Gépjármű által okozott károk rendezése: Teljes körű útmutató

Az alábbiakban a gépjármű kárrendezéssel kapcsolatos néhány fontos tudnivalóra szeretnénk felhívni szíves figyelmét. Kérjük, olvassa el figyelmesen tájékoztatónkat, mellyel segíteni szeretnénk abban, hogy az Önt ért káreseménnyel kapcsolatban minél kevesebb további teendője adódjon. Ez a cikk a gépjármű által okozott károk, különösen az épületkárok, valamint a kárrendezés folyamatának fontos tudnivalóit mutatja be.

Az első lépések káresemény esetén

A káresemény bekövetkezte után az első és legfontosabb feladat a személyi sérülések felmérése és ellátása. Súlyosabb sérülés esetén haladéktalanul mentőt kell hívni, de rendőri eljárásra egy kisebb személyi sérülés esetén is szükség van. Ha személyi sérülés történt, rendőrt kell hívni. Rendőri intézkedésre van szükség akkor is, ha vitás helyzet alakul ki, például nem tudják eldönteni a felek, hogy ki okozta a balesetet. Ilyen esetben fontos, hogy sokkhatás alatt ne kérjünk bocsánatot és ne is írjunk alá semmit! Ez egy vitás helyzetben később ellenünk fordítható. Várjuk meg, amíg megnyugszunk. Minden olyan esetben is rendőrt kell hívni, amikor a másik gépjármű okmányaival probléma van, például nincs az autón érvényes kötelező biztosítás, vagy érvényes műszaki vizsga. Soha ne menjen bele olyan megoldásokba, amelyek nem a valóságot fedik.

A helyszín dokumentálása és a bejelentő lap kitöltése

Amennyiben nem történt személyi sérülés, és nem kellett rendőrt hívni, a káresemény dokumentációját a balesetben érintett feleknek kell elkészíteniük. Ehhez az úgynevezett kék-sárga baleseti bejelentő lapot kell kitölteni. Az alkalmazás a papír alapú Baleseti bejelentő nyomtatvány digitális megfelelője. Az alkalmazás segítségével is rögzítheti a baleset körülményeit, és azonnal elküldésre kerül a kitöltött digitális Baleseti bejelentő a káresemény részeseinek és az érintett biztosítóknak. Természetesen nem szükséges a digitális verziót használni, a papíralapú Baleseti bejelentő kitöltése továbbra is választható. Abban az esetben, ha a károkozónak nincs felelősségbiztosítása vagy a baleset valamelyik résztvevőjének külföldi rendszámú gépkocsija van, csak a papír alapú Baleseti bejelentő tölthető ki.

Érdemes fényképeket készíteni mobiltelefonnal a baleseti helyszínről és a járművek elhelyezkedéséről. A fotókat még érdemes azelőtt elkészíteni, hogy a járművekkel félreállnánk. Ezen túlmenően a bejelentő papíron rajzként is feltüntethetőek a baleset részletei, illetve képek is csatolhatók hozzá. Káresemény alkalmával azért érdemes fotós dokumentációt is készíteni az autók állapotáról, mert így elkerülhető a visszaélés kockázata. Minden esetben érdemes fotókat is készíteni. Ezáltal a kárrendezés menete is felgyorsítható, a biztosító pedig pontosabban tudja majd megítélni a kártérítés mértékét. Ha egyértelmű, ki volt a baleset felelőse, és ezt el is ismeri az illető, akkor az elismerést írásban kell rögzíteni. Ezt a sárga-kék nyomtatvány megjegyzés rovatában teheti meg.

