A gépjármű kárbejelentő lap kitöltése: Útmutató baleset esetén

Bárkit érhet baleset a közúti közlekedés során. Kisebb-nagyobb közlekedési balesetek bármelyik autóssal előfordulhatnak, ebben a kellemetlen helyzetben pedig sokan azt sem tudják, melyek a legfontosabb teendőik. A baleseti bejelentő, vagy ismertebb nevén betétlap vagy kék-sárga bejelentő lap egy európai szinten egységes formanyomtatvány, mely a kötelező biztosítást érintő káresemények rögzítését teszi lehetővé. Ez a dokumentum segít a kötelező biztosítást érintő károk pontos és egységes rögzítésében. Ideális esetben csupán a kesztyűtartóban pihen, és soha nem lesz rá szükség - ha azonban mégis, fontos, hogy ismerd a vonatkozó teendőket. A gördülékeny kárrendezéshez azonban nagyon fontos, hogy tudjuk, hogyan kell megfelelően kitölteni a baleseti bejelentőt.

Teendők közvetlenül a baleset után

Egy közlekedési baleset minden résztvevő számára kisebb-nagyobb sokkot jelent, ezért érthető, ha a kárbejelentő lap kitöltése nem az első gondolatod ilyenkor. Az első és legfontosabb teendő az, hogy próbálj meg megnyugodni. Amennyiben személyi sérülés történt, a lehető leggyorsabban hívd a mentőket, a rendőrséget és szükség esetén a tűzoltóságot. Ha bármelyik fél orvosi ellátásra szorul, azonnal hívjunk mentőt, és kövessük a mentésirányító utasításait. Ha nincs is szükség mentőre, rendőrt minden személyi sérüléssel járó balesethez hívnunk kell - akkor is, ha látszólag megúsztuk egy karcolással.

A balesetek sohasem jó helyen történnek, általában olyan veszélyes helyen, ahol nagy a forgalom, rosszul belátható az útszakasz, nagy a megengedett sebesség, stb. Ha meg tudtok egyezni, akkor keressetek egy olyan helyet, ahol biztonságosan megbeszélhettek mindent és kitölthetitek a baleseti bejelentőt. Amennyiben nem tudtok megegyezni, és vita alakul ki köztetek, akkor semmiképpen se hagyjátok el a helyszínt a gépjárművekkel, de fordítsatok nagy gondot arra, hogy biztosítsátok a helyszínt, pl.: elakadás jelző háromszög megfelelő távolságban kihelyezése, a vészvillogók, rossz látási viszonyok mellett legalább a helyzetjelzők bekapcsolt állapotban legyenek.

Fotókészítés: Érdemes fényképeket készíteni mobiltelefonunkkal a baleseti helyszínről és a járművek elhelyezkedéséről. A fotókat még érdemes azelőtt elkészíteni, hogy a járművekkel félreállnánk. Érdemes azonnal fotókkal és esetleg videókkal dokumentálni a helyszínt, a járművek sérüléseit, valamint ha vannak tanúk, az ő nevüket és elérhetőségüket is kérd el.

A baleseti bejelentő lap (kék-sárga nyomtatvány)

A baleseti bejelentő nyomtatvány, amit kék-sárga kárbejelentő lap és betétlap néven is ismerhetsz, egy európai szinten egységes dokumentum. A hagyományos kék-sárga baleseti bejelentő lapot minden autóvezetőnek magánál kell tartania, és kár esetén ki kell töltenie. Emiatt szerencsés, ha mindig tartasz egy-két példányt az autóban - a nyomtatványt papírboltokban tudod beszerezni, illetve a biztosítók weboldaláról is letölthető, vagy az INSURA Dokumentumtárból kinyomtatható. A bejelentőt itthon is és külföldön is egyformán kell kitölteni. A nyomtatvány egységes az egész Európai Unióban. Minden ország a saját nyelvén nyomtatja ki a bejelentőlapot, de ezek tartalmukban nem térhetnek el egymástól. Bármelyiket ki lehet tölteni. Ha valakit külföldön ér autóbaleset, idegen országbeli autóssal ütközik, akár kettőt is ki lehet tölteni. A külföldi autós a sajátját, a magyar pedig a magyar nyelvűt tölti ki, s mindketten mindkettőt aláírják.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Azonnali kitöltés fontossága

