Fiesta a Spanyolországban: Az ünnepek jelentése és hagyományai
Spanyolországról általában mindenkinek a tengerpart, pálmafák és a napsütés jut az eszébe. Még télen is az ország déli vagy keleti partjai vonzzák legjobban az idelátogatókat. Azonban a spanyol kultúra szerves részét képezik a fieszták, vagyis az ünnepek, melyek az ország minden szegletében megtalálhatóak.
Nem telt el sok idő... Mindössze még csak 10 nap telt el az egész országot megmozgató Napkeleti Bölcsek ünnepe után, ami tulajdonképpen a december 25. óta tartó folyamatos, két hetes fiestasorozat záróbulija volt. Az elmúlt napok rém unalmasan telhettek a spanyolok számára. A rideg januári csendet csak néhány „szűk körű” kisvárosi szent körmenet törte meg. Ugyan minden napra jut egy belőle, de ez nem jelent megoldást az örökkön fiestára farkaséhes nemzetnek. A karneváli időszakot nehezen kiváró spanyoloknak, valami kell... Kell valami, hogy a türelmetlenségük csituljon.
A fiesta legrosszabb esetben is 2 napos, jól taktikázó helyeken 5 napig, de nem ritkán akár egy hétig is eltarthat a tüzes megtisztulás ünnepe. A résztvevők sokszor azt sem tudják eldönteni, hogy még Antal napoznak, vagy már Sebestyén az, aki miatt örülnek.
San Fermín Fesztivál
A legismertebb spanyol fieszták közé tartozik a pamplonai San Fermín fesztivál. A július 14-ig tartó idei fesztiválon minden reggel hat bikát hajtanak át az óváros utcáin az arénáig, ahol este torreádorok végeznek az állatokkal. A vakmerő résztvevők a bikák előtt futva teszik meg a 825 méteres távot, a bikákat ökrök is kísérik. A futtatók egyetlen megengedett eszköze a bikák távoltartására egy összegöngyölt újság.
A rendezvénynek minden évben vannak sérültjei, de 1995 óta ez volt az első eset, hogy bika halálos sérülést okozott. Halálosan megsebesített egy férfit egy bika pénteken a pamplonai bikafuttatáson - jelentették be a fesztivál szervezői. A hétfő óta naponta megrendezett futtatás pénteken veszélyessé vált, mert egy bika elszakadt a csordától. Ez az állat döfött meg egy férfit a nyakán és a mellkasán, aki a kórházban belehalt sérüléseibe.
ECU javítási lehetőségek Fiesta tulajdonosoknak
Az áldozat egy 27 éves spanyol férfi, akinek a szívét és mindkét tüdejét megsértette a bika szarva. Másik három férfit is felöklelt egy-egy állat pénteken, és további hat ember szenvedett kisebb zúzódásos, horzsolásos sérüléseket. A korábbi napokon is történt tucatnyi sérülés.
A fesztivál Ernest Hemingway Fiesta, a nap is felkel című 1926-os műve nyomán vált híressé, minden évben tömegek érkeznek a városba, hogy részt vegyenek az állatvédők által sokat bírált bikafuttatáson. A fesztiválon 1911 óta összesen 15 halálos áldozatot követelt, de 1995 óta a pénteki az első haláleset, amit a bikák okoztak. Akkor egy 22 éves amerikai, Matthew Tassio szenvedett halálos balesetet.
San Fermín bikafuttatás Pamplonában
Remete Szent Antal Ünnepe
Január 17-én, hivatalosan is kezdetét veszi San Antonio Abad, vagyis Remete Szent Antal ünnepe, amelyet majd egyből követ San Sebastian (Szent Sebestyén) napja. Megkockáztatom, hogy mindketten a legnépszerűbb szentek közé tartoznak Spanyolországban. A két ünnep több városban összemosódik.
A buli paletta rendkívül színes. Égő máglyák, azon lóval átugratók, ördögök, karnevál előszelét hozó táncosok, állati felvonulások, zöldség és kenyér dobálás, zenészek, petárdák, tűzijátékok, grillezés, szentelt pogácsák, állatok megáldása, szent körmenetek, csatározások, lovagi tornák stb... Itt aztán tényleg minden van.
Fiesta: "Nem Késő Még" - elemzés
Remélem, nem kell meggyőzni senkit sem arról, hogy lehetetlen lenne felsorolni a blog keretein belül az összes várost, ahol Remete Szent Antal ünnepe zajlik. Azonban ma és holnap, különböző helyszínekre látogatva, megpróbálok egy kis ízelítőt adni az ünnep két arcáról. Akik a legnagyobb buliban akarnak ma részt venni Mallorca szigetén, azoknak feltétlenül Sa Pobla városát ajánlom. Sant Antoni ünnepét, a város 1365 óta rendezi meg évről-évre.
Habár ez, a hosszú évek alatt jelentős változásokon, és újításokon ment keresztül, viszont épp ennek köszönheti egyre nagyobb népszerűségét, amire ma már nem csak a szigetről érkeznek érdeklődők. Jelentőségét mi sem jelzi jobban, hogy a fiesta, 1966-ban megkapta a Spanyol Turisztikai Érték címet. Az ünnep központi figurái az ördögök (Dimonis). Rajtuk kívül, a színes forgatagban részt vesznek még a Nagyfejűek (Caparrots), az Óriások, és a Griffmadár (Grifo).
Sa Poblaba érdemes időben érkeznie annak, aki nem szeretne semmiről sem lemaradni, ugyanis az első látványos akciót, már 3 nappal a hivatalos ünnep előtt megrendezik. A régi katalán gyökerekkel rendelkező szokás, a Correfoc, az egyik legpazarabb program ezekben a napokban. Az emberek ördög jelmezbe bújva, szikrázó tűzijátékokkal, és petárdákkal futják körbe a város utcáit.
