Ford Ranger 2010 Teszt: Munkatárs vagy életérzés?
Az autóiparban, a nagy hobbiterepjáró-őrület mellett, a pickupok személyautósodása a másik markáns trend. Kilométeres extralista, fűthető bőrülés, nyolchangszórós hifi - tényleg ez kell egy munkásautóba? Egy rendes pickup munkára való, és ezen az elven alapul a Ford Ranger is, amelyet egy alapos tesztnek vetettünk alá. Cikkünkben egy 2010 körüli évjáratú modellt vizsgálunk meg részletesen, amely már bizonyította rátermettségét a mindennapok során.
Egy munkára fogott Ranger állapotfelmérése
Amikor a Magyar Afrika Társaságtól kölcsönkaptuk a 2008-as Rangert, kimondottan megörültem. Egy ilyen autón látszik ugyanis igazán őszintén, hogyan öregszik a rendeltetésszerűen használt igavonó. Első ránézésre, úgy tízlépésnyi távolságból szinte hibátlannak tűnik. Szalonfényt persze ne várjunk, de nincsenek csálén álló elemek, táblában málló lakkrégről és vakulásig mattult fényszórókról sem tudok beszámolni.
A dráma közelebb lépve is elmarad: a parkolás során szerzett horzsolásokon akad meg először a szem, és a géptető sem kavicsfelverődés-szűz már. Viszonylag sok helyen pattant már le róla a festék, de gondos tulajdonos módjára mindenhol javítófestékkel orvosolták a problémát. Keresem a rozsdát, de egy-két vakpöttytől eltekintve nem találok rajta fogást, nem tűnik különösebben rohadósnak a Ranger. A hátfalon - vagy a plató ajtaján, ha úgy tetszik - már gazdagabban találni horpadásokat, és nincs krómos hátsó lökhárító, talán ennek köszönhetőek a kis gyűrődések a rendszámtábla két oldalán.
A plató esetében van viszont Carryboy felépítmény, ami jó szolgálatot tesz, ha olyan dolgokat szállítunk, amelyeknél nem kimondott előny, ha mondjuk megáznak. A kulccsal egyáltalán nem zárható plató közel 1,53 méter hosszú, 1 méter széles, akasztó fülek segítik a rakomány rögzítését. Rengeteg króm, cső és külső díszítés teszi egyedivé és monumentálissá a Rangert. A 16 hüvelykes könnyűfém felnik gyönyörűek, a ballonos terepgumik megvédik a kisebb koccanásoktól, padkázásoktól. Nagy autóhoz nagy embléma is dukál, a plató ajtaján akkora a Ford cégér, mint más autón a hűtőmaszk.
2010 Ford Ranger XLT 4.0L - POV Test Drive (Binaural Audio)
Belső tér és kényelem
Odabent sem kelti lelakott autó érzetét a Ford pickupja. Mivel magasra ülünk, a mozdulatsor közben ránehezkedünk az ülés szélére, ami ennyi idő után meg is látszik rendesen. A középkonzol ezüstös műanyagjáról azt képzelném, nagyon rondán öregszik, megfeketedik, kifehéredik vagy bármi. Nem volt igazam, közel tízévesen egy-két hajszálkarctól eltekintve még semmi baja. Más kérdés, hogy ez az mp3-as fejegység a maga szögletes valójában, téglalap-gombjaival nem a belső formatervezés csúcsa.
A tesztautóba még manuális klíma is került. A vezetőülésnek csak a hossza és háttámlájának dőlésszöge variálható, igaz ebben a fülkében a legalacsonyabb ember is magasan ül. A műszerfal meglepően jól néz ki, a mutatók zöldek, ez kiválóan harmonizál az autó természetbarát jellegével. A kormány, a váltó és az ülések is bőrrel borítottak. A kormánymű és a műszerfal alja között hatalmas lyuk tátong, az illesztési malőr miatt esti lábtér-világításnál szinte a motorig lelátni. Teherautós beidegződés a Fordnál, hogy a biztonsági öv bekapcsolására nem figyelmezteti sem a vezetőt, sem az utasokat.
A Limited felszereltségű Ranger klímát, hatlemezes mp3-at is lejátszó audiorendszert, terepműszereket is tartalmaz. Ezek az autó hossz-, illetve oldalirányú dőléséről, a külső és belső hőmérsékletről és az autó földrajzi helyzetéről informálnak bennünket. A digitális iránytűvel nem tudtam megbirkózni, alapvetően déli irányt mutatott akkor is, amikor északnak mentünk. Multifunkciós kartámasz és pohártartók teszik praktikussá a belteret, ám családdal hosszú távon csak zárt platóval utazhatunk. Igaz ez nem is családi autó, hanem cégautó. Ráadásul, ahogy ez kinéz, reprezentatív járgánynak is elmegy. Elöl nincs is gond, ott beszálláskor csak a kihalásra váró, műszerfalból kilógó kézifék szakítja le a combizmukat. A hátsó pad hivatalosan háromszemélyes - a márianosztrai börtönt többször megjárt felső szomszédom szerint pont olyan, mint ott bent.
