Fiat Panda 100 HP Gumi Teszt: Szerethető Olasz Kiskocsi
A Fiat Panda egy jópofa kiskocsi, a 100 HP pedig a legvirgoncabb változata, ahogyan a neve is mutatja, 100 lóerővel. Már a kisebb motorokkal is egész élvezetesen vezethető, mert az olaszok szívómotorjai szeretik, ha tolják a szemüket, de ez a variáns különösen fickós. A Fiat Panda egy szerethető, stílusos olasz autó.
A Fiat Panda 100 HP Tulajdonságai
A 100 HP variáns különösen fickós. Nincsenek jellemző, megoldhatatlan problémái, viszont az üléspozíciót szokni kell. Keskeny, magas és idő kell, mire elhiszed, hogy nem borul fel. Egy komolyabb kanyarban simán kirakja a fenekét, csak győzz ellenkormányozni.
A Gumiabroncsok Fontossága
A gumiabroncsok kulcsfontosságúak a járművek biztonsága és teljesítménye szempontjából. A megfelelő gumiabroncsok kiválasztása befolyásolja a féktávolságot, a kezelhetőséget és az üzemanyag-fogyasztást. A Fiat Panda 100 HP esetében különösen fontos, hogy a gumiabroncsok megfeleljenek a jármű sportos karakterének és biztosítsák a megfelelő tapadást és irányíthatóságot.
Gumiabroncs Javaslatok a Fiat Panda 100 HP-hez
A Fiat Panda 100 HP-hez ajánlott gumiabroncsok kiválasztásakor figyelembe kell venni a vezetési stílust és a körülményeket. A sportos vezetők számára a nagyobb tapadást biztosító abroncsok ideálisak, míg a mindennapi használatra a tartósabb és üzemanyag-takarékosabb modellek javasoltak.
Néhány népszerű gumiabroncs márka és modell, amelyek jó választás lehetnek a Fiat Panda 100 HP-hez:
Gumi sárfogó szerelési útmutató Fiat Pandához
- Michelin Pilot Sport
- Goodyear Eagle F1
- Continental ContiSportContact
Fontos, hogy a gumiabroncsok mérete és terhelhetőségi indexe megfeleljen a jármű specifikációinak. Ezek az információk megtalálhatók a jármű használati útmutatójában vagy a gumiabroncs oldalán.
Használt Autók Ajánlott Alternatívái
Ha az első autó vásárlása a cél, és a Fiat Panda 100 HP nem felel meg minden elvárásnak, érdemes lehet más használt autókat is megfontolni. Ebben az árkategóriában számos megbízható és jól használható modell található.
Renault Clio Mk3
A Renault Clio harmadik generációja bár kisautó, az elődökhöz képest nagyon sokat nőtt nemcsak külső méreteiben, hanem tengelytávban is, ami meg is látszik a helykínálaton. Emellé ötcsillagos törésteszt is párosul. Aki sokat megy, az 1,5-ös dCi több változata közt mazsolázhat. Elektromos problémák előfordulhatnak esetükben, de legalább nem rozsdásodnak veszélyesen. Az utastér még mai szemmel is pofás, viszont az anyaghasználat csapnivaló. A kormányról már fiatalon lehullik a bőr utánzatú linóleum, az ülések kiszakadnak, a porfestett műanyagok lekopnak. Nehéz gusztusos példányt találni, de ha sikerül, akkor szeretni fogod.
Ford Fiesta Mk6
Ebben a korban már egyre inkább elvárás volt az ötcsillagos EuroNCAP-teszt a kisebb kategóriákban is, így nem meglepő, ha a Fiesta is megugrotta ezt az elvárást a 2008-as megjelenést követően. A márka első kisautója volt, amelynek ez sikerült, és összességében is az első európai Ford, amely elektromos szervokormányt kapott. Benzinmotorból 1,25-össel és 1,4-essel is gyártották, ott van még az 1,6-os Ti-VCT változó szelepvezérléssel. Dízelből a TDCI-k 1,4-estől 1,6-osig találhatók meg benne. Ha szeretsz vezetni, akkor az 1,6-os benzines választod, ha ez nem fontos, akkor az 1,25 literest. Utóbbi lomhább és ugyanannyit eszik, mint az erősebb társa, de ugyanazért a pénzért fiatalabbat és jobban felszereltet kapsz. A dízelek közül a négy literes fogyasztású 1,4 az örökélet, viszont az 1,6-os TDCI autópályán is használható. A rozsdásodásra oda kell figyelni, mert veszélyeztetett típus, és az Ecoboost motoros példányokat érdemes messziről elkerülni.
