Mit tegyünk, ha a károkozó félnek nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása?
Egy közlekedési baleset sose kellemes élmény. Még inkább nem az, amikor annak bekövetkezésében teljes mértékig vétlenek vagyunk. A helyzetet tovább fokozza, ha kiderül, hogy a károkozó gépjármű nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy az kötelező lenne számára.
Jogszabály szerint minden gépjárműnek rendelkeznie kell kötelező gépjármű felelősség-biztosítással (röviden KGFB). Jó tudni, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás kiterjed minden megalapozott, a gépjármű üzemeltetése során keletkezett kárra, így nem csak a gépjárműben keletkezett károkra, hanem egyéb károkra is, személyi sérülés kapcsán a sérelemdíj megfizetésére is.
Mit tegyünk ebben az esetben a helyszínen? És ki fogja megtéríteni a kárunkat?
Teendők a helyszínen
„Szerencsés” esetben a károkozó fél vagy önszántából megáll a helyszínen, vagy saját gépjárművében is olyan kár keletkezik, hogy képtelen tovább haladni.
Személyi sérülés esetén haladéktalanul hívjuk a 112-es segélyhívó számot és kövessük az ott elhangzó utasításokat. Személyi sérülés esetén kötelező kihívni a mentőket és értesíteni a rendőrséget, akkor is, ha erre a sérült nem tart igényt. A mentők kiérkezéséig segítséget kell nyújtani a sérült(ek)nek.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Amennyiben nem történt személyi sérülés az első és legfontosabb teendő, hogy felírjuk a gépjármű rendszámát. Még jobb megoldás, hogyha tudunk úgy fényképfelvételt csinálni, hogy látszódjon a károkozó gépjármű rendszáma, a baleset környezete, szerencsés esetben még saját, megrongálódott gépjárművünk is.
A fentiek után, ha az Európai Baleseti Bejelentő Lap kitöltése közben merül fel, hogy nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a károkozó gépjárműnek, úgy mindenképp érdemes a helyszínre rendőrt hívni. Szintén ugyanez a helyzet akkor, hogyha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták, vagy ha a károkozó gépjármű ideiglenesen ki volt vonva a forgalomból.
Szintén értesítenünk kell a rendőrséget, ha a balesetben külföldi rendszámú gépjármű is érintett. Ha nem történt személyi sérülés, de az érintettek nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében vagy jelentős az anyagi kár, esetleg a balesetnek külföldi részese van szintén értesíteni kell a rendőrséget.
Elképzelhető azonban, hogy a helyszínen a kiérkező rendőrök nem tudnak számunkra semmilyen dokumentumot átadni. Éppen ezért érdemes a helyszínen tisztázni, hogy a későbbiekben melyik rendőrkapitányságot kereshetjük a balesettel összefüggésben igazolás, illetve jegyzőkönyv beszerzése céljából.
Ha a másik fél nem együttműködő, akkor írja fel a jármű forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát, színét. Lehetőség szerint még az egyszerűnek tűnő helyzetekben is írja fel a baleset szemtanúinak nevét, lakcímét, elérhetőségét. Érdemes fényképeket is készíteni a baleset helyszínéről, a járművek helyzetéről, sérüléseiről. A baleseti bejelentő lapot a baleset színhelyén a másik féllel együtt töltsék ki úgy, hogy azon a baleset részletei és a felek adatai pontosan kerüljenek feltüntetésre.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A baleseti bejelentő lapot a baleset színhelyén a másik féllel együtt töltsük ki úgy, hogy azon a baleset részletei és a felek adatai pontosan kerüljenek feltüntetésre. A balesetet a károkozó és a károsult is köteles bejelenteni biztosítójánál. Európán belül ugyanúgy a sárga-kék baleseti bejelentő nyomtatványt szükséges kitölteni. Rendőri intézkedés esetén fontos, hogy ne írjon alá semmit, amit nem ért!
Nem érdemes rendőrt hívni, ha a felelős egyértelmű, senki sem sérült meg, és a balesetező sofőrök meg tudnak egyezni. Amennyiben nem történt személyi sérülés, és nem kellett rendőrt hívni, a káresemény dokumentációját neked és a másik sofőrnek kell elkészíteni. Ehhez az úgynevezett kék-sárga baleseti bejelentő lapot kell kitölteni. Ha ez a nyomtatvány nincs kéznél, online is jelezheted a MABISZ kárbejelentő applikációján keresztül. Ha egyértelmű, ki volt a baleset felelőse, és ezt el is ismeri az illető, akkor az elismerést írásban kell rögzíteni. Ezt a sárga-kék nyomtatvány megjegyzés rovatában teheted meg.
Teendők a baleset után
A baleset utáni napokban is célszerű a kapcsolatot tartani a rendőrséggel. Tapasztalatunk szerint a közlekedési balesetről annak megtörténte után 3-4 nappal a rendőrség már tud részünkre olyan igazolást kiállítani, melyen szerepelnek a balesetben részes felek adatai. A rendőrségi jegyzőkönyvre általában több időt, akár 2-3 hete is várni kell.
