Az F1-es gumik lassulása körönként: A teljesítmény titka és kihívásai
Még az autóversenyzés hőskorában Enzo Ferrari úgy tartotta: végy egy erős motort, akassz rá négy kereket és te fogsz nyerni. Ez a nézet egy ideig tartotta is magát, ám miután a mérnökök felfedezték az aerodinamikában rejlő lehetőségeket, önmagában az erős motor már nem volt elég a győzelemhez. Olyannyira, hogy ma már az egyik legfontosabb, legmeghatározóbb összetevője az versenyautó teljesítményének. Természetesen a motor továbbra is kulcsszerepet játszik, hiszen lehet a tiéd a legjobb aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkező autó, ha az egyenesben mindenki úgy megy el melletted, mintha állnál. Ám a bivalyerős motor és az áramvonalas kasztni mit sem ér, ha a teljesítményt nem tudod átvinni az aszfaltra, a kanyarokban pedig nem tapad az autód. És el is érkeztünk a gumikhoz.
Az F1-es abroncsok világa: Több mint gumi
A Forma 1-es autók egyik legfontosabb alkotórésze a speciálisan erre a versenyzési formára kialakított versenygumik. Egy átlagos autós jóformán csak akkor találkozik az autójára szerelt gumival, amikor tavasszal felrakja a nyári papucsokat, ősszel télire vált, néha fújtat bele egy kis levegőt a benzinkúton, vagy egy esetleges defekt esetén ki kell cserélnie azt. Egy átlagos garnitúrával élettartama során 50-80 ezer kilométert teszünk meg. Ezzel szemben a Formula-1-ben használt versenygumikkal - keveréktől függően - jó, ha 100-150 kilométert megtesznek. Ez a különbség rávilágít a Forma-1-es abroncsok rendkívüli specializáltságára és kopási rátájára.
Három fő típust ismerhetünk az F1-es gumik közül: a száraz pályás, ún. slick (sima felületű abroncs), és az esős gumikat ismerhetjük. A keverékek különböző keménységi fokúak lehetnek, például lágy keverékű, közepes keverékű, vagy esetleg kemény keverékű. A különböző keverékek a futamok izgalmasabbá tételére lettek kitalálva, lehetővé téve a csapatok számára a stratégiai döntéseket.
Pirelli: A Forma-1 exkluzív gumiszállítója
A Formula-1 története során eddig kilenc gyártó szállított - hosszabb-rövidebb ideig - a csapatoknak gumikat. Az istállókat a 2011-es szezon óta a Pirelli látja el abroncsokkal. Az olasz cég körülbelül 1800 abroncsot szállít minden versenyhétvégére. Az 1800 gumi legyártása körülbelül három héttel a versenyt megelőzően kezdődik a törökországi Izmitben található gyárban. Miután az összes gumi megérkezett Didcotba, a vonalkódokat feltöltik a Pirelli rendszerébe. Ezt követően - attól függően, hogy ki milyen szetteket kért az adott hétvégére - az FIA véletlenszerűen szétosztja a vonalkódokat a csapatok között. Így próbálják elkerülni, hogy egy esetlegesen gyártási hibás széria abroncsai ugyanahhoz a csapathoz kerüljenek. A vonalkód egyúttal azt is biztosítja, hogy az FIA folyamatosan nyomon tudja követni a gumikat és ellenőrizheti, hogy a csapatok nem próbálnak meg trükközni a használatuk során.
Ezt követően az FIA átadja a vonalkódlistát a Pirellinek, ami alapján a cég összeállítja a csomagokat a csapatok részére. Ezeket kamionra rakják - az F1-es gumik négy, az F2-es és GP3-as abroncsok további három kamiont töltenek meg. A kamionok már a futamot megelőző hétfőn megérkeznek a pályára, ahol a felnire szerelés előtt még egyszer ellenőrzik a vonalkódokat, a biztonság kedvéért. A felnire szerelés szinte azonnal megkezdődik: a csapatok adják a felniket, amire a Pirelli szakemberei illesztik rá az abroncsokat. Egy-egy gumi felnire helyezése körülbelül 2-2,5 percet vesz igénybe, az egész munka pedig nagyjából két napot vesz igénybe.
Melyik Bontrager országúti gumit válaszd?
