A főtengely és vezérműtengely jeladók: Létfontosságú alkatrészek a motorvezérlésben

Ebben a cikkben a vezérműtengely és a főtengely jeladókkal foglalkozunk. Ezek az alkatrészek létfontosságúak a motor megfelelő működéséhez. Megvizsgáljuk a működésüket, a lehetséges hibákat és azok javítását. A főtengely jeladó vagy más néven forgattyús tengely helyzetérzékelő egy olyan alkatrész, melynek létezéséről kevés autós tud, mégis rendkívül fontos szerepe van az autó működésében. Meghibásodás esetén lehet, hogy az autó el sem indul, mi pedig csak állunk ott értetlenül, hogy mi lehet a baj. Hogy időben felismerhessük a problémát, nem árt, ha ismerjük a leggyakoribb főtengely jeladó hiba jeleket.

Számos olyan érzékelő, szenzor és jeladó van az autóban, melyeket az átlag autósuk nem is ismernek, és csak akkor szereznek tudomást a létezésükről, amikor azok már meghibásodtak. Mielőtt rátérnénk a hibajelek kérésére, először érdemes tisztázni, hogy mi is az a főtengely jeladó, és mi a szerepe az autóban.

A főtengely a motor fő mozgó alkatrésze, amely a dugattyú lineáris mozgását forgó mozgássá alakítja, és az erőt a hajtórúdon keresztül továbbítja a kerekekhez; A vezérműtengely fontos alkatrész, amely szabályozza a motor szívó- és kipufogógázát. Bár a főtengely és a vezérműtengely két független alkatrész, mozgási állapotuk hatással lehet egymásra.

Főtengely jeladó: Feladata és működése

A főtengely jeladó, melyet motorfordulatszám jeladónak is szoktak nevezni, más néven hívhatjuk forgattyústengelynek is. Ez egy elektromos jeladó, mely a belső égésű motorokban ellenőrzi a főtengely pozícióját vagy forgási sebességét, tehát a motorfordulatszámért is felelős. Benzines és dízel autókban egyaránt megtalálható, általában a lendkerék környékén helyezkedik el, de egyes autókban a motor hengerblokkjába vagy a főtengely környékén található meg.

A főtengely jeladó feladata, hogy a forgattyús tengely fordulatszámát és szöghelyzetét megállapítsa. Tehát a jeladó figyeli a forgattyús tengely pozícióját, illetve a fordulási sebességet, és ezeket az információkat elküldi a motor vezérlőegységének. Ezek fontos információk a motorkezelés számításaihoz, annyira, hogy sok motor nem is tud működni, ha a főtengely jeladótól nem kap precíz paramétereket, sőt, sok motor nem is tud elindulni a főtengely helyzetérzékelő nélkül.

Főtengely jeladó és klíma problémák

Jelenleg kétfajta jeladó típus létezik: indukciós jeladó és Hall-jeladó. Hogy melyik van az autónkban, azt ránézésére nehéz megállapítani, pedig a jeladó típusa fontos kérdés a diagnosztika szempontjából.

Vezérműtengely jeladó: Feladata és működése

A vezérműtengely jeladó egy olyan alkatrész, amely a motor hengerfején helyezkedik el, és a vezérműtengelyen lévő impulzuskerék felé néz. A jeladóból érkező jel alapján határozza meg a motorvezérlő elektronika (ECU) a tengely szögállását. Ez alapján az ECU meghatározhatja, hogy melyik henger van éppen melyik ütemben, és ennek megfelelően szabályozhatja az üzemanyag-befecskendezést és a gyújtást.

Míg a motorfordulatszám jeladók esetében több működési elv is szóba került, itt csak egy típusú jeladót alkalmaznak a gyártók. A vezérműtengely jeladók a Hall-elv alapján működnek. A jeladó a hengerfejen helyezkedik el és a vezérműtengelyen lévő impulzuskerék felé néz. Az impulzuskerék által adott jeleket a szenzor észleli és közvetíti azt az ECU felé. Fontos, hogy az impulzuskerék által adott jelek arányosak a forgási sebességgel.

Az érzékelők az érzékelő házán csatlakozó aljzattal, vagy csatlakozóval ellátott elektromos kábelköteggel rendelkeznek. A kötés nélküli burkolat és a forrasztásmentes elektromos csatlakozások tartós szerkezetet képeznek.

