Gépjármű Baleset Elismerése: Tudnivalók és Kárrendezés

A közúti közlekedésben sajnos bárkivel előfordulhat, hogy baleset részese lesz, akár vétlenül, akár vétkesen. Amellett, hogy a baleset váratlan és stresszes esemény, számos jogi és anyagi következménye lehet. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a gépjármű balesetekkel kapcsolatos kárrendezési tudnivalókat, különös tekintettel a felelősség elismerésére és a biztosítási folyamatokra.

A Kötelező Gépjármű Felelősségbiztosítás (KGFB) Alapjai

Minden gépjárműnek rendelkeznie kell kötelező gépjármű felelősség-biztosítással (KGFB). A KGFB célja, hogy fedezze a gépjármű üzemeltetése során másoknak okozott károkat. Aki vétlenül közlekedési balesetet szenved el, annak a kárt okozó jármű biztosítása fedezi a teljes kártérítését. A kötelező biztosítás megtéríti a vétlen sofőr vezette járműben esett károkat éppen úgy, mint az utasok személyi sérüléseivel kapcsolatos károkat, vagy az autóban szállított tárgyakban, poggyászban esett károkat is.

Mikor fizet a KGFB?

Ahhoz, hogy a károkozó kötelező biztosítása fizessen, három dologra van szükség:

• Ismert károkozóra.
• A balesetet okozó fél elismerő nyilatkozatára.
• Az autóra kötött érvényes kötelező biztosításra.

Ha e három közül bármelyik hiányzik, akkor problémás lehet a kárrendezés. A KGFB kiterjed minden megalapozott, a gépjármű üzemeltetése során keletkezett kárra, így nem csak a gépjárműben keletkezett károkra, hanem egyéb károkra is, például személyi sérülés kapcsán a sérelemdíj megfizetésére. Egy biztosítási esemény vonatkozásában, a károsultak számától függetlenül, a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni.

Kevesen tudják, hogy a kötelező biztosítás nem csak a vétlen autóra és utasaira terjed ki, hanem a kárt okozó jármű vétlen utasaira és holmijára is. Ha ütközés közben összetörik valakinek a szemüvege, megsérül a mobiltelefonja, vagy ruházata, arra akkor is jár a kártérítés, ha a károkozó járművében történt a sérülés.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Mire nem terjed ki a KGFB?

• Saját járműben keletkezett károk: Fontos tudni, hogy a törvény rögzíti: a kárt okozó jármű kárait nem téríti meg a kötelező biztosítás. A károkozó járművében keletkezett károk megtérítésére a Casco biztosítás szolgálhat.
• Természeti erők okozta károk: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem fedezi a természeti erők, például vihar vagy jégverés okozta károkat.
• Nem a gépjármű üzemeltetése során keletkezett károk: Ha a károkozó autóra van is kötelező biztosítás, a biztosító akkor is többségében arra hivatkozik, hogy a károkozás nem közúti forgalomban való részvétel, nem a gépjármű üzemeltetése során történt. Például egy targonca munkagépként okozott kára nem a KGFB terhére térül. Teherjárművek esetén gyakoriak a rakodás közben történt káresemények, amikor nem a KGFB fizet.
• Bizonyos rakományok kárai: Ha a kárt okozó autó utasa a személyi használatú tárgyakon kívül például szállít egy tévét vagy egyéb munkaeszközt és az megy tönkre, arra már nem terjed ki a biztosítás.
• Terrorcselekmény: A biztosító akkor sem fizeti ki a gépjárműkárt, ha terrorcselekményben sérül meg az autó.

