A gépjárművezetői egészségügyi alkalmassági vizsgálatok jogszabályi háttere Magyarországon

A gépjárművezetői egészségi alkalmasságának orvosi megállapításáról szóló jogszabályok célja, hogy az élet és vagyonbiztonság fokozott védelmében megállapítsák, hogy a gépjárművezető-jelöltnek, illetve a gépjárművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a gépjárművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.

Emellett, a jogszabályok célja továbbá, hogy meghatározzák azokat a feltételeket, illetőleg korlátozásokat, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet gépjárművet.

A gépjárművezető-jelöltnek a gépjárművezetés tanulásának megkezdése előtt előzetes egészségi alkalmassági orvosi vizsgálaton, a gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személynek pedig az e rendeletben meghatározott időszakos, illetőleg soron kívüli egészségi alkalmassági orvosi vizsgálaton kell megjelennie, és magát a szükséges orvosi vizsgálatnak alávetni.

A munkaköri alkalmassági vizsgálatra szóló szabályok változtak a múlt év őszén. Már nem általános kötelezettség a munkaköri alkalmassági vizsgálat. Ezzel összhangban azonban változott a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. Mindazonáltal a hivatásos járművezetőkre továbbra is a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992 NM rendelet szabályai vonatkoznak.

A közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezetőjelöltnek, illetve a járművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi, vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi. Mindemellett a vizsgálat meghatározza azokat a korlátozásokat, szabályozza azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén a vizsgált személy betegség, testi, vagy érzékszervi fogyatékosság esetén is vezethet gépjárművet.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Jogosítvány orvosi alkalmassági vizsgálat

Az egészségi alkalmasság külön feltételeit akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető csak gyógyászati segédeszköz (művégtag stb.), vagy a szokásostól eltérő kezelő berendezés (pl. automata, kézi tengelykapcsoló stb.) használata esetén minősíthető egészségi szempontból alkalmasnak.

A vizsgálat csoportjai

A gépjárművezető-jelöltet, illetőleg a gépjárművezetőt az előzetes, illetőleg az időszakos orvosi vizsgálat alkalmával - attól függően, hogy milyen kategóriájú gépjárművet kíván vezetni - az alábbi két csoport valamelyikébe kell sorolni:

az 1. csoportba kell sorolni az A és a B kategóriájú gépjárművek, a mezőgazdasági vontatók, valamint a gépjárműből vagy mezőgazdasági vontatóból és hozzákapcsolt (nem személyszállítást végző) pótkocsiból álló járműszerelvények vezetőit, kivéve a B kategóriához tartozó, megkülönböztetett jelzéssel ellátott gépjárművek vezetőit és azokat a gépjárművezetőket, akik gépjárművezetői munkakörben dolgoznak,
a 2. csoportba kell sorolni a C és a D kategóriájú gépjárművek vezetőit, továbbá a B kategóriájú gépjárművek vezetői közül a megkülönböztetett jelzéssel ellátott gépjárművek vezetőit, végül azokat a gépjárművezetőket, akik gépjárművezetői munkakörben dolgoznak.

Az egészségi alkalmasságot arra a csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyre azt az érdekelt személy kérte. Az 1. csoportba tartozó gépjárművek vezetésére alkalmas személy kizárólag ebbe a csoportba tartozó gépjárművek vezetésére minősül egészségi szempontból alkalmasnak. Azt a személyt, akiről megállapították, hogy a 2. csoportba tartozó gépjárművek vezetésére egészségi szempontból alkalmas, egészségi szempontból alkalmasnak kell tekinteni az 1. csoportba tartozó gépjárművek vezetésére is.

A vizsgálat feltételei és gyakorisága

Az előzetes orvosi vizsgálat annál a személynél végezhető el, aki a 16. életévét betöltötte. Nem végezhető el az egészségi alkalmasság vizsgálata, ha a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló heveny megbetegedés, illetőleg egyéb egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig.

A gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személy köteles az alábbiak szerint meghatározott időközönként időszakos orvosi vizsgálaton részt venni.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Az 1. csoportba tartozó gépjárművezetők közül az, aki az orvosi vizsgálat idején:

az 50. életévét nem töltötte be, 5 évenként,
az 50. életévét betöltötte, de a 65. életévét nem töltötte be, 3 évenként,
a 65. életévét betöltötte, 2 évenként;

A 2. csoportba tartozó gépjárművezetők közül az, aki az orvosi vizsgálat idején:

a 45. életévét nem töltötte be, 3 évenként,
a 45. életévét betöltötte, de a 60. életévét nem töltötte be, 2 évenként,
a 60. életévét betöltötte, 1 évenként

köteles időszakos orvosi vizsgálaton megjelenni.

A gépjárművezető a fenti időpontoknál korábban, soron kívüli orvosi vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha:

az egészségi alkalmasság megállapítását végző egészségügyi szerv az orvosi vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg,
az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította,
eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,
látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás állott be.

A soron kívüli alkalmassági vizsgálatot szakértői bizottság végzi el.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Köteles soron kívüli alkalmassági vizsgálatra jelentkezni az, akinek a legutóbbi alkalmassági vizsgálat óta:

eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt;
látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állt be;
súlyos hipoglikémiás rosszullét fordult elő;
egészségi állapotában egyéb olyan állapotromlás történik, ami a járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlanná teheti, illetve azt befolyásolhatja.

Az egészségügyi alkalmasság megállapításának folyamata

Az orvosi vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szervek:

a lakóhely szerint illetékes kórház-rendelőintézet, rendelőintézet vezetője által kijelölt orvos,
ha az érdekelt személy olyan vállalattal, üzemmel áll munkaviszonyban, ahol legalább napi 3 órai munkaidőben rendszeresen üzemi (műhely-körzeti) orvos működik, az üzemi orvos,
az egészségügyi miniszter által meghatározott esetekben kijelölt egészségügyi intézmény vezetője által kijelölt orvos,
a fegyveres erők és fegyveres testületek által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a fegyveres erők vagy fegyveres testületek állományában teljesít szolgálatot, vagy ott munkaviszonyban áll, továbbá ha a munkásőrség hivatásos tagja, illetőleg, ha a munkásőrségnél a 2. csoport szerinti gépjárművezetői feladatokat lát el,
a MÁV egészségügyi szolgálata által kijelölt orvos, ha az érdekelt személy a MÁV egészségügyi ellátása körébe tartozik.

Az elsőfokú egészségügyi szerv az előzetes orvosi vizsgálat esetén - amennyiben az érdekelt személy gépjárművezetésre alkalmas - véleményét írásban közli a vizsgált személlyel, tanuló esetében az oktatási intézménnyel is. Amennyiben a vizsgált személy gépjárművezetésre alkalmatlan, illetőleg korlátozások, vagy feltételek mellett alkalmas, a vizsgáló orvos erről az érdekelt személy állandó lakóhelye szerint illetékes első fokú közlekedésrendészeti rendőrhatóságot is értesíti.

Az elsőfokú egészségügyi szerv, ha az időszakos orvosi vizsgálaton a gépjárművezetőt alkalmasnak találja, a vezetői engedélyt érvényesíti, és meghatározza a következő időszakos orvosi vizsgálat időpontját.

Az elsőfokú egészségügyi szerv, ha az időszakos orvosi vizsgálaton a gépjárművezető alkalmasságát esetleges feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, valamint ha soron kívüli orvosi vizsgálatot tart szükségesnek, a vezetői engedélynek a (2) bekezdés szerinti érvényesítésén kívül, a vezetői engedély megfelelő rovatába részletesen bejegyzi az esetleges feltételeket, illetőleg korlátozásokat. Erről a gépjárművezető állandó lakóhelye szerint illetékes első fokú közlekedésrendészeti rendőrhatóságot írásban értesíti.