Vezetési élmény és műszaki jellemzők
A kulcsot elfordítva az önindító kicsit lustán forgatja meg a 2,5 literes dízelmotort, de nem lehet ráfogni, hogy nehezen indulna. A Ford TDCI motorjainak nincs kimondottan jó híre, de ezt nem a kettőfeles alapozta meg, sokkal inkább a kilométermilliomos Mondeók kétliterese. A 143 lovas négyhengeres a német Spritmonitor felhasználóinak adatai szerint 9-10 liter gázolajjal jár el, amit nemcsak mozgási energiává, hanem melléktermékként zajjá is alakít.
Indulnék is, de nem találom a kéziféket. Reflexből jobb kézzel nyúlok magam mellé, majd az ülés bal oldalán keresgélek, de ott nincs annyi hely. Elektromos lenne, és gombbal oldanám? Fenét! A gyújtáskapcsolótól egy arasznyira ott ágaskodik egy akkora kar, hogy csak azért nem szúrja ki a szememet, mert nem hegyes. Pickupokban amúgy nem teljesen ismeretlen ez a megoldás, mégsem volt meg elsőre. Végre suhanunk, de a gázzal érdemes óvatosan bánni. Nem azért, mert padlózva elszabadul és nem tudnánk kordában tartani, hanem mert fölöslegesen forgatva inkább csak hangosabbak leszünk, mintsem gyorsak. Megmarkolom a váltógombot, és húzom a kettest, tolom hármasba - egy picit akadósan, de pontosan veszi a fokozatokat, átlagos Ford-váltónak tűnik. Közben viszont akár üresben, akár bármely sebességben vagyunk éppen, a karnak van egy jókora lógása. Ha 8-10 centit nem leng ki oldalirányban, akkor egyet sem. Mondom, a szűk értelemben vett kapcsolási érzet nem rossz, de itt azért már érezni az éveket és a kilométereket. De lényegében csak itt: a kuplung fogáspontja határozott, a féken sem érezni rendellenességet.
A Ranger a teszt előtt nem sokkal teljes átvizsgáláson esett át egy szakszervizben. Amit ott megállapítottak, nagyrészt összhangban volt az én tapasztalataimmal is. Egyrészt az akksi már elgyengült, emiatt forgatta komótosan a motort. Az olajra egy kicsit rá kellett tölteni, a hátsó csapágyak kicsit lógnak, a rendszámvilágítás és a helyzetjelzők pedig cserések. Ez azért egy lassan tízéves, valóban munkára használt pickupnál nem mondható hosszú hibalistának.
Terepjáró képességek és menettulajdonságok
Ennyire magasan rég nem ültem, a járdán parkoló Cherokee-re simán lenéztem. Ám, ami városban kellemetlen, az a terepen baráti kényeztetés. Igaz, a buli csak a vezetőnek élvezetes, az autó utasai majd kirepülnek. A Ranger a fekvőrendőrök kedvence. Három gyerekkel vetettem be magam Kelenföld kertvárosába, minden bordával akkora örömet okoztam a skacoknak, mintha a vidámparkba vittem volna őket. Még spóroltam is.
Hátsó diffizár használatára nem volt szükség, az összkerék-hajtás minden útfelületen biztonságosan mozgatta a nagy gépet, igaz csak száraz időben tettem próbára a Rangert. Tesztautómban tolatóradar segítette a hátramenetet, ez különösen városi manőverezéskor és erdőben tolatáskor nagyon hasznos, a hatalmas platót nehéz megszokni, a hátralátás korlátozott, még akkor is, ha a kategória egyik legnagyobb oldalsó visszapillantójával szerelték fel a Rangert. Az autó alapban hátsókerekes, igazán élvezetessé téve a nagyobb tempóval bevett kanyarokat. Feneke nem csúszik nagyot, csak a kerekek zajáról lehet hallani, hogy farolunk. A fogyasztás ezért is lett ilyen alacsony: 8,4 liter száz kilométerenként, az összkerék-hajtásra csak hóban, sárban vagy nehéz terepen van szükségünk. Terepezéskor arra kell figyelnünk, hogy a szabadon futó agy kapcsolóját állítsuk át, egyébként a két- és négykerék-hajtás választása között meg kell állnunk, nem megy menet közben. A Ranger teherbírása 1100 kiló, ha jachtot kell vontatnia, 3000 kilóig megy neki.
2010 Ford Ranger XLT 4.0L - POV Test Drive (Binaural Audio)
Az új motor teljesen elveszítette a hangját, nagy sebességnél - 160-at ki lehet hozni belőle könnyedén -, normál sebességnél alig hallatja a hangját, csak reggel és hideg indulásnál ércesedik fel. Az ötsebességes, hosszúkarú váltó pontosan dolgozik, váltáskor a motor, illetve a turbó felszisszen, olyan mintha nyomatékszabályzóval lenne tuningolva. A végsebességnél is nyugodt a futómű.
