Fényjelző berendezések és közlekedési szabályok Magyarországon
A közúti közlekedés során kiemelten fontos, hogy a jármű világító és fényjelző berendezései kifogástalanul működjenek. Különösen ködben és csapadékos időben elengedhetetlen a helyes világításhasználat a biztonságos közlekedés érdekében.
Nappali menetfény
2011 óta az EU piacain forgalomba hozott autókban szériafelszerelés a nappali menetfény. A gyártók többféle változatát alkalmazzák, létezik automatikusan a gyújtás ráadásával felkapcsolódó, külön kapcsolható és többfunkciós (indexként is alkalmazott) változat is. Autótípustól függ, hogy a frontrészen elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak-e a hátsó helyzetjelző lámpák.
A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát. Ennek oka, hogy a nappali menetfény fényerejét úgy állították be, hogy a láthatóságot szolgálja, erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál.
A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált, a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt.
Tompított fényszóró és helyzetjelző
A KRESZ határozottan fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott!
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Távolsági fényszóró
Távolsági fényszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt.
Ködlámpák
Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé.
Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek.
Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire, mert nem arra készült. A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz.
Ennek fényereje nagyobb, mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból. Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalmi szituációtól is függ.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
Amikor országúton, vagy autópályán már hosszabb sor jön össze, tehát minden bizonnyal a mögöttes forgalom már észlelte az előtte haladót, akkor időszakosan lekapcsolható a ködzárófény, majd ha ismét magában, vagy sorzáróként halad a kocsi, akkor felkapcsolható.
Ez az első ködlámpákra is igaz: utolérve a sort, ha várható a huzamos idejű együtthaladás, akkor a sorban haladók lekapcsolhatják az első ködlámpát is, ha ezzel nem rontják a saját látási távolságukat.
Ködlámpa kisokos: minden, amit a használatáról tudni érdemes!
Utólagos nappali menetfény felszerelése
Visszatérve a nappali menetfényekre, ezek utólag is felszerelhetők. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk minimum 60 cm -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light).
Motorkerékpárok világítása
A (gép)járműveken elhelyezhető világító berendezések számát, fajtáját, jellemzőit a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza, azonban a világító berendezések használatára vonatkozóan további megkötéseket ír elő a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. A Rendelet egyértelműen szabályozza azt, hogy kizárólag a rendeletben előírt és megengedett világító berendezések alkalmazhatók a járműveken, tehát minden ami ettől eltér, csak külön engedély (illetve műszaki vizsga és forgalmi engedélybe történő bejegyzés) esetén lehetséges.
A Rendelet pontosan előírja azt, hogy a kerékpárokat 1 (és nem több) előre fehér (vagy sárga) hátra pedig piros fényt adó lámpával kell ellátni, azonban ez villoghat is és ez elhelyezhető a kerékpáros ruházatán is, de ezek elhelyezkedése (magassága) szintén meghatározott.
Fontos tudni, hogy a motorkerékpárokra egyáltalán nem szabad menetjelző lámpát felszerelni, mivel a menetjelző lámpa nem működhet a tompított fényszóróval együtt, viszont a motorkerékpárokon a tompított fényszórót mindig - éjjel-nappal, ha esik, ha fúj - működtetni kell, így a menetjelző lámpa egyáltalán nem is kapcsolhat be.
Motorkerékpár esetén 1 db ködfényszóró felszerelése lehetséges fehér vagy sárga színű világítással, amelynek - lehetőség szerint - a motorkerékpár középvonalában kell elhelyezkednie.
A Rendelet szabályozása szerint a motorkerékpárokon csak 1 db féklámpát lehet felszerelni, a kiegészítő, „normál” féklámpákon túli féklámpát a Rendelet csak a gépkocsiknak engedi meg.
A fentiek alapján elmondható, hogy a láthatóság növelése érdekében semmilyen kiegészítő világító berendezés sem szerelhető fel a motorkerékpárokra legálisan - beleértve a topcase-ekbe beépített kiegészítő féklámpákat is -, hacsak arra nincs külön engedély, amely a forgalmi engedélybe is bejegyzésre kerül mint engedélyezett átalakítás, vagy az adott világító berendezés a motoron gyárilag van eltérően kialakítva és engedélyezve (pl. a Gold Wingek hátsó dupla lámpája).