Ford Focus Mk2
Nem véletlenül nagy kedvenc a használtpiacon a kettes Focus, rengeteg van belőle. Sok szolgált céges flottában, sőt a rendőrségnél is. Alapvetően megbízható, jól használható autó, bónusz a kategóriához mérten már-már sportos futómű. Főként szívó benzinmotorokkal érdemes megvenni, abból az 1,4-es lomha, az 1,6-os már jó választás, a Mazda-féle 1,8-as hajlamos az olajfogyasztásra. Dízelből a PSA-val közös, csak ott HDI-nek, itt meg TDCI-nek nevezett 1,6-os és 2,0-s mellett 1,8-as is van a piacon. A modellciklus közben volt egy komolyabb ráncfelvarrás, akkor jelentősen változott az autó ábrázata. Ha ezek nem rohadnak, akkor jöhet az első sárvédő alja és a csomagtér ajtó a rendszám felett. Korróziótól mentes példányt találni nehéz, de nem lehetetlen. Az 1,6 literes benzines és dízel szerintem a két legjobb a Focusban. Számos példányon nincs tanksapka, a Ford ezt EasyFuel-rendszernek hívta, csak bedugod a töltőpisztolyt és kész. A műszerfal világítás akár 10 percig is aktív marad bezárás után, ezen ne lepődj meg. Vezetni remek, feszes a futómű, harap a fék, pontos a váltó. Sok a jól felszerelt eladó Focus, érdemes a bőrkormánytól felfelé kutatni.
Fogyasztás optimalizálása Punto 2-nél
VW Golf V
Megkerülhetetlen a maga kategóriájában, a Focushoz hasonló méretekkel és motorválasztékkal, ugyancsak jelentős példányszámmal találjuk meg a keresőben. Sajnos mára már elég rendesen tudnak rohadni, erre nagyon oda kell figyelni, és a motorválasztás sem kimondottan könnyű feladat. Vannak az egyszerűbb szívó benzinesek 1,4 vagy 1,6 literrel, főleg utóbbi mondható ősrégi konstrukciónak. Dízelből érdemes az 1,9-es PD TDI-re vadászni, észben tartva a hajtórúdcsapággyal kapcsolatos gondokat, a 2.0 PD TDI már bajosabb, de a rettegett hatszögtengelyre van már tartós megoldás, a Bosch PD elemek pedig sokkal többet bírnak, mint a Siemensek. Az utastér sem lett túl tartós, a kapcsolókról darabokban hullik a vakolat tapintás javító bevonat. Ez nem túl esztétikus, de legalább olcsón és gyorsan cserélhető minden. A kárpitok szétfoszlanak, a gumi kormány morzsálódik, ráadásul a nadrágodat is összekeni. Cserébe nem tartja az árát, hiszen egy jó állapotú és megvigyázott Golf IV többe kerül, mint egy átlagosan tartott Golf V.
Fiat Grande Punto
Nem véletlen a Grande szócska a névben, kiskocsihoz mérten egész tágas a Grande Punto. Formája jól rímel a kortárs Bravóra, akit az olasz formaterv megfog, jó helyen keresgél, ez is Giugiaro mester keze munkája. Nem nagyon szidják az 1,4-es T-Jetet sem, az egy szívócső-befecskendezéses turbómotor, így nem fenyegeti a direkt-befecskendezősök kokszosodása. Dízelből vegyesek a tapasztalatok az 1.3 JTD-vel, de szereltek az autóba 1,6-ost és 1,9-est is, utóbbinak elég jó a híre. A gond esetében is a rozsda, illetve a szétmálló utastér és a nem, vagy csak hektikusan működő elektromos extrák. A kormányszervó megér egy külön mesét, azzal szívtunk eddig a legtöbbet.
Honda Jazz Mk1
Ha olyan hobbid van, amihez kell a raktér, kimondottan jó lehet egy Jazz. Nem egy csajozós forma, de amúgy is azt mondják, hogy úgyse az autón múlik a pártalálás. A kisbusz-alakért cserébe viszont nagyon jól variálható utasteret kapunk. A modell megbízhatóságáról legendák szólnak, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell körültekintően választani, ebből is ki lehet fogni bajos példányt. Leginkább a villanyablak vagy a gyári rádió szokott elromlani benne, mert más nincs is. Sajnos manapság a legtöbb Jazz orrán-száján rohad és előtted megvették legalább ketten, akik az olcsón fenntartható, de munkára fogható autót keresték benne. Rengeteg a lerúgott, agyontaposott, foltozgatott és kókányolt példány. Nincs zajszigetelés, zéró biztonság, nincs teljesítmény, hangos és puritán. De vannak, akik pont ezt keresik benne, illetve az örökélet ígéretét sok légköbméterben.