Az igazolás birtokában ugyanakkor már lehetőségünk van a MABISZ-hoz (Magyar Biztosítók Szövetségéhez) fordulni annak érdekében, hogy anyagi kárunk mihamarabb megtérüljön. Szintén érdemes a MABISZ-t keresni akkor, hogyha nem ismert előttünk a károkozó fél felelősségbiztosítója, ám rendszámát tudjuk. Ebben az esetben a MABISZ fogja kiadni számunkra azt az információt, hogy melyik biztosítótársasághoz fordulhatunk.
Abban az esetben tehát, hogyha olyan gépjárművel okoznak nekünk kárt, amelyik nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, ám erre köteles lenne, a MABISZ téríti meg kárunkat.
A Járműmérnöki Képzés részletei
A kötelező biztosítás kárbejelentésének határideje különböző a károkozónál és a károsultnál. A károsultnak 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójának bejelentse a balesetet. Miután a biztosítótársaság befogadta a kárbejelentést, az autót egy szakértő vizsgálja meg. Ő rögzíti az autón esett sérüléseket, és megállapítja, melyik köthető a balesethez, és melyik nem.
A kárbejelentéshez és a kárrendezéshez is szükséged lesz a kék-sárga kárbejelentő lapra, amit két példányban kell kitölteni, hogy mind a károsultnak, mind a károkozónak legyen egy példánya. A papír alapú kárbejelentést kiváltja a MABISZ online kárbejelentési felülete, illetve az E-kárbejelentő nevű, ingyenesen letölthető telefonos applikáció.
Mikor nem fizet a MABISZ?
Jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében azonban a MABISZ sem kötelezhető a károk megtérítésére akkor, hogyha a kárt ismeretlen gépjárművel okozták. Abban az esetben tehát, hogyha a károkozó gépjárművel nem állnak meg a helyszínen, mindenképp érdemes rendőrt hívni.
Ezen túlmenően feltétlenül érdemes azon személyek adatait és elérhetőségét elkérni, akik tanúként láthatták a balesetet, esetleg információval rendelkeznek a károkozó gépjármű rendszámáról.
Ez utóbbi esetben elképzelhető, hogy a rendőrség meg tudja állapítani, hogy melyik gépjármű okozta a balesetet. Ezen információ birtokában vagy a gépjármű felelősségbiztosítójához tudjuk bejelenteni kárigényünket, vagy biztosítás hiányában a MABISZ-hoz tudunk fordulni. Amennyiben erre nem derül fény, akkor sajnos a károsult fél maga viseli a kárát. Kivétel ez alól, hogyha a baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel járt, ebben az esetben ugyanis ismét a MABISZ-nak kell megtérítenie a károsult kárát.
Fontos tudni, hogy a kötelező biztosítás nem terjed ki a károkozó gépjárművében keletkezett károkra. Saját hibánkból eredő kár megtérítésére az önkéntesen köthető CASCO-biztosítás szolgál. Ha nem rendelkezünk ilyen biztosítással, a kárt magunk viseljük.
Kárrendezés
A kárrendezési folyamat első és egyik legfontosabb lépése maga a kárbejelentés, amit mind a károsultnak, mind a károkozónak meg kell tennie - előbbinek 30, utóbbinak 5 napja van erre a káresemény bekövetkezésétől számítva. A káreseményt minden esetben a károkozó biztosítójánál kell bejelenteni, kivéve, ha a károkozó személye ismeretlen vagy a károkozó jármű nem rendelkezik kötelező biztosítással - utóbbi esetekben a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ) kell keresned.
Miután megtörtént a kárbejelentés, sor kerül a szemlére, amely során egy kárszakértő megtekinti a járművek sérüléseit, és jegyzőkönyvet készít ezekről. A szemle célja, hogy a sérülések alapján minél több részlet kiderüljön a baleset keletkezésének körülményeiről és a károkozó felelősségéről.
A kötelező biztosítás kártérítése alapvetően dologi és nem dologi károkra vonatkozhat: dologi kárnak számít a gépjármű sérülése, de például az utasok vagy a vétlen sofőr használati tárgyainak sérülése és megsemmisülése is. A nem dologi károk alatt a személyi sérüléssel vagy halálesettel kapcsolatos károkat értjük, amely megnyilvánulhat egészségkárosodásban, átmeneti vagy végleges munkaképtelenségben, vagy a legrosszabb esetben a sérült halálában is.
A biztosítókat szigorú határidők kötik mind a kárrendezés, mind a kártérítés kifizetése kapcsán: a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül kártérítési javaslatot kell tennie a biztosítónak, kétes esetekben ugyanezen határidőn belül reagálnia kell a kárigényben foglalt követelésekre.
