Jármű Kenőolaj Továbbértékesítés és a Jövedéki Törvény Változásai
A jövedéki törvény változása 2014. január 1-től a kenőanyagokat forgalmazó cégek működésére nagy hatással van. Cégünk, a Lavina Szerviz Kft., mint a független kenőanyag piac egyik meghatározó szereplője, fontosnak tartja a tájékoztatást ügyfelei és vásárlói felé. Ennek céljából készült az alábbi átfogó tájékoztató anyag.
A november 29-én kihirdetett 2013. évi CC. törvény jövedéki változásokkal kapcsolatos tartalma szerint a gépek, berendezések, járművek kenőanyagait, kenőolaj, motorolaj, hidraulikus célú olajtermékeket forgalmazó gazdálkodásokra lesz hatással a 2014. január 1-jétől életbe lépő kötelezettség. Gyakorlati tapasztalataink szerint a kenőolaj jövedéki megközelítése gyakran visszatérő téma gazdálkodói körben.
Mi minősül Kenőolajnak a Jövedéki Törvény Értelmében?
A 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 62/A §-a határozza meg a kenőolaj fogalmát, mely szerint a 2710 19 81, 2710 19 83, 2710 19 87, 2710 19 91, 2710 19 93, 2710 19 99, 3403 19 10, 3403 19 91 és 3403 19 99 vámtarifaszám alatti ásványolaj minősül kenőolajnak kiszereléstől függetlenül.
Ezek a termékek magukban foglalják a gépek, berendezések, járművek kenőanyagait, kenőolaj, motorolaj, hidraulikus célú olajtermékeket. A kenőanyag-készítményeket abból a célból alkalmazzák, hogy csökkentsék a gépek, gépjárművek, repülőgépek és egyéb szerkezetek, készülékek és műszerek stb. mozgó alkatrészei közötti súrlódást.
Az ilyen kenőanyagok rendszerint állati, növényi vagy ásványi olajokból, zsiradékokból állnak vagy ezeken alapulnak, gyakran adalékanyagok (pl. grafit, molibdén-diszulfid, talkum, korom, kalcium vagy egyéb fémszappan, szurok, rozsdavédő, oxidációt gátló anyagok stb.) hozzáadásával. Idetartoznak azok a szintetikus olajozó- (kenő-) készítmények is, amelyek speciális feltételek között működnek.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
A kenőolaj meghatározása nem esik egy tekintet alá sem az „egyéb ellenőrzött ásványolaj”, sem a „megfigyelt termék” kategóriájával. A kenőanyagok annyira specifikusak, hogy a tagállamok jelentős többségében nem tartoznak a jövedéki ellenőrzés szabályozási körébe, tekintettel arra, hogy a 2003/96/EK tanácsi irányelv hatálya nem terjed ki rájuk.
Fontos tudnivaló azonban, hogy a jelenlegi árubesorolás szerinti vámtarifaszámot a Jöt. értelmében a kenőolaj tekintetében a 2002. január 01-jén hatályos külön PM rendeletben kihirdetett áruazonosító számok határozzák meg. Amennyiben a gazdálkodó a nyilvántartásaiban nem a kenőolajra meghatározott, 2002. január 01-jén hatályos vámtarifaszámot alkalmazza, úgy első lépésben ennek átváltását kell elvégezni - a Jöt-ben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról szóló 13/2004. (III. 25.) PM rendelet figyelembevételével - a fenti időállapotnak megfelelően, majd ennek ismeretében kell eldönteni, hogy a szóban forgó termékkel végzett tevékenység engedélykötelesnek minősül-e.
Jövedéki Engedélyköteles Tevékenységek a Kenőolaj Kereskedelemben
A törvény alapján bármely kiszerelésű kenőolaj belföldi nagykereskedelme, továbbá külkereskedelmi céllal végzett export, import, illetve közösségi kereskedelme 2014. január 1-jétől jövedéki engedélykötelezettség mellett végezhető. A jövedéki engedély megszerzéséhez 5 millió Ft jövedéki biztosíték nyújtását és legalább 50 m2 szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárterület igazolt alkalmazását követően nyílik meg a lehetőség.
A Jövedéki Biztosíték és Raktárkövetelmények
A kizárólag kenőolajjal folytatott jövedéki engedélyes tevékenységhez 5 millió Ft jövedéki biztosítékot kell nyújtani, továbbá a belföldi nagykereskedelméhez legalább 50 m2 szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárterület rendelkezésre állását kell igazolni.
