Magyarország Villamosenergia Fogyasztásának Statisztikái
Magyarország villamosenergia-ellátása és -fogyasztása az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. A kormány elkötelezett az energiaellátás biztonsága és a klímavédelmi célok elérése mellett. Ebben a cikkben áttekintjük a legfontosabb statisztikákat és trendeket.
A MAVIR adatbázisából származó előzetes adatok szerint 2024-ben mintegy 44,9 TWh villamos energiát fogyasztott Magyarország, ez 2,8 százalékos növekedést mutat a 2023-as 43,7 TWh-s értékhez képest.
A hazai villamosenergia-fogyasztás összetétele 2009-2024 között (a háztartási méretű naperőművek adatai nélkül)
A Hazai Termelés és Fogyasztás Összetétele
2024-ben a hazai villamosenergia-termelés első számú pillére továbbra is a Paksi Atomerőmű volt, hiszen éves szinten mintegy 16 TWh villamos energiát termelt, ami 46,7 százalékos termelési részaránynak felel meg, ha pedig a bruttó felhasználást nézzük, akkor ez 35,6 százalékot jelent. Kimagasló eredmény, hogy tavaly a bruttó villamosenergia-felhasználás 35,6 százalékát a Paksi Atomerőmű biztosította.
Ez az érték lehetett volna magasabb is, de nem lett, ugyanis 2024-ben a paksi blokkok teljesítményét egyre több alkalommal azért kellett jelentősen csökkenteni, mert a naperőművek termelte áramot kötelezően át kellett venni. Ez a helyzet rendszerszinten jelentős szabályozási feladatokat generál.
Az is látható, hogy Paks mellett továbbra is megkerülhetetlen szerepet töltött be a szén és gáz felhasználásával termelt áram, hiszen ezek részaránya 8,9, illetve 19,35 százalék volt.
Klímavédelmi szempontból a Paksi Atomerőmű és a megújulók közül döntően a nap- és szélerőművek villamosenergia-termelése azt is jelentette, hogy 2024-ben a hazai áramtermelés már mintegy 70 százaléka klímabarát forrásból származott.
Érdekességképpen elmondható, hogy tavaly a Paksi Atomerőmű teljesítménye 10 865 negyedórás időszakban meghaladta a beépített 2026,6 MW-os kapacitását, ami mintegy 113 napos időszakot jelent. Ez 8 nappal haladja meg a 2023-as év hasonló adatát! A négy paksi egység maximális teljesítménye 2024. december 16-án délután 15:15 körül elérte a 2061,1 MW értéket is.
Import és Rendszerterhelés
2024-ben a hazai éves fogyasztásból az import részaránya ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból továbbra is nagyon magas volt, 24,2 százalékra adódott, de egyes időszakokban a 60 százalékot is meghaladta!
2024. november 22-én dél körül (15 perces érték) új, történelmi léptékű 7450 MW-os rendszerterhelési csúcs született. Ebből az értékből az import 2629 MW-ra adódott, ami azt is jelentette, hogy az adott időszakban a fogyasztás kielégítéséhez szükséges villamos energia 35,3 százaléka külföldről érkezett.
Mire figyeljünk a 30 éves Skoda becslésénél?
A 2024. évi rendszerterhelési csúcs
Az abszolút villamosenergia-import csúcs 2024. augusztus 15-én este 19 óra 45 perc körül 3698 MW volt, amely az adott rendszerterheléshez (6622 MW) viszonyítva közel 55,9 százalékos import részarányt jelentett! Az importrészarány tekintetében viszont az abszolút csúcs 2024. augusztus 31-én 17 óra körül született, hiszen ekkor a hazai fogyasztás maradéktalan kielégítéséhez szükséges villamos energia közel 61 százaléka külföldről (import: 3557 MW, rendszerterhelés 5861 MW) érkezett!
A tavalyi év adatait vizsgálva az is megállapítható, hogy 4551 olyan különböző negyedórás időszak (közel 47 nap) volt, amikor az import értéke meghaladta a majdani Paks II. Atomerőmű 2400 MW-nyi teljesítményét.
