bejelented az adásvételt, hiszen így egy esetleges szabálysértés, parkolási bírság vagy gyorshajtás esetén téged már biztosan nem vehetnek elő az üggyel kapcsolatban. Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy az adásvételi szerződésben pontosan, lehetőleg az óra és a perc megjelölésével szerepeljen az adásvétel pontos időpontja, így a vitás ügyekben egyértelmű lesz, hogy mikor adtad át a járművet az új tulajdonosnak. Gépjárművet csak tulajdonosként adhatsz el, üzembentartóként nem.

A tulajdonosváltozás bejelentésének módjai

Nagy segítség az adásvétel után állóknak, hogy a tulajdonosváltozás bejelentését már online, Ügyfélkapu segítségével is el lehet intézni a Webes Ügysegéd szolgáltatás segítségével. Eladóként csupán az adásvételi szerződés beszkennelt változatát kell feltöltened, az eljárás ráadásul teljesen ingyenes. Az online megoldás mellett természetesen személyesen is bejelentheted az eladást bármelyik közlekedési igazgatási hatóságnál, tehát az okmányirodákban, a kormányablakokban és járási hivatalokban.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Újdonság, hogy a folyamat ma már a Digitális Állampolgár mobilalkalmazáson (DÁP) keresztül is elvégezhető, amely végigvezeti az eladót és a vevőt az adásvétel teljes menetén. Az alkalmazás nemcsak a szerződés előkészítésében és aláírásában segít, hanem a tulajdonosváltás bejelentését is automatikusan elvégzi az eladói oldalon, sőt támogatja az illetékfizetést és az új okmányok igénylését is. A szerződés megkötését és a tulajdonosváltás bejelentését már a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban is megteheted.

Céges gépjármű eladása esetén is egyszerűsödött az eljárás: Aki vett már részt céges autó adásvételében, tudhatja, hogy a dolog némiképp bonyolultabb, mintha az ügylet magánszemélyek között zajlott volna. Jó hír, hogy ha megtörtént az adásvétel, a céges gépjármű eladásának bejelentése elektronikus úton, egyszerűen lehetséges: az e-Papír alkalmazás segítségével jelezhetjük a tulajdonosváltozást.

A bejelentés elmulasztásának következményei és a szavatosság

Igen kellemetlen azzal szembesülni, hogy a vevő nem jelentette be 15 napon belül az adásvételt. Ebben az esetben a vevőt először figyelmeztetik és megállapítanak egy póthatáridőt, ha azonban továbbra sem teljesíti a kötelezettségét, a járművet ideiglenesen kivonják a forgalomból. Ezért is fontos, hogy eladóként minél hamarabb bejelentsd a tulajdonosváltozást, hiszen így a hatóságok is értesülnek az új tulajdonos személyéről, és saját magadat is levédheted arra az esetre, ha a vevő késik a bejelentéssel, vagy akár teljesen elmulasztja azt. Ha te eleget tettél a bejelentési kötelezettségednek, és az adásvételi szerződés is megfelel a követelményeknek, nincs további teendőd, akkor sem, ha a vevő részéről problémás az ügy. Ha nem jelented be, téged terhelhetnek a vevő közlekedési szabálytalanságai miatt kirótt bírságok.

A Polgári Törvénykönyv alapján használt gépjárművekre is vonatkozik a kellékszavatosság fogalma. Érdemes részletes, őszinte leírást adni és jó minőségű fényképekkel bemutatni a gépjármű állapotát, mert az elhallgatott hibákért az eladás után is felelsz. Ha kiderül egy, az eladás időpontjában ismeretlen hiba, akkor a vevőnek kárigénye keletkezhet veled szemben. Magánszemélyként 1 évig érvényes a szavatosság, a vevő ennyi ideig jelezheti a hibát. Az eladás utáni első 6 hónapban az eladónak kell bizonyítania, hogy a probléma nem állt fent az eladáskor. A második 6 hónapban a vevőt terheli a bizonyítás kötelessége.

Gépjármű átírása: A vevő teendői és a kapcsolódó költségek

Használt gépjármű vásárlásakor számos teendőt kell elvégeznünk annak érdekében, hogy a kiválasztott autó hivatalosan is a miénk legyen. Meg kell kötnünk például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, és ki kell fizetnünk a vagyonszerzési illetéket. Nagyon fontos, hogy az adásvételt követően 15 nap áll rendelkezésünkre, hogy a gépjármű átírást elintézzük. Maga az ügyintézés nem vesz igénybe sok időt: amennyiben minden szükséges dokumentum a rendelkezésünkre áll, az eljárást kormányablakban kezdeményezhetjük.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Az átírás lépései

A gépjármű átírása előtt három dolgot szükséges elintézni. Az első az adásvételi szerződés aláírása, a második a kötelező biztosítás megkötése, végezetül pedig az eredetiségvizsga elvégeztetése.

