Kerékpár felni információ: A megfelelő abroncs és kerék kiválasztása
A kerékpárkerék felnije egy abroncs, azaz fémkarika 16-36 db belső íven elhelyezett furattal. Az optimális teljesítmény, kényelem és biztonság eléréséhez kulcsfontosságú, hogy megtaláld a kerékpárodhoz legmegfelelőbb abroncsméretet. A kerékpár felni tartja a külső gumit és közvetlenül befolyásolja a menetkomfortot, a sebességet, a stabilitást és a fékezést. Választása meghatározó, akár országúti kerékpárral versenyzel, akár montizol terepen vagy épp városban tekersz nap mint nap. Kerékpárosként fontos, hogy a felni illeszkedjen a használt fékrendszerhez (V-fékes vagy tárcsafékes kialakítás), a kerékátmérőhöz és az igénybevételhez. Egy jó kerékpár felni ellenáll a rázkódásnak, megtartja formáját nagy terhelésnél is, és megbízhatóan fut hosszú távon.
Komolyabb kerékpár építésekor a kerekek kiválasztása adhatja talán a legtöbb tanakodásra és gondolkozásra okot. Hiszen csak egy agyból, sok küllőből és egy abroncsból áll.
A kerékpár kerék főbb részei
A felni szerepe és anyaga
Döntően alumíniumötvözet alapanyagból extrudálással készül, a prémium kategóriában viszont ma már számos karbonkompozit abroncs található.
Felni anyagok és konstrukciók
Apáink-nagyapáink még acél felnis Csepeleken és orosz gépcsodákon rótták az utakat, de mára ez a technológia szinte teljesen kihalt. Gyermekbringákon még elő-elő fordul a használatuk, de itt is már a háttérbe szorul. Előnye nem igazán volt. Nehéz volt, rozsdásodott, teljességgel centrírozhatatlan és szárazon sem fogott rajta semmilyen abroncsfék megfelelő hatásfokkal.
Manapság a legelterjedtebbek az alumíniumból készült darabok. Elérkeztünk a prémium felnik piacára, ahol anyagukat tekintve előtérbe kerülnek a kompozitok, scandium ötvözetek, a titán és a karbon. Jobbára csak gyári, előre megépített kerékszettekben találkozhatunk velük.
Felni típusok
A legegyszerűbb technológiával készült abroncsok a szimpla falú abroncsok. Felhasználásukat tekintve, padkákat kerülgető városi közlekedésre, sík úton való tekerésre ajánlottak. Hátrányuk, hogy nagyon sérülékenyek, hamar beszerezhetünk egy szép nyolcast, amit egy komoly szakembernek is nehéz lehet orvosolni. Óvakodjunk a névtelen szimpla falú abroncsoktól, mivel anyagfelhasználásuk, falvastagságuk nem elegendő a mindennapi kerékpározáshoz. A prémium kategóriás gyártók is szerelnek szimpla falú abroncsokkal bringákat, de ezek minősége elérheti egy-egy silányabb dupla falú kerekét is.
Már egészen az alsó kategóriákban is tetten érhető a dupla falú felnik használta. Ha pénztárcánk engedi, akkor mindenképpen ilyen kerékpárt vegyünk, mivel sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat a későbbiekben. A dupla falú kialakítás annyit tesz, hogy azon a falon kívül, ahova a küllők is csatlakoznak, a felni belsejében található egy plusz erősítés, gyakorlatilag még egy fal. Ezeket az abroncsokat használják a már említett beugró szinttől egészen a prémium kategória csúcsáig bezárólag.
Foglalkozzunk most az egyik legfontosabb egységgel, a szegecselt abroncsokkal. Két féle létezik belőle, a szimplán és a duplán szegecselt. A szimpla szegecselésnél a küllőanya csatlakozásánál kap a felni egy alu szegecset, ezzel erősítve tovább a felnit. Dupla szegecselésnél pedig, a küllőanya helye és a belső falon lévő lyuk van szegeccsel megerősítve.
