Ernyey Béla: A Színész, Író és Stílusikon Élete és Pályafutása
Ernyey Béla, születési nevén Ernyey Béla István, 1942. június 10-én látta meg a napvilágot Budapesten. A magyar színész és író, aki osztrák állampolgár is, főiskolás korában hagyta el az Aczél nevet, mert nem akarta, hogy Aczél György politikussal kapcsolatba hozzák. Édesanyja, Ernyey Éva tolmács volt, aki később egy Bécsben élő svéd üzletemberhez ment feleségül. Neve gyakran tévesen Ernyei Béla írásmóddal szerepel az interneten és a magyarországi médiában, külföldön pedig általában Bela Erny néven ismert. A televízióban nemcsak színészi, hanem műsorvezetői feladatokra is felkérik.
Különleges autók és a Ferrari F40
A hírességek körében gyakori a luxusautók szeretete, és Ernyey Béla is boldog tulajdonosa volt egy különleges sportautónak. Anettkához hasonlóan Ernyey Béla is boldog Ferrari tulajdonos volt, igaz közel 20 évvel ezelőtt. Ráadásul a létező legerősebb Ferrari, egy F40-es volt a birtokában, ami igazi kuriózumnak számított akkor is, sőt még ma is. Ernyey keveset járt vele, az autó leginkább egy szalon kirakatát díszítette. Ez a tény is jól mutatja, hogy Ernyey Béla pályafutása során mindig is a különleges, egyedi és stílusos dolgok iránt vonzódott.
Színpadi Kezdetek és Áttörés a Televízióban
Pályafutását a Toldy Ferenc Gimnáziumban kezdte, ahol négy évig Antall József későbbi miniszterelnök tanítványa volt. Ernyey Béla 1965-ben fejezte be színi tanulmányait a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Diplomája megszerzését követően a győri Kisfaludy Színházhoz szerződött, majd 1966-ban lett a budapesti Vígszínház tagja. Itt klasszikus és modern szerepeket egyaránt játszott, például Párizst a Ruttkai-Latinovits-féle Rómeó és Júliában, Ádámot Thurzó Gábor Hátsó ajtajában, Tom Fennelt Somerset Maugham Színház című darabjában, Essex grófját Bruckner Angliai Erzsébetében, az asszonygyilkos Rudi Böhmöt az Egy asszonygyilkos vallomásában, Ádámot a Játék a kastélyban című Molnár Ferenc-műben, Döncit az Adáshibá-ban és Alfrédot Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című népszínművében.
Ő játszotta a Tanút és énekelte lemezre az 1973-ban bemutatott Popfesztivál leghíresebb dalát, a „Valaki mondja meg”-et is. „Valaki mondja meg milyen az élet, valaki mondja meg mér’ ilyen…” Aztán 1974-ben már Bécsben lépett színpadra, később Münchenben. Hosszú évekig külföldön játszott, de így is sok filmje van, amelyet a mai napig imádnak itthon.
Ernyey Béla: Valaki mondja meg
A „Princ, a katona” és az Országos Ismertség
Ernyey 1964-ben, még főiskolásként kezdett filmezni. Országos népszerűségét a Princ, a katona című tévésorozat címszerepének köszönheti, amely egy leleményes fiatalember katonaéletét mutatja be. A sorozat forgatására Ernyey Béla így emlékezett vissza: „A legtöbb jelenetet az egri Dobó István laktanyában vettük fel. Hihetetlen, de igaz: a garnizon élte a szokásos mindennapjait, vagyis körülöttünk igazi katonák sürögtek-forogtak…”
Lakóautó alkatrészek Bartók Béla
Mint Ernyey elmondta, egy évvel korábban forgatták a Patyolat akciót, amely sorkatonákról szólt, akik szabadidejükben zenéltek. Akkor még nem tudták, hogy tulajdonképpen kísérleti nyulak voltak. A Honvédelmi Minisztérium tesztelte a közönséget. A nézők imádták a Patyolat akciót, mely teli volt a kor népszerű slágereivel, imádnivaló színészekkel, és magával ragadta a hangulata. Erre tett rá egy vagy inkább három lapáttal a Princ a katona, amelynek Rémai László, vagyis Princ volt a főszereplője, akit Ernyey Béla alakított. A nézők, különösen a hölgyek, megőrültek a sorozatért. S fogalmuk sem lehetett róla, hogy a főhőst alakító, jóképű színész soha nem volt katona, ráadásul hangos pacifistaként élte az életét. Ernyey akkor lett szinte első számú sztár Magyarországon.