  1. Az adásvételi szerződés: Az autó átírásának első lépése az adásvételi szerződés kitöltése és aláírása az eladó és a vevő részéről. A szerződésben kötelező feltüntetni az adásvétel pontos dátumát és időpontját, valamint a jármű aktuális kilométeróra-állását. A gyakorlatban legalább négy példány készül a dokumentumból, mivel több hatósági és biztosítási ügyintézéshez is szükség lehet rá. Maga a szerződés kitöltése jellemzően 15-20 percet vesz igénybe. Ha tudod, keresd elő a forgalmi engedélyt, törzskönyvet, szervizkönyvet, és a javítások, szervizek számláit, mert ezeket a vevő személyes megtekintéskor kérheti tőled.
  2. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB): A következő lépés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése, amelyet a vevőnek az adásvétel napjára visszamenőleges kezdettel kell elindítania. Biztosítás nélkül az átírási ügyintézés nem végezhető el. Tulajdonosváltáskor a meglévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és casco megszűnik, de az eladást jelezned kell a biztosítód felé. Ha a biztosítás díját előre fizetted, a fennmaradó összeget a biztosító visszatéríti. A részletekkel kapcsolatban érdeklődj a biztosítódnál. TIPP: A szerződés megszűnését követően 2 éven belül érvényesítheted bonus-malus besorolásodat azonos gépjárműkategóriában. Ha a régi autód eladása előtt vásárolsz új autót, az új járműre csak A00 fokozattal köthetsz biztosítást (párhuzamos üzemeltetés), azonban a régi autó értékesítését követően azonnal kérheted a bonus fokozatod átvezetését az új szerződésedre.
  3. Eredetiségvizsgálat: Bizonyos esetekben eredetiségvizsgálatra is szükség van, amely során ellenőrzik a jármű alvázszámát, motorszámát és az okmányok hitelességét. Maga a vizsgálat körülbelül 20-30 percig tart, de időpontfoglalással és szervezéssel együtt 1-2 napot is igénybe vehet. Fontos tudni, hogy az eredetvizsga nem minden tulajdonosváltásnál kötelező: például közeli hozzátartozók közötti adásvételnél (szülő-gyermek) vagy egyes céges átszervezéseknél elmaradhat. Az eredetiségvizsgálatot a hivatalos eredetiségvizsgáló állomásokon tudod elvégeztetni. Az eredetiségvizsgálat díja 17 000 - 20 000 Ft. A díj a gépjármű típusától és hengerűrtartalmától függ. Az eredetiségvizsgálat 60 napig érvényes.
  4. Hivatalos átírás a Kormányablakban: Az átírás hivatalos intézése a Kormányablakban történik, ahol érdemes előre időpontot foglalni. Az ügyintézéshez be kell mutatni az adásvételi szerződést, a kötelező biztosítás igazolását, az eredetvizsga dokumentumát (ha szükséges volt), valamint a személyes okmányokat. A kötelező biztosítás megkötése és az eredetvizsga elvégzése után maga az átírás folyamata a Kormányablakban mindössze 10-15 percet vesz igénybe. Nem, a műszaki vizsga megléte nem kötelező, ahhoz, hogy átírjuk a gépjárművet a nevünkre, sőt a lejárt műszakival vásárolt járművet is át kell írni a nevünkre.
  5. Új okmányok kézhezvétele: Sikeres ügyintézés után az új forgalmi engedélyt jellemzően már aznap kézhez kapja a vevő. A törzskönyvet nem helyben adják át, azt postai úton küldik ki az új tulajdonos részére.

Az átírás során szükséges dokumentumok

A gépjármű átírás során az alábbi dokumentumokra lesz szükség:

  • az adásvételi szerződés egy eredeti példánya
  • kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás meglétéről vagy mentességéről szóló igazolás
  • az eredetvizsga megtörténtét igazoló határozat
  • a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást, vagy a mentességet igazoló okiratot (pl. ajándékozás egyenesági rokonok között)
  • személyes okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya)

Az eljárás menetét tekintve nincs különbség abban, hogy a tulajdonosváltás vásárlás vagy ajándékozás útján történt, különbség csupán a fizetendő összeget tekintve lesz, de csak abban az esetben, ha az ajándékozás egyenesági hozzátartozók között történt (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, férj-feleség). Ebben az esetben a vagyonátruházási illetéket nem kell megfizetni, ilyenkor azonban a rokoni kapcsolatot bizonyítani kell, így az ügyintézéshez magunkkal kell vinni a születési vagy házastársi anyakönyvi kivonatot. A használt és új gépjárművek átírása során az eljárás tekintetében nincs különbség, azonban az összeget tekintve lehet.