Általánosságban elmondható, hogy a biztosítóhoz történő kárbejelentéskor már jó, ha rendelkezésre áll a kárbejelentő lap. Természetesen mivel az idő múlásával egyre kevesebb részlet marad meg a pontos körülményekről, feltétlenül ajánlott már rögtön a helyszínen kitölteni a nyomtatványt, amennyiben ennek nincs semmi akadálya. A nyomtatványt a balesetben résztvevő mindkét félnek ki kell töltenie és fontos, hogy mindkét érintettnél maradjon egy példány.

A baleseti bejelentő két példányos, a szétválasztás után nem szabad módosítani rajta. Ha a károkozó és a károsult közt nincsenek vitás kérdések, gyakorlatilag mindegy, melyik fél tölti ki a bejelentő lapot, viszont fontos, hogy a kitöltést követően a másik fél megkapja a másodpéldányt.

Fontos, hogy törekedj a minél pontosabb kitöltésre, és alaposan gondold át, hogy minden, a kárrendezéshez releváns információt megadtál-e - miután mindkét fél aláírta és megkapta a saját példányát, már tilos módosítani a nyomtatvány tartalmán.

Az E-kárbejelentő alkalmazás

Az alkalmazás a papír alapú Baleseti bejelentő nyomtatvány digitális megfelelője. Az alkalmazás segítségével is rögzítheted a baleset körülményeit. Segítségével azonnal elküldésre kerül a kitöltött digitális Baleseti bejelentő a káresemény részeseinek és az érintett biztosítóknak. Természetesen nem szükséges a digitális verziót használni, a papíralapú Baleseti bejelentő kitöltése továbbra is választható. Az E-kárbejelentő alkalmazás letölthető a Google Chrome böngészőben futó ekar.hu weboldalról, a Google Play vagy App Store áruházakból.

Ha az E-kárbejelentőt szeretnéd használni, kérjük az alkalmazás letöltésekor a Profil menüpontban rögzítsd személyes, gépjármű és felelősségbiztosítási adataidat, mert jelenleg nem biztosítunk QR-kódot ezek tárolására. A MABISZ E-kárbejelentő weboldalán vagy applikáción keresztül kitöltött kárbejelentéseket automatikusan továbbítják a megadott biztosítóknak, így ezzel eggyel kevesebb dolgod lesz. Abban az esetben, ha a károkozónak nincs felelősségbiztosítása vagy a baleset valamelyik résztvevőjének külföldi rendszámú gépkocsija van, csak a papír alapú Baleseti bejelentő tölthető ki.

Hogyan töltsd ki a kék-sárga lapot?

Ne papírozz! - E-kárbejelentő applikáció

A baleseti bejelentő lap kitöltése lépésről lépésre

Mivel rengeteg adatot és információt kell megadni a nyomtatványon, fontos, hogy ne a baleset alkalmával találkozz először a tartalmával: legalább egyszer nyugodt körülmények között olvasd át, így nem egy stresszhelyzetben fogsz először szembesülni a részletekkel. A nyomtatvány kitöltésekor végig ügyeljünk arra, hogy mindkét fél olvashatóan töltse ki az adatait - egy stresszhelyzetben, amikor ráadásul a kitöltés körülményei sem ideálisak, erről könnyedén megfeledkezhetünk, egy-egy olvashatatlan adat azonban nagyban megnehezítheti a kárrendezést.