Az illesztés, ragasztás, hegesztés azok a folyamatok, amikkel a felni szalagok két végét rábírják arra, hogy ne váljanak el egymástól. A V-fékes abroncsoknál jó esetben a fékfelületet tovább kezelik. Csiszolják vagy CNC forgácsolják, ezekkel az eljárásokkal a fékerőt még tovább lehet növelni és a rezonancia miatti nyikorgás is minimalizálódik. Az ilyen felniken általában található egy kopásjelző csík, ami egy bemélyedés a fékfelület közepén.
Küllők - a kerék lelke
A küllő mondhatni a kerék lelke. Ezek fogják össze az agyat és az abroncsot. Anyagukban, profiljukban, vastagságukban több fajtát különböztetünk meg.
Innova kerékpár gumi vélemények
Küllő anyagok és profilok
Küllők is többféle anyagból készülnek. Vannak egyszerű acél küllők vagy ezek galvanizált (rozsdamentes bevonat) változata, anyagukban rozsdamentes acélötvözetek, alumíniumötvözetek, karbonból és titánból készültek. Ha új kereket fűzetünk, akkor érdemes rozsdamentes márkás küllőkből csináltatni azt, mert sok későbbi kényelmetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.
Profil szerint is többféle modell létezik. Vannak a kör keresztmetszetű küllők és a lapított aero küllők. A kör keresztmetszetűek az általánosan használtak, de ezek kialakításában, illetve vastagságában is lehetnek különbségek. Léteznek úgynevezett húzott küllők, sőt nem csak hogy léteznek, a felső kategóriában ezek az általánosan használtak. Itt a küllők átmérőjével játszanak. Közepén elvékonyítják, de végein marad az eredeti 2mm. Általánosságban 2 fajtát használnak: 2-1.8-2, 2-1.5-2. Itt mindenek előtt a súly lefaragása volt a cél, a lehető legnagyobb erősség megtartása mellett. Léteznek továbbá "hagyományos" 2mm-esnél vastagabb küllők is.
Kerékagyak - a forgás központja
Elérkeztünk valószínűleg a legnagyobb témakörhöz a kerékpár agyak kapcsán. Még forgalomban vannak az acél testű agyak, amiknek igazán csak egy előnyük van, hogy valamivel olcsóbbak alumínium társaiknál. Viszont ez a különbség pár száz forintos csupán… Az acél agyakat három részből, préseléssel igazítják egymáshoz, ami végeredményül egy nem teljesen központos testet képez.
Az alumíniumból készült agyaknál már más a helyzet. Itt egy darabból kovácsolják vagy CNC esztergával esztergálják azokat tökéletesre. Itt a csapágybeállítást könnyű elvégezni. Ebben a témakörben is elérkeztünk a prémium kategóriához. Itt az anyagokat tekintve nagyon széles a skála. Karbon, titán, alu és ezek jól átgondolt tervezés utáni variációi, házasításai. Itt a különbségek már nem annyira egyértelműek, mint az eddigi témákban. Minden gyártó elkötelezte magát az egyik technológia mellett és annak a tökéletesítésén fáradozik.
Csapágyazás típusai
A golyós-kónuszos megoldás szinte egyetlen híve és zászlóvivője a Shimano, aki rácáfolt a konkurensek minden ellenérvére. Gyári mountainbike kerekük az XTR még mindig az etalon. A golyós megoldás előnye, hogy a terhelést egyenletesen oszlatja szét a perselyben, és mindig a megfelelő irányba ható ellenerővel tudja azt kompenzálni. Fontos előnye még, hogy javítható. A csapágygolyók és kónuszok cserélhetőek, felújíthatóak.
Útmutató a fektárcsa centírozásához
Az ipari csapágy hívei a nagyobb terhelhetőséget tartják a legfőbb szempontnak a golyós ellen, de a Shimano ebben a szegmensben is egyedülállót alkotott a Saint családba tartozó extrém felhasználásra szánt agyaival. Az ipari csapágy mellett is szólnak azonban érvek. Érdekességképpen, napjainkban kísérleteznek műanyag csapágyakkal, és az eredmények nagyon biztatóak. Még simábban gördülnek, nagyobb az élettartamuk, gondozás mentesek és könnyebbek a ma használtaknál. Ez lesz talán a jövő?
Tengelytípusok
A tengely+anya a legrégebbi megoldás, de még mindig használatos. Itt a tengelyre tekerünk rá egy záró anyát, és azzal rögzítjük a vázban. Manapság jobbára a beugró szintű mountainbike-okon, kontrás illetve agyváltós városi bringákon, és extrém felhasználásra szánt kerékpárokon található meg.
A fúrt tengely+gyorszár technológiát a láncváltás keltette életre. Kezdetben, míg nem léteztek láncváltók, a kerékpárversenyzőknek egy hegyi verseny alkalmával, a hegyre felérve le kellett szállni a kerékpárról, és megfordítani a kereket, hogy nagyobb áttétellel tudjanak immár lefelé haladni. Akkoriban ezt szárnyas anyákkal oldották meg, de használatuk nehézkes és lassú volt, hidegben az anya befagyhatott. Ekkor lépett színre egy olasz versenyző és feltaláló, a kerékpározás talán legnagyobb úttörője Tullio Campagnolo és 1930. február 8-án szabadalmaztatta a gyorszáras agyat, ezzel forradalmasítva a kerékpározást. Az első láncváltó is az imént említett Campagnolo Úr nevéhez fűződik. Az első váltó szerves részét képezte a gyorszáras technológia. A gyorszáras tengelyű agyakkal, egészen a belépő szintű alumíniumvázas bringáktól kezdve találkozhatunk. Előnye, hogy szerszám nélkül kivehetőek a kerekek és egy gumileszedő szerszám segítségével akár az út szélén javíthatjuk defektes guminkat. A gyorszár anyaga lehet acél, legtöbbször alumínium, és természetesen itt is megjelenik a titán és a karbon. A zárókaroknál két félét különböztetünk meg.
Az extrém kihívásokat kedvelő kerékpárosok növekvő száma és az egyre keményebb felhasználás hívta életre a motorozásból már régebb óta ismert üreges tengely+átütőtengely megoldást. Itt egy 15-20mm átmérőjű átütő tengely halad át az agyon, hatalmas merevséget kölcsönözve annak. Így a hosszú rugóutas teleszkópok kevésbé nyeklenek-nyaklanak, az irányítás sokkal pontosabb, az extra merevség miatt egy rosszul sikerült ugrás után, nem kell félni az esetleges tengelytöréstől. Az utóbbi években ez a technológia leszivárgott a kevésbé extrém régiókba is, azzal a különbséggel, hogy kisebb átmérőjű átütőtengelyeket használnak.
Campagnolo: Inventions That Changed Cycling Forever
Hátsó agyak és szabadonfutó rendszerek
Kialakításukat és funkciójukat tekintve is több féle hátsó agy létezik. A hagyományosnak aposztrofált és mindenki által ismert a kontrafékes hátsó agy. Itt ugye egy fékmechanika van beleépítve az agyba, amit a pedál hátra felé tekerésével tudunk működésre bírni.
Léteznek agyváltós hátsó agyak, ahol a spektrum ismét nagyon széles, három sebességestől egészen tizenhat sebességesig találunk ilyeneket és ezek lehetnek kontrafékkel rendelkezők, tárcsafékkel vagy dobfékkel kompatibilisek.
Ami számunkra érdekes lehet, az a fogaskeréksor (racsni vagy fogaskoszorú) felfogatása.
- Menetes agy+racsni: Az egyszerűbb és régebbi darabok ilyenek. Az agytest jobb oldalán egy menet található, amire a racsnit egyszerűen kézzel fel kell tekerni, és már kész is. Ezeknél a szabadonfutót maga a racsni tartalmazza. A racsni leszereléséhez speciális szerszámra van szükség.