Ford Ranger Wildtrak: A stílus ára
Elvileg azok vesznek pickupot, akiknek szükségük van terepjáró-képességre, platóra a szállításhoz és némi utastérre, hogy négy-öt felnőtt eljusson valahonnan valahová. Ezek az opciók feltételezik, hogy munkára, koszos-saras körülmények között használják majd a járművet; ezt a tervezéskor figyelembe is veszik. Eredmény? Egy kényelmetlen, pattogó, nagy tengelytávú, mérsékelt teherbírású, de aránylag tartós valami. Ezzel nem is lenne baj, egy csomó embernek pont ez kell. Erdészek, gazdák, villany- és gázszerelők vágynak ilyenre - de miért van az, hogy a legtöbb szembejövő pickupon nincs semmi teher, nem röfögnek a platón rózsaszín kucuk és a bütykös gumik helyett utcára simított abroncsokat látunk? Lássuk be: vannak, akik szeretnek parasztnak látszani.
A Wildtrak célcsoportja? Állítólag a dinamikus és kalandot kereső ifjak, az örökifjú extrémsportolók, de így is van hiba a logikában. A jetski nem fér föl, a terepmotornak is kevés a hely és a hőlégballonból is csak a kicsike kosárnak elég a plató. Az ilyen jószágokhoz utánfutó kell, rögtön fölöslegessé válik a nagy fordulókörű pickup. A siklóernyőhöz, szörfhöz vagy wakeboardhoz untig elég egy normál 4x4-es akármi - az talán még gazdaságosan is üzemeltethető. Amit az alapszériás Rangerben kedvelünk, azt itt gyárilag kivégezték. Lenne valakinek szíve a bordó metálfényt a csipkebokrok között megcsíkozni? Na és a szép, fényezett lökhárítót odacsapni valami buckához? Nem. A Ford is úgy gondolja, hogy a Wildtrak aszfaltra vagy murvára való - de oda minek?
A tesztautót 255/60 R18A/T nyári gumival kaptuk meg. A rádió persze szajkózta, hogy jön a cudar hóesés meg a mínusz tíz Celsius, úgyhogy két nap óvatoskodás után visszament gumicserére. Lekerült a hatküllős, 18-as felni, helyette 16-os könnyűfém tárcsát tettek a kocsi alá, 245/70 R16 gumikkal. A mintázat természetesen utcai volt, esélyt sem adott a terepezésre - még a fotózás helyszínéül kiválasztott toronygarázs behavazott tetejére is küszködve vitte föl az amúgy ennyire nem terepképtelen autót. Szegénykém nem tudott kapaszkodni - hiába húztam be összkerékbe, a felkent padlón, a bokányi hóban csak csúszkált és küszködött a kéttonnás Ford. Szégyenszemre le kellett feleznem, hogy felküzdje magát azon az emelkedőn, ahová kollégám az összkerekes személyautóval vidáman felkanyarodott.
Magasabb fogyasztást vártam - az országúti használattal kicsalt 11 liter nem is olyan rossz egy háromezrestől. Amit a gumi miatt elbukunk terepen, megnyerjük aszfalton; civil abronccsal nagyon kellemesen viselkedik a Wildtrak. Gördülési zaja minimális, csak a LIAZ-os motorhang és a szélzaj érvényesül. Éjszaka is bátran autózhatunk vele, példaértékű a lámpák ereje. Ha rajtam múlna, a padlófény áramkörét reflexből kiiktatnám; egy pickupra nem tudok divateszközként tekinteni. A hátsó rolóval együtt 9,33 (nettó 7,469) millió forint az ára. A megcukrozott külsőt és a cicásított belteret meg kell fizetni.
Műszaki adatok: Ford Ranger XLT Limited 2,5 TDCi
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Motor | 2,5 TDCi |
| Hengerűrtartalom | 2499 cm³ |
| Környezetvédelmi besorolás | Euro 4 |
| Max. teljesítmény | 143 lóerő 3500-as fordulaton |
| Teherbírás | 1100 kg |
| Vontatható tömeg | 3000 kg |
| Váltó | 5 sebességes manuális |
| Hajtás | Alapban hátsókerék-hajtás, kapcsolható összkerék-hajtás |
| Plató hossza | 1,53 m |
Összegzés és megfontolások
Személyautó helyett mondjuk biztosan nem vennék magamnak pickupot, hiszen ha csak alkalmanként kell a nagy raktér, egy kombival sokkal kényelmesebben utazhatunk, autószerűbb élmény az egész. A Ranger formájában nem tér el versenytársaitól, a konzervatív, szögletes vonalat követi. Szexepilje darabosságában, merevségében, érces dizájnjában és férfias voltában van. Reggel farmerban vezethető, hátul néhány melós kollégával és pár száz kiló áruval vagy szerszámmal, este pedig a színház előtt asszonypajtással is jól mutat. Szabályos parkolóhelyet nehéz találni, ám, ha merünk kockáztatni, bárhová felállhatunk vele.
A cikkben szereplő Ford Rangert a Magyar Afrika Társaság eladja, és aki ezt a Fordot választja, tiszta előéletű, sokáig harcra kész munkatársat kap, friss és részletes állapotfelmérési jegyzőkönyvvel, ráadásul a bevétellel támogatja a mentőautó megvásárlását, illetve lendületet ad az Afrika Társaságnak nemes céljai megvalósításához.