Gépjármű alkatrészek javításának menete
A Bárdi Autó felmérése szerint minden negyedik autós vásárol maga alkatrészeket. Sőt, közülük 19 százalék arra is vállalkozik, hogy kisebb-nagyobb javításokat elvégezzen a járművén, amelyek jelentős része hazánkban jellemzően tízéves vagy annál idősebb.
A lekérdezés eredményei alapján az autósok többsége úgy ítéli meg, hogy túl nagy érték forog ahhoz kockán, hogy házilag belenyúljanak a gyakran bonyolult elektronikával, finom mechanikai kidolgozottsággal rendelkező járművekbe.
A válaszadók 42 százaléka ugyan még mindig a szerelőre bízza a szükséges alkatrészek kiválasztását, megvételét, de 23 százalék már jobban bevonódik ezek kiválasztásába. Utóbbiak egyeztetik a szerviz munkatársával a szóba jöhető termékeket, és vele közösen döntenek egyik vagy másik megvétele mellett. A megkérdezettek 10 százaléka viszont még náluk is határozottabb. Ők egymaguk döntenek az alkatrész típusáról, ami aztán az autójukba kerül.
Mátyás Tamás, a békéscsabai Start Stop Autószerviz ügyvezetője elmondta, tíz ügyfelükből kilencen választják őket az alkatrészek beszerzéséhez.
HONOSITÁS LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE | BMW & SMART | #scccustoms
- Sok szerviz bevezette már azt, hogy mivel a hozott alkatrész eredete nem ismert, ezért nem vállalnak garanciát az ilyen darabok beszerelésére. Sőt, vannak szervizek, ahová már nem is lehet bevinni alkatrészeket - tette hozzá Mátyás Tamás.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A szervizhez forduló ügyfelek leggyakrabban fék- és futóműjavítással, olajcserével, valamint a vezérléshez és a váltóhoz kapcsolható problémákkal keresik fel őket. Mindezt még a különböző, a fényszóróhoz kapcsolódó munkákkal egészítette ki Mogyorósi Balázs, a csabai CARWORK gépjárműszerviz vezetője.
- A mai autók, főként a 2010 után gyártottak, már annyira bonyolultak és speciális célszerszámokat igényelnek, hogy otthoni körülmények közt lényegében megoldhatatlan a javításuk. Némelyik típusnál vannak olyan alkatrészek, amiről elsőre még egy tapasztalt autószerelő se tudja megmondani, mire való - árulta el.
A műhelyek szerint lehet próbálkozni az autók otthoni javításával, de a mai modern gépjárművek javítása otthoni körülmények közt kevés sikerrel kecsegtet. Mogyorósi Balázs elmondta, a szervizek részletes javítási útmutatóval rendelkeznek.
Ez egy online elérhető, évente több százezer forintba kerülő ismertető, amely minden autómárka és minden típus javításához szükséges dokumentációt tartalmaz. Ebben a leírásban az adott szerviz pontos menete is le van írva, kiegészítve a díjak kalkulálásához szükséges normaidőkkel.
Jogi háttér
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szabályozza.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A rendelet hatálya:
A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki.
Jármű összeépítés fogalma:
„jármű összeépítés”: a jármű egyedi vagy kis sorozatban történő előállítása, illetőleg fődarabokból, alkatrészekből történő összeszerelése, ha a hazai forgalomba helyezés céljából létrehozott járművek száma nem haladja meg a (11) bekezdésben hivatkozott jogszabályban meghatározott darabszámot, illetőleg az ott meghatározott jogszabályok hatálya alá nem tartozó járműkategóriák esetében járműtípusonként évente legfeljebb 50 db;
Nem minősül átalakításnak:
A Járműmérnöki Képzés részletei
- olyan tartozéknak a járműre történő felszerelése, amelynek felszerelését az MR. előírja vagy megengedi,
- a motor azonos típusú motorra történő cseréje,
- a járműre engedélyezett cserefelépítmény felszerelése;
- a járműbe beépített ülőhelyek számának ideiglenes csökkentése;
- szabványos, illetőleg járműtípushoz rendszeresített vonószerkezet felszerelése, amennyiben a jármű egyébként vontatásra alkalmas;
- a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, amennyiben a motorkerékpár oldalkocsi csatlakoztatására alkalmas;
- a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint a gépkocsira megkülönböztető fény- és hangjelző berendezés felszerelése, amennyiben az megfelel MR.-ben foglalt követelményeknek,
- a jármű olyan módon vagy mértékben történő megváltoztatása, amelyre a közlekedési hatóság alkalmazási engedélyt ad, illetőleg amelyet engedély nélkül megvalósíthatónak minősít,
- a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer („részecskeszűrő”) utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja,
- a jármű fejlesztési célú műszaki változtatása annak fejlesztési célú járművé minősítése esetén.
Forgalomba helyezés fogalma:
,,forgalomba helyezés'': a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg.
Gyártási év fogalma:
,,gyártási év'': a jármű forgalomba helyezése során a közlekedési hatóság, illetőleg a forgalmazó által az alvázszám alapján meghatározott naptári év, amely a jármű gyártási időpontjára utal. Az alvázszám alapján megállapítható gyártási évet megelőzően használatba vett jármű esetében a használatbavétel naptári éve tekintendő gyártási évnek.
Első használatba vétel fogalma:
,,első használatba vétel'': a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja.
Új jármű fogalma:
,,új jármű'': az a jármű, amelynek a használatba vétele a c) pont szerint még nem történt meg.
Közösségi jármű fogalma:
„közösségi jármű”: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, részes államban, továbbá Svájcban (a továbbiakban: származási ország) nyilvántartásba vett, forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott jármű.
Gyártó fogalma:
„gyártó”: az A. Függelék 3. cikk 27. pontjában meghatározott személy vagy szerv.
Jármű-honosítási eljárás fogalma:
„jármű-honosítási eljárás”: a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot.
Forgalomba helyezés előtti vizsgálat fogalma:
„forgalomba helyezés előtti vizsgálat”: a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.
Időszakos vizsgálat fogalma:
„időszakos vizsgálat”: a forgalomba helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, amely egy eljárás keretében történik.
Gázüzemű jármű fogalma:
,,gázüzemű jármű'': az MR. 2.
Járműtípus fogalma:
,,járműtípus'': az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei (a továbbiakban: Függelékek), valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. Cikke határozza meg.
A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra - az a)-j) pontban foglalt eltéréssel, illetőleg kiegészítésekkel - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó.
Traktor fogalma:
„traktor”: a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom.
Munkagép fogalma:
,,munkagép'': a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.
Üres tömeg fogalma:
,,üres tömeg'': a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az ,,üres tömeg''-be.
Saját tömeg fogalma:
,,saját tömeg'': a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.).
Műszakilag megengedett össztömeg fogalma:
,,műszakilag megengedett össztömeg'': a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg.
Műszakilag megengedett legnagyobb terhelés fogalma:
,,műszakilag megengedett legnagyobb terhelés'': az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a - 75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete.
Menetkész tömeg fogalma: