Átfogó Kézikönyv a Mentőjárművek Feltételeiről és Működéséről
Mint azt tudjuk, egy mentőszolgálat dolga, hogy gyorsan és hatékonyan segítséget nyújtson azoknak, akik egy sérülés vagy egy betegség kapcsán azonnali egészségügyi ellátásra szorulnak. Általánosságban, a mentőszolgálat egy olyan szervezet, aminek a legfőbb prioritása a segítségnyújtás - feladatuk, hogy a bajba jutottaknak sürgősségi ellátást nyújtsanak. A mentősök egyik legismertebb feladatköre a betegszállítás, hiszen az esetek jelentős részében a kórházba történő eljutásban vannak az emberek segítségére. Végezetül pedig a segélyhívások megfelelő kezelése is a mentősök feladatkörébe tartozik. Ilyen lehet az aggódó hozzátartozók vagy éppen maga a beteg tanácsokkal történő ellátása, hogy mivel tudják segíteni a mentősök munkáját, vagy hogy van-e esetleg valami, amit a szakemberek érkezéséig alkalmazzanak.
Vannak azonban olyan mentősök is, akik nem az állami szférában helyezkedtek el, hanem magán mentősként tevékenykednek. A mentési tevékenység mind állami, mind magánszektorban szigorú szabályokhoz és feltételekhez kötött, melyek biztosítják az ellátás magas színvonalát és hatékonyságát.
Az Országos Mentőszolgálat felépítése és működése
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) országos hatáskörű szervezetként mentési feladatait 253 mentőállomásról látja el. Az OMSZ valamennyi mentőállomásán folyamatos, 7x24 órás a szolgálat, emellett egyes mentőállomásokon találhatóak munkanapi, nappali 12 órás szolgálatot ellátó mentőegységek is.
A napi mentési tevékenység ellátását az OMSZ főigazgatóságának műszaki, gazdasági, informatikai, logisztikai, jogi stb. szakemberei segítik együttműködve a regionális mentőszervezetek gazdasági, műszaki és adminisztratív munkatársaival. A mentőellátás szempontjából nem a mentőállomásokhoz tartozó kocsik jelentenek releváns információt, hiszen a riasztás a mentőautók pillanatnyi helyzete alapján történik. Ez azt jelenti, hogy ha az adott településen nincs mentőállomás, de egy szabad mentőegység éppen a közelben tartózkodik, a beteget percek alatt elérheti. Mindez fordítva is igaz, vagyis ha van a közelben mentőállomás, de a mentőkocsik foglaltak, más betegeket látnak el, a segítség csak távolabbról, hosszabb idő alatt érkezhet. A mentőegységek pillanatnyi helyzete, aktuális tartózkodási helye, riaszthatósági státusza dinamikusan változó adat, amihez hozzáférés csak arra jogosult személyeknek (szolgálatban levő mentésirányítók, operatív mentőszolgálati vezetők) engedélyezett.
Az Országos Mentőszolgálaton kívüli szervezetek mentésben való megjelenését és részvételét a hatályos Mentési Rendelet előírásai szabályozzák, mely előírásoknak az OMSZ maradéktalanul eleget tesz. Példaként említhető a Veker-Team Kft. mint olyan szervezet, mely az OMSZ irányítása alatt végez mentési tevékenységet.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A mentésről szóló rendelet változásai: Járműtípusok és Felszerelések
A mentésben alkalmazott mentőegység típusok köre jelentősen bővült a 2011. június 28-án megjelent rendeletmódosításnak köszönhetően. Az eddigi típusok mellé, valamint azokat kiegészítve a listára felkerültek a helyszínen történő mentési feladat ellátására alkalmas mentő-motorkerékpárok mellé a mopedek (mentő-moped), valamint a mentőorvosi gépkocsik mellett ezentúl megtalálhatjuk a mentőtiszti gépkocsikat és a gyermek-mentőorvosi gépkocsi egységeket. Ezeken kívül továbbá a helyszínen történő mentési feladat ellátására, valamint a szárazföldi átadási pontig történő szállításra alkalmas sürgősségi mentőhajóval, transzplantációs mentő-gépkocsival és végül Tömeges Baleseti Egységgel is történhet ezentúl a mentés. Így összességében 11 helyett immáron 17 különféle mentőegység vethető be földön, vízen, levegőben.