Különleges Esetek a Kárrendezésben

Ismeretlen károkozó

A legkellemetlenebb eset az, amikor ismeretlen autós okozza a kárt. Tipikusan ilyenek a parkolói balesetek, vagy amikor ismeretlen rendszámú károkozó elhajt a helyszínről. Ha ismeretlen a károkozó, akkor a kártérítést egyes esetekben a Kártalanítási Számla terhére fogják a baleset elszenvedőjének kifizetni. A Kártalanítási Számla egy olyan MABISZ által kezelt központi pénzalap, melyet a biztosítóknak kellett létrehozniuk éppen az ilyen esetek finanszírozására. A károsultnak, ha nem ismeri a károkozó adatait, akkor a Kártalanítási Számla kezelőjéhez kell fordulnia a kártérítésért.

A Kártalanítási Számla terhére általában nem kaphat az autós kártérítést, ha ismeretlen a károkozó. Ez alól két kivétel van: ha a baleset a KGFB-törvény definíciója szerint súlyos személyi sérüléssel, vagy halállal végződik, csakis akkor fizeti ki a Kártalanítási Számla a károsult autóban és egyéb vagyontárgyakban keletkezett károkat is. Akkor, amikor a károkozó személye ismeretlen (a távollétében történt a baleset és a károkozó nem hagyta meg az adatait az Ön számára) a Casco biztosítás fedezi a keletkezett kár költségeit, amennyiben rendelkezik ilyennel.

Ismert károkozó, érvénytelen biztosítás

Egy másik gyakori probléma, hogy a baleset okozója ismert ugyan, de kiderül, hogy a szabályok ellenére az autóra nem volt érvényes felelősségbiztosítása. Ennek sok oka lehet, például nem fizette a díjat, a biztosító felmondta a kötelezőjét, vagy újat még nem kötött. Ha ismert a baleset károkozója, de nincs az autóra érvényes kötelező biztosítás, akkor a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla terhére kap a károsult kártérítést. A károsult számára a kárrendezés ebben az esetben éppen úgy zajlik, mintha lett volna a másik autósnak érvényes biztosítása. Igazán rosszul ilyenkor a biztosítással nem rendelkező autós jár, ugyanis a biztosító utólag vissza fogja követelni tőle a kifizetett kártérítési összegeket a KGFB tv. alapján.

Ismert károkozó, de hiányzó adatok

Egyáltalán nem ritka eset, hogy valaki látja a balesetet, azonosítja az autót, vagy ismeri is a sofőrt, de egyes adatok hiányoznak. Például van egy rendszám a kezünkben, le tudjuk írni az autót, de nem ismerjük a tulajdonosát, és azt sem, hol lehet a biztosítása. Ilyen esetben már nem a Kártalanítási Számla fog fizetni, hiszen ismert az elkövető, csak meg kell találni az adatait. Ilyenkor a rendőrségen kell bejelentést tenni. Amennyiben a károkozást sikerül bizonyítani, a rendőrségi bizonyítási eljárás fogja helyettesíteni a károkozó elismerő nyilatkozatát. Ha ismerjük a károkozó rendszámát, de nem tudjuk hol van a kötelező biztosítása, akkor a MABISZ lekérdező adatlapja segítségével megtudhatja a károsult, hogy kárbejelentés céljából kihez forduljon.

Nem gépjárművel okozott károk

A közlekedés résztvevői nem csak gépjárművek. Az utcán biztosítással nem rendelkező más eszközök is megjelennek. Egy lovas kocsi, kerékpár vagy akár egy gyalogos is nagy károkat tud okozni, számos baleset előidézője lehet. A károsult számára rossz hír, hogy ebben az esetben a saját kötelező biztosítása terhére semmiféle kártérítésre nem számíthat. Ha a károkozónak van olyan vagyonbiztosítása (pl. lakásbiztosításba épített felelősségbiztosítás), amely fedezi a kárt, akkor arra lehet kárigényt bejelenteni.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Parkoló autó által okozott kár

Ritkán, de az is elképzelhető, hogy egy parkoló autó okoz kárt más járművekben. Például nekigurul egy másik járműnek, vagy kigyullad és a szomszédos parkoló autók is megsérülnek. A biztosítók szerint erre nincs egyértelmű szabály. Véleményünk szerint azonban a KGFB tv. szerinti megfogalmazás: „A gépjármű üzemeltetése során okozott károk”, kiterjed a parkoló és a motor üzemelése nélküli (elgurulás) eseteire is.