Az elsőfokú egészségügyi szerv, ha az időszakos orvosi vizsgálat alkalmával a gépjárművezető egészségi alkalmatlanságát állapítja meg, vezetői engedélyét nem érvényesíti, és erről az érdekelt személy állandó lakóhelye szerint illetékes első fokú közlekedésrendészeti rendőrhatóságot írásban értesíti.

Az elsőfokú egészségügyi szerv a soron kívüli orvosi vizsgálatot kezdeményező szervet megállapításáról (alkalmas, alkalmatlan, feltételekkel vagy korlátozással alkalmas) írásban értesíti.

Az orvosi vizsgálatot másodfokon végző egészségügyi szervek:

az Országos Orvosszakértői Intézetnek a főváros, illetőleg a megye területén az egyéb orvosszakértői tevékenységre kijelölt első fokú orvosi bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 7. § (1) bekezdésének a), b), c), és e) pontjában, valamint a 17. § (3)-(4) bekezdésében említett orvos végezte;
az érdekelt személy szolgálati helye, vagy munkahelye szerint illetékes kórház felülvizsgáló orvosi bizottsága, ha első fokon a vizsgálatot a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában említett orvos végezte.

A másodfokú orvosi bizottság eljárására is alkalmazni kell a 8. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy a kérelmező személy alkalmasságáról, alkalmatlanságáról, illetőleg korlátozással vagy feltételekkel való alkalmasságáról írásban tájékoztatni kell azt az első fokú egészségügyi szervet is, amely az első fokú orvosi vizsgálatot végezte.

Az egészségi alkalmasság külön feltételeit akkor kell megállapítani, ha a gépjárművezető csak gyógyászati segédeszköz (szemüveg, művégtag stb.) vagy a szokásostól eltérő típusú kezelőberendezés (pl. automata, kézi tengelykapcsoló, kézifék stb.) használata esetén minősíthető egészségi szempontból alkalmasnak.

Az egészségi alkalmassággal összefüggő korlátozást akkor kell megállapítani, ha a gépjárművezető fogyatékossága, vagy a gépjármű átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást (pl. személygépkocsi lakott területen 50 km, azon kívül 70-80 km óránkénti sebesség), útvonalkorlátozást, vagy más hasonló intézkedést kell megtenni.

Jogorvoslati lehetőségek

Az első fokú orvosi megállapítás felülvéleményezését, a vélemény kézhezvételétől számított 6 hónapon belül, az első fokon eljárt szervnél lehet írásban kérni.

Az első fokú orvosi megállapítás ellen benyújtott felülvéleményezés iránti kérelmet a 9. § (1), illetőleg a 10. § (2) bekezdésében megjelölt másodfokú orvosi-, szakértői bizottságok bírálják el.

A másodfokú orvosi megállapítás ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. A felülvizsgálat iránti kérelmet a főigazgatónál lehet kezdeményezni. A kérelmet a főigazgató bírálja el bizottság meghallgatásával.

A vizsgált személy a másodfokú orvosi megállapítás kézhezvételétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervhez.

Az orvosi megállapítás felülvéleményezését, illetőleg felülvizsgálatát kérheti a vizsgált személy, továbbá a 6. §-ban megjelölt szervek az ott szabályozott esetekben.

Az orvosi megállapítás felülvéleményezését és felülvizsgálatát kezdeményezheti a főigazgató, a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv és elrendelheti az Egészségügyi Minisztérium.

Speciális esetek

Az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálatot végző egészségügyi szerv - alkalmatlanság megállapítása esetén - az újabb első fokú orvosi vizsgálat időpontját - a kérelmező személy várható állapotjavulásának előrelátható időpontjára figyelemmel - egy éven belül is megjelölheti.

Ha az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálatot végző egészségügyi szerv nem határozta még meg az első fokú orvosi vizsgálat időpontját, az érdekelt személy újabb orvosi vizsgálatot a legutolsó egészségi alkalmassági vizsgálat keltétől számított 6 hónap elteltével kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának olymérvű javulását, amelynek alapján feltehető, hogy gépjárművezetésre alkalmasnak minősítik.

