Garancia, Jótállás és Szavatosság: Fogyasztói Jogok és a Különbségek Megértése

Nap mint nap az úgynevezett fogyasztói szerződések világában élünk: termékeket vásárolunk, szolgáltatásokra fizetünk elő, közüzemi számlákat kapunk. Amikor problémánk akad például egy hibás cipővel vagy egy folyton elromló mosógéppel, fontos, hogy tudatos fogyasztóként tisztában legyünk azzal, mi illet meg minket, milyen jogaink vannak, miként tehetünk panaszt. Vegyük most sorra ezeket, illetve nézzük meg, hogy mit takarnak pontosan a szavatosság, garancia és jótállás fogalmai, amelyek gyakran keverednek a hétköznapi szóhasználatban, de jogilag eltérő jelentéssel bírnak.

Fontos kiemelni, hogy fogyasztói jogainkat kizárólag kereskedőkkel, cégekkel, szolgáltatókkal szemben érvényesíthetjük. Ha magánszemélytől vásárolunk, akkor nem illetnek meg ezek a jogok.

Mi az a szavatosság?

A szavatosság nem keverendő össze a jótállással (garanciával). A szavatosság nem tartóssági vagy hordási idő, hanem jog arra, hogy a termék meghibásodása esetén egy adott időtartamon belül (alapvetően két éven belül) lehetőségünk legyen reklamálni, azaz előterjeszteni az ún. szavatossági igényünket. A szavatosság lényege tehát az, hogy az eladó „szavatolja”, hogy olyan terméket értékesített, amelynek nem volt az eladáskor (rejtett) hibája, tehát nem rendelkezett olyan hibával, amely már a teljesítéskor is fennállt.

A szavatosság az eladó kötelező felelősségvállalása minden olyan hiba miatt, amely már az átvételkor is megvolt - még ha nem is volt felismerhető. Hibás teljesítésről csak rejtett hiba esetén beszélhetünk, ezért szavatossági és jótállási igények is csak a vásárláskor nem felismerhető, rejtett hibák esetén érvényesíthetők. Az eladó a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, helytállni köteles. Az EU valamennyi tagállamára vonatkozó egységes szabályozás, az 1999/44/EK irányelv alapján a vásárló a vásárlástól számított két éven belül élhet a szavatossági jogaival. A szavatossággal kapcsolatos szabályozás a Polgári Törvénykönyvben található.

Kellékszavatosság

A kellékszavatosság az eladó hibás teljesítésért való helytállását jelenti. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el, amelyből az első 6 hónapban a bizonyítási teher a vállalkozás oldalán van, speciális szabály vonatkozik az áruk adásvételére, hiszen ilyen esetben az első 1 évben a bizonyítási teher a vállalkozáson van. A bizonyítási teher alatt azt értjük, hogy ki „cipeli” azt a terhet, hogy bizonyítja, hogy a termék hibája már az áru teljesítésének időpontjában fennállt.

Hogyan védd meg Dacia Dustered a rozsdától?

Ha egy termékkel az első évben probléma adódik, az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű, tehát a vállalkozás köteles azt bizonyítani, hogy a termék nem rendelkezik rejtett hibával. Ennek megfelelően, ha szakértői véleményre van szükség a vita elbírálásához, akkor annak költségeit az első tizenkét hónap során az eladónak, az azt követő egy évben pedig a vevőnek kell fizetnie.

A hibát a felfedezése után késedelem nélkül közölni kell. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A Polgári Törvénykönyv szerint nem teljesít hibásan a vállalkozás, ha a vevő a hibát a szerződéskötéskor ismerte vagy ismernie kellett. Ha annak ellenére vettük meg a terméket, hogy tudtunk a hibájáról, vagy arról tudnunk kellett (például karcos, emiatt kapunk engedményt), akkor e hiba vonatkozásában az eladónak nincs sem szavatossági, sem jótállási felelőssége. A termék más, megvásárlásakor nem ismert hibája miatt már érvényesíthetők a jótállási, illetve a szavatossági jogok.

