Fiat Stilo környezetvédelmi besorolása és az Euro normák jelentősége
Az Európai Unióban, így Magyarországon is, minden autót besorolnak a motor károsanyag-kibocsátása alapján egy környezetvédelmi kategóriába. Ez az osztályozás létfontosságú a környezetvédelem szempontjából, és közvetlen hatással van a járművek forgalomba helyezésére és üzemeltetésére. Fontos tudni, hogyan működik a környezetvédelmi besorolás, már az autókeresés kezdetén is, hiszen a Fiat Stilo vagy bármely más autó esetében a helyes besorolás ismerete elengedhetetlen. Ráadásul az sem könnyíti a dolgot, hogy sok hirdetésben rosszul adják meg az autók környezetvédelmi kategóriáját.
Az Euro normák története és fejlődése
Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros. Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket.
Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.
Az Euro 1 szabvány az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet. Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet. Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. Az akkori D4-es norma a későbbi EU szabályozás után a mai Euro3-nak felel meg.
Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet.
Fogyasztás optimalizálása Punto 2-nél
2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke.
Az euró és az euróövezet története
A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák. Euro 7-es besorolással pedig valamikor 2018 környékén találkozhatunk majd először, természetesen még jobb kibocsátási értékekkel.
A környezetvédelmi osztályozás Magyarországon: 0-tól 16-ig
A magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk. A jármű környezetvédelmi besorolását a "Jármű Műszaki Adatlap" V.9-es rubrikájában találhatjuk meg, amelyet a gépjármű forgalomba helyezésekor állítanak ki. Ez az a pont, ahol a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az alvázszám alapján próbálja beazonosítani a gépjármű gyártási évét. Azért „próbálja”, mert nem mindig ugyanarra az eredményre jutnak, mint ami az autó külföldi dokumentumaiban szerepel.
Az egyes magyar osztályok részletes bemutatása
- A 0-s kategóriába tartoznak a katalizátorral nem rendelkező, Otto-motoros járművek.
- Az 1-es kategória alatt a katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autókat értjük.
- Ha már van katalizátor a kocsinkban, és szabályozott keverékképzésű, akkor azt a 2-es számmal fogják jelezni a hatóságok.
- A dízel Euro 1-es autók a 3-mas kategóriába kerülnek.
- Az Euro 2-es benzines és dízel autók a 4-es kategóriába kerülnek.
- Az 5-ös osztályzat a gázüzemű, illetve az elektromos meghajtású, valamint a hibrid kocsikra vonatkozik, ezen belül 4 alkategóriát különböztetnek meg az illetékes szervek és joghatóságok.
- Az Euro 3-mas autók típustól függően 6-os, 7-es, 8-as osztályzást kaphatnak.
- Az Euro 4-esek 9-es, 10-es vagy 11-es számmal jelölhetők.
- A 12-es szám arra utal, hogy autónk már viszonylag új (Euro 5-ös), tehát annyira nem kell félteni saját és bolygónk egészségét, ha egy ilyen gépjárműre esne a választásunk.
- Ez így van a 13-mas kategória esetében is, melybe az OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek tartoznak.
- Az Euro 5-ösök károsanyag-kibocsátását a 14-es osztályzattal jelzik a forgalmi engedélyben.
- A jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók a 15-ös és a 16-os kategóriába tartozhatnak.
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a magyar környezetvédelmi osztályok és az Euro normák közötti megfeleltetést a könnyebb érthetőség érdekében:
| Magyar Környezetvédelmi Osztály | Megfelelő Euro Norma (kb.) | Leírás |
|---|---|---|
| 0 | Nincs Euro norma | Katalizátor nélküli, Otto-motoros járművek |
| 1 | Pre-Euro 1 | Katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autók |
| 2 | Euro 1 | Katalizátoros, szabályozott keverékképzésű Otto-motoros autók |
| 3 | Dízel Euro 1 | Dízel Euro 1-es autók |
| 4 | Euro 2 | Euro 2-es benzines és dízel autók |
| 5 | Alternatív hajtású járművek | Gázüzemű, elektromos meghajtású, hibrid kocsik (4 alkategória) |
| 6-8 | Euro 3 | Euro 3-as autók típustól függően |
| 9-11 | Euro 4 | Euro 4-es autók |
| 12-14 | Euro 5 | Euro 5-ös autók (13: OBD dízelek, 14: forgalmiban jelzett) |
| 15-16 | Euro 6 | Euro 6-os autók |
Nemzetközi szabályozások és azok hatása
A járművek környezetvédelmi besorolása szigorú nemzetközi és európai uniós előírásokon alapul. Az ENSZ-EGB (Európai Gazdasági Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül) és az Európai Bizottság rendeletei szabják meg a kibocsátási határértékeket és a típusjóváhagyási feltételeket.