F1 alapjai: A gumiabroncs-stratégia megértése versenyek közben
A futam leintését követően az összes gumi lekerül a felnikről. A felniket visszakapják a csapatok, míg az abroncsokat a Pirelli visszaszállítja Didcotba, majd mind az 1800 darabot megsemmisítik (nemes egyszerűséggel elégetik) egy feldolgozó üzemben. Az égetés során keletkezett anyagot útépítésekhez és egyéb ipari tevékenységekhez is felhasználják.
Az F1-es gumik összetétele és extrém terhelése
Természetesen a gumik összetétele, akárcsak a legtöbb dolog a Formula-1-ben, szigorú ipari titok. Amit tudni lehet, hogy a versenygumi nagyon puha, természetes és szintetikus gumi vegyületek keverékéből áll, amihez karbont, olajat és ként is hozzáadnak. Ezek kombinálásával, illetve az arányuk növelésével, illetve csökkentésével alakítják ki az egyes keménységű keverékeket úgy, hogy el tudja viselni a használata során fellépő erőhatásokat. Ahhoz, hogy az F1-es autók 1000 lóerőt visznek át a talajra, a tapadás döntő tényező, és ezt csak speciális keverékekkel lehet elérni.
Ismernünk kell azokat az erőhatásokat és tömegeket, amelyek érik az F1-es gumikat. Tudni kell, hogy az F1-es autók nagy, testes járművek. Az autók hosszúsága általában túlnyúlik az öt méteren, és szélességük is tekintélyes. A gumik terhelése rendkívül magas: 300 kilométer/órás tempónál - az autó által termelt leszorítóerőnek köszönhetően - több mint 1 tonnás terhelést kell elviselniük. A féktávokon, valamint a kanyarokban pedig mintegy 4G-s hosszanti és 5G-s oldalirányú erő is éri a kerekeket. Az abroncsokra hatnak a kanyarodásból adódó oldalerők, és a gyorsulás és a lassulás következtében létrejövő hosszirányú erők. A terhelés 1200 kilogramm fölé is mehet. Ezért gyakran látható, ahogy a lassításokon a kanyarodó autó felnijén szinte „táncolnak” a gumik, ahogy az oldalirányú erőhatások rángatják az abroncsot a felnin.
A tapadás kulcsa: Hőmérséklet és nyomás
Ahhoz, hogy a versenygumik megfelelően tudjanak működni és a legjobb tapadást biztosítsák, el kell érniük az úgynevezett „üzemi hőmérsékletüket”. Ez természetesen keveréktől függően eltérő, de a slick gumik esetében a 100°C körüli hőmérséklet a legoptimálisabb működési tartomány. Ezt azonban mind a négy keréken egyszerre és egyenletesen kell elérni. Vagyis ideális körülmények között a gumik külső-, belső- és középső részén, az első és a hátsó kerekeken is egyforma hőmérséklet biztosítja a legjobb tapadást. Ezt a beállítást azonban roppant nehéz megtalálni. Ráadásul egy másfél-kétórás futam során a levegő, és ezzel együtt az aszfalt hőmérsékletének a csökkenése vagy növekedése könnyen felboríthatja az egyensúlyt. Ha például az első tengelyen lévő gumik melegebbek a kelleténél, az alulkormányzottá teheti az autót. Ha viszont a hátsó tengelyen lévő kerekek melegebbek, az túlkormányzottsághoz vezethet.
A másik nagyon fontos tényező, ami meghatározza a gumi tapadását, a nyomás. A Pirelli minden futam előtt meghatározza a minimum, illetve a maximum guminyomást, amit a csapatok használhatnak a hétvége során. De az igazi trükk a kerekek felfújásánál rejtezik. Ugyanis az istállók nem hagyományos levegővel, hanem egy speciális, nitrogénnel dúsított keverékkel fújják fel a kerekeket, ezzel a trükkel próbálva meg folyamatosan az ideális nyomásértéken tartani a gumit.
Astra F katalizátor állapotának vizsgálata
A gumi kopása és jelenségei
A gumik kopása - a rájuk ható különféle erőhatások mellett - nagyban függ a keverék összetételétől, a környezet - a levegő és az aszfalt - hőmérsékletétől és a pálya adottságaitól: az aszfalt minőségétől, illetve a kanyarsebességtől. És természetesen az egyes versenyzők vezetési stílusától.
