Közlekedési Tragédiák és Okai: Gyors Autóbalesetek Magyarországon

A közlekedési balesetek, különösen a gyors autóbalesetek, a társadalom életének sajnos állandó részét képezik. Az MTI Fotóarchívumából számos, főleg a szocialista Magyarország idejéből származó képet találhatunk, amelyek nemcsak autó-, hanem vasúti, sőt még repülőbalesetekről is tanúskodnak. Az elmúlt években az MTI Fotóarchívumában nagyszabású digitalizáció kezdődött, melynek eredményeképpen több százezer fotót szkenneltek be és láttak el a készítés körülményeiről szóló metaadatokkal. Ez a gyűjtemény 1993 óta védett muzeális érték, mely a múltbéli tragédiák tanulságait segít megőrizni.

A Balesetek Főbb Okai: Emberi Tényezők

Unos-untalan hangoztatott üzenet, hogy a balesetek 70 százaléka három okra vezethető vissza: a gyorshajtásra, az elsőbbség meg nem adására és a kanyarodási, irányváltási szabályok megsértésére. Ezek az úgynevezett legfőbb baleseti okok azonban az esetek többségében nem okok, hanem következmények.

Gyorshajtás és Felelősség

Fontos leszögezni, hogy attól még, hogy a körülmények gyorsabb haladásra csábítanak, a gyorshajtás és az amiatt esetleg bekövetkező balesetek következményeiért minden esetben a sofőröket vonják felelősségre. A KRESZ általában megengedett maximális sebességet említ, és nem kötelező 50-nel, 90-nel, 100-zal, 130-cal hajtani, ha az út-, látási-, forgalmi-, időjárási viszonyok azt nem teszik lehetővé.

Figyelemvesztés és Fáradtság

Az emberi felelőtlenségen túl számos tényező okozhatja a figyelmetlenséget a volán mögött. Az elalvás, különösen a téli időszakban jellemző, de az általános és folytonos kialvatlanság is okozhat pillanatnyi figyelemvesztést. Jellemzően egy-két másodperces mikro-elalvásokról van szó csupán, csakhogy 90 km/h sebességgel egyetlen másodperc alatt is 25 métert tesz meg az autó - és ilyenkor gyakorlatilag irányítatlanul. A fáradtság is okozhat ugyanolyan veszélyes helyzeteket, mint az elalvás, megnövelve a reakcióidőt és lelassítva a döntéshozatalt.

A Mobiltelefon Veszélyei

A telefonálás vezetés közben nemcsak a kézben tartott telefon használatára kell gondolni. A hívó azonosítása egy-két másodpercre köti le az ember figyelmét, ám ha rossz helyen van a telefon, ez az egy-két másodperc is vakon vezetést jelenthet, ahol másodpercenként 25 métert tesz meg az autó.

Argo Fast Van dísztárcsák – részletes áttekintés

Ittasság és Bódultság

Az ittasság és a bódultság (kábítószeres befolyásoltság) veszélyeit nem szükséges részletekbe menően taglalni. Az alkohol rontja az ítélőképességet, a tájékozódó és távolság-felmérő képességet. Hatására az ittas vezető túlértékeli saját képességeit, és az autója képességeit is.

Egyéb Figyelemelterelő Tényezők

• Gyermek a kocsiban: Egy szülő számára a gyermek mindennél fontosabb, ezért olyankor is igyekszik rá figyelni, amikor pedig nem lenne szabad. Vezetés közben ez a figyelem - főleg, ha hátrafordulással is párosul - akár végzetes is lehet.
• Gyerekek a kocsin kívül: Történtek már olyan családi tragédiák, amikor a kisgyerekek lelkesen rohangáltak az elindulni készülő autó mögött, és az autó magával rántotta őket.
• A nátha: Sok apró, koccanásos baleset okozója. A tüsszentés amúgy is egy meglehetősen intenzív izommozgással járó folyamat, ami egy pillanatra elvonja a figyelmet, és könnyen félreránthatja a kormányt.