Akik csak ma kapcsolódnak be a fiestába, azok délelőtt egy kis fahordásra számíthatnak. Az este fellobbanó máglyához a résztvevők, közösen gyűjtik össze a tűzrevalót. Ezután mindenkinek kötelező egy helyi bárba (értsd: kocsmába) betérni, és addig ott várakozni, amíg Szent Antal útja arra nem kanyarodik. A Remetéhez folyamatosan csatlakozó kocsma ördögei, a poharazgatástól feltüzesedve, mellette táncolva és ugrálva vonulnak, miközben megpróbálnak gúnyt űzni belőle.
Sötétedésre a Városháza elé gyűlik mindenki. Az ünnepi program itt is sokoldalú, és nagyban hasonlít a mallorcai eseményekhez. Felvonulás, kergetőzés, szent mise és máglyagyújtás. Viszont az előző helyszínnel ellentétben, itt nem az utolsó pillanatra hagyják a tűzifa összeszedését. A város lelkes fiataljai, már tavaly körbejárták a környező erdőket, és december 28. óta szorgalmasan gyűjtik a tűzrevalót. A máglyát itt egy központi fa köré építik. A kiválasztott fának legalább 3 méteresnek kell lennie, amit a legtetején lévő apróbb ágakon kívül teljesen legallyaznak.
Helyi hagyomány szerint, az ördögök megpróbálják Szent Antalt tűzre vetni, aki a félelmetes lángokkal szembenézve, az égő máglya alatt bujkálva próbál elmenekülni. Az emberek, a rendkívül kedvelt ünnep megrendezését, sem a véletlenre, sem a város vezetőségére nem bízzák. A forcalli pásztorok biztosra akarnak menni, ezért az ünnepi események lecsengése után kiválasztják a város legszebb bárányát. Majd a Főpásztor a bárány kíséretében fel-alá sétál az utcákon, miközben tombolajegyeket árul. Az eladott tombolák ára megy a nagy közös buliperselybe. Sorsolást április végén tartják, amikor az egyetlen nyeremény, természetesen a bárány lesz.
A legvitatottabb és a legkommentáltabb helyszín az összes közül. Nemcsak több spanyol, hanem különböző nemzetközi állatvédő szervezetek tiltakoznak, és emelik fel hangjukat az itteni események ellen. A falu lakói azonban hajthatatlanok, és foggal-körömmel ragaszkodnak a XVIII. Las Luminarias, az országszerte ismert fiesta kezdetét, az este 9-kor megszólaló harangok jelzik. Ekkor gyújtják meg a főtéren álló máglyát is. Itt nincs zene, se ének. Az egyetlen amit hallani lehet, az az égő faágak ropogása, és a közeledő lovak patáinak dobogása az utcák kövein.
A kis faluban, a több száz éves hagyományhoz híven, lovak és lovasaik táncolnak a 20 méter hosszú máglya tüze és füstje felett. A máglyához nem teljesen száraz fákat használnak, így a felszálló füst se perc alatt beterít mindent, a falu felett lebegő füst kilométerekkel távolabbról is látható. A legenda szerint, négy évszázaddal ezelőtt pestis pusztította San Bartolomé lovait. A falu azóta, Remete Szent Antalt, a háziállatok védőszentjét hívja segítségül. Éjfél körül, amikor a tűz leég, mindenki nyársat húz. A megmaradt parázs felett kolbászt, hurkát, és szalonnát sütnek.
Las Luminarias San Bartolomé de Pinaresben
El Camino - Szent Jakab Út
A Szent Jakab-út, spanyolul Camino de Santiago a világ harmadik legfőbb keresztény zarándokútja, és az egyik Spanyolország egyedülállóan sok, 38 Világörökségi helyszíne közül. Több útvonal is létezik (néhányat említve: francia út, Ezüst út, Északi út, az Angol út, a Jakab út, stb.), valamint egyéni utak is tervezhetők (pl. van, aki a Margitszigetről indul) de mindegyikben közös, hogy az út Santiago de Compostela városába vezet, melynek székesegyházában Idősebb Szent Jakab Apostol földi maradványait őrzik.
Az út már a 11. századtól ismert, ma pedig igen népszerűvé vált: nem csak a vallásos emberek, hanem azok is megteszik, akik önmagukat keresik - évente több, mint százezren kelnek útra, köztük közel 1000 magyar. A rendkívül népszerű író, Paulo Coelho a Zarándoklat című művében számol be az útjáról.
A zarándokúthoz nem szükséges térkép: a sárga nyilak, és a kagylók mindenkit útbaigazítanak (ez főleg a legjobban kiépített francia útra igaz). A legnépszerűbb, Saint-Jean-Pied-de-Port-tól menő francia út 780 kilométer hosszú, és a Pireneusokon való átkelés után, négy nagyobb spanyol várost, Pamplonát, Logronot, Burgost, Leónt érinti, mielőtt eléri a célpontot, Santiago de Compostelát, ahonnan sokan még továbbmennek az óceánhoz.
A repülőjegyeken, vonatjegyen, és a felszerelésen kívül, napi minimum 25 EUR-t kell szánni az útra, szállással és étkezéssel együtt, de ez tényleg minimális összeg. A legtöbben napi 30 EUR kalkulálását javasolják, de van, hogy kevesebb is elég. Írisz napi 20 EUR-ból kihozta, Michael ugyanakkor napi 40 EUR körül költött.
A Szent Jakab-út (Camino de Santiago) útvonala