Gázolajba benzin keverése télen: Szükséges vagy káros?
A tél beköszöntével a dízel autó tulajdonosok gyakran szembesülnek problémákkal. A gázolaj hidegben paraffinosodik, ami eltömítheti az üzemanyagrendszert, leálláshoz vezetve. A magyarországi benzinkutakon hivatalosan is megkezdődött a téli „üzemanyag-időszámítás”. November 15-től a hazai töltőállomásokon már csak olyan dízelt lehet tankolni, amelyet kifejezetten a hideg, téli időjáráshoz optimalizáltak.
A szabályozás szerint november 15-én a magyar töltőállomásoknak át kell állnia a téli szabvány szerinti üzemanyagokra, ezekkel hidegebb időben is garantáltan működni fognak a járművek, mezőgazdasági gépek. Ám 2020 újabb szempontból rendhagyó év, hiszen a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai a tavaszi nehézségek nyomán már a 15-i határidő előtt átálltak a téli üzemanyagokra.
A téli dízel szezonja február végéig tart. A nagyobb hidegekre felkészülő cégek egy része ezt az időszakot ki is tolja. A paraffinkiválás a dízelmotoros járművek leggyakoribb téli meghibásodási forrása. A nem megfelelő adalékú gázolaj teljesítménycsökkenést, indítási nehézséget, végső esetben motorleállást okozhat. A téli dízel pedig nem fogyasztói marketingfogásnál.
A gázolaj természetes módon tartalmaz paraffinokat, amelyek 0 °C alatt fokozatosan kiválnak az üzemanyagból. A kristályosodás már -10 °C környékén megindulhatnak. Az első nagyobb kristályok megjelenése pedig zavarossá teszik a gázolajat és romlik az áramlási tulajdonsága. Végül eltömíthetik az üzemanyagszűrőt és az üzemanyagellátó rendszer egyéb pontjait.
A probléma megoldását a finomítókban oldják meg. A forgalmazók a téli időszakban hidegfolyás-javítókat, paraffin diszpergátorokat kevernek a dízelhez, amelyek megakadályozzák, hogy a kristályok túl nagyra nőjenek ahhoz, hogy eltömítsék a rendszert.
A benzinkutak üzemeltetői rendre felhívják a figyelmet arra, hogy ha a tankban még nyári gázolaj maradt, érdemes rá tankolni a friss, téli üzemanyagból. Ez azért szükséges, hogy a keverék már elegendő mennyiségű adalékot tartalmazzon. Továbbá a hideg időben is megfelelő legyen a motor ellátása, mert így elkerülhetők lesznek a lerakódások és eltömődések.
Az üzemanyag-forgalmazók évente ütemezetten váltanak át a téli keverékre. Magyarországon minden évben november közepén történik meg a hivatalos átállás.
Téli és nyári gázolaj közötti különbségek
Kevesen tudják, de nem ugyanolyan összetételű benzin, illetve gázolaj kerül a töltőállomásokra télen, mint nyáron - a jelenlegi szabályozás szerint május elsején és november 15-étől változtatnak az üzemanyagok összetételein.
Egyetlen kritikus paraméter van, amit a téli-nyári váltásra előír a szabvány: ez a hidegszűrhetőségi határhőmérséklet, ami azt mutatja meg, hogy mi az a hőmérsékleti érték, amelynél már olyan mértékben lecsökken a gázolaj szűrhetősége (a parafin kiválása miatt), hogy az üzemanyagszűrőn már nem tud átmenni.
Mint azt a szakember ismertette: a téli időszakban egy hidegindíthatóságot javító adalékot adnak a gázolajhoz, így a határhőmérséklet eléri a szabványban előírt -20 Celsius-fokot. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára megjegyezte, hogy a -20 fokos szabványértékre még rá is szoktak hagyni valamennyit, hogy az üzemanyag biztonsággal teljesítse a követelményeket. Általában -23 Celsius-fok körüli hidegindítási határértékre adalékolják a gázolajat, és akkor még a prémium üzemanyagokról nem is beszéltünk.
Azok a prémium üzemanyagok, amelyeket bizonyos töltőállomások még alacsonyabb vállalt hidegtűréssel hirdetnek, már akár -30 Celsius-fokig is képesek működtetni a dízelmotorokat - és ezt garantálják is a forgalmazók.
Egyébként, ahogy a szakember elmondta, lényegesen komolyabb feladat a téli-tavaszi átállás, mint az őszi-téli. Ennek alapvetően az az oka, hogy a téli időszakban a benzinek lényegesen több könnyű, illékonyabb komponenst tartalmaznak, így a gőznyomásuk lényegesen magasabb, hogy megkönnyítsék a téli indítást.