Teendők Baleset Után

Sürgősségi intézkedések és dokumentáció

Legyen szó akár kisebb, akár súlyosabb közlekedési balesetről, a helyzet váratlansága és a jelentős stressz miatt megesik, hogy ütközést követően nem tudunk józanul gondolkodni - néhány alapvető teendőre azonban még egy ilyen szituációban is jó odafigyelni. Természetesen minden baleset után az első és legfontosabb teendő az emberi élet védelme, így ha tehetjük, szálljunk ki az autóból, és győződjünk meg arról, hogy senki sincs életveszélyben.

• Személyi sérülés esetén: Értesítsük azonnal a mentőket és a rendőrséget, akkor is, ha a sérült nem tart igényt rá. A mentők kiérkezéséig segítséget kell nyújtani a sérült(ek)nek.
• Anyagi kár és rendőri intézkedés: Ha nem történt személyi sérülés, de az érintettek nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében, vagy jelentős az anyagi kár, esetleg a balesetnek külföldi részese van, szintén értesíteni kell a rendőrséget.
• Helyszínbiztosítás: Ha nincs személyi sérülés, gondoskodjunk arról, hogy a lehető legkisebb mértékben tartsuk fel a forgalmat, és helyezzünk ki elakadásjelző háromszöget. Kapcsolja be a vészvillogót.
• Adatgyűjtés: Ha a másik fél nem együttműködő, akkor írja fel a jármű forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát, színét. Lehetőség szerint még az egyszerűnek tűnő helyzetekben is írja fel a baleset szemtanúinak nevét, lakcímét, elérhetőségét.
• Fényképek készítése: Érdemes fényképeket is készíteni a baleset helyszínéről, a járművek helyzetéről, sérüléseiről. A fotókat még érdemes azelőtt elkészíteni, hogy a járművekkel félreállnánk.
• Baleseti bejelentő kitöltése: A baleseti bejelentő lapot (sárga-kék) a baleset színhelyén a másik féllel együtt töltsék ki úgy, hogy azon a baleset részletei és a felek adatai pontosan kerüljenek feltüntetésre. Az alkalmazás a papír alapú Baleseti bejelentő nyomtatvány digitális megfelelője (E-kárbejelentő), de külföldi rendszámú jármű esetén a papír alapú a javasolt.
• Rendőri intézkedés esetén: Fontos, hogy ne írjon alá semmit, amit nem ért!

A baleset bejelentése a biztosító felé

A balesetet a károkozó és a károsult is köteles bejelenteni biztosítójánál. Ha Ön a károkozó, 5 munkanapon belül, ha Ön a károsult, 30 napon belül kell bejelenteni a káreseményt a biztosítóhoz. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók.

Amennyiben a kár más hibájából az Ön gépjárművén keletkezett, kárigényét közvetlenül bejelentheti az elkövető biztosítójánál. A KGFB kárrendezési szabályzat valamennyi ügyfél számára azonos és előre kiszámítható feltételeket fogalmaz meg a kárrendezés folyamatában. A kárrendezéshez nélkülözhetetlen iratok beérkezését követő 15 napon belül a biztosító kártérítési javaslatot tesz.