Graining (szemcsésedés)
A gumik tapadását a felületről leszakadt apró gumidarabok, az úgynevezett "marbles" csökkentik. A graining jelensége ott jelentkezik az abroncsoknál, ahol kis gumidarabokat mutatnak, melyek nem tudnak tapadni a forró gumiabroncsra. Ennek megjelenése igen látványos, mert a futófelületen hólyagok láthatók. Az aszfaltba nyomódó gumidarabok a gumin pedig repedések keletkeznek. Ezek a felületi sérülések tovább csökkentik a tapadást, és ha a gumi túl erősen tolja, azaz alulkormányozottá válik, a tapadás csökken.
Blistering (hólyagosodás)
A hólyagosódás a hőmérséklet különbségből adódik. Ez a futófelület és a karkasz közötti hőmérséklet különbsége miatt jön létre. Ez a jelenség az utcai autók abroncsainál szerencsére nem lép fel, viszont a versenyautók extrém terhelése miatt igen gyakori. Ilyenkor a gumi felülete tisztává válik, de a hólyagosodás mégis problémát jelent a teljesítmény szempontjából.
A 2026-os gumik: Változások az F1-ben
Az év utolsó F1-es tesztjén bemutatta a 2026-os új gumikat a Pirelli. Nemcsak a méretük, a dizájnjuk is változott. A milánói gyártó 2026-ban igazodik az autók teljes átalakulásához, és maga is változtat a termékein. Az új versenygépekre az eddiginél kisebb kerekek kerülnek fel. Az első gumi 10,4, a hátsó 12,8 kilogrammot nyom. A köztes esőgumik és az extrém esőgumik elülső és hátulsó szélessége megegyezik a slickekével, az átmérőjük viszont nagyobb: elöl 710, hátul 715 milliméter.
A Pirelli a megszokott jelöléseket használja a keverékeknél: az 1-es típus a legkeményebb, az 5-ös a legpuhább gumijuk lesz. A versenyhétvégéken a legkeményebb gumi a fehér, a közepes a sárga, a lágy pedig a piros jelölést kapja - de az eddigitől eltérő módon. Kerékmelegítőt csak a zöld jelölésű típusnál lehet használni, azt is csak 60 Celsius-fokon. A Pirelli részletezte a száraz pályás, a köztes esőgumi és az esőgumik tulajdonságait.
Alkatrészek Hyundai kompresszor javításhoz
Új keverék jelölések 2026-tól
| Jelölés | Szín (versenyhétvégén) | Keverék típusa |
|---|---|---|
| 1-es típus | Fehér | Legkeményebb |
| Köztes típus | Sárga | Közepes |
| Leglágyabb típus | Piros | Lágy |
Versenyhétvégi gumiszabályok és felhasználás
A szabályok szerint minden versenyzőnek 13 garnitúra szárazpályás, úgynevezett slick, 4 garnitúra intermediate és 3 garnitúra esőgumi áll rendelkezésére. A 13 slick szett közül 6-ot még az időmérő edzést megelőzően vissza kell szolgáltatni a Pirellinek. Így minden pilótának 7 garnitúra gumival kell gazdálkodnia a kvalifikáción és a versenyen.
A Pirelli minden versenyző számára kijelöl két, a versenyen kötelezően használandó, de eltérő keverékű szettet, valamint még egy további szettet, ami az adott hétvégén a leglágyabb keverék és csak az időmérő harmadik szakaszában (Q3) használható. Hacsak a futamon nem esős vagy intermediate abroncsokat használnak, minden pilótának legalább két, eltérő keverékű gumival kell teljesítenie a versenytávot. Ezek közül legalább az egyiknek a Pirelli által előzetesen kijelölt szettnek kell lennie. Azok a versenyzők, akik bejutottak a Q3-ba, a Pirelli által előzetesen a Q3-ra kijelölt leglágyabb szettet vissza kell adniuk az időmérő edzést követően, a versenyt pedig azon a garnitúrán kell megkezdeniük, amin a leggyorsabb körüket elérték a Q2-ben.
Az F1-es betétfutamokat is a Pirelli látja el abroncsokkal, így, ha a hétvégén Formula-2-es futamot is rendeznek, további 700, míg a GP3-asok esetében, újabb 600 darabbal nő a legyártandó mennyiség.
A Formula-1-es autó minden felnijének ugyanabból az anyagból kell készülnie. A gumival szerelt felni átmérője nem lehet több 670 milliméternél (esőgumik esetében 680 milliméternél).
tags: #f1 #gumi #lassulasa #koronkent #magyarázat