Fogyasztói jogok szavatosság esetén

A fogyasztó a hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle kellékszavatossági jogot érvényesíthet:

1. 1. lépcső: Kijavítás vagy kicserélés. A fogyasztó a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti, amelyek közül - főszabály szerint - választhat. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztó csakis olyan terméket köteles elfogadni, amely adottságait, tulajdonságait, illetve egyéb ismérveit tekintve a korábbival teljesen azonos. Javítás vagy kicserélés esetén a szavatossági idő megváltozik: egyes esetekben meghosszabbodik, más esetekben pedig újrakezdődik a termék egészére vagy annak egy részére:
   • A szavatossági idő meghosszabbodik a javítás idejével, hiszen amíg a szervizben van a termék, nem tudjuk azt használni.
   • Ha a termék egy alkatrészét kell csak kicserélni vagy kijavítani, akkor csak az új alkatrészre vonatkozóan kezdődik újra a szavatossági idő.
   • Ha pedig egy újra cserélik ki a hibás terméket, akkor a termék egészére nézve indul újra a szavatossági idő.
2. 2. lépcső: Árleszállítás vagy elállás. A fogyasztó árleszállítási vagy elállási jogával élhet. Ezen igények érvényesítésére a fogyasztónak akkor van lehetősége, ha a kijavítást vagy kicserélést az eladó nem vállalta, vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, vagy a fogyasztó kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Jelentős hibának minősül az olyan hiba, amely a fogyasztót a termék használatában akadályozza (pl. a hajszárító nem működik). Jelentéktelen hibáról akkor beszélünk, ha működik, csak van rajta egy karcolás. Előbbi esetében, ha a vállalkozás nem tudja kijavítani/cserélni a terméket, akkor a fogyasztó visszakérheti a vételárat. Karcolás esetén nem kérheti vissza a vételárat, csak javítást vagy cserét. Az üzletekben gyakori, hogy a hibás termék vételárát nem adják vissza, hanem csak levásárlási lehetőséget biztosítanak, holott ez nem szabályos! Ilyen esetekben (ha a javítás vagy a csere nem lehetséges) jogunk van a vételár visszatérítésére.

Termékszavatosság

Kiemelendő még a termékszavatosság, amely a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben (a fogyasztónak nem minősülő személyeket ez a jog nem illeti meg). A fogyasztó termékszavatossági igényként csak kijavítást vagy kicserélést követelhet. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli.

Mi az a jótállás, avagy garancia?

A kötelező jótállás közismert nevén a „garancia”. A jótállás a hibás teljesítésért való felelősség emelt szintű formája. Jogi szempontból azonban a jótállás a hibás teljesítés miatti kötelező helytállás. Lényege, hogy a jótállási idő alatt a fogyasztónak nem kell bizonyítania, hogy a hiba gyártási eredetű - ezt vélelmezni kell. A jótállás a hibás teljesítésért való fokozottabb helytállást jelenti: aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal (önkéntes jótállás) vagy jogszabály alapján jótállásra köteles (kötelező jótállás), a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Szerelési tudnivalók Mitsubishi klímákhoz

A kötelező jótállás

A köznapian műszaki cikkeknek nevezett nagyobb értékű, hosszabb élettartamra-használatra tervezett, gyakran áruhitellel terhelt termékek általában az ún. tartós fogyasztási cikkek közé tartoznak. Ezekre a - fogyasztóknak jelentősebb kiadást jelentő - termékekre az eladási ártól függően két vagy három év kötelező jótállás érvényesíthető. Az eladónak a jogszabályban meghatározott termékek esetében (pl. mosógép, hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, fűnyíró, nyílászáró, kaputelefon stb.) 10 000 Ft és 250 000 Ft között 2 év, 250 000 Ft felett 3 év jótállást kell vállalnia.

A jótállási határidő a termék eladási árától függ, tehát a sávos jótállás időtartama a következőképpen alakul:

• 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
• 250 000 forint eladási ár felett három év.

A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról szóló 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet tartalmazza azon tartós fogyasztási cikkeket, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik, ideértve bizonyos új tartós fogyasztási cikkeket, ha azok eladási ára eléri a 10 000 forintot. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki az eladó jótállási kötelezettsége.

A jótállási igényt a jótállási jeggyel tudjuk érvényesíteni. Ha ezt nem kaptuk meg, ez akkor sem jelenti a jótállási jog elvesztését. Ilyen esetben a számla vagy a nyugta bemutatásával tudjuk jogainkat érvényesíteni. A jótállás önkéntes vállalása esetén az eladónak lehetősége van a jótállási idő mértékét meghosszabbítani (tehát például a vételára miatt hároméves kötelező jótállás alatt álló mosógépünkre az eladó önként vállalhat akár tízéves szerződéses jótállást is).

Fogyasztói jogok jótállás esetén

Itt is ugyanazok a jogok illetnek meg minket, mint általában a szavatosságnál (kijavítás, kicserélés, árleszállítás és elállás). A kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében is alapvetően a fenti - kijavítási, kicserélési, majd árleszállítási és elállási - jogok illetik meg a fogyasztót, azonban további, speciális szabályok is megfogalmazásra kerültek.