Számos módszer létezik a dízelüzemanyag alacsony hőmérsékleten tapasztalható viselkedésének leírására. A legelterjedtebb módszer a „hidegszűrhetőségi határhőmérséklet” („CFPP”) laboratóriumi vizsgálata. Ez az a minimális hőmérséklet, amelyen az üzemanyag képes áthaladni egy hálós szűrőn. Ez a teszt jól jelzi, hogyan viselkedik az üzemanyag az üzemanyagszűrőben, de semmiképpen sem vehetjük biztosra, hogy az üzemanyag e hőmérséklet felett nem okozhat működési problémákat.
Közép-Európában a nyári minőségű (CFPP max. 0°C) üzemanyagról való átállás október elején kezdődik (CFPP max. -10°C), míg a teljesen téli minőségű dízelüzemanyagnak (CFPP max. -20°C) november közepén kell rendelkezésre állnia.
Bár egyértelmű határidők vannak arra vonatkozóan, hogy a töltőállomásokon a téli minőségnek mikor kell jelen lennie, és ezt mindenkinek be kell tartania, ez az egyik olyan terület, ahol a szakosodott laboratóriumok leggyakrabban problémákat találnak (általában a 2. helyen áll). A teljes és sikeres átállást a nyári minőségről a téli minőségre az üzemanyag-forgalmazási lánc minden egyes szintjén meg kell valósítani.
Lemezfelni vagy alufelni? Döntési útmutató.
Attól függően, hogy a jármű üzemanyagrendszere mennyire érzékeny a dízelüzemanyag alacsony hőmérsékleten tapasztalható rossz tulajdonságaira, a gyakorlatban előfordul, hogy a motorok a CFPP-értéknél akár 5°C-kal magasabb hőmérsékleten sem képesek üzemelni (pl. -15°C-on problémák léphetnek fel, még akkor is, ha az üzemanyag megfelel a téli CFPP -20°C-os specifikációnak).
A benzin hozzáadása a gázolajhoz: Mit kell tudni?
A benzin gázolajhoz keverése egy régi, sokak által alkalmazott módszer. A benzin alacsonyabb dermedéspontja elvileg csökkenti a gázolaj paraffinosodási hajlamát.
Bár a benzin csökkentheti a paraffinosodást, jelentősen rontja a gázolaj kenési tulajdonságait. A modern dízelmotorok, különösen a magasnyomású befecskendezésű (Common Rail) rendszerek, rendkívül érzékenyek a kenés hiányára.
Továbbá, a benzin gyulladási tulajdonságai eltérnek a gázolajétól. Ha valaki mégis a benzin hozzáadása mellett dönt, rendkívül fontos a helyes arány betartása. A legtöbb szakértő a maximálisan 5% benzin hozzáadását javasolja, és ezt is csak végszükség esetén.
Fontos megjegyezni, hogy ez az arány is kockázatot hordoz magában, és a motor károsodásának esélye továbbra is fennáll.
Alternatív megoldások a dízel téliesítésére
- Dízel adalékok: A kifejezetten dízel üzemanyaghoz tervezett adalékok hatékonyan meggátolják a paraffinkristályok képződését, javítják a kenést, és tisztítják az üzemanyagrendszert.
- Üzemanyagszűrő cseréje: A tiszta üzemanyagszűrő elengedhetetlen a hatékony működéshez.
- Prémium gázolaj tankolása: Hasonló a helyzet a gázolajjal is, szerencsésebb, ha az alacsonyabb biokomponens-tartalmú prémium gázolajat választjuk, ami persze, a prémium benzinekhez hasonlóan drágább.
A benzin hozzáadása a dízel üzemanyaghoz egy kockázatos megoldás, ami hosszú távon komoly károkat okozhat a motorban. A modern dízelmotorok érzékeny befecskendező rendszerei különösen sérülékenyek a kenés hiányára.
Sokkal biztonságosabb és hatékonyabb alternatívák léteznek a dízel autók téliesítésére, mint például a prémium gázolaj, a dízel adalékok, és a rendszeres karbantartás.
Érdemes bevásárolni pár apróságból időben, hogy ne álljunk ott az első fagyos reggelen jégvirágos ablakokkal. Megoldást jelenthet ilyenkor bármiféle plasztikkártya, de ahelyett, hogy nekiállnánk dideregve kapargatni az ablakokat, sokkal könnyebb, ha csak lefújjuk jégoldóval.
Ha azt mondják, fagypont közeli lesz a hőmérséklet éjszaka, akkor nemcsak a sapka, sál, kesztyű lesz az új legjobb barátod, hanem több fontos egyszerű felszerelés is. Számos bosszúságtól óvhatod meg magadat az autóban, ha a legrosszabbra készülsz.