A Főtengely és Vezérműtengely Kapcsolata

A főtengely és a vezérműtengely forgási sebessége és módja eltérő, így nincs közvetlen kapcsolat a forgásuk száma között. A belső égésű motorok munkafolyamatában azonban a főtengely és a vezérműtengely forgása szorosan összefügg.

Főtengely tulajdonságai Yamaha csónakmotorban

Általánosságban elmondható, hogy a belső égésű motorok főtengelyének minden fordulatánál a vezérműtengely fél fordulattal elfordul, ami azt jelenti, hogy a vezérműtengely forgási sebessége fele a főtengely fordulatszámának. A belső égésű motor négyütemű ciklusában ugyanis a főtengelynek két ciklust kell forgatnia egy művelet elvégzéséhez, míg a vezérműtengelynek csak egy ciklust, így fordulatszáma fele a főtengelyének. A vezérműtengely forgása a főtengely forgásával függ össze, a fordulatok száma pedig a vezérműtengelyen lévő bütykök számától és alakjától, valamint a főtengely típusától és forgási sebességétől függ. Általában egy főtengely-fordulat hatására a vezérműtengely bizonyos számú alkalommal elfordul, és ezt az arányt vezérműtengely-lassulási aránynak nevezik.

A főtengely és a vezérműtengely jeladóiról érkező jeleket a motorvezérlő elektronika (ECU) az üzemanyag befecskendezés időzítésének és a gyújtási szög vezérléséhez használja. A motorvezérlő összeveti a főtengely jeladó és vezérműtengely jeladók által küldött jeleket és megállapítja, hogy a motor szinkronban van-e, vagyis a főtengely elfordulásához képest megfelelő pozícióban van-e a vezérműtengely. A jeladók által küldött információkból számolja a motorvezérlés a gyújtás és befecskendezés időpontját is. A főtengely és vezérműtengely jeladók azt is érzékelik, ha vezérműszíj csere után a vezérlés nem megfelelően lett beállítva, ilyenkor a motorvezérlés érzékeli az eltérést és a megfelelő hibakód eltárolása után a műszerfali motorkontroll ellenőrző lámpa felkapcsolásával figyelmeztet a hibára.

Amikor a motor nagy fordulatszámon jár, a főtengely gyorsabban forog, ezért több kenőolajfilmre van szükség, hogy megvédje a főtengely felületét a kopástól, illetve a kenőolaj-utánpótláshoz a vezérműtengely vezérlése is szükséges. Ezenkívül a vezérműtengely tervezése és gyártási minősége közvetlenül befolyásolja a motor működési állapotát és teljesítménymutatóit.

Árulkodó jelek: Főtengely és Vezérműtengely Jeladó Hibái

Ha gond van a főtengely jeladóval, vagy a vezérműtengely jeladóval, akkor általában annak vannak jelei, melyek figyelmeztetik a sofőrt, hogy ezzel a problémával igen is foglalkozni kell. A jeladó hiba jeleit viszonylag könnyen fel lehet ismerni.

Problémás indítás: Ugyebár a főtengely jeladó olyan paramétereket figyel, illetve küld a vezérlőegység felé, melyek lényegesek a motor elindításához. Ha a jeladó hibás, nem küld megfelelő információkat, így az elindulás nehézkes lesz, vagy egyáltalán nem valósul meg. Ha a jeladó vagy a hozzátartozó vezetékköteg meghibásodik, akkor nagy valószínűséggel a motor nem fog tudni beindulni.
Időközönkénti leállás: Ha a főtengely jeladó hibás, akkor menet közben megszakadhat a jeladás, ez pedig a motor leállásához vezethet. Ez a jelenség jellemzően kábelproblémát jelez. A jel megszakad, ennek következtében pedig a motor leáll.
Világít a Check-Engine visszajelző lámpa: Az egy nagyon árulkodó jel, hogy a motorellenőrzés lámpa felvillan. Persze ez számos más problémát is jelezhet, de ilyenkor a főtengely jeladóra is érdemes vetni egy pillantást. A vezérműtengely jeladó hibáinak legbiztosabb jele is, ha a műszerfalon felvillan a Check Engine (motor ellenőrző) lámpa. Ez azt jelzi, hogy az ECU valamilyen hibát észlelt a motor működésében, és ezt egy hibakóddal tárolta el a memóriájában. A hibakód kiolvasható egy OBD (fedélzeti diagnosztikai) készülékkel, amely egy csatlakozó segítségével kapcsolódik az ECU-hoz.
A gyorsulás nagyon változékony: Ha hibás a főtengely jeladó, akkor nehézkessé válhat az autó állandó sebességének fenntartása is. Mivel a főtengely jeladó pontatlan információkat küld a motornak, ezért a vezérlőegység nem képes a megfelelő szinkronizálásra és üzemanyag befecskendezésre.
Nem működik megfelelően a motor: Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a motor nagyon kínlódik, rángat, esetleg alapjáraton, a lámpáknál vagy kereszteződésben megállva berezeg, és a fordulat nem állandó, akkor az nagy valószínűséggel a főtengely jeladó meghibásodást jelenti. Ezek a jelzések ugyanis arra utalnak, hogy a hengerek nem működnek megfelelően, ezt pedig a hibás főtengely jeladó okozza. Ilyen esetekben a főtengely jeladó nem küld megfelelő információkat, melynek következtében pedig a hengerek véletlenszerűen kihagynak. Ezt a jelenséget a gyújtógyertyák hibája is okozhatja, de ha azok rendben vannak, akkor a főtengely jeladó lesz a ludas.
Nő a fogyasztás: Bár ez a jelzés többféle meghibásodást is jelezhet, de sokszor a főtengely jeladó hibája okozza. Ha ugyanis a főtengely jeladó nem küld megfelelő szinkronizációs információkat a motornak, akkor az üzemanyag befecskendezők nem juttatnak megfelelő mennyiségű üzemanyagot a motorba. Emiatt a motor több üzemanyagot fog használni az átlagosnál, ez pedig észrevehető lesz.