Mercedes-Benz Ausztria garancia útmutató

• A vállalkozás köteles a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.
• Ha a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.
• Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
• Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Nem köteles az eladó a terméket kijavítani/kicserélni, ha a hiba a vásárlónak (fogyasztónak) felróható okból keletkezett, így például jogtalanul próbálta megszerelni és hibát okozott, a sérülést a vásárló okozta, nem rendeltetésszerűen használták a terméket.

Mit jelent a "Garancia" kifejezés?

A hétköznapi nyelvben a garancia szót sokszor mindenféle hibajavításra vagy termékcserére használjuk. Jogi szempontból azonban három, egymástól lényegesen különböző fogalomról beszélünk: garancia - ígéret vagy pénzügyi biztosíték, jótállás - előre rögzített felelősségvállalás, szavatosság - jogszabályon alapuló kötelezettség. Láthatjuk a fentiekből, hogy lényegében a jótállás az, amit a közfelfogás, köznyelv garanciának hív. A garanciának azonban nincs szoros kapcsolata a hibás teljesítéshez. A garancia a jótállással és kellékszavatossággal szemben csupán azt jelenti, hogy bizonyos feltételek bekövetkezte esetén a garantőr pénzt fizet.

Garancia típusai a köznyelvben

Jogilag a „garancia” önmagában nem egy meghatározott kötelezettség. A tartalma attól függ, mit vállal a gyártó, az eladó vagy a kivitelező. A köznyelvben ide tartozhat:

• Teljesítési garancia - pénzügyi biztosíték a szerződésben vállaltak teljesítésére.
• Jóteljesítési garancia - pénzügyi biztosíték arra, hogy a munka megfelelő minőségben készül el.
• Jótállási garancia - pénzügyi biztosíték a jótállási időszak hibátlan teljesítésre.
• Termékgarancia (lakossági): ha a termék tömegközlekedéssel könnyen szállítható, a vásárló a hibás terméket a forgalmazó vagy gyártó telephelyén érvényesítheti.
• Helyszíni rendszergarancia: komplett, nem szállítható rendszereknél (pl. épületbe beépített kábelhálózat, rendszer) a javítást/cserét a helyszínen kell elvégezni.

Három munkanapos cseregarancia

A jogszabályok előírják azt is, hogy ha a megvásárolt termékről lényegében azonnal kiderül, hogy hibás, akkor a három munkanapos cseregarancia szerint a kereskedő három munkanapon belül köteles azt kicserélni. Fontos, hogy ez a szabály kizárólag hibás termékekre vonatkozik. Lakossági vásárlók esetén kötelező, ha a termék azonnal hibásnak bizonyul. A kereskedő 3 munkanapon belül köteles cserélni, és nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre. Céges vevőknél csak szerződésben rögzíthető. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek vonatkozásában a fogyasztó 3 munkanapon - webes vásárlás esetén 14 napon - belül érvényesítheti csereigényét a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén.

Mik a különbségek a jótállás és szavatosság között?

Ahhoz, hogy a különbségeket megértsük, először a közös vonásokat kell megértenünk. Mind a kellékszavatosság, mind a jótállás ugyanúgy a hibás teljesítés orvoslásának eszköze. A hibás teljesítés lényegében azt jelenti, hogy valaki a szerződést nem megfelelően teljesítette, a teljesítésében hiba van. Ez leggyakrabban vásárlásoknál fordul elő, így például hibás teljesítésnek számít az, ha az eladott dolog hibás. A fogyasztókat (tipikusan magánszemélyek) ilyen esetekre egy erősebb védelem illeti meg, ha vállalkozástól/kereskedőtől vásárolják meg a terméket. Ez az erősebb védelem a kellékszavatosság és a jótállás fogyasztókra vonatkozó eltérő rendelkezéseiben mutatkozik.

A jótállás és szavatosság közötti egyik lényeges különbség, hogy kinek kell bizonyítania a hiba keletkezésének időpontját: az már a vásárláskor/kiszállításkor is fennállt (tehát az eladó felelőssége a hiba), vagy a vásárlás után keletkezett (a vevő okozta, és a vevő felelőssége)?

A jótállás erősebb jog, mint a szavatosság, utóbbi viszont szélesebb körre vonatkozik. Láthatjuk tehát, hogy míg különböző bizonyítási terhek vannak, az első 1 évben (egyéb esetekben 6 hónap) a két eszköz abban azonos, hogy az eladónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba nem a vásárláskor/kiszállításkor (teljesítéskor), hanem utána (lényegében a vevő miatt) keletkezett. Ha nem tudja ezt bizonyítani, akkor a kijavítási/kicserélési stb. kötelezettsége fennáll.

