A Cash Flow Kimutatás Részletes Magyarázata és Jelentősége
A cash flow kimutatás készítése ma már minden vállalkozás életében létfontosságú eljárás, hiszen ez egy átlátható képet ad a vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által generált pénzáramlásokról. A pénzügyi tervezés szerves része, röviden a vállalkozás pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat mutatja be.
A cash flow jelentése pénzáramlást takar, ami egy vállalkozáshoz beérkező és kimenő pénzek nyilvántartására szolgáló kimutatás. A cash flow készítés egy forgalmi szemléletű elemzés, amelyben az adott időszak alatt realizált bevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal. Magában foglal minden olyan folyamatot, amelyek befolyással voltak a pénzállomány változására. A cash flow kimutatás segítségével könnyen meghatározható a vállalkozás éves pénzeszközállományának változása és annak okai.
A cash flow számítás egyrészt a külső szervek, másrészt a menedzsment, azaz a belső érdekcsoportok számára készülő elemzések, tervezések alapját képezi a kiindulási pontokhoz mért fejlődés, a tervhez való viszonyítás, valamint az eltéréselemzés megállapítására vonatkozóan. A XXI. századi gazdasági folyamatok tükrében a gazdasági verseny, a sikeres helytállás megköveteli a piaci változásokhoz való gyors reagálás képességét, amihez szükséges a pénzeszközállományban bekövetkezett változások ismerete.
A cash flow kimutatás segítségével a vállalatvezetés számszerűsítve, rendszerezve és részletesen láthatja a pénzeszközállományt, illetve, hogy ez miképp változott a korábbi döntések, gazdasági események hatására. Az eredmények ismeretében a jövőre vonatkozóan is fontos adalékokat kaphatunk, hiszen egyértelművé válik, hogy a bevételek fedezik-e a belső tőkeigényeket, vagy netán külső források, például hitel, bevonására lesz szükség. A cash flow elemzés a menedzsment és a külső befektetők számára is fontos információkkal szolgál a vállalkozás működését illetően.
Cash Flow: Definíció és jelentősége a vállalkozások életében
A pénzügyi számvitel területét a Számviteli törvény szabályozza. A 2000. évi C. törvény a számvitelről megteremtette azt a hátteret, hogy a számviteli beszámolók nyilvánosak legyenek, illetve valós, objektív képet adjanak a vállalkozás pénzügyeiről a piaci szereplőknek. Évente, kötelező jelleggel el kell készíteni egy számviteli beszámolót, mely magában foglalja a mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékleteket, mely tartalmazza az adott időszakra vonatkozó vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetet.
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
A piacgazdaság hatékony működése érdekében elengedhetetlen, hogy a piaci szereplők számára, döntéseik megalapozása érdekében, objektív adatok álljanak rendelkezésre. A számvitel egyrészt a belső, másrészt a külső környezet felé irányuló információs rendszer. A cash flow kimutatás a számviteli beszámolók kiegészítő mellékletében kap helyet.
Akik nem tudják, hogy mi is pontosan a cash flow jelentése, gyakran egy kalap alá veszik az eredménykimutatással, vagy akár szinonimaként is tekintenek a két fogalomra. A cash flow jelentése azonban egészen más eljárást takar. Ugyanis az eredménykimutatásban a bevételeket és a ráfordításokat akkor számolják el, amikor felmerülnek, még ha nem is történik pénzmozgás. Ezzel szemben a cash flow kimutatás csak azokat az eseményeket veszi figyelembe, amelyek pénzmozgással járnak, tehát kiegészíti a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatokat.
A cash flow kimutatás segítségével objektív és átlátható pénzügyi elemzést kapunk, így könnyebben tervezhetünk a jövőre vonatkozóan. Fontos felismerni, hogy a cash flow kimutatás az egyik a pénzügyi beszámolók három fő eleme közül, az eredménykimutatást és a pénzügyi mérleget egészíti ki. Míg utóbbi kettő a vállalat eszközeit, kötelezettségeit és működési eredményét írja le, addig a cash flow csak ezen eszközök, kötelezettségek és eredmények készpénzállományt érintő változásait foglalja magába.