Kezdő adatok: Kezdjünk a baleset időpontjának pontos feltüntetésével.
Járművezetők és járművek adatai: Adjunk meg elérhetőséget, hogy kérdés esetén tudjunk egymással kommunikálni. A biztosító és kárszakértő ezen a számon fog keresni bennünket. Adjuk meg a járművezetők elérhetőségeit (ügyeljünk a pontosságra!), valamint a baleset körülményeit. Fontos! A zöldkártya számot a zöld kártya 4. pontjában, annak érvényességét a 3. pontban találhatja meg.
Tanúk: A baleseti bejelentő felső részében található az 5. "Tanúk" rovat. A betétlap felső részén található a "Tanúk" rovat, amit egyértelműnek tűnő baleseti helyzetben sokan nem töltenek ki pontosan. Pedig, ha a másik fél a későbbiekben „meggondolja magát”, és mégsem tartja magát felelősnek, akkor tanúk hiányában Önnek nehéz lesz bizonyítani, hogy Ön vétlen volt a balesetben. A legjobb tanúk azok a járókelők vagy közlekedők, akik látták a balesetet, de nem voltak részesei - de tanú az autók vezetőin kívül bárki lehet. A "Tanúk" rovatban lehetőleg ne csak közeli hozzátartozókat tüntessünk fel. Ha vannak tanúk, az ő nevüket és elérhetőségüket is kérd el.
Forgalmi helyzet: A kárbejelentő lap közepén található a 12. számú rovat, amelynél előre megadott forgalmi helyzetek közül kell kiválasztani azt, ami legközelebb áll az esethez. Itt kell megadni, hogy az egyes járművek éppen parkoltak, megálltak, földútról hajtottak ki, stb. Mindkét autósnak csak be kell ikszelnie a számára megfelelőt. Ami el szokott maradni: a rovat utolsó sorában fel kell jegyezni, hogy összesen hány helyre tett X jelet! Ez azért fontos, mert enélkül a másik fél utólag is bármit behúzhat a lapra az Ön tudta nélkül. Például az ön nevében behúzza, hogy Ön nem vette figyelembe az elsőbbség megadására felszólító jelzést (17.sor)! Ezzel az Ön nevében el is vállalja a felelősséget.
Helyszínrajz: A kék-sárga baleseti bejelentőn vázlattal pontosíthatjuk a két jármű helyzetét - itt természetesen nem kell művészi rajzra törekedni, azonban ügyeljünk az utcanevek és a közúti jelzések pontos megjelölésére. A helyszíni rajztól nem szabad félni, hiszen ez nem felvételi jelentkezés a kisképzőre. A lehető legvázlatosabb, de pontos helyszíni rajz azonban segít a kárrendezésben a biztosítónak. Egy négyzet tökéletesen megfelel bármilyen járműnek, főleg ha egy háromszöggel jelölöd az orrát. Nyilakkal pedig mutathatod a haladás irányát. Szintén sokan elmulasztják lerajzolni az autók helyzetét, a baleset lezajlását. Ez részben érthető: sokakat zavar, hogy nem tudnak megfelelően rajzolni, s attól tartanak, hogy a csúnyácska vázlat valami negatív következménnyel jár majd. Pedig nem így van, a baj inkább az, ha üresen hagyják a vázlatrajz helyét.
Aláírás: Az aláírás a betétlap egyik legfontosabb része (15. rovat). Tipikus hiba, hogy a szabályosan kitöltött bejelentőről lemarad az aláírás. Ez a legnagyobb hiba! Ha a nyomtatvány nincs aláírva, akkor az olyan, mintha ki sem lenne töltve.
Megjegyzések és felelősségvállalás: A bejelentőlap alján, a 14. számú rovatban van lehetőség megjegyzést hozzáfűzni a kitöltött adatokhoz. Amennyiben bármelyik fél szeretne még valamit hozzáfűzni az esethez, azt a megjegyzés rovatban teheti meg. Végül a megjegyzés pontban bármelyik fél jelezheti, ha elismeri a károkozást - ennek feltüntetése nem kötelező, de egyszerűsítheti a kárrendezési eljárást. Ha a helyzet egyértelmű, érdemes rábírni a vétkes sofőrt, hogy ebbe a megjegyzés rovatba írja be: „a felelősséget elismerem”, mert a károkozói felelősséget elismerő nyilatkozata nélkül nem fizet a biztosító. Vagy éppen ellenkezőleg, Ön is kijelentheti: „a balesetért a felelősséget nem ismerem el.” Amennyiben bármilyen bejegyzés vagy nyilatkozat kerül ebbe a rovatba azt a nyilatkozatot tevő személy külön is írja alá! A bejelentőlapnak nem elsődleges célja, hogy rajta valamelyik fél vállalja a történtekért a felelősséget, hanem a baleset pontos leírására szolgál. A korábban már említett Megjegyzés rovatban bármelyik fél jelezheti, hogy felelősségét elismeri vagy sem. Ha nincs kitöltve, ha nem fűz hozzá semmilyen megjegyzést, akkor ezt a rovatot egy átlós vonallal húzza át, vagy írja bele, hogy „nincs megjegyzés”. Szintén azért, hogy utólag ne lehessen módosítani a lap kitöltésén. Ne lehessen utólag, az Ön kézírását utánozva beleírni, hogy vállalja a felelősséget. A baleseti bejelentő a baleseti szituáció pontos leírására szolgál. Ez a figyelmeztetés olvasható is a bejelentőlap tetején. Amennyiben a baleset bekövetkezéséért mindkét fél a másikat tartja felelősnek, akkor is valamennyi károsult a saját szempontja szerint rögzítse a baleset körülményeit. A pontos, helyes kitöltés mégis nagyon sokat segíthet a felelősség tisztázásban is.
CASCO biztosítás: Jelezzük, ha rendelkezünk CASCO biztosítással. Láthatod, hogy a bejelentő lapon mindenre gondoltak: van külön rubrika a tanúk adatainak, a baleset pontos körülményeinek, és azt is jelezheted, ha rendelkezel CASCO biztosítással.