Amit szabályosan használni lehet, az a ködfényszóró és a hátsó helyzetjelző ködlámpa, azonban ezeknek a célja nem az általános láthatóság, hanem a köd esetén fellépő különleges látási viszonyokban a látás és a láthatóság elősegítése. Viszont a ködlámpáknak külön kapcsolhatóknak kell lenniük és normál látási viszonyok esetén nem használhatók.
Sajnos - más lehetőség híján - nem tudunk mást tenni a láthatóságunk érdekében, mint azt, hogy feltűnő színű motorkerékpárral közlekedünk, feltűnő színű ruházatot és bukósisakot, illetve láthatósági mellényt hordunk a motorozás során.
Műszaki állapot és ellenőrzés
A LED-es fények - és valamennyi fény - megfelelőségét a műszaki megvizsgálás során ellenőrzik.
A KRESZ minden motoros számára előír öt elindulás előtti teendőt, ezek a gumiabroncsok, a kormány- és fékberendezés, a világító- és fényjelző-berendezés, a fékberendezés, illetve a rendszámtábla állapotának ellenőrzése.
- Először is szemrevételezéssel állapítsuk meg a gumiabroncsokon a mintamélységet! Fontos, hogy ez 1,6 milliméter alá nem eshet! Vizsgáljuk át, nincs-e a gumiabroncson külső sérülés, kitüremkedés, repedés, szakadás, esetleg ásványi anyagtermék, illetve ellenőrizzük a levegő nyomását is mind az első, mind a hátsó kerékben!
- Következzen a kormányberendezés! A motor kormányát akadálytalanul el kell tudnunk fordítani jobbra és balra is!
- A fékberendezés ellenőrzésekor toljuk meg a motorkerékpárt, majd egyszerűen húzzuk meg az első és hátsó fékkart, melynek hatására a járműnek meg kell állnia. Figyelem! A funkciópróba során a fékkart nem szabad tudnunk teljesen behúzni!
- A világító- és fényjelző-berendezés ellenőrzéséhez először adjuk rá a járműre a gyújtást, majd ellenőrizzük, hogy világít-e elöl és hátul a helyzetjelző lámpa. Ezután nézzük meg, hogy a tompított- és a távolsági fényszórók is megfelelően működnek-e, illetve hogy az irányjelző mindkét irányba funkcionál-e. Ezután jöhet a féklámpák, majd a rendszámtábla-világítás tesztelése.
- Az ötödik kötelező indulás előtti feladat a rendszámtábla ellenőrzése, amelynek rögzítettségét kell megvizsgálnunk, illetve azt, hogy tiszta, olvasható állapotban van-e.
A KRESZ által előírt kötelező motorkerékpár-tartozék az „A” típusú elsősegélynyújtó felszerelés. Fontos: az izzókészlet már nem kötelező tartozéka a motorkerékpároknak!
Sárga fény jelzése
A KRESZ alapján a sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi. A sárga fényjelzésre az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt - meg kell állni. Ha biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni.
Nem tekinthető biztonságosnak a megállás, ha a jármű - a haladási sebessége alapján - már túl közel van a lámpához, a megállás csak vészfékezéssel valósítható meg, amely sérülésveszéllyel járhat, az útviszonyok kedvezőtlenek, valamint, ha a megállás balesetveszélyes helyzetet teremtene (pl.
A sárga jelzés nem felhívás a gyorsításra! Ha a sárga fényjelzés megjelenik, alaphelyzet az, hogy meg kell állni - a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt.
Összefoglaló táblázat a világító berendezések használatáról
| Világító berendezés | Használat | KRESZ szabályozás |
|---|---|---|
| Nappali menetfény | Lakott területen kívül kiváltja a tompítottat, jó látási viszonyok között | KRESZ |
| Tompított fényszóró | Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező | KRESZ |
| Távolsági fényszóró | Lakott területen belül csak fényjelzésre, lakott területen kívül a többi közlekedő zavarása nélkül | KRESZ |
| Ködlámpa | Csak indokolt időjárási körülmények között, a többi közlekedő zavarása nélkül | KRESZ |
| Hátsó ködzárófény | Csak korlátozott látási viszonyok között, a többi közlekedő zavarása nélkül | KRESZ |
tags: #fenyjelzo #berendezesek #kresz #szabályai