Mi okozza a jeladó hibákat?

Számos oka lehet annak, hogy a főtengely jeladó vagy vezérműtengely jeladó nem működik megfelelően. Okozhatja a bajt belső rövidzárlat, vezetékszakadás, sérült impulzus kerék, de szennyeződések is. Ezeket megakadályozni nem igazán lehet, tehát úgy járunk a legjobban, ha figyelünk az árulkodó jelekre, és azonnal szerelőhöz megyünk, ha bármelyiket is tapasztaljuk.

ABK motor főtengely jeladó problémák

Diagnosztika és Hibaelhárítás

A szerelő ilyenkor elvégez egy diagnosztikai tesztet, hogy megállapítsa, pontosan mi is a baj, és ennek fényében végzi el a szükséges javítást vagy cserét. A diagnosztika nagy részét házilag is el tudod végezni, mielőtt szervizbe viszed az autót.

Amennyiben van, kezdd OBD2 szkennerrel a hibakeresést és olvasd ki a hibakódot a hibatárolóból.
Nézd meg a jeladó vezetékeit és csatlakozóit. Keress repedést, törést, korróziót, vagy felgyülemlett szennyeződést az impulzuskeréken és a jeladón.
A vezérműtengely jeladó kizárólag Hall-elvű. Ohmmérőt soha ne használj rajta, tönkreteszi a Hall-elemet.
Válaszd le a vezetéket a jeladó és a vezérlőegység csatlakozójáról egyaránt. A csatlakozó kiosztását a kapcsolásirajzból tudod meg - ezt a gyártói dokumentációban vagy autófórumokon találod meg az autód típusára keresve. Ohmmérővel mérd meg a kábelt: a megfelelő érték 0 ohm.
Mérd meg az ellenállást a kábel és a jármű karosszériája között. Ha végtelen nagy értéket kapsz, rendben van.
Ha nincs oszcilloszkópod - és valljuk be, a legtöbbünknek nincs -, használd az OBD2 szkenner élőadat-nézetét. Sok szkenner mutatja a vezérműtengely jelét menet közben. Ha az érték kiesik, ugrál, vagy teljesen hiányzik, a jeladó hibás.

Ha a mérés alapján a jeladó hibás, a hozzáférhetőség autótípusonként nagyon eltérő. Van ahol 5 perc az egész, van ahol előbb le kell szerelni a szívócsövet vagy más alkatrészt. Ha a kábel testel vagy szakadt, szakaszos méréssel te is meg tudod keresni a hibás pontot, de ez türelmet és szaktudást igényel. A vezérműtengely jeladó diagnosztikája házilag is elvégezhető, ha tudod, mit keresel. A legtöbb hiba vizuálisan is látható, vagy a jelvezeték egyszerű méréssel kiszűrhető.

Hogyan teszteld az ABS szenzort egy multiméterrel?