A kárbejelentő lap alapértelmezetten két résztvevővel számol, ezért ha a balesetben három vagy több jármű vett részt, több kárbejelentő lap kitöltésére is szükség van.

Ha nem történt személyi sérülés, de egyik félnél sincs betétlap baleseti bejelentő, és a helyszínen nem is oldható meg annak gyors beszerzése, abban az esetben célszerű egy papírra felírni egymás adatait, elérhetőségeit, és azt, hogy mikor, mi történt. Mindkét félnek jelentkeznie kell vele a saját biztosítójánál.

Mikor hívjunk rendőrt?

Egy közlekedési baleset bekövetkezésekor nemcsak a kárbejelentés menetét kell ismerned, de azt is, hogy melyek azok a helyzetek, amikor mindenképpen rendőrt kell hívni. Ha nincs is szükség mentőre, rendőrt minden személyi sérüléssel járó balesethez hívnunk kell - akkor is, ha látszólag megúsztuk egy karcolással. Szintén kötelező rendőrt hívnod, ha személyi sérülés történt, akkor is, ha csak egy karcolásról van szó, súlyosabb sérülés esetén pedig természetesen a mentőket is értesítened kell.

Rendőrt kell hívnunk abban az esetben is, ha valamely félnek nincs érvényes kötelező biztosítása, illetve, ha egyik fél sem ismeri el a károkozást. Ilyen az, amikor nem tudtok megegyezni a felelős kérdésében: ebben az esetben a rendőrségi helyszínelés és a jegyzőkönyv dönthet, így ettől semmiképp se tekints el. Ha a felelős kérdésekben nem tudtok megegyezni, ebben az esetben is rendőrt kell hívni.

Gépjárműkár bejelentése CIG Pannóniánál

Amennyiben az esetről rendőrségi jegyzőkönyv készül, a biztosítók elsősorban ezt veszik majd figyelembe a kárrendezés során, azonban ha nem kerül sor rendőrségi intézkedésre, a biztosító a baleseti bejelentő lapon közölt információkat fogja figyelembe venni. Ha a balesetben megsérül valaki, akkor mindenképpen kötelező lesz a rendőri intézkedés is. Ebben az esetben már kisebb a szerepe a bejelentőlapnak, hiszen a rendőrségi jegyzőkönyv lesz a legfontosabb dokumentum a kárrendezés során is. De ha nincs személyi sérülés, akkor a biztosítók is elsőként ebből a bejelentőlapból dolgoznak. A baleseti bejelentőn megadott adatok, esetleírás és vázlatrajz alapján próbálnak tisztán látni a baleset ügyében.

