A hibrid csíkos sügér: Honosítás, horgászat és gasztronómia Magyarországon
Rövidesen megjelenhet az áruházak polcain a hibrid csíkos sügér, melynek magyarországi meghonosítása és tenyésztése ígéretes lehetőségeket rejt magában. A Sárbogárd mellett található Rétimajori tórendszer területén 760 hektáron folyik a halgazdálkodás, ahol a csíkos sügér tenyésztésének eredményeit a tógazdaság tulajdonosa, Lévai Ferenc mutatta be.
A csíkos sügér bemutatása és honosítása Magyarországon
A csíkos sügér Magyarországon, mint tengeri és édesvízi halfaj, amely Európában nem őshonos, új lehetőségeket nyit meg a halgazdálkodásban. Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. tulajdonosa szerint boldogok vagyunk, hogy végre van egy olyan halunk, amely süllő módra tenyészthető. Ehhez azonban Izraelből kell behozatnunk a minőségi ivadékokat, hogy a hazai tenyésztés sikeres legyen. Én hiszek abban, hogy ez a sügér hamarosan a piac egyik slágere lesz, és végre lesz magyar termelésű hal az üzletekben.
A faj leírása és biológiája
A csíkos sügér tudományos neve Morone saxatilis, angolul Striped bass. Ez a halfaj az Egyesült Államok keleti partvidékén őshonos, és mind édesvízben, mind tengervízben megtalálható. Ez a hal jellegzetes hosszanti csíkokkal rendelkezik a test oldalán, amelyek a hátúszótól a farokúszóig húzódnak. A csíkos sügér elterjedt sporthorgász célpont, valamint fontos kereskedelmi hal is.
A csíkos sügér testhossza általában 50-100 cm között van, de a legnagyobb példányok meghaladhatják a 150 cm-t is. Tömegük jellemzően 5-20 kg, de ritkán fogtak már 40 kg-nál nehezebb példányokat is. A csíkos sügér ragadozó hal, amely változatos étrenddel rendelkezik. Táplálékai közé tartoznak kisebb halak, rákfélék, kagylók és más tengeri gerinctelenek. A sokféle táplálékforrás biztosítja gyors növekedését és jelentős populációját a megfelelő élőhelyeken.
A szaporodási időszak tavasszal van, amikor a csíkos sügér az édesvízbe, például folyókba úszik ívni. Az ívás során a nőstény több százezer ikrát bocsáthat ki, amelyek a vízáramlás segítségével termékenyülnek meg, majd a fiatal halak a nagyobb víztömegekbe vándorolnak nevelkedni.
Ügyintézés menete Gyenesdiáson
Különleges tulajdonságok
Ez egyébként is egy nagyon jól növekedő halfaj, bár be kell valljam, nemcsak hibrid, hanem nagyon ideges is. Igaz, ezt a tulajdonságát - mármint hogy nehezen tűri a stresszt, ellentétben például a ponttyal, ami nyugodt hal - tudtuk előre. Ennek a fajnak az „anyja”, a nagy fehér sügér tipikusan ugrálós, nehezen kezelhető fajta, ezért keresztezték az „unokaöccsel”, hogy egy picit nyugodtabb legyen, még akkor is, ha esetleg emiatt lassabban növekszik. A süllőhöz hasonlóan nagyon éles a hátsó uszonya és tüskéi vannak. Amikor ideges, akkor ezeket kimerevíti, jelezve, hogy ne közelíts hozzám, mert megszúrlak.
Közben rájöttünk, hogy azért van annyi pukli a hátukon, mert ezek a tüskék szállítás közben belefúródtak egymás hátába, ezért meg kellett szoknunk, hogy úgy kell vízből vízbe szállítani őket, mint a süllőt: ne érje őket a nap. A csíkos sügérről elmondható, hogy kiválóan áll ellen a legtöbb betegségnek. Az intenzíven tartott halakra jellemző fertőzések mindeddig nem jelentkeztek az állományban. Kitűnően viselik tartást is. A nyáron felmelegedő vizet is remekül tolerálják, 27-28 fokos hőmérséklet meg sem kottyan nekik.
