Fényjelző berendezések és közlekedési szabályok Magyarországon

A közúti közlekedés során kiemelten fontos, hogy a jármű világító és fényjelző berendezései kifogástalanul működjenek. Különösen ködben és csapadékos időben elengedhetetlen a helyes világításhasználat a biztonságos közlekedés érdekében.

Nappali menetfény

2011 óta az EU piacain forgalomba hozott autókban szériafelszerelés a nappali menetfény. A gyártók többféle változatát alkalmazzák, létezik automatikusan a gyújtás ráadásával felkapcsolódó, külön kapcsolható és többfunkciós (indexként is alkalmazott) változat is. Autótípustól függ, hogy a frontrészen elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak-e a hátsó helyzetjelző lámpák.

A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát. Ennek oka, hogy a nappali menetfény fényerejét úgy állították be, hogy a láthatóságot szolgálja, erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál.

A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált, a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt.

Tompított fényszóró és helyzetjelző

A KRESZ határozottan fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott!

forgalmi jelzések és járművek világítása

Távolsági fényszóró

Távolsági fényszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt.

Ködlámpák

Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé.

Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek.

Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire, mert nem arra készült. A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz.

Ennek fényereje nagyobb, mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból. Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalmi szituációtól is függ.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

Amikor országúton, vagy autópályán már hosszabb sor jön össze, tehát minden bizonnyal a mögöttes forgalom már észlelte az előtte haladót, akkor időszakosan lekapcsolható a ködzárófény, majd ha ismét magában, vagy sorzáróként halad a kocsi, akkor felkapcsolható.

Ez az első ködlámpákra is igaz: utolérve a sort, ha várható a huzamos idejű együtthaladás, akkor a sorban haladók lekapcsolhatják az első ködlámpát is, ha ezzel nem rontják a saját látási távolságukat.

Ködlámpa kisokos: minden, amit a használatáról tudni érdemes!

Utólagos nappali menetfény felszerelése

Visszatérve a nappali menetfényekre, ezek utólag is felszerelhetők. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk minimum 60 cm -, és a működését. Tompított fény kapcsolásakor vagy le kell kapcsolniuk, vagy alacsonyabb fényerőre kell váltaniuk. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light).

Motorkerékpárok világítása

A (gép)járműveken elhelyezhető világító berendezések számát, fajtáját, jellemzőit a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza, azonban a világító berendezések használatára vonatkozóan további megkötéseket ír elő a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. A Rendelet egyértelműen szabályozza azt, hogy kizárólag a rendeletben előírt és megengedett világító berendezések alkalmazhatók a járműveken, tehát minden ami ettől eltér, csak külön engedély (illetve műszaki vizsga és forgalmi engedélybe történő bejegyzés) esetén lehetséges.

A Rendelet pontosan előírja azt, hogy a kerékpárokat 1 (és nem több) előre fehér (vagy sárga) hátra pedig piros fényt adó lámpával kell ellátni, azonban ez villoghat is és ez elhelyezhető a kerékpáros ruházatán is, de ezek elhelyezkedése (magassága) szintén meghatározott.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Fontos tudni, hogy a motorkerékpárokra egyáltalán nem szabad menetjelző lámpát felszerelni, mivel a menetjelző lámpa nem működhet a tompított fényszóróval együtt, viszont a motorkerékpárokon a tompított fényszórót mindig - éjjel-nappal, ha esik, ha fúj - működtetni kell, így a menetjelző lámpa egyáltalán nem is kapcsolhat be.

Motorkerékpár esetén 1 db ködfényszóró felszerelése lehetséges fehér vagy sárga színű világítással, amelynek - lehetőség szerint - a motorkerékpár középvonalában kell elhelyezkednie.

A Rendelet szabályozása szerint a motorkerékpárokon csak 1 db féklámpát lehet felszerelni, a kiegészítő, „normál” féklámpákon túli féklámpát a Rendelet csak a gépkocsiknak engedi meg.

A fentiek alapján elmondható, hogy a láthatóság növelése érdekében semmilyen kiegészítő világító berendezés sem szerelhető fel a motorkerékpárokra legálisan - beleértve a topcase-ekbe beépített kiegészítő féklámpákat is -, hacsak arra nincs külön engedély, amely a forgalmi engedélybe is bejegyzésre kerül mint engedélyezett átalakítás, vagy az adott világító berendezés a motoron gyárilag van eltérően kialakítva és engedélyezve (pl. a Gold Wingek hátsó dupla lámpája).