A Naperőművek Szerepe
Hazánkban folyamatosan növekszik a villamosenergia-rendszerbe betápláló naperőművek száma. Tavaly december eleji adatok szerint a beépített kapacitás már 4030 MW volt. Ezzel kapcsolatban azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a naperőművek termelése napszaktól és időjárástól függően állandóan változik, ami megmutatkozik abban is, hogy tavaly e megújuló energiaforrás teljesítménye a nettó adatok alapján 0 és 3347 MW között folyamatosan változott.
A hazai naperőművek aktuális teljesítményének (MW) megoszlása negyedórás adatok alapján 2024. január-december között
20 éves autók: Teljesítményvesztés és orvoslása
A naperőművek teljesítménye a január és december közötti negyedórás időszakok 50 százalékában 10 MW alatt volt. Éves szinten az átlagteljesítményük „csak” 647 MW volt.
Szélerőművek Teljesítménye
A szélerőművek teljesítményét - a naperőművekhez hasonlóan - nem lehet összehasonlítani egy atomerőmű teljesítményével, azaz 1 MW szélerőművi kapacitás nem egyenlő 1 MW atomerőművi kapacitással. Amíg az atomerőművek folyamatosan, télen-nyáron, éjjel-nappal képesek az áramtermelésre, a szélerőművek termelése az időjárás, a napszak és az évszakok függvényében folyamatosan, hektikusan változik nemcsak napról napra, hanem évről évre is.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, ha megvizsgáljuk a hazai szélerőművek - beépített kapacitásuk 325 MW - tavalyi termelését, amely a napszaktól és időjárástól függően változott. A 4. ábrán jól látható, hogy a hazai szélerőművek termelése egész évben - 1,34 és 276,9 MW között - mozgott. Az egész évre vonatkozó átlagteljesítményük 67,9 MW volt, ami csak 21 százalékos teljesítménykihasználási tényezőnek felel meg.
A hazai szélerőművek aktuális teljesítményének (MW) megoszlása negyedórás adatok alapján 2024. január-december között
Sokszor azt is hallhatjuk, hogy a nap és a szél jól kiegészítik egymást, azaz, ha nem süt a nap, attól még a szél fúj, tehát nap- és szélerőművekkel lehet ellátásbiztonságot garantálni. Nos, tavaly összesen 2252 olyan negyedórás időszak volt, amikor a nap- és szélerőművek teljesítménye 0 MW és az alatt volt, valamint 8482 olyan 15 perces időszak, amikor 0-10 MW közé esett. Az ilyen időszakokat „sötétszélcsendes” időszakoknak szokták nevezni, amelyek sokkolóan hatnak a villamosenergia-rendszerekre.
Jó példa volt erre november 12-e is, amikor az időjárásfüggő megújulók alig tudtak termelni, az import mértéke óriási, az adott napi csúcson 3000 MW volt, a magyar áramtőzsdén pedig drámai, mintegy 900 euró/MWh nagykereskedelmi áramár alakult ki. Ez nem egyedi eset.
Jövőbeli Kihívások és Szükséges Lépések
Magyarország már most is számos kihívással szembesül, amelyek a jövőben tovább súlyosbodhatnak. Az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtés elterjedésével a villamosenergia-igények jelentősen növekedni fognak, amelyeket télen-nyáron és éjjel-nappal ki kell tudni majd elégíteni.
Egy olyan egészséges energiamix elérése a cél, amelynek köszönhetően télen-nyáron, éjjel-nappal garantálni lehet az ellátásbiztonságot, a klímavédelmi és a versenyképességi célok elérését. Éppen ezért létszükséglet a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megépítése, a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása, az időjárásfüggő megújulók kiszabályozására pedig újabb gázerőművek és szivattyús-tározós erőmű(vek) megépítésére van szükség. Természetesen szükséges a villamosenergia-hálózat és a tárolói kapacitás további fejlesztése is.
Láthatóan a Paks II. Atomerőmű 2400 MW beépített kapacitására már most is égető szükség lenne. A villamosenergia-igény a 2030-as évekre jelentősen növekedni fog, miközben régi erőművek esnek ki a termelésből, az import lehetősége egyes időszakokban korlátozott lehet. Az árulkodó jelek egyike az, hogy Magyarországon eddig soha nem volt ekkora fogyasztás.
A megújuló energia egyensúlya: miért van szükség több szélerőműre?