Az egy félreértés, hogy ha rendőr jön, akkor mindenképpen a helyszínen eldől a felelősség kérdése is. A rendőrnek nem ez a dolga. Ő azért jön, hogy jegyzőkönyvet vegyen fel. Pontosan rögzítenie kell mindent, ami a helyszínen történt. A helyszínen intézkedő rendőr nem fog állást foglalni. Sőt, a rendőrség később sem fog arról dönteni, hogy az autóbalesetért kit terhel a felelősség. A rendőrségi jegyzőkönyv olyan okiratnak számít, aminek a hitelességét már nem kell a későbbiekben bizonyítani. Mindezek mellett a rendőrségi jegyzőkönyv azt fogja rögzíteni, hogy a felek megsértették-e a közlekedési szabályokat, vagy követtek-e el bármilyen más szabálytalanságot. Azt leírja a rendőrség, hogy az „A” autós nem adta meg az elsőbbséget a szabályosan közlekedő „B” autósnak.

A rendőrségi helyszínelés azonban gyakran végződik szabálysértési eljárással (helyszíni bírság, vagy feljelentés), tehát elkerülheti a bírságot, ha a károsult felek - személyi sérülés nélküli balesetben - a felelősség kérdésében a helyszínen meg tudnak egyezni és ezt a baleseti bejelentőn is egyértelműen rögzítik és aláírják.

A kárrendezés folyamata

A balesetet követően a károkozónak 5, a károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy bejelentse a kárt a károkozó biztosítójánál. Természetesen ezt érdemes minél hamarabb megtenni, hogy a lehető leghamarabb megindulhasson a kárrendezési eljárás. A kárbejelentő lap kitöltését és aláírását követően a következő lépés a biztosítóhoz történő kárbejelentés, amit mindig a károkozó biztosítójánál kell megtenni. Erre a károkozónak 5, a károsultnak 30 napja van, de érdemes minél előbb megtenni, hogy időben megkezdődhessen a káreljárás. Ha rendelkezünk CASCO biztosítással, természetesen annak a terhére is intézhetjük a javíttatást, azonban ebben az esetben a saját biztosítónkat is értesíteni kell.

Elkészítettük a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján érvényesített kárigények rendezésére vonatkozó KGFB kárrendezési szabályzatunkat. A szabályzat valamennyi ügyfelünk számára azonos és előre kiszámítható feltételeket fogalmaz meg a kárrendezés folyamatában. Elkészítettük kárrendezési tájékoztatónkat. Ezzel kívánunk segítségedre lenni abban, hogy a téged ért kár-, illetve biztosítási esemény elbírálására és rendezésére minél gyorsabban sor kerülhessen.

A kárügyintézéshez szükséges dokumentumokat (pl. kárbejelentő, javítási számlák, árajánlatok, meghatalmazás) legegyszerűbben ide kattintva küldheted be. Kérjük, hogy arcképes igazolványt (pl. jogosítvány, személyi igazolvány), valamint egyéb hivatalos okmányt (pl. adókártya, lakcímkártya, TAJ kártya stb.) ne küldj be hozzánk másolva vagy fotózva! Elegendő, ha a kárrendezéshez szükséges dokumentumok adatait megadod. Arról, hogy a kárrendezéshez milyen további dokumentumok szükségesek, kárszakértőnk minden esetben tájékoztatás nyújt a kárfelvétel, szemle során.

A gépjármű szemlézése

A szemle időpontjának egyeztetése céljából kárszakértőnk fel fogja venni veled a kapcsolatot a kárbejelentésedben megadott telefonszámon. Szemlére mindig munkanapon, napközben kerül sor. Kárbejelentéskor meg kell adni azt a helyet, ahol a kiérkező kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a károsodott járművet. Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet. Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található.