A kárbejelentés határidői és a felelősség

A baleset bejelentésére a károkozónak 5 munkanapja, míg a kárt elszenvedő félnek 30 napja van - külföldön történt balesetnél ezt a hazaérkezés időpontjától számítjuk. Károsultként a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A bejelentés elmulasztása a biztosító (illetve a MABISZ) mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A károkozó (biztosított) köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének (a MABISZ-nak) bejelenteni. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

A Kötelező Gépjármű Felelősségbiztosítás (KGFB) és a károk

A KGFB, azaz a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet. Ez magában foglalhatja az épületkárokat is, amennyiben azok a gépjármű üzemeltetése során keletkeztek. A kötelező biztosítás megtéríti a vétlen sofőr vezette járműben esett károkat éppen úgy, mint az utasok személyi sérüléseivel kapcsolatos károkat, vagy az autóban szállított tárgyakban, poggyászban esett károkat is. A KGFB törvény értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás csak a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A jogszabály azonban nem részletezi, hogy pontosan mi tartozik ebbe a körbe. Erre vonatkozóan a bíróságok ítélkezési gyakorlata alakítja a biztosítótársaságok kárrendezési gyakorlatát. Ez nem jelenti azt, hogy a vétlen károsult kára ne térülhetne meg valamilyen módon.

KGFB hatókörén kívül eső esetek

• A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem fedezi a természeti erők, például vihar vagy jégverés okozta károkat, azokat általában a Casco biztosítás téríti meg.
• Mi történik akkor, ha autónk egy útépítés vagy építkezés közelében parkol, s a munkaterületen dolgozó gépek egyike összetöri az autónkat? Amennyiben egy tolólappal felszerelt hótoló felhúzott tolólappal közlekedve okozza a kárt, az gépjárműként okozott kárnak minősül, tehát a kötelező felelősségbiztosítás fizeti az okozott kárt. Ha azonban ugyanez a jármű leengedett tolólappal, munkát végezve tolja a havat, azaz munkagépként okozza a kárt, abban az esetben a kártérítés nem térül a kötelező felelősségbiztosítás terhére. Gyakori a rakodás közben történő károkozás is. Egy emelővillás targonca is munkagépnek számít, viszont nincs kötelező biztosítása.
• Ritkán, de az is elképzelhető, hogy egy parkoló autó okoz kárt más járművekben (vagy épületben). Például nekigurul egy másik járműnek, vagy kigyullad és a szomszédos parkoló autók is megsérülnek. A biztosítók szerint erre nincs egyértelmű szabály. Véleményünk szerint azonban a KGFB törvény szerinti megfogalmazás: „A gépjármű üzemeltetése során okozott károk”, kiterjed a parkoló és a motor üzemelése nélküli (elgurulás) eseteire is. Ha a károkozó autóra van is kötelező biztosítás, a biztosító akkor is többségében arra hivatkozik, hogy a károkozás nem közúti forgalomban való részvétel, nem a gépjármű üzemeltetése során történt.
• A biztosító akkor sem fizeti ki a gépjárműkárt, ha terrorcselekményben sérül meg az autó.
• Ha a kárt nem gépjármű okozza - hanem pl. kerékpáros, gyalogos vagy lovaskocsi -, és az okozó semmiféle olyan biztosítással nem rendelkezik, mely az adott kárügyben fedezetet biztosítana (pl. lakásbiztosítás, felelősségbiztosítás), akkor a károsult számára rossz hír, hogy ebben az esetben a saját kötelező biztosítása terhére semmiféle kártérítésre nem számíthat.

Biztosítatlan vagy ismeretlen károkozó: A MABISZ Kártalanítási Számla

Igen, kártérítésre abban az esetben is lehetőség van, hogyha a károkat biztosítatlan - KGFB nélküli - autó okozta. Az okozott kárt ilyenkor a MABISZ Kártalanítási Számla kezelőjénél kell bejelenteni. Akkor, amikor a károkozó személye ismeretlen (a távollétében történt a baleset és a károkozó nem hagyta meg az adatait az Ön számára) a Casco biztosítás fedezi a keletkezett kár költségeit. Ha olyan kellemetlen helyzetbe kerülünk, hogy a károkozó elhagyja a helyszínt vagy nem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással, akkor a MABISZ-nál kell jelentenünk az esetet, ugyanis ilyenkor a Kártalanítási Számlából kifizethetik a károk helyreállítását.