2023-as adatok
A 2022-es évet követően tavaly is folytatódott hazánk áramfelhasználásának csökkenése, esett a szén- és a gázerőművek termelése, de azért akadt olyan ágazat is, amely történelmi mértékű növekedést tudott felmutatni. A teljes éves felhasználásunk (hálózati veszteségekkel együtt) 45.994 GWh-t ért el, ami 6 éves mélypontot jelent, 2017 óta ugyanis minden évben magasabb számokat láthattunk ennél.
A termelésünk 34.895 GWh-t ért el, ami 2,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. Tavaly közel 9 százalékkal kevesebbet, 11.100 GWh villamos energiát importáltunk, az import így 24,1 százalékot tett ki az áramfelhasználásunkból, ez minimális változást jelent a 2022-es arányhoz képest (25,6 százalék).
Az import mértéke a téli hónapokban volt a legnagyobb, és a nyári hónapokban volt a legalacsonyabb, amikor a napelemek a legtöbb energiát termelték. Az egyes energiaforrások közül továbbra is az atomenergia állt az első helyen 45,6 százalékkal. A földgáz is megőrizte második helyezését, a gázerőművek 7170 GWh-s termelése azonban 19 százalékkal marad el az előző évi értéktől, így a földgáz aránya az ország villamosenergia-mixén belül 4 százalékponttal csökkenve 20,5 százalékig esett tavaly.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokán álló napenergia 2023-ban 38 százalékos növekedést követően 6537 GWh-val járult hozzá az ország ellátásához, ebből a háztartási méretű napelemes rendszerek 2130 GWh-t mondhatnak magukénak, ami szinte pontosan kétharmad-egyharmados megoszlásnak felel meg. A tetőre szerelt napelemes rendszerek már majdnem annyi villamos energiát állítanak elő, mint a szénerőművek, melyek tavalyi termelése 2505 GWh-t ért el. A szélerőművek tavaly 644 GWh-t termeltek, ez 1,8 százalékos aránynak felel meg.
A hazai napelemes kapacitások bővülése viszont 2022 után 2023-ban is rekordot döntött. Az időjárásfüggő termelők gyors elterjedése azonban komoly kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítót. A MAVIR a tavalyelőtti kevesebb mint háromszázhoz képest tavaly több mint ezer negyedórás időintervallumban tapasztalt 400 megawattot meghaladó kiegyenlítetlenséget. A következő években éppen ezért az energiatárolási kapacitások robbanásszerű bővülésére számíthatunk.
Magyarország villamosenergia-felhasználása 2023-ban 41.3 TWh volt, mely 3%-kal alacsonyabb az előző évi értéktől. Érdemes külön is megvizsgálni a lakossági és a versenypiac magyarországi összfogyasztását, mert jelentős különbség mutatkozik közöttük.
- Ez a szektor felel a teljes magyarországi energiafogyasztás mintegy 26 százalékáért.
- A versenypiachoz köthető a legtöbb villamosenergia-fogyasztás, ami az összfogyasztás mintegy 59 százalékát teszi ki.
- Bár főleg Magyarország erőművei felelnek a villamosenergia előállításáért, a működtetésük is sok energiát igényel.
Egy nemzet energiatermelése számos szempont alapján elemezhető, ilyen lehet például az energiamix összetétele, az export és import aránya vagy például az energiaforrások időbeli változása. Magyarország teljes energiaellátása 2023-ban kőolajból: (32,3%), földgázból (30,8%), nukleáris energiából (18,1%), bioüzemanyagokból és hulladékból (11,0%), szénből (3,8%) és vízenergiából (0,1%) származott.
Magyarország az egyik első nemzet volt, aki vállalást tett, hogy 2050-re eléri a teljes karbonsemlegességet, melyből következik, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a megújuló energiaforrások (mint például napenergia, szélenergia, hidroenergia) aránya jelentősen növekedni fog az energiamixben.
Magyarország áramtermelése 2023-ban nukleáris (44,8%), földgáz (20,5%), napenergia (19,6%), biomassza: (4,0%), szén: 7,1% és kőolaj (0.2%) forrásokból származott.