Alapvetően is jó szokás, ha foglalkozunk az időjárás-jelentéssel, így túl nagy meglepetés nem érhet reggel.
Ha még jobbat szeretnénk az autónk motorjának téli üzemben, érdemes legalább ebben az időszakban prémium-üzemanyagot tankolni. A legtöbb töltőállomáson találunk ilyet, ott van például a Shell V-Power Diesel üzemanyaga, amely megnövelt mennyiségű szennyeződésbontó összetevőt is tartalmaz, így könnyíti a motor dolgát és tisztábban is tartja az üzemanyag-rendszert, mint a hagyományos gázolaj.
A szokásosan kapható üzemanyag azonban már jelentős mennyiségben tartalmazza ezeket az adalékanyagokat, és a további javulás legfeljebb 9°C-os is, amit tesztelés nélkül nem lehet pontosan meghatározni.
A téli időszakban a benzinek lényegesen több könnyű, illékonyabb komponenst tartalmaznak, így a gőznyomásuk lényegesen magasabb, hogy megkönnyítsék a téli indítást.
Félretankolás: Mit tegyünk, ha rossz üzemanyagot tankoltunk?
Egy-egy mellétankolási eset mindig előfordul az autótulajdonosok, vag a benzinkutas figyelmetlensége miatt. A benzin a dízel autók motorjában komoly károkat okozhat. A dízelek üzemanyagrendszerében az üzemanyag kenőanyagként is funkcionál, a hiánya, vagy a felhígulása gyors kopást eredményez.
Tehát, ha viszonylag kevés benzin kerül egy dízel autó tankjába, az is okozhat bajt, nem lehet legyinteni: például, ha észreveszi a hibát a tankolást végző és megszakítja a feltöltést, vagy, ha csak részleges rátankolás történik.
A károsodás mértéke nagyban függ attól, hogy milyen keverési aránnyal kerül benzin a tankba, illetve, hogy mennyi ideig üzemelt a kevert üzemanyaggal a motor. Szerencse lehet a bajban, hogy a dízelmotor nagyon nem szereti a benzint, így az idegen tüzelőanyagot azonnal jelzi: a motor kihagy, nem húz, leáll, amint hígul a gázolaj.
A szervizben hibafeltárással kell kezdeni, hogy valóban félretankolás okozza-e a gondokat. Ezt egyszerű ellenőrizni, hiszen a benzinnek és a gázolajnak más a szaga: elég kinyitni a tanksapkát. Ezután jöhet az érdemi munka, el kell tüntetni a benzint a teljes üzemanyagrendszerből.
A korszerű dízelmotorok segítenek ebben, ugyanis a nagynyomású szivattyú mellett a tankban dolgozik egy kisebb, 2-3 bar nyomással üzemelő szállító szivattyú is. Ehhez is kell persze tudás, hiszen az elektromos pumpát el kell indítani, amit az áramkörének a zárásával érnek el (a kapcsoló relé alatt tudják zárni a kört a relé kiemelésével).
A lefejtés időbe is telik, szakaszosan történhet, mivel nincs visszaáramló üzemanyagmennyiség, mint normál üzem közben, így levegősödik a rendszer. A tankon a nyílás az üzemanyag szintjelző és szivattyú beépítési pontján van, ezeket kiemelve ellenőrizhető a bent maradt mennyiség.
Ha csak egy-másfél „centinyi” keverék van az alján, akkor már megúszható a tank leszedése, mert teletöltve újra dízelolajjal a kocsit, ez a kis mennyiségű benzin már nem okoz gondot (kerülve a nagy fordulatú üzemeltetést). Azonban, ha nem sikerült a lefejtés, akkor le kell szerelni a tankot.
A tanktisztítás után ki kell szedni az üzemanyagszűrőt, ezt cserélni is kell, le kell szedni az üzemanyagvezetékeket. Ez azért is szükséges, mert a benzin alaposan kimossa a tankból a lerakódásokat, és tisztítja az üzemanyagszűrőt is, így sok szennyeződés jut az üzemanyagrendszerbe.
Minden kiszerelt, megtisztított alkatrész állapotát ellenőrizni kell, és csak ha nem károsodott lehet visszaszerelni. A kalandba sérült alkatrészeket újracserélve lehet összeszerelni a rendszert.
Összerakás után jöhet az indítási próba, de nem a saját üzemanyagrendszert használva, ugyanis ellenőrizni kell a fúvókák állapotát is. Ehhez kis tartályokból kap üzemanyagot a motor, minden henger saját adagot. Ez azért fontos, mert az üzemanyag fogyásának a mértékéből következtethetnek a fúvókák rongálódására. Amelynél több fogy, az bizony hibás lehet és cserélni kell.