Felelősség elismerése és annak következményei

Ha Ön a vétkes fél

Ha Ön hibázott és ezt a másik sofőr is elismeri, két módon intézheti a kárrendezés folyamatát. Megegyezés alapján azonnal kifizetheti a károsultat, vagy igényelheti a Biztosító közbenjárását KGFB szerződése alapján. Mindkét esetben javasoljuk a baleseti bejelentő (kék-sárga) nyomtatvány / e-kárbejelentő kitöltését az esetleges későbbi viták elkerülésére. A biztosított köteles az általa okozott káreseményt 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

A Járműmérnöki Képzés részletei

A baleset okozásának természetesen számos jogi és anyagi következménye lehet, amelynek mértéke függ a baleset súlyosságától. A 8 napon belül gyógyuló személyi sérüléssel járó baleset okozása szabálysértésnek minősül, amelynek következtében főként pénzbírságra és a vezetéstől való ideiglenes eltiltásra számíthatunk. Az ennél súlyosabb sérülés okozása sajnos már büntetőjogi kategória, így súlyos esetben a pénzbírság és a vezetéstől való eltiltás mellett akár felfüggesztett vagy letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetnek minket. Egyes esetekben, ha elismerjük a vétkességünket, és meg tudunk egyezni a sértettel, lehetőség van úgynevezett jóvátételre, amely jellemzően egy egyszeri pénzösszeg megfizetését jelenti a sértett felé.

Károkozóként 5 napunk van arra, hogy bejelentsük a baleset tényét a biztosítónknál, amely a kárrendezési folyamat lezárulta után felkínálja a lehetőséget, hogy a megítélt kártérítés összegét rendezzük a biztosító felé - erre az értesítéstől számított 6 hétig van lehetőségünk. Ha úgy döntünk, hogy ezt nem szeretnénk megtenni, két fokozattal romlik a bonus-malus besorolásunk, így a következő biztosítási időszaktól jelentősen magasabb KGFB díjra számíthatunk.

Ha nem ismeri el a felelősségét

Abban az esetben, ha a balesetben érintett felek nem tudnak megegyezni a károkozó személyével kapcsolatban, lehetőség van arra, hogy a kék-sárga baleseti bejelentőn eltérő véleményeket fogalmazzanak meg. Ilyenkor feltétlenül szükség van a rendőrség bevonására is, akik felmérik a helyszínt, és rendőrségi jegyzőkönyvet készítenek az esetről.

Balesetet okoztam kötelező biztosítás nélkül

Minden közúti forgalomban részt vevő járműnek rendelkeznie kell érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, ennek elmulasztása szabálysértésnek minősül. Amennyiben érvényes KGFB nélkül balesetet okozunk, nagy bajba sodorjuk magunkat. Ebben az esetben teljes mértékben ránk hárul az általunk okozott kár megtérítése, amely súlyos baleset esetén többmilliós összegre is rúghat, valamint viselnünk kell a fedezetlenség következményeit is. Ez jobb esetben csak annyit jelent, hogy a fedezetlen időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetnünk, rosszabb esetben szabálysértési eljárás is indul ellenünk, sőt, még a rendszámunkat is elkobozhatják.

Visszkereseti igény a károkozóval szemben

Van néhány olyan eset, amikor a biztosító megtéríti ugyan a károkat a kötelező biztosítások terhére, de a károsultaknak kifizetett összegeket később behajtja (ha kell bírósági úton) a károkozón. Ez főleg olyankor következik be, amikor a károkozó súlyosan megsértette a járművezetésre vonatkozó szabályokat, például jogosítvány nélkül, vagy ittasan vezetett. A biztosító mindenképpen megfizetteti vele a kártérítések összegét, ha a felsorolt szabályszegések bármelyikét elkövetik. A teljes kifizetett kár összegét, maximum 5 millió forintot perelhetnek a járművezetőtől vagy az üzemben tartótól a felsorolt esetekben.