Környezeti és Technikai Faktorok

Az emberi hibákon túl a külső körülmények is jelentősen hozzájárulhatnak a balesetek bekövetkezéséhez.

Időjárási Viszonyok

Az eső, köd, havazás mind akadályozhatja a közlekedést. Az utak az esőtől és a lehullott falevelektől is síkossá válhatnak, olyan csúszóssá, mintha jég borítaná őket. A szembe sütő nap télen az alacsonyabban járó nap miatt sokkal könnyebben elvakíthatja a sofőrt, különösen, ha a szélvédőt sem mossák le rendszeresen. A koszos ablakon megtörő fénysugarak hosszabb-rövidebb ideig átláthatatlanná tehetik azt, azaz vakon vezetésre kényszeríthetik a sofőrt.

Úthibák és Navigáció

A kisebb-nagyobb repedések, kátyúk, a nyomvályúk nyáron, száraz úton is okozhatnak kellemetlen meglepetéseket, ám még veszélyesebbek, ha vízzel teltek. Egy úthiba könnyen megdobhatja az autót. A GPS évszaktól független balesetveszély-forrás, mivel sokan anélkül indulnak el ismeretlen úti céljuk felé, hogy előzetesen felmérnék a terepet, így vezetés közben folyamatos figyelmet igényel.

A Balesetek Sokszínűsége: Esettanulmányok a Múltból

Az MTI Fotóarchívuma számos régi balesetet őriz, amelyek bemutatják a közlekedési tragédiák sokszínűségét és súlyosságát.

Lada-vezetés és balesetmegelőzés

Lássunk néhány példát a múltból:

• 1962. április 9.: Egy összetört Zastava 750 felszaladt a járdára és fának ütközött. A kocsi vezetője, egy 64 éves nyugdíjas, a baleset során elhunyt.
• 1962. október 24.: A 13. számú Autóközlekedési Vállalat összetört teherautója az árokban, az algyői hídfeljárónál. A jármű a nagy sebessége miatt áttörte az út védőkorlátját. A balesetben a gépkocsi vezető mellett ülő mindszenti lakos életét vesztette. Az előzetes vizsgálat szerint a tragédiát a gépkocsivezető ittassága okozta.
• 1963. november 26.: Rendőrök helyszínelnek a III. kerületi Szentendrei úton történt balesetnél, egy motorkerékpár összeütközött egy teherautóval. A motorkerékpár vezetője súlyos sérüléseket szenvedett.
• 1964. január 3.: Rendőr helyszínel egy balesetnél, ahol a gépkocsivezető egy Moszkvics típusú gépkocsival a csúszós úttestről fékezés közben lesodródott, mivel gyerekek szaladtak át az úton. Személyi sérülés nem történt.
• 1965. július 22.: Összeroncsolódott Moszkvics 407-es típusú személygépkocsi egy Ikarus 55-ös típusú autóbusz alatt a Szarvas térnél. A személygépkocsi vezetőjét és három utasát a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba.
• 1970. november 14.: Nézelődők kísérik figyelemmel, ahogyan a daru kiemeli a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti budai partszakaszon Dunába esett Trabantot. A sofőr könnyebb sérülést szenvedett.

Tömeges Szerencsétlenségek

A tömeges személyi sérülést eredményező balesetek mindig erősen felborzolják a közvéleményt, és rendkívül súlyos következményekkel járnak.