Gasztronómiai érték és piaci potenciál
Lévai szerint rövidesen népszerű fogásként láthatjuk viszont asztalainkon a fajtát. A húsa nagyon-nagyon finom, fehéren omló, szálkamentes, a süllőétől egy kicsit szaftosabb, nem annyira száraz. Nagyon sok fogást készítettünk csíkos sügérből, szinte minden létező formát kipróbáltunk már a pörköltet kivéve. Elsősorban tisztított vákuumfóliában forgalmaznánk, hogy csak elő kelljen venni, besózni és már mehet is az olajba, a serpenyőbe vagy a sütőbe.
A csíkos sügér húsa fehér és ízletes. Az alábbi táblázatban bemutatjuk a 100 gramm ehető hús hozzávetőleges tápanyagértékeit:
| Tápanyag | Mennyiség (100g) |
|---|---|
| Fehérje | 18-20 gramm |
| Zsír | 5-6 gramm |
| Kalória | 125-130 kcal |
Horgászat a csíkos sügérre
A csíkos sügér népszerű célpont mind a sporthorgászok, mind a kereskedelmi halászok körében. Partközeli vizeken, folyótorkolatokban és part menti területeken is horgászható, gyakran pergetéssel vagy fenekező módszerrel. Sporthorgászati értékét erős küzdelme és mérete adja. Az Egyesült Államokban és Kanada keleti partvidékén a csíkos sügérre szigorú halászati szabályozás vonatkozik, beleértve a méretkorlátozásokat, napi kvótákat, és horgászidényeket annak érdekében, hogy fenntartható legyen a populációja. Magyarországon, mint tengeri és édesvízi halfaj, amely Európában nem őshonos, nincs közvetlen horgászati szabályozás.
Hogyan játssz magyarul a Sims 4-el?
Veszélyes árapályvízi horgászat csíkos sügérre | ÚJ PB!!
Pergető horgászat
Kétséget kizáróan a legsportosabb sügérező módszerek a pergetés és a twiszterrel történő horgászat. Ha erről a módszerről esik szó valahol kis hazánkban, akkor senkinek sem a sügér jut eszébe, legalábbis nem az első helyen. Az tény, hogy a csuka vagy harcsapergetés jelentősebb küzdelmet ígér és sokkal „férfiasabb játék” mint a sügérezés. Azonban, ha kellően lefinomítjuk a szerelékünket, akkor a csíkos halacskára való horgászat is megörvendeztethet bennünket egy-egy apróbb csatával. Igen, ez a hal testméretéhez képest meglehetősen vadul ront rá a prédára, és nem adja könnyen az életét.
A sügér pergető horgászatához nincs szükség nagy mennyiségű úti holmira, jómagam egyetlen kétoldalas twiszterálló dobozt szoktam magammal vinni. Ebben kényelmesen elférnek a többségében 0-s méretű, és csak néhány darab 1-es körforgó, az apró twiszterfejek és gumik valamint a forgókapcsos karabinerek. A körforgó mérete, hogy 0-s vagy 1-es, az nem is igazán lényeges, a mohó halak vadul rárabolnak a „nagyobb” 1-esekre is. Körforgók közül nekem két gyártmány vált be igazán, a Mepps Aglia és a Blue Fox Vibrax Original. A kettő közül is a Mepps 0-s bronz viszi a prímet. Ez egy igazi univerzális körforgó, legalábbis az én gyakorlatomban. Eddig tizenkét különböző vízterületen használtam eredménnyel. Ezek között volt kis csatorna, morotva tó, bányató és többféle folyó is. Az időjárási tényezőkről nem is beszélve. Szinte mindenféle időjárásban sikerült lépre csalni néhány csíkost. Ha nem, akkor csak nagyon ritkán esett meg, hogy egy másik típus vagy szín sikeres lett volna. Horgásznaplóm szerint ez négy esetben történt meg, ebből háromszor a Vibrax bronza hozta meg az áttörést, már amennyire néhány sügért lehet annak nevezni. Felszerelésem egy 244 cm-es 3-15 g-os UL pergetőbotból és egy hozzá illeszkedő 2500-as méretű orsóból áll, amelyre 0,14-es monofil damilt tekertem. A damil végébe a lehető legkisebb forgókapcsos karabinert kötöm. Ez a megoldás egyetlen mozdulattal lehetővé teszi a gyors műcsali cserét. Bár az esetek többségében ki szoktam tartani egy műcsali mellett, mert nem biztos, hogy ha tíz dobás után nincs érdeklődés, akkor a tizenegyedik után sem lesz.
