A Gépjármű Kárkori Értéke: Amit Tudnia Kell a Kárrendezésről
Sajnos gyakori tapasztalat, hogy a biztosító által megállapított kárkori érték és az igazságügyi szakértő által megállapított kárkori érték között gyakran eltérés van. Akinek van autója, az szinte biztosan ügyfele lesz valamelyik biztosítótársaságnak károsultként is, legyen bármennyire is jó gépjárművezető. Ahány eset, annyiféle, de ami közös, hogy van kár, van károsult, és van a kötelező felelősségbiztosítás, ami elvileg fedezi a kár teljes összegét. Elméletben. Ez a cikk segít eligazodni a gépjárművek kárkori értékének meghatározásával és az ahhoz kapcsolódó kárrendezési folyamatokkal kapcsolatban.
Mihály Esete: Amikor a Biztosító Alulbecsüli a Kárt
Mihály szabályos közlekedés során szenvedett balesetet, a biztosító mégis csak a kár töredékét fizette volna meg. Hiába állapította meg a rendőrség a károkozó felelősségét, a kár összege kapcsán mégis vita alakult ki. Így volt ez Mihály esetében is, akinek egy közlekedési baleset során a vétkes járművezető totálkárosra törte BMW Z4-esét. Mihály hobbija az autója volt. Rendszeresen karbantartotta, garázsban tárolta, kiemelt figyelmet fordított rá, a felújítások számláit rendszeresen megőrizte és oldtimer autónak szánta. A jármű korához képest ritka jó állapotban volt, a baj azonban egy pillanat alatt megtörténik.
Mihály egy átlagos napon a Róbert Károly körút és Váci út kereszteződéséhez érve piros jelzésre megállt. Amikor a lámpa zöldre váltott, a közlekedési szabályokat betartva balra kanyarodott. Már majdnem befejezte a manővert, amikor a piros jelzésen áthaladva egy Citroen Cactus nagy sebességgel nekiütközött az autójának. A BMW Z4 megpördült, és kb. 20 métert sodródott. A baleset helyszínére a rendőrség kiérkezett, az összetört autókat elszállították, és mivel nem történt nyolc napon túl gyógyuló sérülés, szabálysértési eljárás indult. Az ügyben a kirendelt szakértő megállapította, hogy a Citroen Cactus járművezetője piros jelzésen haladt be a kereszteződésbe, ezért a közlekedési balesetben ő a vétkes. A rendőrség az eljárás alá vont személyt felelősségre vonta és pénzbírságot szabott ki vele szemben.
Mihály kártérítési igényét annak módja szerint bejelentette a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójának. A szabálysértési felelősség megállapítása ismeretében a biztosító a kártérítési igény jogalapját elismerte, a fekete leves azonban a kártérítés összege volt, amikor megérkezett. A biztosító a szemle után, a felújításról szóló számlák megküldését követően a gépkocsi kárkori értékét 4 838 000 forintban állapította meg. Mihály jelezte a biztosító számára, hogy az összeggel nem ért egyet, de a biztosító válaszában közölte, hogy a felújításra vonatkozó számlákat figyelembe vette, az érték meghatározása annak ismeretében készült. Mihály ekkor fordult a Gyulay Ügyvédi Irodához.
A Kárkori Érték és a Totálkár Fogalma
A kárrendezés kritikus pontja az autó kár előtti értékének, azaz a balesetkori forgalmi értékének pontos meghatározása. A gépjárműnek a kár bekövetkezésének pillanatában van egy kárkori értéke. Az ajánlott kártérítési összeg alapja az autó ütközés előtti értéke. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény definíciója szerint az a jármű minősíthető totálkárosnak, amelynek javítási költsége meghaladja az autó balesetkori piaci értékének és a roncs értékének különbségét. A fenti kritériumok közül akkor totálkáros egy autó, ha a javítási költségnek az autó balesetkori értékéhez viszonyítható aránya (a biztosítók jelenlegi kárrendezési gyakorlata alapján) eléri a 60-80%-ot. Ezzel a biztosítók által fizetett kártérítési összeg lényegesen alacsonyabb lehet, mint a még gazdaságosan javítható gépjárművek javítási költsége.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Ha egy autó totálkáros, akkor a biztosító nem a javítási költségek alapján fizet kártérítést. Sajnos, a hazai biztosítók nem azt számolják, hogy mennyiért lehet pótolni az összetört járművet. Idősebb autók esetén gyakori a gazdasági totálkár kisebb sérülések esetén is. Egy 10 év körüli autó esetén már egy kinyíló légzsák is elég ahhoz, hogy a biztosító totálkárra vegye a kocsit. Ez azért fordul elő, mert a gyári alkatrészekkel történő javítás nagyon sokba kerül. Gyakori hogy a hitellel rendelkező gépjármű tulajdonosok a biztosító helytelen totálkárrrendezési gyakorlata miatt úgy kell hogy lemondjanak az autójukról, hogy a bank felé még jelentős tartozásuk marad.