Nem vonatkozik a könnyítés azokra a gazdálkodókra, akik kenőolajon kívül más ásványolaj termékkel, illetve egyéb jövedéki termékkel is végeznek tevékenységet, előbbi esetben a jövedéki biztosíték összege 120 millió forint, utóbbi esetben 142 millió forint. Jövedéki biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A jövedéki biztosíték készpénzben vagy pénzügyi biztosíték formájában (ilyen pl. a bankgarancia, vagy biztosítói kötelezvény) adható. Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül a vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő átutalás. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítéknak az Európai Unió tagállamában, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (biztosítói kötelezvény) minősül.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre szóló jövedéki engedély feltétele, hogy a kérelmező kenőolaj esetében telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel is kell rendelkeznie. A raktárhelyiség lehet saját tulajdon, illetve bérlemény is, mindkét esetben a jogszerű használatot igazolni kell a vámhatóság felé az engedélyezési eljárás során.
Fontos megemlíteni, hogy jövedéki engedélyes tevékenységnek minősül a kenőolaj bértárolása is.
Az alábbi táblázat összefoglalja a kenőolajjal kapcsolatos jövedéki engedélykötelezettség főbb feltételeit:
| Tevékenység típusa | Jövedéki Engedély szükséges? | Jövedéki biztosíték (csak kenőolaj esetén) | Raktárterület követelmény (csak kenőolaj esetén) |
|---|---|---|---|
| Belföldi nagykereskedelem | Igen | 5 millió Ft | Legalább 50 m2 |
| Export | Igen | 5 millió Ft | Legalább 50 m2 |
| Import | Igen | 5 millió Ft | Legalább 50 m2 |
| Közösségi kereskedelem | Igen | 5 millió Ft | Legalább 50 m2 |
| Bértárolás | Igen | Nincs közvetlenül meghatározva | Legalább 50 m2 |
| Kiskereskedelem végfelhasználók részére | Nem | Nem | Nem |
| Kenőolaj felhasználása szolgáltatás részeként (nem termékértékesítés) | Nem | Nem | Nem |
| Kenőolaj értékesítése gép, berendezés részeként | Nem | Nem | Nem |
| Kenőolaj más ásványolajjal együtt történő forgalmazása | Igen | 120 millió Ft | Legalább 50 m2 |
| Kenőolaj egyéb jövedéki termékkel együtt történő forgalmazása | Igen | 142 millió Ft | Legalább 50 m2 |
Nem Jövedéki Engedélyköteles Tevékenységek és Végfelhasználói Szabályok
A kenőolaj, motorolaj, egyéb olaj kiskereskedelmi - végfelhasználók részére történő - forgalmazása nem kötődik jövedéki engedélyhez, továbbá ezen termékek előállítása sem válik engedélykötelessé. Kiskereskedelmi vállalkozás végfelhasználó felé történő értékesítése nem jövedéki engedélyes tevékenység.
Nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység: a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek nem jövedéki engedélyes vagy közösségi kereskedelmi tevékenységet végző részére történő értékesítése. Egyrészt végfelhasználónak minősül az a természetes személy, aki a kenőolajat saját célra megvásárolja. Másrészt - jövedéki szempontból - végfelhasználónak minősül az az autószerelő műhelyt üzemeltető is, aki a kenőolajat a szervizben a javítási munka során használja fel, és az általa elvégzett munkáról (pl.: kenőolaj cseréje), mint szolgáltatásról állít ki számlát. A végfelhasználót jövedéki típusú kötelezettség nem terheli, azonban a birtokában lévő jövedéki termék származását tudnia kell igazolni (pl.: számlával).
A Járműmérnöki Képzés részletei
Mivel a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék végső fogyasztók részére történő értékesítése nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek minősül, melyhez az illetékes jegyző engedélye szükséges. A kenőolaj szolgáltatás nyújtás keretében történő felhasználása nem minősül nem jövedéki engedélyes tevékenységnek, függetlenül attól, hogy a számlán javításhoz, szervizhez felhasznált anyagok között értékkel szerepel. Ha Ön végfelhasználó, akkor kiskereskedelmi egységeinkben továbbiakban is vásárolhat korlátlanul készpénzzel és utalással egyaránt.