A jármű sérülése esetén a károsult választhat az úgynevezett számlás vagy megállapodásos kárrendezés között: a javítási számla alapján történő kárrendezés során a biztosító az autószerelőtől kapott számla alapján állapítja meg a kártérítési összeget, amelyben figyelembe vesz minden, a kárrendezés és kárfelvétel során készült dokumentumot. Az egyezségi megállapodás szerint történő kártérítés lényege, hogy a biztosító saját számítása alapján határozza meg a nettó javítási költséget, amelyet kártérítésként felajánl - erre akkor is sor kerül, ha később úgy döntesz, hogy inkább számla alapján kéred a kártérítést.
Kárrendezés javítási számla benyújtása nélkül: ebben az esetben a pénzintézet egy előzetes kalkulációt készít, és felajánl egy összeget. Amennyiben az autó nem javítható, az úgynevezett totálkár-rendezési forgatókönyv lép életbe. Ezután a kifizetést a tulajdonosnak, vagy az általa meghatalmazott személynek, javítónak utalja el a biztosítótársaság. Ez csakis akkor történhet meg, ha a biztosítási díj rendszeresen és időben érkezett a pénzintézet felé.
Totálkár
Totálkárosnak minősített gépjármű esetében a biztosító a jármű balesetkori értékének (amit több szempont figyelembe vételével határoz meg) és a roncs roncsbörzén elért értékének különbözetét fogja megtéríteni. Tehát nem a javíttatás költségét fizeti ki, és nem is az alapján számolja ki a kártérítés összegét, hogy mennyibe kerülne pótolni az autót.
A totálkár rendezésének alapvetően két útja van: vagy megjavíttatja az autót (motort, stb.) a tulajdonos, vagy eladja a roncsot. Műszaki totálkár esetén a választás egyértelmű, hiszen a javításra itt nincs lehetőség, de gazdasági totálkárral is sokan döntenek úgy, hogy inkább új autót vesznek. A roncsot a biztosító meghirdeti a roncsbörzén, így a tulajdonos a biztosító segítségével is túladhat a sérült járművön - de nem köteles elfogadnia az ajánlatot, szabadon eladhatja máshol is.
A roncs bontóba történő eladása utáni további feladat a jármű végleges kivonása a forgalomból, és természetesen a kötelező biztosítás felmondásáról se feledkezzen meg, bárhogyan is adott túl rajta. Ez érdekmúlásra való hivatkozással tehető meg.
Ha mégis úgy dönt, hogy megpróbálja megjavíttatni a gazdasági totálkáros autóját, például mert még így is kevesebből jönne ki a helyreállítás, mintha újat venne, akkor a biztosító egy javítási határt fog adni. Ez lesz a kártérítés összegének felső határa, tehát az ezen felüli szervizköltséget saját zsebből kell majd fizetnie.
A rendezés menete természetesen függ attól, hogy melyik fél okozta a balesetet. A károkozó a totálkárát a saját casco biztosítójára rendezheti, míg a károsult a károkozó kötelező biztosítójára. A károsultnak azonban van másik lehetősége is: kérheti a javíttatást a saját casco biztosítása terhére is - ha például arra jobb feltételekkel rendezhető a kár, vagy a tulajdonos szeretné minél előbb elindítani a folyamatot. Ezt a casco biztosító ráterheli majd a vétkes fél kötelező biztosítójára, így a casco önrész is visszajár.
Egyéb költségek
A totálkáros járművel kapcsolatos ügyintézés közben egyéb kényelmetlenségek és ehhez kapcsolódó költségek is felmerülnek, amiket legtöbbször fedez a kötelező biztosító, hiszen ezek is a baleset miatt terhelik a károsultat. Ilyen például a roncs tárolásának és elszállításának költsége, az ügyintézések miatt kieső kereset térítése, valamint bérautó biztosítása - általában legfeljebb 30 napra, a guruló költség levonásával -, vagy utazási hozzájárulás, amíg a jármű javítása zajlik. Ha pedig a tulajdonos a roncs eladása és az autó pótlása mellett dönt, abban az esetben a kötelező biztosítás az új autó átírási költségeit is fedezi az előző gépjármű kategóriájáig.
Szerencsés esetben csak az autót éri kár, de sajnos egy ilyen súlyos balesetben személyi sérülés is előfordul. Ilyenkor olyan további tételeket is téríthet a biztosító, amire talán nem is gondolna, mint a sérelmi díj, vagy halálos baleset esetén a temetési költségek fedezése.
Fontos tudni, hogy ezeket a plusz kiadásokat általában csak a kötelező biztosítás téríti, casco biztosításra nem kérhetőek.
Összefoglalás
Összefoglalva tehát a helyszínen mindig az a legfontosabb, hogy senkinek az élete, egészsége, testi épsége ne legyen veszélybe. Ha felmerül a gyanú, hogy a károkozó fél nem rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, akkor érdemes a rendőrség segítségét kérni.
tags: #gepjarmu #biztositas #baleset #mit #tegyek