A forgatásról még azt is elmesélte, hogy két-három óránál többet nem is aludt, mert hajnaltól késő estig zajlottak a felvételek, rendszerint éjjel és persze nyáron, a színházi évad szünetében. Még az is előfordult vele, hogy egyszer egy fárasztó nap végén katonaruhában ült be vacsorázni a kollégáival, ám jött a katonai ellenőrzés. Igazoltatták, majd amikor elkezdte magyarázni, hogy: „én kérem, színész vagyok, ez rajtam egy kellékruha”, felnyalábolták és bevitték a laktanyába. Valóban kikapcsolta a nézőket a sorozat, és akkor már sejteni lehetett, hogy a Vígszínházban komoly, fajsúlyos szerepeket játszó, ám mégis a „katonásdival” berobbanó színész nagy karriert fut majd be.
Nemzetközi Karrier és Filmszerepek
Ernyey a bécsi Theater an der Wienhez szerződött, ahol szerepelt a Bob Fosse által rendezett Pippin, a Christian Wölffer nevéhez fűződő Gigi és a Patrick Garland által színre vitt Billy című darabokban. A Gigiben Gastont játszotta - ezt az alakítását a müncheni Theater am Gärtnerplatz nézői is láthatták -, a másik kettőben a címszereplő volt. A bécsi Theater in der Josefstadtban Davidot alakította a Derék betörők című darabban, melyet Hans Jaray rendezett. Münchenben a már említett Gigi mellett a Kiss Me Kate című darabban Lucentiót játszotta, az Annie Get Your Gun címűben pedig Franket.
Ernyey legális külföldre való távozása után is szerepelt olykor egy-egy magyar filmben. Főszerepet játszott Makk Károly magyar-román koprodukcióban készült vígjátékában, a Bolondos vakációban (1968), és még ugyanabban az évben Tordai Teri partnere volt a Frau Wirtin hat auch einen Grafen című kosztümös-pikáns koprodukciós filmben. 1972-ben szerepelt a Nápolyt látni és… című vígjátékban, amelyben egy jóképű üzletkötőt formált meg. Ugyancsak 1972-ben készült a Révész György rendezésében készült Volt egyszer egy család című burleszk jellegű vígjáték. Eredetileg tévéfilmnek készült, de mozikban is sikerrel játszották a Bob herceg (1973) című zenés filmet, Keleti Márton alkotását, melyben Ernyey egy hadnagy szerepét alakította. Ő volt például az apuka Palásthy György A szeleburdi család (1981) című gyerekfilmjében, 3 évvel később pedig ugyancsak Palásthy irányítása alatt Bóni grófjának szerepét játszotta Az élet muzsikája című zenés filmben, mely Kálmán Imre életét dolgozta fel. A Tündér Lala című magyar tévéfilmben Amalfi kapitány szerepében láthatta őt a közönség.
Külföldi filmjei közül elsősorban a Rosemarie lánya című Rolf Thiele produkció érdemel említést, amelyben Ernyey a férfi főszerepet játszotta. További filmszerepei közül is kiemelkedik a Csak egy gigolo (1978) című dráma, ahol David Bowie mellett szerepelt, és a hölgyeket Sydne Rome, Kim Novak, Maria Schell és a legendás Marlene Dietrich alakították. Szabó István, a német nyelvterületen különösen elismert magyar rendező, a Bali (1984) című filmjében adott szerepet Ernyeynek. Testhezálló szerep volt Ernyey számára a Hunyady Sándor műve alapján forgatott Az aranyifjú (1986) című tévéfilm címszerepe. Egyben ez lett Ernyey első nemzetközi koproduceri munkája is. Az 1980-as évek második felétől Ernyey elsősorban a német, osztrák és magyar televíziók számára dolgozik: külföldön egy-egy aktuális sorozathoz hívják meg, Magyarországon pedig az RTL Klub Első generáció című sorozatában, valamint különböző show-műsorokban látható. Több, Németországban játszott sorozatszerepében (Csupa-csupa élet, A nagykövet asszony, Charly, majom a családban, stb.) a TV2 jóvoltából a magyar tévéközönség is láthatta.