Külföldön okozott vagy szenvedett balesetek

Abban az esetben, ha ilyen sajnálatos esemény történik velünk az ország határain kívül, az első és legfontosabb, hogy meggyőződjünk a saját magunk és utastársainak, valamint a balesetben érintett más személyek testi épségéről, egészségéről. Fontos továbbá, hogy próbáljunk meg mindenről rengeteg fényképet csinálni. Az anyagi kárt és az esetleges személyi sérüléseket jelentsük minél előbb utasbiztosítónknak, ugyanis a késedelmes bejelentés okot adhat a biztosítási szolgáltatás megtagadására. A Zöldkártya-egyezményt aláíró országok között egységes rend van a kárügyintézésre. Az ügyintézés az esetek többségében Magyarországon bonyolítható, hiszen a legtöbb külföldi biztosítónak magyarországi kárrendezési megbízottja van. A károkozás bejelentését a hazaérkezéstől számított 5 napon belül kell jelezni a KGFB biztosító felé.

Kártérítési típusok és kárrendezési folyamat

Kárügyintézés menete

A szakértői szemlére az Ön által megjelölt helyszínen, a megjelölt időpontban kerül sor, melynek során az eljáró kárszakértő rögzíti járművének sérüléseit, fényképfelvételeket készít, illetve elvégzi a szakvéleményhez szükséges adminisztrációs teendőket. A kárfelvételi eljárás során a szakértő átadja vagy elektronikus úton megküldi Önnek a kárfelvételi jegyzőkönyv egy példányát, illetve az átvett és a kárrendezéshez esetleg még szükséges dokumentumok listáját. A szakértői vélemény beérkezését követően kárügyintéző kollégáink megkezdik a dokumentumok feldolgozását.

Ha a jármű gazdaságosan nem javítható, akkor úgynevezett totálkár-rendezésre kerül sor. A gazdasági totálkár feltételei akkor állnak fenn, ha a káresemény következtében a károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értékét. A biztosító gazdasági vagy műszaki totálkár esetén segít a roncs értékesítésében, úgynevezett roncsbörze keretében.

Különböző kártérítési jogcímek

• Személyi sérülés: A sérült, vagy akár csak lelki traumát átélt utasnak a hatályos törvények értelmében járhat sérelemdíj az átélt megrázkódtatás ellensúlyozására. Járhat neki a szükséges gyógykezelés összes költségének a megtérítése, ideértve orvosi számlák, gyógyszerek, utazási díjak, ápolási költségek. Fontos tudni, hogy a személyi sérülések után járó kártérítés kiterjed a károkozó autóban ülő vétlen utasok személyi sérüléseire is!
• Elmaradt haszon / bérautó: A balesetet szenvedett beteg hosszabb-rövidebb ideig nem tudja a megszokott életét folytatni. Nem csak a sérülésből való felgyógyulás okoz számára károkat, hanem az is, hogy betegsége idejére nem fog pénzt keresni. Vállalkozók számára az autó kiesésével nem csak az jelenti a kárt, hogy az autót meg kell javíttatni, hanem a sérült autó pótlása is. Indokolt lehet, hogy a javítás ideje alatt bérautóval, vagy akár magánszemély szükség esetén más közlekedési eszközzel pótolja az autó használatát. A bérkocsi / cserekocsi igénybevételét a biztosítóval előzetesen egyeztetni kell.
• Értékcsökkenés: Az autók újkori állapotától bizonyos ideig és a megtett kilométerektől függően értékcsökkenés is jár a vétlen balesetet szenvedett autósnak. Ez a javítás után megmaradó esztétikai, használati vagy forgalmi értékvesztést jelenti.
• Mentési költségek: Ide tartozik a sérült autó egyszeri és indokolt elszállításának díja, szükséges speciális mentőegységek díja, vagy akár a baleset helyszínének helyreállítási költsége is.

KGFB és Casco összehasonlítása

Az alábbi táblázat összefoglalja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) és a Casco biztosítás közötti főbb különbségeket a kárrendezés szempontjából:

tags: #gepjarmu #baleset #okozas #elismerese #tudnivalók

• Biztosítéktábla zúgás okai
• Ford Mustang modellek és teljesítmény
• Gazdasági totálkár és a Land Rover Bontok
• Használtautó vásárlási tippek
• Renault Scenic EGR szelep meghibásodás