• 1973. január 30.: Műszaki mentők dolgoznak a Kecskemét-Helvécia vonalon közlekedő autóbusz roncsánál, mely a korhánközi vasúti átjáróban összeütközött egy személyvonattal. A szerencsétlenségnek összesen 37 halálos áldozata volt. Az autóbusz-vezető kizárólagos felelősségét állapították meg.
• 1980. július 1.: Siófok és Sóstó között a VOLÁN 2-es számú autóbusza egy fénysorompónál haladt át, miközben egy szerelvények nélkül közlekedő mozdony derékba kapta a járművet. Az összeütközés 19 áldozattal járt. Egy későbbi baleset (2003-ban, ugyanott) 33 halálos áldozatot követelt.
• 1990. január 23.: Tömeges baleset történt az M1-M7-es autópálya közös bevezető szakaszán, a köd miatt 50-100 méterre csökkent látótávolságban mintegy 200 személy- és teherautó, valamint kamion ütközött egymásnak. A balesetnek 1 halálos áldozata volt, 14-en súlyosan, 19-en könnyebben sérültek.

Az alábbi táblázat néhány kiemelt, súlyos baleset részleteit foglalja össze a rendelkezésre álló adatok alapján:

Közlekedés és Kártérítés

A közlekedés során személyi sérülést eredményező balesetek sajnálatos módon egyre gyakrabban végződnek súlyos sérüléssel vagy halállal. A balesetek vétlen sérültjei - és okozói - számára fontos információ, hogy mely esetekben, kitől és milyen mértékű baleseti kártérítésre lehetnek jogosultak.

Kártérítési Igények és Felelősség

Súlyos személyi sérülést szenvedett gyalogos, kerékpáros, motoros, gépjármű és autóbusz, valamint a BKV-BKK által üzemeltetett tömegközlekedési eszköz utasa vagy vezetője kártérítési igénnyel élhet a baleset okozójával szemben. Aki másnak kárt okoz, azt köteles megtéríteni, írja a Ptk 339. paragrafusa. A közlekedési balesetben vétlen személyek vagyoni, valamint a baleset miatti sérelemdíjat, elmaradt hasznot és kieső jövedelmet a károkozó, vagy biztosítója köteles megtéríteni.

Autóklíma hibaelhárítási útmutató

A Kárbíróság Megállapítása

Rendkívül fontos, hogy a balesetben érintett személyek alaposan átgondolják, ki is okozta a közúti balesetet, ki a felelős, hogy gépjárműkár, vagy személyi sérülés történt. Sok esetben előfordul, hogy valamilyen arányban mindkét fél felelős a baleset bekövetkezéséért; a biztosító ilyenkor kármegosztást alkalmaz. A kármegosztás százalékos mértékétől függ, hogy Ön ténylegesen mekkora baleseti kártérítést kaphat.

Különleges Esetek

• Gyalogos balesetek: A jog kiemelten védi a közlekedésben résztvevő „gyengébb” felet. A gyalogosgázolások többsége a kijelölt gyalogátkelőhelyeken történik, de akkor is gyalogos gázolásról beszélünk, ha a gyalogos szabálytalanul próbál áthaladni az úttesten.
• Kerékpáros és motoros balesetek: Tipikus és sajnos gyakori, hogy egy autó nem adja meg az elsőbbséget és elüti a kerékpárost. A közlekedési balesetben vétlen motorosnak is jár kártérítés, ha motoros baleset vétlen részesévé válik.
• Tömegközlekedési balesetek: Vonatbaleset esetén az utasra érvényes a MÁV (üzemeltető) által kötött, menetjegybe épített balesetbiztosítása. A tömegközlekedési balesetek kártérítése azért is nehezebb, mert az utas sokkal kiszolgáltatottabb, mint egy személyautós balesetnél.

A gyors kárrendezés és magas baleseti kártérítés érdekében fontos, hogy a biztosítói kárbejelentést szakszerűen, mindenre kiterjedően fogalmazzák meg a közúti balesetekben vétlen károsultak. Egy félreérthetően megfogalmazott baleseti kárleíráson sok millió forint kártérítés múlhat, ezért célszerű független kárrendezési szakértő segítségét igénybe venni.

tags: #gyors #autóbalesetek

• sikeres KRESZ elméleti vizsga
• A legjobb városi SUV?
• Téli felkészülés autóval Szolnokon
• alapjárat-szabályozás a Civicben
• A Peugeot 307 fényszórók helyes beállítása és karbantartása