Ha a szemle során nem tudod bemutatni a vezetői engedélyt, akkor annak adatairól (név, nyilvántartási száma, érvényessége és kategória) nyilatkozni kell. A szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Ezt követően rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét és a gépjárművön található sérüléseket. Fontos! Ha valamiért nem rögzítettek minden sérülést, akkor kérjük, jelezd ezt telefonos ügyfélszolgálatunkon (+36 1 452 3333).

Javítás és kártérítés

A jármű sérüléseinek rögzítése után ellenőrizzük, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e. Ha a jármű gazdaságosan nem javítható, akkor úgynevezett totálkár-rendezésre kerül sor. Javítási számla benyújtása nélküli kárrendezés: előzetes javítási kalkulációt készítünk, ami alapján felajánljuk a kártérítési összeget. A kártérítési összeg kifizetése csak a tulajdonosnak vagy az általa meghatalmazott személynek, javítónak történhet. Ha a gépjárművet tulajdonjog-korlátozás terheli (pl. lízing, hitel), akkor a kifizetéshez szükség lesz a finanszírozó nyilatkozatára.

Szerződött javítóink nemcsak a kárrendezés lebonyolításában segítenek, hanem egyedi extra szolgáltatásokat is kínálnak. Ehhez nem kell mást tenned, mint a kárfelvételi szemlére kiérkező kárszakértőnknek jelezni, hogy szeretnél élni ezzel a lehetőséggel, és kitölteni egy pár kérdésből álló adatlapot. Az adatlap tartalma alapján egy zárt javítói portálon meghirdetjük javításra járművedet. A hirdetés során - az adatvédelmi előírásokra figyelemmel - semmilyen azonosításra alkalmas személyes adatot nem adunk meg, a hirdetést csak a velünk szerződött szervizek láthatják. A javításra vonatkozó hirdetés lezárása után telefonon tájékoztatunk a legkedvezőbb ajánlatot adó nyertes javító elérhetőségiről.

Ha a fenti két lehetőséget is igénybe vennéd (a javító megbízása a kárügyintézési teendőkkel, ill. a javító felhatalmazása a kárösszeg átvételére), akkor kérjük, töltsd ki az alábbi hivatkozásokra kattintva letölthető meghatalmazásunkat, és add le azokat majd a szervizben.

Szélvédő javítás vagy csere

Ha a sérülés nem nagyobb, mint egy 100 Ft-os érme, és a sérülésbe nem jutott szennyeződés, lehetőség van a szélvédő cseréje helyett pénztárcakímélő, szakszerű javításra is. Nem maradnak segítség nélkül azon ügyfeleink sem, akiknek már nem javítható a szélvédőjük, és mindenképpen annak cseréje szükséges. Szerződött partnereink az egész ország területén megtalálhatók. Gyorsan és pontosan megoldják a szélvédő cseréjét.

Bérautó és jogalapi döntés

A sérült gépjármű optimális javítási idejére számított bérleti díj erejéig (optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a jármű javításához technológiailag szükséges. Ha a jogalapi-, illetve összegszerűségi döntést az optimális javítási időn belül valamilyen okból (pl. irat, bizonyíték hiánya) nem tudjuk meghozni, úgy kérjük a javíttatást casco biztosítás terhére, vagy a javítási költség megelőlegezésével elvégeztetni.)

Különleges esetek

Ha a kárt nem gépjármű okozza - hanem pl. kerékpáros, gyalogos vagy lovaskocsi -, és az okozó semmiféle olyan biztosítással nem rendelkezik, mely az adott kárügyben fedezetet biztosítana (pl. lakásbiztosítás felelősségbiztosítási része), akkor a kártérítési igényt közvetlenül a károkozónál kell bejelenteni, és vele rendezni.

tags: #gépjármű #kárbejelentő #lap #kitöltése