Magyarország áramtermelése források szerinti bontásban 2000 és 2023 között
Az alábbi táblázat összefoglalja Magyarország villamosenergia-termelésének főbb adatait 2023-ban:
| Energiaforrás | Részarány |
|---|---|
| Nukleáris | 44,8% |
| Földgáz | 20,5% |
| Napenergia | 19,6% |
| Biomassza | 4,0% |
| Szén | 7,1% |
| Kőolaj | 0,2% |
Az EU-ban hazánk az első 5 nemzet között helyezkedik el a geotermikus erőművek által megtermelt energiamennyiségben.
2023-ban a magyar erőművek 165478 TJ mennyiségű energiát exportáltak a környező országok számára.
Magyarország áramellátásának 19,2%-a származik megújuló forrásokból, ám ez az arány várhatóan jelentősen emelkedni fog az elkövetkezendő években.
A szomszédos államokat tekintve korábban Magyarország importált áramot Romániából, Ukrajnából és Szerbiából is, mára azonban mindhárom ország importőrré vált: ez azt jelenti, hogy Magyarország exportál számukra.
Az éves villamosenergia-felhasználás 41,9 terawattóra volt, ami kismértékű, 2,2 százalékos emelkedést jelent a megelőző évhez képest. Földgázból pedig mindössze 0,8 százalékkal, 68,3 millió köbméterrel fogyott több, mint 2023-ban. Így az energiaválság előtti szintnél hozzávetőleg negyedével kevesebb gázt használtunk fel a múlt esztendőben is.
A becslések szerint a háztartási méretű kiserőművek termelése tavaly már a teljes felhasználás körülbelül 6,6 százalékát fedezte. A derűsebb időjárású második-harmadik negyedévekben ez az arány egyaránt mintegy 9 százalékot tett ki. 2024 végéig 293 ezer kisebb teljesítményű naperőmű állt üzembe, összes beépített teljesítményük már a 2700 megawattot közelíti.
A földgázfogyasztás az MVM Csoport adatszolgáltatásán alapuló kimutatás alapján 2024 negyedik negyedévében 371,5 millió köbméterrel emelkedett 2023 azonos időszakához viszonyítva. Az együttesen 13,8 százalékos emelkedés a lakossági felhasználás 17 százalékos és a gazdasági felhasználás 11,7 százalékos növekedéséből adódik. A tavalyelőtthöz hasonlóan így összesen mintegy 8,5 milliárd köbméteres éves igényekből 3 milliárd köbméter volt betudható a háztartásoknak.
Az elemzés rámutat: a nemzetközi energiaválság előtti utolsó évben, 2021-ben 11,2 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A felhasználást azóta mintegy negyedével sikerült visszaszorítani, a jelentős megtakarítás 2024 éves adataiból is kimutatható. Az alacsonyabb felhasználás erősíti a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát.
A fogyasztás visszafogása, az eredményes zöld átállás érdekében idén is számos intézkedéssel készül az Energiaügyi Minisztérium. Elsőként kedvezőbb feltételekkel, egyszerűbb eljárásrenddel nyílik újra a családi házak korszerűsítését akár 6 millió forinttal támogató energetikai otthonfelújítási program 2025. január 20-ával - jelezte az EM. A kormány számos intézkedéssel segíti a tudatos felhasználást.
2023-ban tovább mérséklődött a Magyarországon felhasznált földgáz és villamos energia mennyisége. Gázból mintegy 8,5 milliárd köbméter fogyott tavaly, a 2022-es szinthez képest 1 milliárd köbméterrel, 10,9 százalékkal, a 2021-eshez mérten 2,5 milliárd köbméterrel, 23 százalékkal kevesebb. Áramból összesen 41 terawattórányit használtunk el, a villamosenergia-fogyasztás több mint 2 terawattórával, 4,7 százalékkal volt alacsonyabb a megelőző évinél.
A Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint a lakosság több mint 3 milliárd köbméter, a gazdasági szereplők közel 5,5 milliárd köbméter földgázt használtak fel 2023-ban. A mérséklődés a két nagy fogyasztói kategóriában, éves összevetésben rendre 10,7 és 11 százalékos volt.
Tavaly novemberben hosszú idő után először nőtt az áramfogyasztás a megelőző év azonos hónapjához képest, és emelkedés volt tapasztalható decemberben is.
tags: #eves #villamosenergia #fogyasztas #magyarorszagon #statisztika