- Kazettás agy+fogaskoszorú: Ez a korszerűbb és professzionálisabb megoldás. Itt az agy tartalmaz egy úgynevezett kazettatestet, ami magába foglalja a szabadonfutó mechanikát. Erre kell ráhúzni a fogaskoszorút és egy záróanyával rögzíteni azt. Csakhogy ne legyen olyan egyszerű dolgunk, a kazettatesteknél is figyelnünk kell a kompatibilitásra, mivel több halott (már nem használt) technológia és kölönböző szabványok is nehezíthetik dolgunkat. Ezek közül egyet említenénk, mivel ezzel még elvétve találkozni. A Shimano UG fogaskoszorúk esetén az utolsó lánckerék tölti be a záróanya szerepét. Ha ilyen kerékpárunk van, érdemes az agy cseréjén elgondolkodni, mivel beszerzése nehézkes és így válogatásra lehetőségünk nem nagyon akad. A két még ma is forgalomban lévő szabvány a Shimano/Sram és a Campagnolo.
Gumiabroncs méretek és kompatibilitás
A kerékpárodra felhelyezett gumiabroncsok méretének megállapításához csupán nézd meg a gumiabroncs oldalfalára írt jelölést. Ez lehet egy olyan jelölés, mint például 35-622 vagy 700x35c. Ezek a számok a gumiabroncs szélességét és átmérőjét jelzik. Mi a teendő akkor, ha a szükséges információk lekoptak, vagy a gumiabroncs annyira piszkos, hogy nem lehet elolvasni a jelöléseket? A gumiabroncs szélességét és átmérőjét, valamint a felni átmérőjét magadnak kell megmérned, például egy mérőszalag segítségével.
Jelölési rendszerek
A különböző jelölési rendszerek - ETRTO, angol és francia - miatt azonban a megfelelő gumiabroncs kiválasztása bonyolultnak tűnhet.
- Az ETRTO-szabvány (European Tire and Rim Technical Organization) egy szabványosítási rendszer, amely megkönnyíti a gumiabroncs-méretek és a kerékpárfelnikkel való kompatibilitásuk egyértelmű meghatározását. Az ETRTO 1964 októberében alakult, azzal a céllal, hogy a különböző gumiabroncs szabványokat összehozza és Európán belül egységesítse azokat. Ebben a rendszerben a gumiabroncs-méret jelölése két számból áll, amelyet egy kötőjel választ el egymástól, például „35-622”. Az ETRTO szám két paramétert jelöl: az egyik gumiköpeny szélessége, másik az abroncs peremátmérője.
- Az angol rendszer az angol nyelvű országokban a gumiabroncs-méretek jelölésének elterjedt módja, de világszerte gyakran megtalálható a különböző típusú kerékpárokon, beleértve a hegyi, országúti, városi és túrakerékpárokat is. a gumiabroncs külső átmérője - ez a gumiabroncs méretjelölésében megadott első szám. a gumiabroncs szélessége - ez a második szám a gumiabroncs jelölésében. Az angol rendszerben a gumiabroncsokat különböző módon lehet jelölni, például 26×1,95, 29×2,25 vagy 700x35c. Nem is gondolná az ember, hogy amikor egy 26″-os gumit kérünk a boltban, körülbelül 5 különböző belső átmérőjű abroncsot adhatna az eladó. Mivel a 26″ a gumi külső átmérőjére utal.
- A francia rendszerben a gumiabroncs-méreteket milliméterben szokták megadni. Általában először a gumiabroncs szélességét adják meg, majd a gumiabroncs külső átlagát. A francia rendszer a legbonyolultabb formája miatt nem olyan elterjedt, mint az ETRTO és az angol rendszer. Ezek közé tartozik: egy további betű, pl. A, B vagy C, amely a gumiabroncs belső átmérőjének méretét jelzi. Nino Schurter világkupa győzelmét a Scott legújabb kerékméretével, a 650B-vel nyerte. Ez egy francia eredetű méretezés, ami a gumi külső átmérőjét jelöli. Régen ez még egyértelmű jelölés volt, mivel minden felnimérethez csak egyféle gumiméret tartozott. A marketingesek egy darabig erőltették, hogy a 650B méretet hívják 1/4-esnek és a 27,5″-os megnevezést is a köztudatba kívánták hozni. 650B vs. - országúti: 700C. Francia mértékegységből származik, a külső átmérőt jelöli.