Amennyiben az ügyfél saját tulajdonaként viszi a kenőanyagot és kéri annak szervizben történő betöltését, vagy amikor a flottakezelő cég saját beszerzésként biztosítja a kenőanyagot és azt a szervizmunkát elvégző cég tölti be a gépkocsiba, akkor a szervizek kizárólag szolgáltatást nyújtanak, ezért az ilyen tevékenység nem tekinthető jövedéki engedélyes, illetve nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek. Jövedéki szempontból nem szükséges a felhasználással összefüggésben kimutatás és nyilvántartás vezetése. Általános szabályként a jövedéki termék származását, illetve birtokban tartásának jogszerűségét kell tudni igazolni. A kiskereskedelmi tevékenység a gazdálkodó székhelye szerint illetékes jegyzőhöz történt bejelentés alapján folytatható.
Amennyiben a gazdálkodó önállóan kenőolajat továbbforgalmazók részére nem értékesít, tagállamból vagy harmadik országból nem hoz be, vagy oda nem visz ki, hanem azt kizárólag gép, berendezés (pl. transzformátor, szivattyú) részeként értékesíti, akkor az értékesítéshez kapcsolódóan nincs szükség jövedéki engedélyre.
A Kenőolaj Továbbértékesítése és a Szervizek Szerepe
Az így megvásárolt kenőolaj továbbértékesítés céljából történő beszerzése, készletezése, értékesítése jövedéki törvénysértésnek minősül! Ha Ön nagykereskedő, azaz viszonteladók részére értékesít, vagy olyan kereskedelmi pont (autósbolt, szerviz, szolgáltató, stb.) akinek jövedéki engedélyes kereskedőtől kell - vagy szeretne vásárolni - akkor szabadon vásárolhat a Lavina Szerviz Kft. jövedéki engedéllyel rendelkező raktáraiból.
Amennyiben egy autóalkatrészt és kenőolajat forgalmazó kereskedő a kenőolajat olyan gépjárműjavító szerviz részére értékesíti, amely azt továbbértékesíti (számlán termékértékesítésként kerül feltüntetésre), úgy a kenőolajat forgalmazó tevékenysége jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek tekintendő. Ez a tevékenység jövedéki engedély birtokában végezhető, mivel az autóalkatrészt és kenőolajat forgalmazó kereskedő megvalósítja a jövedéki terméknek a továbbforgalmazó részére történő értékesítését.
Amennyiben azonban a műhelyben szerviz-szolgáltatás keretében felhasznált kenőolaj termékértékesítésként kerül kiszámlázásra a vevő felé, a szerviz már nem jövedéki engedélyes kereskedőnek minősül.
Közösségi és Nemzetközi Kereskedelem
Amennyiben a felhasználó a kenőolajat külföldről szerzi be abban az esetben jövedéki termék önálló importálójának vagy közösségi beszerzőjének minősül. Kenőolaj más tagállamból gazdasági célú beszerzéséhez közösségi kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító jövedéki engedély szükséges, függetlenül attól, hogy nem közvetlen értékesítés, hanem saját felhasználás a behozatal célja. Közösségi adófelfüggesztési eljárásban egyébként csak adóraktárak és bejegyzett kereskedői státusszal rendelkező engedélyesek vehetnek részt.
Figyelemmel arra, hogy a jövedéki törvény nem tartalmaz kivételeket egyes eljárások vonatkozásában, ezért elvben a közösségi kereskedőnek a kenőolajjal végzett tagállami szállítások tekintetében az általános rendelkezések alapján több kötelezettségének is eleget kell tennie. Kenőolajok közösségen belüli forgalmazáskor, így tagállamba történő kiszállításkor közösségi kereskedői tevékenységet végzőnek EKO-t nem kell kiállítania.
Jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki engedélyestől vásárol kenőanyagot belföldön, majd annak egy részét változatlan formában, azonnal külföldre szállíttatja. A fenti tevékenység végzésének nem feltétele a kenőolajnak a jövedéki engedélyes telephelyére történő beszállítása, függetlenül attól, hogy a termék belföldre, tagállamba vagy harmadik országba kerül továbbértékesítésre.
Kenőolaj más tagállamból más tagállamba vagy harmadik országba irányuló, belföldön áthaladó ömlesztetten történő szállítását a terméket szállító személy továbbra is köteles a vámhatóságnak legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenteni. Ömlesztett szállításnak az ásványolajtermék közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban, tartályhajóban, tankkonténerben vagy 210 liternél nagyobb űrtartalmú kiszerelésben való szállítása minősül.