Milyen esetekben fizet a biztosító egy magángépes baleset után?
Az Avulás és a Káronszerzés Tilalma
Általában elmondható, hogy egy használt, de legalábbis több éves vagyontárgy (autó, használati tárgy stb.) nem ér ugyanannyit, mint amennyibe újonnan került. Az avulás pontosan ezt írja le: a gépjármű és alkatrészeinek az idővel és használattal történő értékcsökkenését jelenti. Ez egy százalékos formában kifejezett arányszám, amivel a biztosítók a gépjármű káresemény előtti, kárkori értékét határozzák meg. Az avulás mértékét több szempont alapján határozzák meg a biztosítók: főleg a gépjármű életkora, futásteljesítménye, műszaki és általános állapota alapján, de az is számít, hogy a káresemény előtt volt-e korábban sérülése.
Hogy miért van szükség az avultatásra? Ehhez a káronszerzés tilalmáig kell visszamennünk: törvény írja ugyanis elő, hogy a károsultnak nem származhat nyeresége a kártérítésből. Márpedig ha egy baleset után a sérült alkatrészt, ami az elhasználódásból adódóan kevesebbet ért már a baleset előtt is, kicserélnek egy újra, akkor az értékemelkedést okoz a gépjárműben. A jogszabályok alapján a kártérítést ezzel az értékemelkedéssel kell csökkentenie a biztosítónak.
Például, ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káronszerzés tilalma kimondja: a károsultat a károkozó köteles olyan helyzetbe hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozásból. Az avulás a kötelező és a casco biztosításnál is szerepet játszik a kártérítési összeg meghatározásában. A biztosítók azonban különböző módon alkalmazzák, egyes casco biztosítások például bizonyos ideig (akár az autó 6-7 éves koráig) eltekintenek az avulástól és megtérítik az új alkatrészek árát.
Maradványérték és Értékcsökkenés
A rongálódott autónak vannak használható alkatrészei, mely miatt a kárkori érték mellett egy maradványértéket is meg kell határozni, mellyel a biztosító csökkenti a fizetendő összeget. Ezt a maradványértéket egy roncskereskedő megvásárolhatja, vagy a károsult megtarthatja magának. Idősebb, tehát kb. 10 év feletti járművek esetén kisebb sérülések esetén is gazdasági totálkárt állapít meg a szakértő a kárszemle során, a gyakorlatban akár 30-50%-os javítási költségarány mellett is totálkáros minősítést kap a jármű. A maradványérték vagy roncsérték pedig általában a roncsbörzén (internetes zártkörű hirdetésen), roncslicit alapján megállapított érték, ahol azonban gyakran a valóságnak megfelelő ár alatt érkezik csak ajánlat.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Ön megteheti azt is, hogy nem fogadja el a roncsbörze szerinti roncsértéket, hanem megjavíttatja az autóját. A károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a kár be sem következett volna. A károsult - alapvetően ritkán, de nyerhet az ügyön. A biztosító felé nem kell beszámolni vagy igazolni, hogy a kifizetett maradványértéket a károsult mire költötte, vagy hogy a roncsautót elvitték-e ténylegesen a bontóba - tudtuk meg dr. Krizsán Zoltántól, a D.A.S.
Amennyiben kárt okoztak az Ön gépjárművében, a károkozó biztosítója felé a gépjárművében bekövetkezett értékcsökkenést is érvényesíteni tudja. Ezt a piaci értékcsökkenést is meg kell a biztosítónak térítenie. Elméletben. Felajánlani nem szokták, és a gyakorlat azt mutatja, hogy ha az ügyfél ezt kéri is, idősebb járműveknél az avulásra hivatkozva nem mindig lehet érvényesíteni. Tapasztalatunk alapján kb. a gépjármű 5-6 éves koráig, kb. 60-80 000 km futásteljesítményig lehet értékcsökkenés jogcímen kártérítést kérni. Az értékcsökkenés pontos összege mindig az eset körülményeitől függ, szakkérdés lesz, igazságügyi gépjármű szakértő fogja megállapítani a kalkulációt.