A Cash Flow Kimutatás Felépítése és Kategóriái
A cash flow kimutatás elkészítésére két bevett eljárást lehet megkülönböztetni, a direkt és indirekt módszereket. A magyar pénzügyi kultúra és számviteli rendszer többnyire az indirekt levezetést követi.
- A direkt cash flow kimutatás lényege, hogy összegyűjtünk minden olyan gazdasági eseményt, amely pénzmozgással járó gazdasági esemény.
- Az indirekt módszer ezzel szemben a mérlegben bekövetkezett változásokból vezeti le a pénzállomány változását. Bár a két módszer ugyanazt az eredményt adja az operatív cash flow-hoz, részletezettségi és ráfordítási szintjük eltér egymástól. A közvetlen módszer egyértelműbb képet ad a pénzbeáramlásokról és -kiáramlásokról, mivel azt közvetlenül minden készpénztranzakcióból számítják ki.
A cash flow kimutatás során a pénzügyi tevékenységeket három fő csoportba oszthatjuk:
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
- Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési Cash Flow)
- Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési Cash Flow)
- Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási Cash Flow)
Működési Cash Flow (Operating Cash Flow)
A működési cash flow jelentése a vállalat fő tevékenységéből származó pénzmozgásokat takarja. Ez az úgynevezett operating cash flow, tehát a céghez befolyt összes pénzt jelenti, de itt találjuk a működéssel kapcsolatos költségeket is. A működési cash flow alatt találjuk meg, hogy a cég mennyi pénzt képes termelni a vállalati tevékenysége során.
Számításához a cég működési eredményét kell kiigazítanunk a nem készpénzhez köthető kiadásokkal és bevételekkel. Ilyenek tipikusan az értékcsökkenési leírások, amortizáció, valamint a működő tőke és adókötelezettségek változása. Működőtőke esetében a vevőkövetelések és a készletek növekedése csökkenti a működési cash flow-t, míg a szállítói tartozások növekedése növeli készpénzállományunkat. A működési rész mutatja meg, hogy a cég mennyire hatékonyan tud készpénzt termelni piaci tevékenységéből. A legnagyobb tétel a működési cash flow alatt az árbevétel (net income néven találjuk), de az amortizáció, értékcsökkenés is itt követhető nyomon.
Befektetési Cash Flow (Investing Cash Flow)
A befektetési cash flow a vállalkozás befektetési tevékenységéhez tartozó pénzeszközállomány változását mutatja be, azaz a befektetett eszközök megszerzésére fordított, és a befektetett eszközök eladásából származó összegek különbségét. Ez a kategória a cég tárgyi és befektetett eszközeihez - ingatlanok, gépek és berendezések, járművek, kapcsolt vállalkozások - kapcsolódó tranzakciók egyenlegét mutatja.
A befektetési cash flow alatt találjuk a felvásárlásokra, fejlesztésre, ingatlanra fordított összegeket, tehát a beruházásokat. A fejlesztésekre, új beruházásokra elköltött összegeket CAPEX, azaz Capital Expenditure néven találjuk a cash flow kimutatásokban. Tehát a befektetési cash flow azon része a CAPEX, melyet kifejezetten azzal a céllal költ el a cég, hogy a termelési, szolgáltatási kapacitása, hatékonysága stb. jobb, nagyobb legyen. A CAPEX tehát mutatja a befektető számára, hogy mennyit fejleszt a társaság. Értelemszerűen a meggondolt, később megtérülő fejlesztések a társaság, így a részvények felértékelődését is eredményezhetik (növekszik a profit).
Egy növekedésben lévő cég esetében ez készpénz kiáramlással jár, azonban a túl gyors növekedés és készpénzhasználat az egyéb pénzügyi kötelezettségek elmulasztásához vezethet. Amennyiben ez az egyenleg készpénz beáramlást mutat, érdemes utána nézni, hogy mivel magyarázza ezt a menedzsment. A termelőeszközökön való folyamatos túladás pénzügyi problémák és a cég méretcsökkenésének árulkodó jele lehet.