Apróbb változtatás történt a mentés során végzett tevékenység típusai között is. Az őrzött betegszállítás opció módosult "mentési készenlétet igénylő őrzött betegszállítás"-ra, valamint kiegészült a lista egy ponttal: "szervátültetéssel kapcsolatos mentési feladatok".
A rendelet tisztázza, mire is való egy mentőjármű:
„A mentőjármű általános mentést, koraszülött mentést és koraszülött szállítást, mentési készenlétet igénylő őrzött betegszállítást, mozgóőrségi, rendezvénybiztosítási, továbbá transzplantációhoz kapcsolódó tevékenységet végző közúti mentőjármű, amely lehet a mentést végző szervezet tulajdonában vagy - erre irányuló külön megállapodás alapján - annak használatában. A mentőjárműre vonatkozó részletes feltételeket az 1. melléklet határozza meg.”
Mentőegység típusok a módosított rendelet alapján
| Korábbi típusok | Új típusok/Kiegészítések |
|---|---|
| Mentőorvosi gépkocsi | Mentőtiszti gépkocsi, Gyermek-mentőorvosi gépkocsi |
| Mentő-motorkerékpár | Mentő-moped |
| Egyéb (pl. esetkocsi, rohamkocsi) | Sürgősségi mentőhajó, Transzplantációs mentő-gépkocsi, Tömeges Baleseti Egység |
[ Bemutatatás ] Pesterzsébeti Mentőállomás - Bemutató videó
Tárgyi feltételek és felszereltség
A módosított rendelet a mentőgépkocsik élettartamával kapcsolatban így fogalmaz: "A mentőjármű a működési engedély kiadásakor a forgalomba helyezés évétől számítva 13 évesnél idősebb nem lehet." Fontos megjegyezni, hogy most már forgalomba helyezéstől számolnak, nem pedig a gyártási évtől.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A mentőgépkocsik (MGK) esetén a félautomata defibrillátorok továbbra is csak, mint többletfelszerelés van megjelölve. Meghatározzák a különféle ellátási szinteken adható gyógyszerek típusait. Az esetkocsikon pedig ettől kezdve alapfelszerelésként kell, hogy szerepeljenek a mobil respirátorok, valamint az intraossziális kanüláláshoz szükséges eszközök, ami remek hír.
A sürgősségi gyermekellátást érintő legfontosabb változás, hogy ezentúl az ilyen feladatot ellátó mentőkocsikon kell lennie felnőtt-ellátáshoz szükséges sürgősségi táskának, így ha szükséges, ezen mentőegységek is megkezdhetik a felnőtt betegek szakszerű ellátását.
A módosítás kitér a kiemelt állami ünnepségek egészségügyi biztosítására is, így ezeket most már az OMSZ végzi. A rendezvény biztosítás területén történtek változtatások, szigorítások is.
Személyi feltételek és szakmai képzés a mentésben
A rendeletmódosítások további változtatásokat hoztak a különféle munkakörök betöltéséhez szükséges személyi feltételek terén, melyek jelentősen szigorodtak. Például a mentőgépkocsi-vezetőknek jelentősen kiterjesztették a betegellátás, betegségek, tünetek felismerésének követelményeit, így ezentúl tisztában kell lenniük, többek között az életveszélyes belgyógyászati betegségek felismerésével vagy éppen a segélykocsi kérésének indikációival, az eddigiek mellett természetesen. Egyre inkább érdemes lesz minden gépésznek is elvégezni az ápolói képzést.
Ugyanígy megfogalmazták az elvárásokat a mentőhajón szolgáló szakszemélyzet felé is. Szigorodtak az esetkocsin mentőorvosként foglalkoztathatók előírásai is, így például a törzsképzési idejét töltő rezidens csak akkor kezdheti meg szolgálatát mentőorvosként, ha VI. éves orvostanhallgatóként az eddigi 300 helyett, legalább 720 órát dolgozott mentőtiszti beosztásban.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Mentőcsörlő kezelői tanfolyam: Részletes követelmények
A műszaki mentéshez kapcsolódóan kiemelt szerepe van a mentőcsörlő kezelői tanfolyamoknak. Ezek a képzések biztosítják, hogy a szakemberek felkészülten tudják kezelni a bonyolult mentéstechnikai eszközöket.