Az átírás költségei és határidejének elmulasztása

Az átírás teljes összege négy tételből tevődik össze: eredetiségvizsga, vagyonátruházási illeték (ez alól mentesülnek a környezetkímélő gépkocsik), új forgalmi és új törzskönyv. Belső égésű motorral bíró gépjárművek esetén az eredetiségvizsga és a vagyonátruházási illeték összege a gépjármű életkorától, teljesítményétől és lökettérfogatától függ. Az új forgalmi és az új törzskönyv azonban minden esetben 6-6 ezer forint. Az eredetiségvizsgát kivéve az összeget az átíráskor a Kormányablakban kell megfizetni. A KGFB díj és az eredetiségvizsgálat költségét leszámítva ezeket az okmányirodában kell befizetnünk.

Külföldről behozott autó esetén a folyamat egy plusz lépéssel bővül, mivel ilyenkor regisztrációs adót is kell fizetni. Ennek mértéke nem egységes összeg, hanem több tényezőtől függ (például a jármű környezetvédelmi besorolásától, motorjának teljesítményétől és korától), de használt személyautóknál jellemzően nagyjából 50 000 és 300 000 Ft közötti összeggel érdemes számolni.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Az átírási költségek fő tételei:

Költségtípus Becsült összeg / megjegyzés
Eredetiségvizsgálat 17 000 - 20 000 Ft (járműtípustól függően)
Vagyonszerzési illeték Változó, jármű életkorától, teljesítményétől, lökettérfogatától függ
Forgalmi engedély díja 6 000 Ft
Törzskönyv díja 6 000 Ft
Regisztrációs adó (külföldről behozott) 50 000 - 300 000 Ft (használt személyautó esetén)

Az átírás elintézésre az adásvételi szerződés dátumától számított 15 nap áll a rendelkezésünkre. A gépjármű átírásra 15 nap áll rendelkezésünkre, amennyiben ezt túl lépjük jelentős szankciókra számíthatunk. Egyrészt pénzbüntetésre kell számítanunk, ugyanis az eredeti átírási költség mellé, még büntetés is kerül kiszabásra, mely így összesen akár a 100 ezer forintot is elérheti. A pénzbüntetésen kívül azonban - ha saját hibánkból nem indítottuk el az átírás folyamatát - még a forgalomból is kivonhatják a járművet.

Rendszám és külföldi járművek átírása

A jármű rendszáma általában az autón marad, és az új tulajdonoshoz kerül a tulajdonjog átírásával együtt. A rendszám „átírását” nem kell külön intézni: amikor a vevő a kormányablakban elindítja a gépjármű átírását, a rendszám automatikusan az ő nevére kerül a járműnyilvántartásban. Új rendszámra csak bizonyos esetekben van szükség, például ha az eladó egyedi vagy egyéni rendszámot szeretne megtartani, vagy ha a rendszám sérült vagy elveszett.

Amennyiben az autó külföldről érkezik, az átírás folyamata további lépésekkel egészül ki. Ilyenkor szükség lehet a külföldi okmányok hiteles fordítására, honosítási műszaki vizsgára, valamint a regisztrációs adó megfizetésére. Emellett gondoskodni kell az ideiglenes rendszámról vagy a jármű szállításáról is. Fontos, hogy ezek elvégzése előtt a kötelező biztosítás még nem köthető meg, és az átírás sem intézhető.

Üzemképtelen és elhagyott gépjárművek közterületen: Eljárások és szabályok

A Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda Közterület-felügyeleti Csoportjához naponta érkezik bejelentés közterületen „elhagyott”, illetve „üzemképtelen” gépjárműről, kérve annak sürgős elszállítását. Ennek oka legtöbbször az, hogy ezek a gépjárművek elfoglalják az amúgy is kevés számú parkolóhelyet, „nem mozdulnak” az adott helyről. A gépjármű-nyilvántartás nyilvános adatai között szerepel a műszaki engedély érvényessége, ezért sokan azt gondolják, hogy lekérdezik a jármű rendszáma alapján, és ha „lejárt a műszakija” a gépjárműnek, akkor gyorsan bejelentik a közterület-felügyeletnek, és a jármű azonnal „vihető” is a közterületről. Ez nem ennyire egyszerű.