Finanszírozási Cash Flow (Financing Cash Flow)
A finanszírozási cash flow jelentése a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges visszafizetését, továbbá a hitel-, kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magában. Míg a beruházásokkal kapcsolatos kimutatás leginkább a mérleg eszközoldalát érinti, addig a finanszírozási készpénzáramlás a forrásoldal árnyalását célozza.
Hitelek felvétele, visszafizetése, tőkeemelés, részvény-visszavásárlások mind kerülhetnek ebbe a kategóriába. A túlzott hitelfelvétel újfent csak működési problémák tünete lehet, míg a nagyvonalú részvény-visszavásárlások és osztalékfizetések megint az egyéb kötelezettségek elégtételét kockáztatják.
A Cash Flow Elemzés szerepe a Befektetési Döntésekben
Egy tőzsdei társaság működéséről fontos információkat árul el a cash flow vizsgálata, mivel ebből a kimutatásból derül ki a befektető számára, hogyan gazdálkodik a pénzzel a társaság. Részvényvásárlás előtt célszerű rápillantanunk a társaság cash flow kimutatására, mivel gyorsan és egyszerűen kiszűrhető, ha probléma van egy társaság pénzügyeivel. Ez természetesen csak akkor igaz, ha tudjuk, mit kell keresni.
A cash flow vizsgálata azért fontos a részvényvásárlás előtt, mert látni fogjuk, mennyi pénze van a társaságnak. Ebből a pénzből történhet például osztalék kifizetés, vagy üzletrész vásárlás, akvizíció stb. A cash flow tervezés a vállalati működés egy fontos pillére, azonban minket, részvénybefektetőket sokkal jobban érdekel a cash flow kimutatás, azaz az elmúlt időszakban hogyan áramlott be a pénz a társasághoz, illetve milyen kifelé történő pénzáramlások voltak.
Részvényvásárlási ügylet során gyakori, hogy a befektetők a tőzsdei társaság profitját, profit növekedését, azaz a nyereség alakulását követik nyomon. Akár saját magunk által végzett elemzésre, vagy szakértők elemzéseire hagyatkozunk egy részvényvásárlási döntés során, megfigyelhető, hogy a döntésünk egyik meghatározó szempontja a társasági profit, a nyereség alakulása. Ezzel szemben a cash flow, a pénzáramlás vizsgálata sokszor a háttérbe szorul.
Kevesebb összefüggés, mutató ismert, amely a cash flow-ra alapul, ennek ellenére megfigyelhető az, hogy a nyereség, profit sokkal könnyebben manipulálható különböző legális technikákkal, így önmagában a nyereségre alapozott döntésekkel könnyen félrevezethető a befektető. Az alapvető különbség a cash flow és a nyereség között, hogy amíg a cash flow úgymond egy nyers adat, addig a nyereség, profit egy számított érték, és a különböző számítási módszerek lehetőséget adnak arra, hogy a nyereség, profit kimutatását alakítsuk.
A helyzetet bonyolítja, hogy a befektetők, elemzők gyakran egységnyi nyereséget, profitot mutatnak ki, és ez alapján hozzák meg a részvényvásárlási döntésüket. Az egy egységre számított mutatók szintén befolyásolhatók különböző módszerekkel. Az angol pénzügyi szakirodalomban cookie jar reserves név alatt találod meg azokat a könyvelési technikákat, melyekkel legálisan, félig legálisan manipulálható egy adott időszakra vonatkozó nyereség kimutatása. A módszer lényege, hogy a társaság tartalékot képez az előző, vagy a jövőbeni negyedévek, évek rovására. Például egy-egy árbevétel forrás nem kerül feltüntetésre az előző negyedévi, előző évek kimutatásaiban, majd pedig, amikor a nehéz idők bekövetkeznek, akkor ezeket a rejtett forrásokat előveszik, és kimutatják. Ezzel pedig az időszaki nyereség növelhető, azaz esetleg egy átmeneti nehézség nem tűnik majd olyan nagy problémának, de az is lehet, hogy egy tartós problémát szándékoznak így kezelni. A költségek oldalán is használható a technika. Ezek lényege, hogy egyes felmerülő költségeket megpróbálunk későbbre halasztani, később kimutatni. Ezzel pedig az adott időszak nyeresége több lehet a jövőbeni nyereség kárára.