A vezérműtengely jeladó javítása és cseréje

A vezérműtengely jeladó meghibásodása több okból is bekövetkezhet. A vezérműtengely jeladó hibáinak javítása általában a jeladó cseréjét jelenti, mivel ez egy viszonylag olcsó és egyszerű alkatrész. A vezérműtengely jeladó cseréjének ára függ az autó típusától, a jeladó fajtájától és gyártójától, valamint a szerviz díjától. Egy átlagos autó a vezérműtengely jeladó cseréje 10 000-30 000 forint között mozog, de lehetnek ennél drágább vagy olcsóbb megoldások is.

Ha nem cseréljük ki a hibás vezérműtengely jeladót, akkor az ronthatja a motor teljesítményét, hatékonyságát és környezetbarát működését. Emellett növelheti az üzemanyag-fogyasztást, a kipufogógázok károsanyag-tartalmát és a kopást.

Speciális csatlakozó készlet a főtengely jeladóhoz

Ez a 3 pólusú csatlakozó készlet megbízható elektromos kapcsolatot biztosít a főtengely jeladóhoz, nyomásérzékelőhöz és más precíziós autóipari szenzorokhoz. Tartalmaz minden szükséges elemet a gyors és biztos telepítéshez: csatlakozót, érintkezőket és tömítéseket. Kompatibilis többek között Ford, Citroen, Mazda, Fiat, Mini, Peugeot, Toyota, Volvo, Lancia típusokkal.

Főbb jellemzők:

Érintkezők száma: 3
Alkalmazás: Főtengely jeladó, nyomásérzékelő
Csomag tartalma: 1 db csatlakozó, 3 db érintkező, 3 db tömítés
Kivitel: Hő- és kopásálló

Előnyök:

Megbízható jelküldés biztosítása szenzorokhoz
Komplett szett, azonnal telepíthető
Széles körű kompatibilitás számos gyártóval
Hosszú élettartam, időjárásálló kivitel

Használat és problémamegoldás: Amennyiben járművében a főtengely jeladó vagy nyomásérzékelő nem működik megfelelően, az egyik leggyakoribb ok a hibás csatlakozó. Ennek a készletnek a használatával gyorsan és tartósan helyreállíthatja az érzékelők megbízható működését. A csatlakozó precíz illeszkedése révén a telepítés egyszerű és biztonságos.

Fontos figyelmeztetés: Kérjük, rendelés előtt ellenőrizze a csatlakozó formáját és érintkezők számát, valamint hasonlítsa össze a jármű gyári csatlakozójával.

Esettanulmány: Elmozdult főtengely-fogaskerék okozta vezérlési probléma

Egy ilyen napi csoda esetét szeretném megosztani a szakma kedvelőivel, teszem ezt azért, hogy hasonló árulkodó jelek ne okozzanak hetekig fejtörést az ezzel foglalkozóknak. A történet egy EURO 3-as IVECO motorról (Motorkód: F4AE06.) szól, amely motor egy CREDO EC12-es 6 éves autóbuszban található, és a hiba bekövetkezéséig 560 000 km-t futott. A hibajelenség nem mondható túlzottan egyedinek, a motor füstöl, nem bír menni, és furcsa csattogó hangot ad.

Hasonló hibajelenség ismert a vezérműláncos járművek esetében, amikor a vezérműlánc megnyúlik és a két jeladó jele nincs a továbbiakban szinkronban. Mivel itt a vezérműtengely meghajtása fogaskerékkel történik, ennek a hibajelzésnek nem tulajdonítottunk jelentőséget (pedig már jól tudjuk, hogy a „lényeg a részletekben rejlik”). Mivel ezt a hibajelzést figyelmen kívül hagytuk, ezért elindult egy hetekig tartó reménytelen küzdelem a motor állapotának javítására (főtengelyjeladó cseréje, vezérműtengely-jeladó cseréje, injektorok cseréje, szelephézag-állítás, járművek közötti motorvezérlő elektronika csere, motor-vezetékkötegcsere stb.) Természetesen a helyzet nem változott, a motor füstöl, nem bír menni, és furcsa csattogó hangot ad.

Nincs más hátra, bele kellett nézni a motorba, a hengerfej leszerelésre került. A látvány a következő volt: mind a hat henger esetében mindkét szívószelep teljesen egyenletesen, azonos mértékben (kb. 0,5 mm) nyomot hagyott a dugattyútetőn (1. kép), a szívószelepek szeleptányérjának egyik fele láthatóan kormos, a másik fele fényes (2. kép), tehát folyamatosan hozzáér a dugattyúhoz.