A közterület-felügyelet intézkedési lehetőségei

A közterületről gépjármű elszállítását a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, és a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. Milyen esetben és milyen határidőkkel intézkedhet a közterület-felügyelet? A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. §-a alapján a közterület-felügyelő - az üzembentartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel (rendszámmal) nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza arra a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést, hogy az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja. A közterület-felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget.

A törvény rendelkezései tehát nem szólnak az üzemképtelen, vagy lejárt műszaki engedéllyel rendelkező, de hatósági jelzéssel (rendszámmal) ellátott gépjárművekről, amelyeknek elhelyezése a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot nem veszélyezteti. Látható, hogy van megoldás az üzemképtelen gépjárművek elszállítására.

Helyi rendeletek és a jogellenes közterület-használat

Budapest főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete, mely Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról rendelkezik. A rendelet szerint a gépjármű üzembentartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani a közterületről. Üzemképtelen gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon, és legfeljebb 10 napig szabad tárolni.

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete szabályozza a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatát. E rendelet 6. §-a szerint közterület-használati engedélyt kell beszerezni közlekedésben való részvétel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 5. §-ának (1) bekezdése szerinti - feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek (továbbiakban együtt: üzemképtelen járművek) elhelyezéséhez, tárolásához. A rendelet 14. §-a szerint üzemképtelen gépjárművek tárolása céljára közterület-használati hozzájárulás csak a rendelet 2. mellékletében nem szereplő közterületre, egy gépjárműre egy alkalommal - legfeljebb 30 napra - adható.

Abban az esetben, ha az üzemképtelen gépjármű tulajdonosa, üzembentartója nem kér közterület-használati engedélyt, vagy a kérelmet elutasítják, vagy az engedély lejárt, ennek ellenére nem távolítja el a járművet a közterületről, a közterület használata jogellenes lesz. Ilyen esetben a rendelet 33. §-a alapján a közterületet használó köteles felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni. E kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat jogosult a közterületet birtokba venni, s az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetni. Emellett közigazgatási bírság kiszabására is sor kerül, mely természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2 millió forintig terjedhet. A gyakorlatban az „eredeti állapot helyreállítása” azt jelenti, hogy a jogellenes közterület-használatot megállapító és bírságot kiszabó határozatban kerül sor a gépjármű elszállításának elrendelésére, melynek végrehajtására az eljáró hatóság megkeresi a Közterület-felügyeleti Csoportot.

Fontos tudni, hogy a gépjármű magánterületen van. Az, hogy a terület nincs bekerítve, nem jelenti azt, hogy közterület, lehet pl. magánszemély ingatlana, társasház úszótelke, bevásárlóközpont területe, pl. parkolója. A gépjármű rendszámmal és érvényes műszaki engedéllyel rendelkezik, állapota nem zárja ki a közlekedésre alkalmasságát, tehát nem üzemképtelen. Az, hogy külsőleg nem esztétikus, idős autóról van szó, esetleg hetek, hónapok óta nem „mozgatta meg” a tulajdonosa, még nem ok az intézkedésre. Ha viszont tiltott helyen várakozik, emiatt van lehetőség szankció.

Gépjárművel kapcsolatos végrehajtási eljárások: Lefoglalás és tilalmak

A végrehajtási eljárások során a gépjárművek is végrehajtás alá vonhatók. A jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, amely haladéktalanul bejegyzi a nyilvántartásba az elidegenítési és terhelési tilalmat. Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállására tekintettel a gépjármű biztosítékul nem adható és tulajdonjoga másra nem ruházható át. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó csak az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból. A gépjármű lefoglalására továbbá nemcsak a helyszínen, hanem a gépjármű-nyilvántartás adatai alapján is sor kerülhet. A közlekedési igazgatási hatóság a foglalási jegyzőkönyv alapján ebben az esetben is bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat, majd - hasonlóan ahhoz az esethez, ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult - az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését követő 30 nap eltelte után intézkedik a végrehajtó felhívására a gépjármű forgalomból történő kivonására.

Az előbb leírtak jogszabályokon alapuló általános, leegyszerűsített tájékoztatást tartalmaznak. A gyakorlatban ennél összetettebb esetek is előfordulhatnak. Jelen tájékoztató nem minősül jogi tanácsadásnak, ezért javasoljuk, hogy amennyiben egyedi ügyben jogi tanácsadásra, tájékoztatásra van szüksége, minden esetben forduljon végrehajtási eljárásokban járatos ügyvédhez, vagy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálaton keresztül vegyen igénybe ingyenes jogi tanácsadást!

tags: #gepjarmu #ugyeben #indult #eljaras #információk