A fentiekre tekintettel, cikkünkben megismerkedünk a cash flow kimutatások értékelésének szempontjaival. Azt is megnézzük, hogyan férhetünk hozzá a tőzsdei társaságok cash flow adataihoz, milyen adatbázisból nyerhetjük ki az adatokat. A fentieken túl pedig megbeszéljük, mire érdemes a cash flow kimutatással kapcsolatban odafigyelni részvényvásárlás előtt, illetve bemutatok egy mutatót, mellyel a társaságok szabad cash flow értéke összehasonlíthatóvá válik.
Ha elolvastad valaha bármely tőzsdei társaság negyedéves/éves kimutatását, vagy egy elemzést egy tetszőleges tőzsdei társasággal kapcsolatban, akkor valószínűleg találkoztál az EPS, azaz az egy részvényre jutó nyereség fogalmával. Ez egy nagyon hasznos mutató, hiszen különböző társaságok részvényeit is össze tudjuk hasonlítani azzal, hogy egységnyi részvényre számítjuk ki a nyereséget. Az EPS úgy számítjuk ki, hogy a társaság adott időszakban megtermelt adózott eredményét osztjuk az összes kibocsátott részvények számával. A probléma pedig itt rejtőzik, azaz egy tőzsdei társaság befolyásolhatja a kibocsátott részvények számát.
Ugyanis 1982 óta, meghatározott feltételek mellett, legális a saját részvény visszavásárlás, azaz a tőzsdei társaságok a befektetőktől visszavásárolják a részvényeket, majd kivonják azokat. Mi történik ebben az esetben? Csökken a kibocsátott részvények száma, azaz a megtermelt nyereséget kevesebb részre kell osztani. Ha pedig egy kisebb számmal osztjuk a nyereséget, akkor az egységnyi nyereség nagyobb lesz, de úgy lesz nagyobb, hogy valójában a nyereség nem növekedett. Nézzünk egy egyszerű példát:
| Év | Nyereség (millió USD) | Részvények száma (millió db) | EPS (USD/részvény) |
|---|---|---|---|
| 1. év | 100 | 100 | 1.00 |
| 2. év | 100 | 80 (20% visszavásárlás) | 1.25 |
Szépen látható a táblázatból, hogy javult az egy részvényre jutó eredmény. Márpedig a P/E (árfolyam/nyereség) esetében az alacsonyabb érték nagyobb. Ezért is fontos a nyereség mellett a cash flow-t is vizsgálni.
Cash flow, Likviditás, Mutatószámok alkalmazása, ÁKFN struktúra. Elemzés.
Szabad Cash Flow (Free Cash Flow - FCF)
Részvényvásárlás előtt fontos azt is tisztázni, hogy a vállalat mekkora szabad cash flow-val rendelkezik. Ez az úgynevezett free cash flow mutató, amely tulajdonképpen a működési cash flow és a CAPEX (befektetési cash flow azon része, melyet fejlesztésre, beruházásra költenek) összege. A szabad cash flow (free cash flow) pedig azt mutatja meg, hogy mennyi szabad készpénze marad a társaságnak a befektetések fejlesztése után.
A szabad cash flow-t úgy számítjuk ki, hogy a működési cash flow-ból kivonjuk a befektetési cash flow-t (vagy annak CAPEX részét, ha csak a fejlesztési kiadásokat vizsgáljuk). Ez tehát az a pénz, amire nincs szüksége a vállalatnak, kiosztható osztalékként, vagy újabb fejlesztések, befektetések kezdeményezhetők. Minél nagyobb a szabad cash flow értéke, annál pozitívabb a vállalatról kialakított kép. Hiszen a nagy szabad cash flow tudja biztosítani azt, hogy a jövőben is legyen osztalék, hogy a jövőben is megvalósuljanak a fejlesztések, illetve a felmerülő nehézségeket át tudja vészelni a társaság.