Amit szabályosan használni lehet, az a ködfényszóró és a hátsó helyzetjelző ködlámpa, azonban ezeknek a célja nem az általános láthatóság, hanem a köd esetén fellépő különleges látási viszonyokban a látás és a láthatóság elősegítése. Viszont a ködlámpáknak külön kapcsolhatóknak kell lenniük és normál látási viszonyok esetén nem használhatók.

Sajnos - más lehetőség híján - nem tudunk mást tenni a láthatóságunk érdekében, mint azt, hogy feltűnő színű motorkerékpárral közlekedünk, feltűnő színű ruházatot és bukósisakot, illetve láthatósági mellényt hordunk a motorozás során.

Műszaki állapot és ellenőrzés

A LED-es fények - és valamennyi fény - megfelelőségét a műszaki megvizsgálás során ellenőrzik.

A KRESZ minden motoros számára előír öt elindulás előtti teendőt, ezek a gumiabroncsok, a kormány- és fékberendezés, a világító- és fényjelző-berendezés, a fékberendezés, illetve a rendszámtábla állapotának ellenőrzése.

Először is szemrevételezéssel állapítsuk meg a gumiabroncsokon a mintamélységet! Fontos, hogy ez 1,6 milliméter alá nem eshet! Vizsgáljuk át, nincs-e a gumiabroncson külső sérülés, kitüremkedés, repedés, szakadás, esetleg ásványi anyagtermék, illetve ellenőrizzük a levegő nyomását is mind az első, mind a hátsó kerékben!
Következzen a kormányberendezés! A motor kormányát akadálytalanul el kell tudnunk fordítani jobbra és balra is!
A fékberendezés ellenőrzésekor toljuk meg a motorkerékpárt, majd egyszerűen húzzuk meg az első és hátsó fékkart, melynek hatására a járműnek meg kell állnia. Figyelem! A funkciópróba során a fékkart nem szabad tudnunk teljesen behúzni!
A világító- és fényjelző-berendezés ellenőrzéséhez először adjuk rá a járműre a gyújtást, majd ellenőrizzük, hogy világít-e elöl és hátul a helyzetjelző lámpa. Ezután nézzük meg, hogy a tompított- és a távolsági fényszórók is megfelelően működnek-e, illetve hogy az irányjelző mindkét irányba funkcionál-e. Ezután jöhet a féklámpák, majd a rendszámtábla-világítás tesztelése.
Az ötödik kötelező indulás előtti feladat a rendszámtábla ellenőrzése, amelynek rögzítettségét kell megvizsgálnunk, illetve azt, hogy tiszta, olvasható állapotban van-e.

A KRESZ által előírt kötelező motorkerékpár-tartozék az „A” típusú elsősegélynyújtó felszerelés. Fontos: az izzókészlet már nem kötelező tartozéka a motorkerékpároknak!

Sárga fény jelzése

A KRESZ alapján a sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi. A sárga fényjelzésre az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt - meg kell állni. Ha biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni.

Nem tekinthető biztonságosnak a megállás, ha a jármű - a haladási sebessége alapján - már túl közel van a lámpához, a megállás csak vészfékezéssel valósítható meg, amely sérülésveszéllyel járhat, az útviszonyok kedvezőtlenek, valamint, ha a megállás balesetveszélyes helyzetet teremtene (pl.

A sárga jelzés nem felhívás a gyorsításra! Ha a sárga fényjelzés megjelenik, alaphelyzet az, hogy meg kell állni - a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt.

Összefoglaló táblázat a világító berendezések használatáról

Világító berendezés	Használat	KRESZ szabályozás
Nappali menetfény	Lakott területen kívül kiváltja a tompítottat, jó látási viszonyok között	KRESZ
Tompított fényszóró	Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező	KRESZ
Távolsági fényszóró	Lakott területen belül csak fényjelzésre, lakott területen kívül a többi közlekedő zavarása nélkül	KRESZ
Ködlámpa	Csak indokolt időjárási körülmények között, a többi közlekedő zavarása nélkül	KRESZ
Hátsó ködzárófény	Csak korlátozott látási viszonyok között, a többi közlekedő zavarása nélkül	KRESZ