A Kártalanítási Számla egy olyan MABISZ által kezelt központi pénzalap, melyet a biztosítóknak kellett létrehozniuk éppen az ilyen esetek finanszírozására. A károsultnak, ha nem ismeri a károkozó adatait, akkor a Kártalanítási Számla kezelőjéhez kell fordulnia a kártérítésért. A Kártalanítási Számla terhére általában nem kaphat az autós kártérítést, ha ismeretlen a károkozó. Ez alól két kivétel van: ha a baleset a KGFB-törvény definíciója szerint súlyos személyi sérüléssel, vagy halállal végződik, csakis akkor fizeti ki a Kártalanítási Számla a károsult autóban és egyéb vagyontárgyakban keletkezett károkat is.

Ha ismert a baleset károkozója de nincs az autóra érvényes kötelező biztosítás, akkor a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla terhére kap a károsult kártérítést. A károsult számára a kárrendezés ebben az esetben éppen úgy zajlik, mintha lett volna a másik autósnak érvényes biztosítása. Igazán rosszul ilyenkor a biztosítással nem rendelkező autós jár, ugyanis a biztosító utólag vissza fogja követelni tőle a kifizetett kártérítési összegeket a KGFB tv. alapján. A Kártalanítási Számlát a biztosító társaságok a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező, valamint az ismeretlen üzembentartó gépjárműve, vagy az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése céljából hozták létre.

A kárrendezési folyamat: Kárszakértői szemle és értékelés

A baleset bejelentésének beérkezését követően a biztosító által megbízott kárszakértő végzi el a kárfelmérést - ő veszi fel a kapcsolatot a baleset károsultjával időpontegyeztetés céljából. A szakértői szemlére az Ön által megjelölt helyszínen a megjelölt időpontban kerül sor, melynek során az eljáró kárszakértő rögzíti járművének sérüléseit, fényképfelvételeket készít, illetve elvégzi a szakvéleményhez szükséges adminisztrációs teendőket. A kárszemlére általában 3 munkanapon belül sor kerül, majd a kárszakértő további 2 napon belül meghatározza a kár mértékét és a biztosítónál javaslatot tesz a kártérítés összegére vonatkozóan. Ezután a biztosító határozza meg a kártérítés mértékét, majd a kifizetést is ő intézi.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

A kárfelvételi eljárás során a szakértő átadja vagy elektronikus úton megküldi Önnek (vagy megbízottjának) a kárfelvételi jegyzőkönyv egy példányát, illetve az átvett és a kárrendezéshez esetleg még szükséges dokumentumok listáját. A szakértői vélemény beérkezését követően kárügyintéző kollégáink megkezdik a rendelkezésre álló dokumentumok, adatok feldolgozását annak érdekében, hogy kárügyében érdemi információval szolgálhassanak, illetve tisztázott jogalap és műszakilag azonosítható kár esetén kártérítési igényét mielőbb rendezhessék. Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet. Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található. A szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Ezt követően rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét és a gépjárművön található sérüléseket.

Gazdasági totálkár és értékcsökkenés

A gazdasági totálkár feltételei akkor állnak fenn, ha a káresemény következtében a károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű káridőponti forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja. Gazdasági totálkár esetén is számíthatunk a biztosító segítségére, azonban meg kell fontolnunk, hogy megjavíttassuk-e az autót vagy inkább eladjuk a roncsot - a biztosítók általában vállalják az értékesítést is, ha úgy döntünk, hogy ezt nem mi intéznénk. A Biztosító gazdasági vagy műszaki totálkár esetén segít a roncs értékesítésében, úgynevezett roncsbörze keretében, amely során a roncsért legmagasabb összeget felajánló vállalkozás elérhetőségeit megküldi Károsult részére. Ha a jármű gazdaságosan nem javítható, akkor úgynevezett totálkár-rendezésre kerül sor.