Érdemes tehát több évre visszamenőleg vizsgálni a szabad cash flow-t, és alapvetően jó jelnek tekinthető a növekvő szabad cash flow, de a csökkenő sem jelent feltétlenül gondot. Nagyrészt a negatív szabad cash flow jelzi azt, hogy nagyobb a kockázat, azaz alaposabb vizsgálatra van szükség. A fentinél egy fokkal rosszabb a helyzet megítélése akkor, ha a negatív cash flow úgy alakul ki, hogy a CAPEX nem jelentős. Tehát nem azért nincs pénz a cégben, mert mindent fejlesztésre, beruházásra költenek, hanem azért nincs pénz, mert kevés a beáramló pénz a céghez.
Mind a három cash flow típusra oda kell figyelni, nem elég csak a szabad cash flow-t megnéznünk. Például azért is lehet alacsony a szabad cash flow (akár negatív), mert a cég a befektetési cash flow összege nagy, például fejlesztések miatt. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a cash flow vizsgálatok során ne hasonlítsunk össze különböző méretű cégeket, hiszen egy kisebb piaci méretű társaság valószínűleg abszolút értékben kisebb szabad cash flow értékkel fog rendelkezni.
P/FCF Mutató: Értékelés és Összehasonlítás
Ahhoz, hogy a szabad cash flow összege más vállalatokkal összehasonlítható legyen, a részvény árfolyamával is össze kell vetnünk. A P/FCF mutatót úgy tudjuk kiszámítani, hogy a társaság piaci kapitalizációját elosztjuk a szabad cash flow összegével.
- Ha a mutató alacsonyabb az egyik vállalat esetében a többihez képest, akkor az azt jelenti, hogy a részvény árfolyamához képest nagy a szabad cash flow, a szabad cash flow tekintetében tehát a vizsgált vállalat alulértékelt.
- A magas P/FCF mutató esetén a vizsgált vállalatnak magasabb a részvényárfolyama a többi vállalathoz képest a szabad cash flow tekintetében. Előfordulhat az is, hogy alacsony a szabad cash flow, és ezért lett a P/FCF mutató magas.
A gyakorlatban gyorsan és egyszerűen hozzáférhetünk a tőzsdei társaságok cash flow kimutatásához. Amennyiben magyar tőzsdei társaság részvényeinek vásárlásán gondolkodunk, akkor a magyar nyelvű negyedéves, éves jelentésekben megtaláljuk a fenti információkat. Külföldi társaságok esetében is számos adatbázist használhatunk, például közvetlenül a társaság gyorsjelentéseit is lekérdezhetjük. A morningstar.com weboldalt is használhatjuk. Első lépésként látogassuk meg a morningstar.com weboldalt, majd az oldal felső részében található kereső segítségével keressük meg a vizsgálandó társaságot. Mivel több tőzsdén is jegyezve vannak a részvények, illetve a hasonló nevű cégekről is találatot kapunk, így célszerű az eredeti tőzsdének megfelelően lekérni az adatokat, például a Tesla esetében az a Nasdaq lesz (XNAS jelzéssel). A fentiek után válasszuk ki a "Financials" menüpontot, majd az "All Financials Data" hivatkozást.
A finviz.com részvényszűrő segítségével szűrhetünk P/FCF alapon a részvények között. Ehhez a Fundamental fül alatt a Price/Free cash flow paramétert állítsuk "under 5"-re. Mai napon a largecap kategóriában 20 vállalatot találunk, többek között Deutsche Bank, Capital One Financial, Metlife. A pénzáramlás, a cash flow mutatja meg, hogy mennyi pénzt tud termelni a vállalat, így befektetés szempontjából is előnyös az olyan vállalkozások kiválasztása, melyeknek jó a pénztermelő képessége. Ehhez persze a részvény árfolyamát is figyelembe kell venni.