Első kérdések: miért csak a szívószelepek és miért mind a 12 db és hogyhogy teljesen azonos a hengerenkénti károsodás mértéke? Ez azért már gyanús volt, de ekkor még jött a jól berögzült következő lépés, hogy nézzük meg a vezérlési jeleket és keressük meg, hogy vajon mi hajolt el. Újabb meglepetések következtek, mert a vezérlési jelek a helyükön voltak és semmi nem hajolt el, sem a szelep, sem a himba, sem a lökőrúd. Minden ép és egészséges.

Újabb ötletként felmerült, hogy lehet az is, hogy túlpörgött a motor és a szelepek a tehetetlenségüknél fogva nem zártak időben. Meg kell vallani, hogy ez is jó ötletnek bizonyulhatott volna, mert egy oldalvezérelt, felül szelepelt (OHV) motorról van szó, ahol a vezérműtengely egy emelőtőkén, egy hosszú emelőrúdon és egy nem kicsi szelephimbán keresztül mozgatja az egy darab kis zárórugóval felszerelt szelepeket. Hogyan pöröghet túl a motor? Úgy, hogy a turbófeltöltőn keresztül esetleg egy nagyobb olajmennyiséget szív be a motor, és egy rövid időre a megengedett fordulatszám-tartományból kilép, vagy pedig vezetői hiba esetén egy emelkedőről lefelé rossz visszaváltás eredményeként. Mindkét eseményt, ha a megengedett fordulatszámon kívül van, a vezérlőelektronika rögzíti és utólag tetten érhető.

Irány tehát az IVECO márkaszerviz egy a meghibásodott járművel teljesen megegyezővel és kezünkben a hibás motor vezérlőelektronikájával, mivel csak egy cserét követően tudjuk az elektronikát szóra bírni. Ahogy sejthető, az elektronika nem regisztrált 3000 1/min fordulat feletti értékeket, tehát a motor nem pörgött túl. Viszont találtunk egy bejegyzést a vezérműtengely-jeladó hibamegjelenésének környezeti feltételei között, nevezetesen azt, hogy a „vezérműtengely-jel az ideálistól -16,08°-kal tér el”. Kérdésünkre a válasz az volt a szerviz részéről, hogy elektromos hibáról van szó, biztos a jeladó hibás, mert mechanikus hiba nem lehet. Kezdtünk egyre biztosabbak lenni abban, hogy vezérlési problémával állunk szemben, csak még nem értettük, hogy pontosan mivel.

Vissza az alapokhoz...

Ekkor következik az, hogy le kell ülni és elővenni, amink van… Ebben az esetben az IVECO motor-javítástechnológiát és kikeresni a szelepvezérlési diagramot (3. kép), a szelepek nyitási magasságait, szelephézagméreteket. Ezekből először is megállapítottuk, hogy a szívószelep az FHP előtt nyit 8,5°-kal. Ugyan ekkor már a motor szét volt szedve, de visszaépítettük a főtengelyt, vezérműtengelyt és egy dugattyút is annak érdekében, hogy egy mérőórával először a dugattyú FHP-t kimérjük, majd egy lökőrúdon keresztül az FHP előtti szívószelep nyitási kezdetét meghatározzuk (4. kép). A lendítőkeréken a fokoláshoz felhasználtuk a fogak számát: a mérés megdöbbentő volt, a szívószelep kb. 24°-kal kezdett el nyitni az FHP előtt (5. kép).

Ekkor már találtunk összefüggést a motorvezérlő elektronikából kiolvasott 16,08°-os, az ideálistól való vezérműtengely-eltérés és a mért érték között, mivel a 16,08° és az ideális 8,5° szelepnyitási szög összege nagyon hasonlít az általunk kimért 24° körüli értékhez (24,58°). Mivel a vezérműtengelyen lévő fogaskerék stiften és több csavarral van rögzítve a vezérműtengelyre, ezért egy dolog történhetett, a főtengelyen lévő meghajtó fogaskerék elmozdult a főtengelyen.

Ránézésre szinte hihetetlen, mert a vezérmű-fogaskerék mögött még ott van a menesztőtárcsa, amire a lendítőkerék van felszerelve. Mégiscsak hihetetlen, hogy a fogaskerék és mögötte a menesztőtárcsa a főtengely anyagából legyen kimunkálva, vagy esetleg mindkettő zsugorkötéssel legyen ide felszerelve. Mivel azért gyanús volt a dolog, mielőtt egy főtengelyt vásároltunk volna, több helyen körbekérdeztünk az országban. A válasz: „mi még ilyennel sohasem találkoztunk, ez lehetetlen”. Végső elkeseredésünkben az autóbusz gyártóján keresztül a motorfejlesztőhöz fordultunk (FPT Powertrain Technologies). Itt nagyon szűkszavúan azt a választ kaptuk, hogy „Ilyen esetről nem tudunk, de előfordulhat, mert a vezérmű-fogaskerék zsugorkötéssel van a főtengelyre felszerelve. Javítása a főtengely cseréjével lehetséges.”