Felni és gumiabroncs szélesség
A gumiabroncs-méret jelöléseinek elolvasásán kívül a kerékpár ezen alkatrészének megvásárlása során elengedhetetlen, hogy a megfelelő szélességű gumiabroncsot a felni szélességének megfelelően válaszd ki. Ez a biztonság, a teljesítmény és a vezetési kényelem szempontjából kulcsfontosságú. Kezdd azzal, hogy megnézed a kerékpár vagy a felni gyártójának ajánlásait a rájuk helyezhető gumiabroncsok maximális szélességére vonatkozóan. Ez az információ megtalálható a kerékpár kézikönyvében vagy a gyártó weboldalán. Ezenkívül általában a felnire felszerelhető gumiabroncsok szélességi tartománya is megtalálható.
A gumiabroncs szélessége befolyásolja a tapadást, a kényelmet és a különböző típusú terepeken való haladás képességét. Az is fontos, hogy a gumiabroncs szélességét az általad preferált vezetési stílushoz igazítsd.
- Ha főként sima városi utakon közlekedsz, a keskenyebb gumiabroncs lesz megfelelő. Aszfalton, sík terepen való közlekedés esetén a kerékpárosok gyakran a keskenyebb (pl. 23-28 mm-es) abroncsokat részesítik előnyben.
- Hegyvidéki terepen, ahol egyenetlen ösvények, kövek, gyökerek és sár található, a szélesebb gumiabroncsok (pl. 50-60 mm-es) az optimálisak.
- Városi és trekking túrákon, ahol a kerékpárosok különböző felülettípusokkal találkozhatnak, a közepes szélességű (pl. 28-35 mm) gumiabroncsok a népszerűek.
A gumiabroncs szélesség-magasság aránya, amelyet százalékban fejeznek ki, szintén fontos. Minél nagyobb az arány, annál magasabb a gumiabroncs profilja, ami hatással lehet a teljesítményére és a vezetési tulajdonságaira. A magasabb profillal rendelkező gumiabroncsok (nagyobb szélesség/magasság arány) általában jobban tompítják az ütéseket és nyelik el a rázkódásokat, ami kényelmesebb tekerést eredményez. Ugyanakkor kevésbé manőverezhetők és nagyobb gördülési ellenállással rendelkeznek. Az abroncsperemek közt mért belső szélesség a gumiszélesség 50-80%-a, azaz az 50mm gumiszélesség 25-40mm belső felniszélességet igényel, amihez az említett 23,5mm-es felni kicsit keskeny, az 50mm-es külsőgumihoz érdemes szélessebbet választani. A peremátmérő mellett a felni másik fő paramétere a két perem közti belső, vagy ritkábban a két fékezőfelület közti külső távolság. A belső milliméterben megadott méret szabja meg az alkalmazható gumiköpeny-szélességet.
A 24"-os kerékméret és a szabványok eltérései
A 24”-os kerék leggyakrabban ifjúsági (MTB, városi és általános), MTB dirt jump, továbbá összecsukható, rekumbens (fekvő) és cargo (teherszállító) kerékpárokon fordul elő. Széleskörűen alkalmazott méret, ezért a hozzá szükséges felni a legtöbb gyártó kínálatában szerepel. Ifjúsági bicajok esetében 7-11 éves kor és 120-155 cm-es magasság és 60-72 cm lábhossz között ideális kerék- és gumiméret.