Renault Mégane Mk2
A kacsaseggű Mégane is kétes megítélésű autó, akik panaszkodnak rá, többnyire elektronikai gondok miatt teszik. Szívó benzinmotorjai stabilak, a gyújtótrafóval akad olykor probléma. A turbósak drágák, első autónak aligha választják sokan. Dízelből nemcsak 1,5-ös, hanem 1,9-es és 2,0-s dCi is szerepel a kínálatban. Szerintem az Mk2 Megane a sorozat csúcsa. Már nem olyan múmia, mint az első széria és nem is olyan érezhetően elspórolt, mint a harmadik. Biztos, hogy valamelyik szívó benzinest választanám, a világos utastérrel, mert az olyan üde. Utóbbiból nehéz lesz szépet találni, mert az anyaghasználat nem lett valami khm.. tartós, de megéri keresgélni. Cserébe a rozsdától nem kell félni, mert a korrózió nem jellemző a típusra, leszámítva ha valaki szakszerűtlenül javította korábban a karosszériát.
Opel Astra H
Újabb kompakt, tehát a Golf, Focus, Mégane ligájában játszó szereplő az Astra H. Jóval modernebb a formája, mint elődeinek, bár sokak szerint sótlan. Konzervatív belseje aránylag jól bírja a strapát, és általában sem számít megbízhatatlannak. A lakossági változatok főleg 1,4-esek vagy 1,6-osak, ritkább az 1,8-as szívó és a turbómotorok. A benzineseket ugyanúgy Ecotecnek hívják, mint az F generáció vége felé bevezetett és a G-t is kiszolgáló egységeket, van is némi átfedés. Ezeknél gyakran emlegetik a jelentős olajfogyasztást, ami akkor gyakoribb, ha elnagyolták az olajcsere intervallumát. Dízelből 1,3-as, 1,7-es és 1,9-es is van. A használt piac slágere egyértelműen az 1,6-os benzines. Viszont sajnos kiábrándítóan sok elektromos problémával találkozunk esetében, ráadásul rozsdásodik is. A GTC kivételesen szépre sikerült, pláne a panoráma-szélvédős kiadás menő, de a favorit mégis a kombi, hiszen mégiscsak alapvetően családi autó az Astra. Az álomautók listáján mindenképp a Focus és a Corolla után, de a Megane és a Mazda 3 elé sorolnám. Akkor vegyél Astra H-t, ha nem érdekel az autózás világa.
Felni méret bemutató: Fiat Strada 2001
Opel Corsa D
Az Opel kisautója már egyértelműen abból a korszakból származik, amikor a kategória elkezdett növekedni, simán hozza az egy-két generációval korábbi kompaktok szintjét méretben. Platformtársa a Fiat Grande Puntónak, így tehát hasonló a helykínálata is. Egész jó felszereltségi szintekkel volt elérhető. A növekedést természetesen menet közben is érezni, az 1,4-es sem megy számottevően jobban, mint az elődből az 1,2-es. Dízelből az 1,3-as és 1,7-es CDTI jelenti a választékot, ebből a kisebbik a Fiat-féle Multijet álnéven. Ezzel azért több probléma is előfordult, ezek egy része a gyárilag megadott, túlzottan bátor olajcsere-periódusra vezethető vissza. Szürke, kis motoros Corsa-t nem vesz olyan, aki valaha GTA-zott. Neki az OPC vagy a GSI lenne igazán menő, de az nem fér bele a keretbe. A Corsa egyébként a használtpiac sztárja, elsősorban hölgyek vásárolják és jellemző, hogy akinek Corsája volt, az később is a típusnál marad.