Speciális esetek és fontos tudnivalók

Használt termékek

A jótállás szabályai csak az új termékekre vonatkoznak, a használtakra nem, ezzel ellentétben a vállalkozásnak minimum egy év szavatosságot kell a használt termékek esetében is biztosítaniuk a fogyasztók részére.

Online vásárlás

A webáruházakból online vásárolt termékek tekintetében is megilletnek minket a szavatossági és jótállási (garanciális) jogok ugyanúgy, mintha azokat az üzletben vásároltuk volna.

Épületek, építési munkák

Az épület megrendelőjét, használóját, üzemeltetőjét a megfelelő minőségű munka biztosítására jótállási és szavatossági jogok illetik meg. Ehhez azonban az épület használójának el kell végeznie a szükséges állagmegóvásokat, karbantartásokat, és rendeltetésének megfelelően kell használnia az épületet. Fontos sajátossága a jótállásnak, hogy a hiba bizonyítása nem az épület megrendelőjét, használóját, üzemeltetőjét terheli, neki elegendő mindössze a hibát bejelentenie. A jótállási időszakon belül a jótállásra kötelezett vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. Épületek esetén a jótállás előírt minimális időtartama egy év. Új lakások és lakóépületek esetén a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott épületgépészeti és egészségügyi berendezéseire.

A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A rendeltetésszerű használat módját, a szükséges karbantartásokat és azok gyakoriságát az épület kivitelezőjének kell meghatároznia, és azt a tulajdonosnak a „Lakáshasználati utasítás” formájában átadnia. A jótállási időtartamot követően az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított öt, illetve tíz éves időszakra (a kötelező alkalmassági időre) a szavatosság szabályait kell alkalmazni. A 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről rendelkezik. A kötelező alkalmassági idő 10 év a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet mellékletében felsorolt épületszerkezetek és termékek esetében.

Jótállási (garancia) időszakon belül a bizonyítás terhe a kivitelezőn van. A jótállási időszak legalább egy, illetve három év az átadástól számítva (hosszabb is lehet, ha a kivitelező ezt szerződéskor vállalja). Az átadás utáni második illetve negyedik évtől (esetleg a kivitelező által vállalt későbbi időponttól) az ötödik illetve tízedik év végéig tart a szavatossági időszak, amikor a hiba okának bizonyítása az épület használóját terheli.

Hova fordulhatok a panaszommal?

Amennyiben problémád merül fel egy megvásárolt termék vagy egy igénybe vett szolgáltatás kapcsán, panaszodat azonnal jelezd az eladónak/szolgáltatónak, lehetőség szerint írásban. A válaszadásra a vállalkozásnak 30 nap áll rendelkezésére. Ha nem sikerül a vállalkozással közös nevezőre jutnod, esetleg panaszodra elutasító választ kapsz, vagy az válasz nélkül marad, vitás ügyed rendezése céljából keresd fel a Budapesti Békéltető Testületet!

Forduljunk bátran a békéltető testületekhez, ha egy vállalkozással egy termék vásárlása vagy szolgáltatás igénybevétele kapcsán vitás ügyünk van. Amennyiben a vállalkozással (eladó, szolgáltató) nem tudunk megegyezni, fogyasztóként panaszunkkal a békéltető testületekhez fordulhatunk. A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése. Nincsen akadálya azonban annak sem, hogy nem budapesti lakos ügyében is a Budapesti Békéltető Testület folytassa le az eljárást, ha ezt ő maga kifejezetten kéri.

Az eljárás elindításának egyik előfeltétele, hogy először közvetlenül a vállalkozással kíséreljük meg rendezni a vitát, lehetőség szerint írásban. A fogyasztók szavatossági és jótállási igényeinek intézését érintő tájékoztatási és adminisztratív jellegű előírások betartásának ellenőrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel. Emellett széleskörű hatósági jogkörrel rendelkezik a jótállással, illetve szavatossággal kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában is. A fogyasztók részéről felmerülő szavatossági és jótállási igények megalapozottságának eldöntése viszont főszabály szerint a bíróság, illetve a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése céljából a békéltető testület hatáskörébe tartozik. A Békéltető Testülethez lehet fordulni, amely a 200.000,- Ft alatti igények esetén a bírósági ítélettel megegyező erejű döntést hozhat.

tags: #garancia #jótállás #szavatosság #renault #különbségek

• Csík János távozása és Gál Tibor érkezése
• A biztonság úttörője
• Bontott 206 alkatrészek
• Fiat Punto motorhibák áttekintése
• Makettezés és dioráma készítés a Tigris II-vel