A felniméret választásnál arra figyelni kell, hogy két úgynevezett 24”-os kerékméret van forgalomban, a gyakoribb az ún. 507-es abroncsméret. Ezen sajnos nem kompatibilisek. Így fontos, hogy ne a „colos” méretet, hanem a gumin szereplő ETRTO számot jegyezd le vásárlás előtt!
| Jelölés | Külső átmérő (coll) | ETRTO peremátmérő (mm) | Gumi szélesség (mm) |
|---|---|---|---|
| 24x1.95" / 50-507 | 24 | 507 | 50 |
| 24x1 1/2 / 40-540 | 24 | 540 | 40 |
Amennyiben a gumioldalfalon a szokványos colban megadott 24x1.95” mellett 50-507 jelölést látunk, a felni 507-es típus, azaz a peremátmérő 507mm. Viszont egy másik 24”-es bicajon a 24x1 1/2 mellett 40-540 jelölés van, ebben az esetben a „nagyobbik” 24” kerékmérettel van dolgunk. Az ETRTO 507-es gumi csakis 507-es felnire szerelhető fel, az 540-es pedig az annak megfelelőre. A felni kiválasztásánál a harmadik fontos paraméter a furatszám. Ennek meg kell egyezni a kerékagy furatszámával, pontosabban az agyat a felnivel összekapcsoló küllők számával. A felni profilmagassága és furatkialakítása határozza meg, hogy milyen hosszú küllőre van szükség.
Fékrendszerek és felnik
Fontos tudni, hogy az abroncs készülhet abroncsfékes használatra vagy tárcsafékhez. Az abroncsfékes felninél a perem külső oldalfala fékezés céljára lett kialakítva, általában köszörült, míg a tárcsafékes felni erősebb kialakítást kap fékező felület nélkül. A tárcsafékes felni így abroncsfékes használatra nem alkalmas. Továbbá a felnifékes használat jobban amortizálja az abroncsot - főleg nedves időjárásban -, így gyakrabban szorul cserére. Hódít a tárcsafék, sőt egyre lejjebb csúszik a kategóriákban ugyan úgy, mint annak idején a Canti vagy a V-fék. A tárcsafék felszereléséhez két dolognak kell megfelelni bringánknak. A vázon illetve a villán kell lenni felfogatási pontnak a féktest rögzítéséhez, és természetesen az agyon is magának a tárcsának az elhelyezéséhez.
Gyári kerékszettek
Gyári kerekeknek hívjuk azokat a kerék szetteket, amiket gyárilag összeszerelt állapotban tudunk megvásárolni, nem kell külön az agy, felni és küllők beszerzésével foglalkoznunk, azokat szakemberrel megfűzettetnünk. Rengeteg előnnyel szolgálhatnak ezek nekünk. A legfőbb, hogy a gyáraknak nem kell ragaszkodni semmilyen szabványhoz, így a fejlesztés alatt a mérnökök teljesen elengedhetik a képzeletüket és kompromisszumok nélkül dolgozhatnak.
Kerékméretek evolúciója
A 29″-os kerék egy olyan manőver során keletkezett, hogy az országúti felnire vastag, bütykös gumit húztak. Mára elegendő tapasztalatot szereztünk, hogy egyértelművé váljon a nagyobb kerékméret biztosította előny. Schurternek méreténél fogva is gondjai akadtak a nagy kerékmérettel, ezért határoztunk úgy, hogy kipróbáljuk a 27,5″-os méretet. A nagyobb gyártók hamar rákaptak a 29″-es kerékméretre. Az igazság az, hogy a 29″-es kerékméret nagy segítség az új bringásoknak, mivel ezzel könnyebben veszik az akadályokat és segít lendületet tartani. A fejcsőnél hasonló a helyzet, a nagyobb kerék miatt túl magasra esik a kormány, amit rövidebb fejcsővel, negatív kormányszárral lehet ellensúlyozni, de ezek egyike sem az igazi. Ezek után mindenkinek magának kell eldönteni, hogy melyik kerékméret a szimpatikus, melyikkel tud a leghatékonyabban haladni. Valószínűleg az idei Eurobike-on már több gyártó is ki fog jönni a 650B méretű bringáival.
Ha még mindig bizonytalan vagy azzal kapcsolatban, hogy melyik abroncsméret lesz a megfelelő a kerékpárodhoz, kérj bátran segítséget a Sportano.hu szakembereitől.
tags: #eurolune #kerekpar #felni #információ