A vagyontárgy egyedi jellemzőitől függ, hogy a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező fennáll-e. Amennyiben értékcsökkenés alkalmazásának feltételei fennállnak, az értékcsökkenés megállapítása a vagyontárgy egyedi jellemzői és a megtérítési igény alapjául szolgáló biztosítási szerződés feltételei alapján szakértői módszerekkel történik. Forgalmiérték csökkenés fogalma: A gépjárművekben keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után a szakszerűen elvégzett javítóipari munkák ellenére esetlegesen visszamaradó, értékrontó tényezők összességéből adódó forgalmiérték veszteség. A károsult igénnyel élhet a károkozóval - és ezáltal annak felelősségbiztosítójával- szemben a gépjármű forgalmiérték csökkenésének megtérítésére vonatkozóan. Az értékcsökkenési igény megalapozottsága szakértői módszerekkel és kárelőzményvizsgálattal ellenőrizhető. Amennyiben az értékcsökkenés térítésének feltételei fennállnak, abban az esetben annak mértékének megállapítása az alábbi szempontok szerint történhet. A javítás költségének és a gépjármű káridőponti forgalmiértékének hányadosaként meghatározásra kerül a relatív javítási költség. A részletes javítási költség ismeretében, meghatározásra kerül a javításra fordított élőmunka aránya, amely a munkadíj és anyagfelhasználás hányadosa. Az értékcsökkenés mértékének alapja mind a számlával igazolt, mind a számla nélküli kárrendezés esetében a javítási költség és a káridőponti forgalmi érték, amelyek megállapítása az Eurotax, D.A.T. vagy Audatex szakértői kalkulációs program segítségével, illetve számlás kárrendezés esetén a javítási számla figyelembevételével történik. A használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, arra való tekintettel, hogy amennyiben új értéken térítené meg a kárt, úgy az az ún. „káron szerzés” tilalmába ütközve a károsult számára jogalap nélküli gazdagodást jelentene.

Kártérítési lehetőségek és kifizetés

Amennyiben a kárfelmérés során a szakértő úgy határoz, hogy a jármű gazdaságosan javítható - tehát nem áll fenn a gazdasági totálkár esete -, két lehetőség közül választhatunk a kárkifizetést illetően. Az egyik az úgynevezett egyezségi kárrendezés: ha úgy látjuk, hogy a kárszakértő által meghatározott és a biztosítótársaság által elfogadott összegből rendezni tudjuk az autó javítását, válasszuk ezt a kifizetési módot. Az ajánlatban meghatározott összeget a biztosító minden egyéb számla vagy bizonylat nélkül megtéríti nekünk. A másik opció a számlás kárrendezés, amely során a kárszakértő kalkulációját be kell mutatnunk a választott javítóműhelynek, majd az ott kapott számlát el kell juttatnunk a biztosítónak, a kifizetés pedig ez alapján történik. Számla benyújtása: A sérült jármű káridőpont előtti állapotának helyreállítását arra szakosodott javító vállalkozás végzi. Tisztázott jogalap és műszakilag azonosítható kár esetén a javításról kiállított részletes pénzügyi bizonylat, számla benyújtását követően, annak tartalmi és formai ellenőrzését követően kerül sor a megállapított kártérítési összeg kifizetésére, a műszaki szempontok figyelembevételével. Javítási számla benyújtása nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során a kárszakértő megállapítja a javítás költségét és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja. A kártérítési összeg kifizetése csak a tulajdonosnak vagy az általa meghatalmazott személynek, javítónak történhet.

Szükséges dokumentumok a kárrendezéshez

A szemlére készítsük elő a kitöltött kék-sárga baleseti bejelentő lapot, a jármű forgalmi engedélyét és törzskönyvét, a baleset bekövetkeztekor az autót vezető sofőr jogosítványát, valamint amennyiben rendőrségi intézkedés is történt, a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát. A kárfelmérés során a kárszakértő átad nekünk egy úgynevezett gépjármű-kárbejelentő nyomtatványt - ez nagyon hasonlít a baleseti bejelentőre, ám mindkettőre szükség van a kárrendezéshez, ezért ezt is külön ki kell töltenünk. A kárügyintézéshez szükséges dokumentumokat (pl. kárbejelentő, javítási számlák, árajánlatok, meghatalmazás) legegyszerűbben online küldheti be. Kérjük, hogy arcképes igazolványt (pl. jogosítvány, személyi igazolvány), valamint egyéb hivatalos okmányt (pl. adókártya, lakcímkártya, TAJ kártya stb.) ne küldjön be másolva vagy fotózva! Elegendő, ha a kárrendezéshez szükséges dokumentumok adatait megadja. Arról, hogy a kárrendezéshez milyen további dokumentumok szükségesek, kárszakértőnk minden esetben tájékoztatást nyújt a kárfelvétel, szemle során.