A képzés tartalma:
- A műszaki mentő gépjármű technikai sajátosságai, málházása.
- A műszaki mentő gépjármű beépített berendezései.
- A műszaki mentő gépjármű málházott technikai eszközeinek műszaki jellegzetességei.
- A gépek kezelésének és az eszközök használatának módszere és gyakorlata.
Személyi feltételek a vizsgára bocsátáshoz:
A vizsgára jelentkezőnek rendelkezni kell az alábbiak valamelyikével:
- A 2002. december 31-ig megszerzett, az 57/1997. (X. 21.) BM rendelet előírásainak megfelelő nehézgépkezelői szakképesítéssel (bizonyítvány) és nehézgépkezelő jogosítvánnyal.
- Vagy a 2003. január 1-jét követően megszerzett tűzoltótechnika-kezelői alaptanfolyami végzettséggel.
- Legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettség, tűzoltó II. részszakképesítés vagy tűzoltó szakképesítés.
A vizsgára bocsátás további feltétele a tanfolyamon való részvétel, valamint a géptípusra vonatkozó gyakorlati idő teljesítése (vizsgára jelentkezéskor az igazolást kötelező leadni).
Vizsgáztatás és oktatók:
A géptípus vizsgáztatást a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK) végzi, ahol a vizsgabizottság elnökét a KOK igazgatója bízza meg. A KOK Műszaki Szakcsoportjának valamennyi felsőfokú állami és felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező tanára minden, a katasztrófavédelemnél rendszeresített jármű, gép és gépi berendezés, illetve felszerelés vonatkozásában jogosult elméleti és gyakorlati foglalkozás megtartására és vizsgáztatásra.
A vizsga menete és eredménye:
- Sikertelen írásbeli vizsgarészt követően a vizsga nem folytatható.
- Az írásbeli vizsga megfelelt, ha a vizsgázó az összpontszám 50% + 1 pontot elér.
- Ha a vizsgázó valamely vizsgarészből vagy tananyag egységből (tantárgyból) elégtelen osztályzatot kap, akkor a vizsga eredménytelen.
Javítóvizsga:
- Javítóvizsgát abból a vizsgarészből vagy tananyag egységből (tantárgyból) kell tenni, amelyből elégtelen osztályzat született.
- Javítóvizsga csak állományilletékes parancsnok javaslatára maximum 3 alkalommal ismételhető.
- A javítóvizsgát a KOK szervezi előzetes jelentkezés alapján a vizsgát követő 10 napot követően.
- A javítóvizsga díjköteles.
[ Bemutatatás ] Pesterzsébeti Mentőállomás - Bemutató videó
Különbségek: Állami és Magán Mentőszolgálat
A magán betegszállítás gyorsabb, kényelmesebb és személyre szabottabb megoldást kínál, mint a hagyományos, TB-alapú szolgáltatások. Amennyiben Önnek és szeretteinek fontos a rugalmasság, a pontos érkezés és az empatikus szakmai hozzáállás, abban az esetben a magán betegszállítás a legmegfelelőbb választás.
Fontos különbség még, hogy az Országos Mentőszolgálat járművei használnak megkülönböztető jelzést, azaz villogó kék fényjelzést és szirénát. Az állami mentősöket leginkább sürgős esetekhez riasztják és azok a betegek élveznek prioritást, akik életveszélybe kerültek.
A magán mentőautók esetében minden egyes gépjármű modern és korszerű eszközökkel van ellátva, hogy a betegek biztonságos és felkészült környezetben jussanak el az úti célhoz. Ide tartozik a betegek elkísérése az osztályra és a rendelőbe, illetve a kórházon belüli kiigazodásban való segítségnyújtás is. A magán betegszállítás szolgáltatás az államival ellentétben fizetős, így az utazásnak minden esetben díja van, ami függ a távolságtól, illetve attól is, hogy a beteg igényli-e azt, hogy haza is szállítsák őt. Aki betegszállítást igényel, egy kiszolgáltatott állapotban fordul mindig a szolgáltatóhoz, mely a legnagyobb tisztelettel igyekszik segíteni.
tags: #gepjarmu #mento #feltetelei