Twiszterezés - A Carolina Rig alkalmazása
A twiszterezés mint horgászmódszer alatt mindenki a hagyományos módszerre gondol. Hazánkban ez az elterjedtebb verzió, amikor egy ólomfejes horgot átbújtatunk egy színes szilikon testen. A másik módszer, amelyet még be szeretnék mutatni, azt az amerikai horgászkultúrából vettem át és nálunk kevésbe elterjedt, de az elmúlt idény számomra azt bizonyította, hogy van létjogosultsága. Ez a szerelék a feketesügérre épülő amerikai műcsalis kultúrában széles körben alkalmazzák, nem is kis sikerrel. A szerelék neve Carolina rig, és a következőképpen néz ki. A főzsinórra felfűzünk egy cseppólmot, alá kötünk egy forgót és a forgó másik végébe egy kb. 60 centis előkén egy súly nélküli, hagyományos horogra tűzött plasztikcsalit.
Én annyit módosítottam, hogy a cseppólom helyett egy stopperólmot helyezek a főzsinórra, két szilikoncső segítségével. Mielőtt a csöveket ráhúzom a kis csapokra egy egyszerű hurkot formálok a damilon, és csak aztán tolom rá a szilikon rögzítő csöveket. Az ólom csapjainak a végeit egy fogóval kissé visszahajtom. Ez az ólmozás azért jó, mert menet közben, ha kisebb súlyú ólmot akarok feltenni, - hogy még lassabban, ingerlőbben szálljon alá a csali - akkor könnyedén cserélhetek, a másik előnye a hagyományossal szemben, hogy az ólom és a twiszter távolsága tetszőlegesen szabályozható a stopperólom elmozdításával. Az egyetlen probléma az, hogy nagyon óvatosan kell vele bánni, mert nagyon akadós terepen sok ólmot veszíthetünk. Ha kevésbé „erdős” a víz alja, akkor csodálatos eredményeket produkálhat. Ha akadós terepen biztosabb megoldásra vágyunk, akkor használjunk cseppólmot a stopper helyett, alá és fölé kössünk kis cérna- vagy gumiütközőt, így maradéktalanul élvezhetjük a súlytalan twiszter adta lehetőségeket, anélkül, hogy attól kellene tartani, hogy az ólmot elveszítjük.
Hazánkban igencsak nehéz volt eddig beszerezni a 3-4 cm-es sügérező twisztereket. A színválaszték meg egyenesen kétségbeejtő volt. Örültem, ha a megfelelő méretű szilikon testet be tudtam szerezni, a szín csak szinte másodlagos kérdés volt. Pedig mennyire nem az! Teljesen véletlenül bukkantam rá egy tengerentúl gyártott készletre, melyben hat féle színű 4 centis gumi és hozz illő méretű jigfejek voltak. A jigfejeket hagyományosan szereltem fel és egy apró forgókapcsos karabinerrel csatoltam a 0,14-es damilom végébe. A 2 grammos fejet nem lehetett igazán egyetlen bottal sem eldobnom, megfelelő botot pedig nem találtam a boltokban. Jobb híján a rezgőspicces botom „középső spiccel” szerelt változatát választottam ultra light jigező botnak. Nagyon megcsapott a twiszterezés szele, nemkülönben fogóssága és olcsósága miatt is. Egy twisztert kevésbé sajnál az ember odaszakítani, mint pl. egy körforgót. Természetesen nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy anyagi megfontolásból találtam rá erre a módszerre. Inkább a variációs lehetősége volt az, ami megragadott. Az számomra új szerelék, mint már említettem nem saját ötleten alapul, én csak egy kicsit tovább fejlesztettem. Tavasszal mindenképpen érdemes majd kipróbálni, amikor a vehemens ragadozók is egy kicsit lassabbak. Ilyenkor átütő sikert hozhat a lassan alászálló twiszter.