Adminisztratív Kötelezettségek és Számlázási Szabályok
A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (jövedéki nyilvántartás) kell vezetnie. Ezen kívül a belföldön értékesített jövedéki termékekről vevőnyilvántartást, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő e tevékenységéről külön is köteles nyilvántartást vezetni.
Készpénzfizetéssel a jövedéki engedélyes kereskedő nem szerezhet be és nem értékesíthet, a nem jövedéki engedélyes kereskedő pedig nem szerezhet be kenőolajat. Ezek a szabályok az átutalás mellett a rugalmasabb bankkártyás fizetést is lehetővé teszik.
Gyártókra vonatkozó előírások
Meg kell jegyezni, hogy azoknak a belföldi gyártóknak, akik továbbforgalmazók felé végeznek értékesítést, szintén kell jövedéki engedéllyel rendelkezniük. A fenti logika mentén a kenőolaj előállítást és továbbforgalmazást végző jövedéki engedélyes kereskedőnek minden, a kenőolaj készletét érintő eseményt is fel kell tüntetnie jövedéki nyilvántartásában. Így az előállított kenőolaj mennyiséget készletnövekedésként, a más termék előállításához történő kenőolaj felhasználást pedig készletcsökkenésként kell szerepeltetni.
Számlázási Előírások
Különleges előírás nincs a kenőolaj értékesítése során, azonban a jövedéki szabályozás a jövedéki engedélyes kereskedő részére előírja, hogy jövedéki terméket kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amely az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény (áfatörvény) meghatározott adatokon kívül tartalmazza a jövedéki termék vámtarifaszámát, a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki engedélye számát, a vevő adóigazgatási azonosító számát.
A nem jövedéki engedélyes kereskedőnek a számlát az áfatörvényben foglalt adattartalommal kell kiállítani, azonban bizonyos esetben a „továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas” záradékot kell feltüntetnie. A záradékot a nem jövedéki engedélyes kereskedő abban az esetben tünteti fel a számlán vagy egyszerűsített számlán az áfatörvény szerinti adattartalmon túl, amennyiben a Jöt-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget elérő mennyiségű jövedéki terméket értékesít és a vevő azt kéri. Kenőolaj kereskedelmi mennyiségét a Jöt. jelenleg nem határozza meg, így a számlán a hivatkozott záradék feltüntetése nem kötelező.
További Szabályok és Tudnivalók
A Jöt. értelmében a kenőolaj kiszerelési egységtől függetlenül jövedéki terméknek minősül, azok beszerzésére, forgalmazására a Jöt. kiszerelési korlátozást nem ír elő sem a jövedéki engedélyes kereskedő, sem a nem jövedéki engedélyes kereskedő részére.
Kenőolajok internetes kereskedelmére más jövedéki termékekkel azonos módon vonatkoznak az általános szabályok, attól függően, hogy jövedéki engedély birtokában továbbforgalmazók vagy nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében végső fogyasztók részére értékesítik a kenőolajat. Ilyen általános szabályok többek között az engedélyek kiadásának feltételei, a beszerzési forrásokra vonatkozó szabályok, a tagállammal, harmadik országgal folytatott kereskedelem tekintetében alkalmazandó rendelkezések, nem jövedéki engedélyes kereskedő esetében az üzlethelyiség megléte.
Fontos tudnivaló, hogy a kenőolaj környezetvédelmi termékdíj köteles termék is, így forgalmazását a NAV kiemelten ellenőrzi.
A Jövedéki Törvény Hatálybalépése és Átmeneti Szabályok
Azon gazdálkodók, akik 2013. december 31-e után nyújtottak be engedély iránti kérelmet, 2014. január 1-jét követően csak a jövedéki engedély megszerzését követően végezhetik az említett tevékenységet/tevékenységeket. Az a személy, aki a kenőolajjal folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenység engedélyezése iránti kérelmét 2013. december 31-ig benyújtotta, az engedélyezni kért tevékenységet 2013. december 31-ét követően a kérelemről történő döntésig végezheti.
Szankciók és Büntetések
Az új előírások be nem tartása esetén szankciókra lehet számítani. Az a gazdálkodó szervezet, aki rendelkezik jövedéki engedéllyel, viszont a Jöt-ben meghatározott nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti, úgy 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A Jöt-ben és a végrehajtási rendeleteiben előírt egyéb kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt a gazdálkodó szervezet, 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Jelenleg ide tartozik az is, aki jövedéki engedélyköteles tevékenységét engedély nélkül végzi.
tags: #gepjarmu #kenoolaj #tovabbertekesitese