A Járműmérnöki Képzés részletei

Visszkereseti jog és a biztosító megtérítési igénye

Van néhány olyan eset, amikor a biztosító megtéríti ugyan a károkat a kötelező biztosítások terhére, de a károsultaknak kifizetett összegeket később behajtja (ha kell bírósági úton) a károkozón. Ez főleg olyankor következik be, amikor a károkozó súlyosan megsértette a járművezetésre vonatkozó szabályokat, például jogosítvány nélkül, vagy ittasan vezetett. Nem az a kérdés, hogy ez a cselekedete vezetett-e a balesethez. A biztosító mindenképpen megfizetteti vele a kártérítések összegét, ha a felsorolt szabályszegések bármelyikét elkövetik. A teljes kifizetett kár összegét, maximum 5 millió forintot perelhetnek a járművezetőtől (lásd KGFB tv.), vagy az üzemben tartótól a felsorolt esetekben. Ez alól kivétel, ha a károkozó nem is rendelkezett a károkozás időpontjában kötelező biztosítással. A biztosító által kifizetett helytállási összeg jogszabályon alapuló visszakövetelési joga. Amennyiben a biztosító, (illetve a MABISZ) a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (illetve a biztosítással nem rendelkező üzemben tartót) illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Külföldön bekövetkezett káresemények

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egyaránt kiterjed az Európai Gazdasági Térségekre és a Zöldkártya Rendszer tagországaira. Ebből következik, hogy az előzőleg említett országokban okozott baleset során a kék-sárga bejelentő nyomtatvány használatával ugyanúgy nekikezdhet a kárrendezés folyamatának. A károkozás bejelentését a hazaérkezéstől számított 5 napon belül kell jelezni a KGFB biztosító felé. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. A külföldön okozott károknál azonban kárrendezési irodánk a megfelelő nyilvántartó központ bevonásával le tudja kérdezni a kárrendezéshez szükséges adatot (károkozó KGFB biztosítója), rendőrségi helyszíni eljárás bevonása nélkül is! Mivel irodánk közvetlenül a külföldi károkozó biztosítójával szemben érvényesíti a kárigényt, ezért a káresemény helye szerinti ország joggyakorlata általában kedvezőbb a magyar károsultakra nézve.

A Nemzeti Iroda Magyarország területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló együttműködési szerződés alapján a harmadik ország - információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási kötvény (biztosítást igazoló okirat) számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának adatait (nevét és címét), valamint a károkozó gépjármű üzemben tartójának vagy tulajdonosának nevét és címét, amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.

Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzemben tartó a hazájában megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik. A zöldkártya rendszernek 47 ország a részese, de tagjai folyamatosan változnak. Ma már nincs szükség fizikailag a zöldkártya bemutatására a határon, jogilag nem kötelező, mivel a zöldkártya rendszert leváltotta a rendszámegyezmény, mely alapján önmagában a rendszám igazolja a biztosítás meglétét. Ugyanakkor nem minden zöldkártya rendszerhez csatlakozott ország tagja a rendszámegyezménynek, ezért az igazoló dokumentumot célszerű magunkkal vinni egy külföldi út során.

Fontos fogalmak a kárrendezésben

tags: #gepjarmu #altal #okozott #epuletkar #tudnivalok

• Központi zár problémák Opel autóknál
• Autófényezés javítása Tacumán
• Akkumulátor gondok a Ford Fiestában
• Melyik gumiabroncs a jobb esős időben?
• E90 320i tapasztalatok