Válogatott filmográfia
| Év | Cím | Szerep/Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1968 | Bolondos vakáció | Főszerep |
| 1968 | Frau Wirtin hat auch einen Grafen | Koprodukció |
| 1972 | Nápolyt látni és… | Üzletkötő |
| 1972 | Volt egyszer egy család | Főszerep |
| 1973 | Bob herceg | Hadnagy |
| 1981 | A szeleburdi család | Apuka |
| 1984 | Az élet muzsikája | Bóni grófja |
| 1984 | Bali | Szabó István filmje |
| 1986 | Az aranyifjú | Címszerep, koproducer |
| 1978 | Csak egy gigolo | David Bowie és Marlene Dietrich mellett |
| - | Princ, a katona | Címszerep, tévésorozat |
Az Írói Én
Ernyey Béla több könyvet is írt és valamennyi felkerült az eladási sikerlistákra. Gondolkodó, harmóniában élő férfi, aki idős korára is megőrizte a stílusát. Művei között szerepelnek önéletrajzok, interjúkötetek és regények is.
- Az álmok veszélyes dolgok... (Önéletrajz)
- Träume sind gefährlich (Önéletrajz)
- Hölgyválaszaim avagy Akasztják a hóhért? (Interjúkötet)
- Curva pericolosa (Regény)
- Sznobbarométer. Praktikus kézikönyv feltörekvők számára (Pamflet)
- Tapadós tangó (Regény)
- Oknyomozó regény (Budapest, 2008, I. A. T. - Így add tovább!)
Magánélet és Életfilozófia
A jóképű színész a mai napig a nők kedvence, és ezen még az idő múlása sem változtat. Aki olykor látja őt nyilatkozni, megállapíthatja, az ízlése, az öltözködése, a stílusa kifogástalan. Ernyey Béla első felesége egy táncosnő volt, akitől még Magyarországon született a lánya, Ernyey Adrienne, de aki kisgyerekkorától már Bécsben él, és tőle született egy unokája, Caroline. A színész egy német film forgatásán, még az 1970-es években ismerkedett meg Heidi Brühl (1942-1991) színésznő-énekesnővel, akivel néhány évig együtt élt. Második feleségét, Szűr Mari színésznőt 1981. október 30-án vette feleségül. Harmadszorra 2009. június 13-án Kalocsán házasodott össze a nála 38 évvel fiatalabb dr. Balaton Dórával.
Bécsben látogatta meg a Mokka stábja Ernyey Bélát és feleségét, Balaton Dórát, akik tizenhárom éve jöttek össze, és a köztük lévő 38 év korkülönbséggel együtt is stabil kapcsolatban élnek. Ernyey többek között arról is beszélt, hogy az együttlét során az a legfontosabb dolog, hogy az ember ne veszítse el az izgalmat a kapcsolatban. A "Dóra-Béla-egység", ahogy magukra hivatkoznak, harag helyett értetlenül állt a szerelmük komolyságát megkérdőjelezők előtt, az idő azonban őket igazolta. A kritikák helyett ma már inkább párkapcsolati tanácsokért fordulnak hozzájuk. Határozott, ám elgondolkodtató véleményüket nemcsak egymás, de mások előtt is vállalják.
Ernyey Béla így fogalmazott egy alkalommal az emberi kapcsolatokról: „Mondanék egy nagyon durva példát: én kifejezetten elítélem azokat a nőket, akik nádszál vékonyan, jó illatúan, a legjobb oldalukat mutatva megismerkednek valakivel, azzal össze is jön a kapcsolat. Majd eltelik másfél-két év, esetleg születik egy gyerek vagy kettő, és utána ilyen ténsasszonyokká, ilyen kofákká válnak, akik rossz papucsban, nejloncekkerrel lebattyognak a közértbe, egyszerűen nem látom be, hogy ez mi. Történt egy győzelem, és utána azt már nem vesszük komolyan?” Ernyey Béla sikeresen lenyomta szkanderban az idő múlását, és egy esztendővel a nyolcvanadik születésnapja előtt is sármos, stílusos és igényes. Megvalósította mindazt, amit ifjonti hevülettel elhatározott. Utolérte az álomképeit és olyan életúton sétált végig, amely egészen különleges.