Szakértők és Jogi Eljárás a Kárrendezésben
Mit lehet ilyenkor tenni? A gépkocsi kárkori értékének meghatározása szakkérdés. A törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével készített magánszakértői vélemény a perben alkalmazható. Ha a követelményeknek megfelelő magánszakértői vélemény készül, akkor a károsult döntése, hogy az esetleges polgári perben ezt a véleményt fel kívánja használni, vagy inkább szakértő kirendelésére tesz indítványt. A perben ugyanis a károsultat terheli annak bizonyítása, hogy milyen fizetési kötelezettsége áll fenn a biztosítónak. A taktika kialakítása ezokból már a peren kívüli eljárás során fontos. A rosszul megválasztott bizonyítás jelentős, nem érvényesíthető költséget okozhat a károsult számára.
A körülményeket mérlegelve Mihály igazságügyi szakértőt fogadott, aki a BMW Z4 kárkori értékét 5 997 000 forintban határozta meg. A szakvélemény birtokában, az ügyvédi felszólító levél hatására a biztosító 5 335 000 forintra emelte a kárkori értéket. Ez azonban nem a biztosító által fizetendő összeget jelenti. A biztosító azonban így sem a magánszakértő által megjelölt összeget fizette meg Mihály számára, ezért Mihály ügyvéd segítséggel ragaszkodott a magánszakértő által megállapított összeghez, és a fennmaradt 662 000 forint összegű kár megfizetése érdekében jogi eljárást kezdett.
A biztosító ellentmondott a fizetési meghagyásnak, a keresetet tartalmazó irattal szemben pedig ellenkérelmet terjesztett elő. A peres eljárás során lefolytatott bizonyítás eredményeként a bíróság 2000 forint híján a követelt kár összegét jogosnak ítélte, és kötelezte a biztosítót, hogy a kárkori érték további 660 000 forint összegét, annak késedelmi kamatával együtt fizesse meg a károsult számára. Mihály így, a biztosító által megállapított összegnél 1 157 000 forinttal magasabb összegben részesült, mely mellett a késedelmi kamat is kifizetésre került.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Mikor Érdemes Pert Indítani?
A polgári per előtt minden esetben javasolt annak vizsgálata, hogy milyen eséllyel lehet érvényesíteni az igényt. Ehhez az adott jogterületen érdemi tapasztalattal rendelkező ügyvéddel érdemes egyeztetni. A cikkben említett esetben a polgári perrendtartás szabályai szerint készített, megfelelő magánszakértői vélemény nagy mértékben növeli az igényérvényesítés esélyét. Mindazonáltal egy perben szigorú eljárási szabályokat kell betartani. Mivel a bírósági eljárásban perköltség merül fel, ezért alaposan át kell gondolni, hogy milyen követelést érvényesít a károsult.
Milyen esetekben fizet a biztosító egy magángépes baleset után?
Perköltség különösen az eljárás megindításával és a jogorvoslattal felmerülő illeték, ügyvédi munkadíj, szakértői díj vagy a tanúk megjelenésének költsége. Főszabály szerint a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti. Részleges pernyertesség esetén azonban a perköltség viselés a perveszteség-pernyertesség arányában történik. Ez azt jelenti, hogy egy eltúlzott követelés esetén hiába kötelezi a bíróság a másik felet bizonyos összeg megfizetésére, a perveszteség arányára tekintettel előfordulhat, hogy magasabb összegű perköltséget kell megtéríteni, mint amekkora követelést megítél a bíróság. Ezokból érdemes az adott területen jártas ügyvéd közreműködését kérni.
A Kötelező Gépjármű-Felelősségbiztosítás (KGFB) Szerepe
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles KGFB szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
A biztosító sokszor adja azt a faramuci indokot a kárszemlét követően, hogy nem téríti meg a károsult gépjárműben az összes kárt, mivel közülük több is ún. előzménykár. Ez sok esetben egyértelmű, sokszor azonban érthetetlen hivatkozás a biztosító részéről. A kiküldött kárszakértő a kárfelmérő lapon rögzíteni fogja az összes sérülést, de mellé fogja írni, hogy „más kár”, ha szerinte az adott kár nem a konkrét balesethez köthető. Ha ezzel nem értünk egyet, már a kárszemle során jegyzőkönyveztethetjük ezt, illetve kérhetjük utólagosan a pótszemlét, a biztosító felülvizsgálatát. Kérje szakértőink segítségét - ők sokat tudnak Önnek segíteni abban, hogy a biztosító milyen értékcsökkentő vagy értéknövelő tényezőket vett, vagy nem vett figyelembe.