Az 1. A közúti járművezető-jelölt és közúti járművezető (a továbbiakban együtt: kérelmező) látását meg kell vizsgálni az 1.1.2-1.1.4. pontban foglalt előírások szerint. Amennyiben a látásvizsgálat során kétely merül fel a kérelmező megfelelő látására vonatkozóan, a kérelmezőt szakorvosi vizsgálatra kell beutalni.

A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik.

A 2. Az 1. Az egészségi alkalmasság a 12-13. A 2. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. Az 1. A 2. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1.

E rendelet alkalmazásában súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha az egyén külső segítségre szorul. Az 1. Olyan kérelmező részére, aki tablettás vagy inzulinkezelés (az 5.

A 2. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni.

Az 1. Egészségi alkalmasság csak rendszeres orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett, szakorvosi vélemény alapján állapítható meg. Epilepsziás betegséget követően az egészségi alkalmasság - évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett - akkor állapítható meg, ha az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján a kérelmező gyógyultnak tekinthető.

A 6.2.3. pontban foglaltaktól eltérően epilepsziás beteg kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján évenkénti orvosi felülvizsgálattal megállapítható, ha a biztonságos vezetés feltételei, beleértve az antiepileptikumok mellékhatásait is, fennállnak.

Az egészségügyi alkalmassági vizsgálat alkalmával az orvos megállapítja, hogy egészségügyileg alkalmas vagy-e a járművezetésre. Pontosabban: a jogosítvány orvosi alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy nincs olyan betegség, testi, szellemi vagy érzékszervi fogyatékosság, mely a jelentkezőt járművezetésre alkalmatlanná teszi.

Fontos tudni, hogy bizonyos betegségekkel nem vezethetsz gépjárművet. Orvosi alkalmassági csak az első jogsihoz kell! Az egészségügyi alkalmasságot rendszeresen felül kell vizsgálni. Fontos tudni, hogy az orvosi alkalmassági érvényességi ideje lejár, tehát időnként meg kell újítani!

Melyek a kizáró tényezők orvosi alkalmassági vizsgálat során? A jogosítvány megszerzésénél, illetve meghosszabbításánál az egészségi alkalmasság megállapítása rendkívül fontos, hiszen ezen akár életek is múlhatnak.

Egészségügyi alkalmatlanságot kell megállapítani a súlyos szívritmuszavarban szenvedők esetén, illetve akkor, ha nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkező angina pectoris, vagyis a szívizomzat vérellátási elégtelensége esetén.

Ha a B kategóriás jogosítványhoz szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat során azt állapították meg, hogy speciálisan átalakított autóra van szükséged, akkor sem kell megijedned. Az országban ugyanis több ponton is találhatsz átalakított oktatóautókat.

Az alábbi táblázat összefoglalja az időszakos alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát:

Csoport	Életkor	Gyakoriság
1. csoport	49 éves korig	10 évente
1. csoport	50-59 éves korig	5 évente
1. csoport	60-69 éves korig	3 évente
1. csoport	70 éves kortól	2 évente
2. csoport	59 éves korig	5 évente
2. csoport	60 éves kortól	2 évente

A vezetői engedély tartalmazza, hogy az adott kategóriában meddig érvényes a vezetési jogosultság. A személyazonosság igazolására - a vezetési jogosultság aktuális státuszától függetlenül - a vezetői engedély a kiállítástól számított 10 évig, illetve 65. hallássérülés) megléte esetén érvényesülő külön szabályokról az alábbi cikkben olvashat: Vezetői egészségügyi alkalmasság speciális esetei.

Jogszabályi háttér:

13/1992. (VI. 26.) NM-rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról
284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról
1/2018. (I. 12.) EMMI rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992.m (VI. 26.) NM rendelet módosításáról
21/2002. (XI. 8.) GKM-ESZCSM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről
22/1991. (XI. 15.) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról

A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi: A külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat - beleértve a munkakör ellátásához szükséges jogosítványok érvényesítésénél az egészségi alkalmassági vizsgálatokat.

tags: #gepjármű #orvosi #alkalmassági #vizsgálat #jogszabály