Látszik a fény az alagút végén...

Most hogy már láttuk, mértük, tapasztaltuk és megerősítésre is került a dolog, rendeltünk egy új főtengelyt (6. kép) és alig vártuk, hogy megérkezzen és összehasonlíthassuk a régi főtengellyel (7. kép). Első ránézésre is megállapítható volt, a vezérmű-fogaskerék elmozdulása, kb. 1,5 foggal, ez a menesztőtárcsa palástján mérve 15 mm eltérést jelentett.

Természetesen ezek után már adódott, hogy indikátorórával is kimérjük a jó főtengely szívószelep-nyitási szögét, és összehasonlítsuk a régi értékekkel. A mérések itt is beigazolták azt, hogy a vezérmű-fogaskerék elfordult. A jó főtengellyel kimérhető volt a szívószelep FHP előtti kb. 8°-os nyitási értéke (8. kép).

Ezek után már mondhatnánk azt, hogy biztosak vagyunk benne, hogy a vezérmű-fogaskerék elfordult, és a lendítőkerék menesztőtárcsája és a vezérmű-fogaskerék zsugorkötéssel van feltéve a főtengelyre. Az egyszerű halandó ember csak abban hisz, amit saját szemével lát, így tehát adódott a következő lépés, hogy ha több darabból van a főtengely, akkor szedjük szét. A főtengelyt a 100 t nyomóerejű hidraulikus présbe betéve a menesztőtárcsát és a fogaskereket lepréseltük. A menesztőtárcsa kb. 38 t erő hatására indult meg, a vezérmű-fogaskerék szinte ellenállás nélkül jött le a helyéről (9. kép). A csatlakozási felületükön jól látszik, hogy a menesztőtárcsa szilárdan állt a helyén, de a vezérmű-fogaskerék elfordult (10. kép).

Ezen feltevések további igazolására a szívószelep-nyitvatartási szögből és a szívószelep maximális nyitásából kiszámolható, hogy helyes vezérlés esetén FHP-ban a szívószelep kb. 0,32 mm-re van nyitva. A hibás előnyitási szög (24°) esetén ez az érték már 0,93 mm. A két érték különbsége 0,61 mm, ennek egy részét látjuk lenyomatként a dugattyútetőn. Ez ahhoz kevés, hogy komolyabb mechanikai sérülések következzenek be, ahhoz viszont elég, hogy a motor hibásan működjön tovább.

Sajnos a vizsgálatok során arra nem sikerült rájönnünk egészen biztosan, hogy mi vagy mik okozhatták ezt a kialakult helyzetet. Az biztos, hogy ez a fogaskerék hajtja meg közvetlenül a nagynyomású üzemanyag-szivattyút és a kompresszort egyaránt. A jármű javítási előéletét vizsgálva egy dolog állapítható meg, ami esetleg összefüggésbe hozható a kialakult helyzettel, hogy az első motorral kapcsolatos hibajelzését megelőzően néhány nappal a járművet be kellett vontatni a műhelybe, mert nem termelte a levegőt és kompresszort kellett cserélni. Hogy a kompresszor szorult-e meg vagy a vontatáskor történt valami, ezt nem sikerült kideríteni, de az biztos, hogy valamilyen, a gyártás során elkövetett illesztési probléma is közrejátszott a helyzet kialakulásában.

És még mindig…

A motor részletes vizsgálatának lett még egy hozadéka, nevezetesen az, hogy fény derült arra is, hogy mi okozza az összes IVECO motoros autóbuszunk esetében a motorolaj WearCheck vizsgálata során a motorolajban folyamatosan figyelmeztető szinten jelen lévő kopásfémtartalmat, olyannyira, hogy az IVECO motoros autóbuszaink esetében komoly olajcsereperiódus-csökkentést kellett végrehajtanunk. Ennek oka nem más, mint a vezérműtengely nagymértékű kopása (11. kép). Természetesen a garanciális és szavatossági idők lejárta miatt e problémák megoldása és finanszírozása az üzemeltetőkre hárul. A motor természetesen felújításra került és azóta problémamentesen üzemel.

tags: #fotengely #vezermutengely #attetel