Hatékony Cash Flow Menedzsment
A kis-, közép- és nagyvállalatok számára egyaránt a cash flow menedzsment kritikus szerepet játszik a vállalat pénzügyi állapotában és általános sikerében. A pénzforgalom optimalizálása jelentős előnyökkel jár a vállalatok számára minden méretben és iparágban. A hatékony cash flow-kezelés biztosítja, hogy a vállalkozás elegendő likvid eszközzel rendelkezzen a rövid távú kötelezettségei teljesítéséhez, mint például a szállítók, dolgozók és egyéb működési költségek kifizetése. Ez csökkenti a készpénshiány és az esetleges működési zavarok kockázatát. A cash-menedzsment a készpénzgyűjtés, -kezelés, -használat és -felügyelet proaktív folyamata az egészséges likviditás fenntartása és a pénzkölcsönzési költségek minimalizálása érdekében.
A folyamatos cash flow elemzés betekintést nyújt a bevételi mintákba, a kiadásokba és a készpénztrendekbe, így a vállalatok pontosabban tudják előrejelezni és költségkeretüket. Ez segít nekik jobban megtervezni a szezonális ingadozásokat, és stratégiailag többet befektetni. A tartós pozitív cash flow révén a vállalatok kihasználhatják a beszállítók által kínált korai fizetési engedményeket, ezáltal csökkentve a költségeket, és nagyobb tőkeáttételt szerezve, hogy jobb feltételeket kössenek a beszállítókkal.
A vállalat hatékony kezelése - beleértve a cash flow-t is - kihívást jelent, ha a vállalatok leválasztott rendszereket használnak. A Cloud ERP (Enterprise Resource Planning) lehetővé teszi a vállalatok számára a pénzügyi beszámolók automatizálását az egész vállalaton belül, beleértve a cash flow-t befolyásoló beszámolókészítési folyamatokat, mint például a szállítókönyvelés, a vevőkönyvelés, az egyeztetések és a beszerzés. A Cloud ERP például automatizálja a számlák generálását, kézbesítését és nyomon követését a gyorsabb fizetések érdekében, és automatizálja a fizetésbeszedést, hogy csökkentse a pénzeszközök fogadásához szükséges időt. Lehetetlen valós időben hatékonyan kezelni a cash flow-t, ha a pénzügyi információk nem aktuálisak vagy megbízhatóak. A Cloud ERP támogatja a hatékony átláthatóságot az üzletágak között egészen a tranzakció szintjéig, lehetővé téve a megbízható cash flow-felügyeletet bármilyen részletezettségi szinten és bármilyen nézőpontból. A Cloud ERP megoldások teljes integrációt biztosítanak harmadik fél pénzintézetekkel is. A vállalatok biztonságban tarthatják és szinkronizálhatják a banki tranzakciókat az ERP-adatokkal a napi pénzügyi státusz pontos aktualizálása érdekében. A felhőalapú ERP használata a cash flow-kezelés optimalizálására mélyreható hatással van a vállalat pénzügyi állapotára és működési hatékonyságára.
A forgóeszköz a vállalat forgóeszközei és rövid lejáratú kötelezettségei közötti különbség. Az 1%-os cash flow-szabályt az ingatlanbefektetők arra használják, hogy gyorsan felmérjék a bérleti ingatlan potenciális cash flow-szintjét. Például, ha egy 200 000 dolláros vételárral rendelkező ingatlant havi 2000 dollárért vagy annál nagyobb összegért lehet bérelni, akkor a beruházás nagy valószínűséggel pozitív cash flow-t biztosít az 1%-os szabály szerint. Az, hogy egy vállalkozásnak milyen gyakorisággal kell felülvizsgálnia a pénzforgalmát, különböző tényezőktől függ, mint például a műveletek mérete és összetettsége, a pénzügyi helyzet és az ipar.
tags: #fogyasztas #stock #es #flow #magyarázat