Seat Ibiza Mk4
A Volkswagen-csoporton belül a Seat mindig is a sportos vonalat igyekezett képviselni, miközben a Skoda a praktikusat. Az Ibiza a márka kisautója, a negyedik generáció pedig olyan testvérrel büszkélkedhet, mint a VW Polo V. Ez a széria már egészen élhető térkínálatot nyújt, de hátul azért 180 körüli sofőr mögött nem lesz élvezetes ücsörögni. Egész jó színekben is kínálták új korában, tehát aki ilyen téren is a vidámságot keresi, jó helyen jár. Dízelfronton szerencsénk van, mert PD-ből is az 1,4-est és 1,9-est kapta, nem a problémásabbnak mondott 2,0-st. Közös nyomócsöves CR-ből 1,2-es, 1,4-es, 1,6-os és kétliteres a választék, utóbbi már erős túlmotorizáltságnak is mondható. Az Ibiza fiatalos, tartós és gyakran jól felszerelt. Hasonló áron könnyű jobbat találni belőle, mint Polo-ból vagy Skodából. Hátránya, hogy az utastér esetében sem lett túl tartós, a kormány lekopik, a kárpitok szétfoszlanak, ráadásul rohadni is képes, nem is gyengén. Az Ibiza összességében egy jó autót, viszont érezni rajta, hogy már nem az örök életnek szánták, csak holmi divatos bérautónak, vagy fiataloknak néhány évre.
Suzuki Swift II
Talán a ma már vasalóként vagy bézbólsapkaként emlegetett Swift volt az első olyan Suzuki, amire igazán lehetett csettinteni. Klassz felszereltségekkel, vagány színekben kínálták, persze a metálfény feláras volt, így a használtpiacon sem abból van több. A típus a hazai gyártásnak és az akkor még kedvezőnek tartott, később sokaknál bebukott hitelezésnek köszönhetően igen elterjedt, lehet bőven válogatni. Ismerek olyan 250 ezer körül futott példányt, amelyben új korától a kötelezőkön kívül mindössze vagy kétszer volt cserélve kormányösszekötő, meg hátsó lengéscsillapító, ezeken kívül hibamentes. Az EGR szorulhat még tisztításra, ha visszatérő motívum a sárga motordiagnosztikai lámpa. Amúgy az 1,3-as motorja is pörgős, egészséges, ha kell, takarékos. Az 1,5-ös nem feltétlenül ad annyival többet erőben, hogy érdemes legyen kifejezetten azt keresni, cserébe hengerfejes lehet.
Seat Leon Mk2
Visszakanyarodva Seatékhoz, a Leon már a középkategóriában játszik, a Golf testvére, méghozzá az V-ösé és a VI-osé. Az 5-ös Golfnál a rozsda az egyik neuralgikus pont, így a spanyol rokonnál sem árt erre figyelni. Műszakilag nem igazán van új a nap alatt, szívó benzinesből 1,4-est vagy 1,6-ost kapunk, esetleg még közvetlen befecskendezéses FSI-t, de azt jobb elkerülni. Dízelből a közös nyomócsövesek (CR) ajánlottak, PD-sből inkább az 1,9-es, de a 2,0-snak is elég jól behatárolt jellemző hibái vannak, ezeket ismerve és időben beavatkozva sokáig tudnak szolgálni. A Leon valamiért nem lett akkora sztár, mint az Ibiza, de ez neked jó hír, hiszen az ára sincs úgy elszállva. A fiatalabb használt autó vásárlóknak túl snassz, az időseknek meg még mindig túl spanyol. Nem igazán tudják hova tenni, és inkább néznek helyette Golfot vagy bármi mást.
Skoda Octavia Mk1
Ez van, ha egy nagy cégcsoport közös legós dobozból építkezik: a Golffal, valamint a Leonnal is rokonítható az Octavia, de egészen más erényeket csillogtat. Csomagtartó helyén egy árkot találsz, és az első Octaviához képest a II-es már hátsó lábtérben is sokkal vállalhatóbb. Technikai szempontból ellenben a már említett közeli rokonokhoz hasonló a helyzet, a motorkínálat azonos. Szokták mondani, hogy a Golfnak sokkal kényelmesebbek az ülései, a Skoda viszont kétségtelenül ügyesebben használható. Sajnos ő is rohad, ahol nem szégyell és az utasfülke is lehangoló látványt nyújt ennyi idősen. Octavia-t csak akkor vegyél, ha kell a hely, különben meg minek?!
Toyota Yaris Mk2
Az előd kedves gombócformáját lehetett még fokozni, annál is gombócabb és kedvesebb lett a Yaris II, és immár egy ötcsillagos töréstesztet is mellépakoltak a japánok. A felszereltséget tekintve itt már jó sok légzsák, mellé ABS EBD-vel (elektronikus fékerőszabályzóval) is járt alapból, de sok kényelmi extrából lehetett mazsolázni. Az 1,33 literes Dual VVT-i ellenben már véleményes, a nem megfelelő olajjal és a ritka cserével agyon lehet csapni, pedig a maga nemében egy szépen kidolgozott blokk. Márpedig a Toyota elég szigorú volt az olajra vonatkozó előírásokkal.