Ha valaki teletankolt és elindul, érezni, hogy nagyon csúnyán jár a motor, ezután hamar megáll az autó. A teendőkkel kapcsolatban Papp László elmondta, hogy autómentővel szervizbe kell menni, kiüríteni a tartályt, és megpróbálni a benzinnel feltöltött gépkocsi saját tápszivattyújával átmosni a befecskendezőt. Ha ez nem megy, akkor a befecskendezőt is ki kell szerelni, és kitisztítani.
Gázolaj tankolásakor ugyan beindul az autó, hiszen az üzemanyag vezetékben még van benzin, de hamar észlelhető, hogy küszködik a motor. A modern dízelmotorok azonban nem viselik el ezt a bánásmódot. Például azért, mert a befecskendező rendszer 1500-2000 bar nyomással működik, és a gázolaj működés közben keni üzemanyag ellátó rendszert. A benzinnek viszont nulla a kenőképessége, így, ha az kerül a tankba, igen rövid idő alatt óriási kopások léphetnek fel a rendszerben.
Az ADAC több száz aktuális járműmodellt vizsgált meg: néhány BMW, Ford és LandRover kivételével az összes dízel jármű (a kisebb átmérőjű töltőpisztoly miatt) benzinnel is megtankolható volt. Az alábbi benzineseket - a többi vizsgált modellel ellentétben - tévesen dízellel is meg lehetett tankolni: Chrysler 300 C, Citroen C1, C4, Lexus IS 250, RX 400H, Mazda 5, Mitsubishi Colt, Nissan 350 Z, Peugeot 107, Seat Toledo II, Skoda Octavia II, Smart forfour, Toyota Aygo, VW Golf V.
Különösen ügyeljünk az üzemanyag fajtájára, ha benzinkannából töltjük a tankba: ezek a kannák általában kisebb betöltőcsővel vannak ellátva, mely egyaránt illik a benzin és a dízel tankok betöltőnyílásába. Ilyenkor érdemes biztosra menni, hogy valóban a megfelelő üzemanyagot használjuk. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább használjunk egy üres kannát, amit magunk töltünk meg a megfelelő üzemanyaggal.
Már kis mennyiségű rossz üzemanyag tankolása esetén se indítsuk be a motort, vagy ha már megtörtént, akkor azonnal állítsuk le. Lapozzuk fel az autó kezelési útmutatóját: ha egy régebbi dízeljárműről van szó (örvény-, vagy előkamrás dízel, nem direktbefecskendezős), ebben az esetben néhány liter benzin a maradék dízelmennyiséggel keveredve a legtöbb esetben nem káros.
Másképp van ez a common-rail és az adagolófúvókás hajtóműveknél (kb. 2000 óta a piacon): semmi esetre se hagyjuk a motort járni. Ezután a gyártó előírásának megfelelően járjunk el. Ha el sem indítottuk a motort a rossz üzemanyaggal, adott esetbenelegendő lehet a benzin-dízel keverék kipumpálása a tankból.
Ha már a motor járt, szükségessé válhat a teljes befecskendező rendszer cseréje a magasnyomású pumpa, a befecskendezők, az üzemanyagcsövekkel és a tankkal együtt. Ez többszázezer forintba is kerülhet. Egy ilyen drága javítás különösen szükséges, ha forgácsok képződtek az üzemanyagrendszerben. Ha a motor járt, a magasnyomású befecskendező rendszer elemei megsérültek, mert a benzin azonnal a szükséges dízel kenőréteget lemossa. Ez gyakran a pumpa teljes megrongálódásában mutatkozik meg.
Ha a hőmérséklet olyan alacsonyra süllyedne, hogy a téli dízel kocsonyásodik, ilyenkor a jármű kezelési útmutatója szerint járjunk el.
Ha ott nem találunk erre vonatkozó utalást, hívjuk a jármű szakszervizét. Motortól és a rossz üzemanyag mennyiségétől függően vagy óvatosan autózzunk tovább (és többször tankoljuk utána a megfelelő üzemanyagot) vagy szivattyúzzuk ki a tankot. A befecskendező szerkezet sérülése nem zárható ki.
Állítsuk le a motort és nézzük meg a jármű kezelési útmutatóját. Legtöbbször nem szükséges a tank kiszivattyúzása, ha a motort nem késztetjük nagy teljesítményre (maximális sebesség, hegymenet, utánfutó húzásának a mellőzése) és ha a megfelelő üzemanyagot utántankoltuk, nem lesz baj.