Felni méret bemutató: Fiat Strada 2001
ENSZ-EGB és EK rendeletek a besorolás alapjaként
Az 1996. január 1. napját követően az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban újként forgalomba helyezett katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros gépkocsit az ENSZ-EGB 83.02/B. jelű jóváhagyási jellel ellátottnak kell tekinteni. Az alábbiakban további specifikus szabályozási pontokat emelünk ki, amelyek befolyásolják a járművek besorolását:
- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros [kivéve a 4. osztályba sorolt ENSZ-EGB 83.02/B.
- az ENSZ-EGB 83.02/B.
- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A.
- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, illetőleg a 49.03 előírás I.
- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, vagy 49.03 előírás I.
- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B.
Az Euro 5. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL199 p130) módosított, a könnyű személy- gépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk el- érhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. pontja, valamint a 692/2008/EK és a 566/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklet 1. pontja határozza meg.
Az Euro 6. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL199 p130) módosított, a könnyű személy- gépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási-és karbantartási információk el- érhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2. pontja, valamint a 692/2008/EK, a 566/2011/EU és a 459/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. pontja írja elő.
Az euró és az euróövezet története
Hibrid járművek besorolása
A hibrid hajtású gépjárművet az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb - a belsőégésű motorja által meghatározott - környezetvédelmi osztályba kell besorolni, amennyiben a meghajtó belsőégésű motor legalább Euro-III. normának felel meg.
A besorolás gyakorlati vonatkozásai és buktatói
Import autók és a besorolási problémák
Fontos tudni, hogy Németországban sok autóban utólagos DPF-et (dízel részecskeszűrőt) szereltek be, hogy például Euro3 helyett Euro4-es kategóriába kerüljön, és behajthasson a belvárosba. Győződj meg róla, hogy az autó gyárilag vagy utólagosan rendelkezik dízel részecskeszűrővel. Például praxisunkban előfordult, hogy egy 2 éves Mitsubishi Pajero Németországban Euro VI besorolást kapott. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az autót Dubajban helyezték először forgalomba, ahol környezetvédelmi szabályozás sajnos nincsen, így a valós besorolása Euro I volt, és a regisztrációs adó 3,2 millió forint lett volna.
Grande Punto EGR szelep problémák
Németországban sok nagyvárosban behajtási korlátozások vannak: csak EURO4 vagy annál jobb besorolású autó hajthat be. Az EURO4-től felfelé minden autó „zöld behajtási engedélyt” kap, így az eladó számára mindegy, hogy EURO4, 5 vagy 6. Magyarországon viszont nem mindegy: EURO5-re alacsonyabb a regisztrációs adó, mint EURO4-re.
Emissziós botrány és a határértékek manipulálása
Aki figyeli a híreket, annak ezek a kifejezések nem hatnak az újdonság erejével, ugyanis számos autógyártó keveredett 2017-ben bajba az emissziós botrány néven elhíresült határérték-manipulációs eljárások miatt, melyben többek között a Volkswagen, az Audi és a Porsche is érintett volt. Óriási felháborodást váltott ki, ahogy az autógyártó óriások politikai befolyással próbáltak a határértékek alatt maradni, és ezt bizony ők is megérezték a pénzügyi jelentéseikben.
Miért fontos a megfelelő környezetvédelmi besorolás?
Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során. Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. És bár az újabb általában drágábbat is jelent, akinek ezek a szempontok fontosak, az mérlegelni fog, hiszen akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.
tags: #fiat #stilo #környezetvédelmi #besorolás #euro #norma