A Visszapillantó Tükrök Optikai Jellemzői és Szabályozása: A Görbületi Sugár Jelentősége
A közúti biztonság alapvető eleme a járművezető számára biztosított megfelelő látótér. Ennek kulcsfontosságú eszközei a visszapillantó tükrök, amelyek jelentősen hozzájárulnak a biztonságos közlekedéshez. Egy jól megtervezett és szabályozott visszapillantó tükör, amely például egy 1 méteres görbületi sugárral rendelkezik, lehetővé teszi, hogy nagyobb látómezőt biztosítson a vezető számára.
A Domború Tükrök Működése és Látómezeje
A gömbtükrök, mint a kanál homorú és domború oldalán eltérő tükörkép, alapvető optikai jelenséget mutatnak. A visszapillantó tükrök esetében általában domború felületeket alkalmaznak, amelyek "Domború torzítások" néven is ismertek. Ez a kialakítás biztosítja a tágabb látómezőt, ám ezzel jár az a jelenség is, hogy a tárgyak távolsága kisebb, mint amit a tükör mutat. Ez azt jelenti, hogy a más járművek, közelebb vannak a valóságban, mint ahogyan a tükörképen érzékeljük őket.
Éppen ezért igaz a felirat, és rendkívül fontos a vezetőnek, hogy tisztában legyen ezzel a torzítással, különösen előzés közben. A vezető szemeinek helye az a két pont, amely egymástól 65 mm-re, a vezetőülés R pontja felett függőleges irányban 635 mm távolságra helyezkedik el. Az ambinokuláris látás a jobb és a bal oldali szem monokuláris látóterének egymásra helyezésével létrejövő teljes látótér. Az alábbi ábra szemlélteti ezt a fogalmat.
- E = belső visszapillantó tükör
- OD, OE = a vezető szemeinek elhelyezkedése
- ID, IE = monokuláris virtuális képek
- I = ambinokuláris virtuális kép
- A = a bal szem látószöge
- B = a jobb szem látószöge
- C = binokuláris látószög
- D = ambinokuláris látószög
A Görbületi Sugár (r) Meghatározása és Jelentősége
A tükrök optikai tulajdonságai, mint például a torzítás mértéke és a látómező nagysága, szorosan összefüggnek a fényvisszaverő felület görbületi sugarával. Az "r" a fényvisszaverő felületen a II. Rész 1. függelékének 2. pontjában leírt módszer szerint mért görbületi sugarak középértéke.
A fényvisszaverő felület egy pontján a fő görbületi sugarak (ri) a II. Rész 1. függelékében meghatározott készülék alkalmazásával nyert értékek, amelyeket a II. Rész 2.2.1. pontjában meghatározott b szakasszal párhuzamos fényvisszaverő felület középpontján keresztül áthaladó íven, illetve az e szakaszra merőleges íven mérnek. A görbületi sugár a fényvisszaverő felület egy pontján (rp) az ri és r'i fő görbületi sugarak számtani átlaga.
Transit Connect tükör alkatrészek - bontott
Fontos megkülönböztetni a különböző felülettípusokat:
- Gömbfelület: olyan felület, amelynek görbületi sugara minden irányban azonos és állandó.
- Aszférikus felület: olyan felület, amelynek görbületi sugara csak egy síkban állandó.
- Aszférikus tükör: szférikus és aszférikus részből álló tükör, amelyen a fényvisszaverő felület átmenetét a szférikusról az aszférikus részre jelölni kell.
A tükör alkotórészei görbületi sugara annak a körívnek a "c" sugara, amely a leginkább közelíti a meghatározott rész görbületét. A fényvisszaverő felület középpontja a fényvisszaverő felület látható felületének középpontja.
Astronomers find sugar in space that is usually in raspberries and self-tanners
A Közvetett Látást Biztosító Eszközökre Vonatkozó Szabályozás
A visszapillantó tükrök és egyéb közvetett látást biztosító eszközök műszaki követelményeit szigorú szabályozások írják elő. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2003/97/EK irányelve határozza meg ezeket a követelményeket. Ezen irányelv a közvetett látást biztosító eszközök és az ilyen eszközökkel felszerelt járművek típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szól.
A "Közvetett látást biztosító eszközök" a jármű körüli, közvetlenül nem látható útfelület megfigyeléséhez szükséges eszközök. Ezek lehetnek hagyományos tükrök, kamera-monitor rendszerek vagy más olyan eszközök, amelyek képesek a járművezetőnek a közvetett látótérről információt közvetíteni. A "Tükör" minden olyan eszköz, kivéve a periszkópokat és hasonló készülékeket, amelynek célja, hogy a III. Rész 5. pontjában meghatározott látótéren belül a jármű mögötti, melletti vagy előtti területre tiszta rálátást biztosítson.
A Tükrök Osztályozása és Látóterei
A "Tükörosztály" azon eszközök összessége, amelyeknek egy vagy több közös jellemzője vagy funkciója van. Osztályozásuk a következő:
Mondeo MK4 visszapillantó tükör javítás
- I. osztály: "belső visszapillantó tükör", amely a III. Rész 5.1. pontjában meghatározott látóteret biztosítja.
- II. és III. osztály: "fő külső visszapillantó tükör", amely a III. Rész 5.2. és 5.3. pontjában meghatározott látóteret biztosítja.
- IV. osztály: "széles látószögű külső tükör", amely a III. Rész 5.4. pontjában meghatározott látóteret biztosítja.
- V. osztály: "külső közeltéri tükör", amely a III. Rész 5.5. pontjában meghatározott látóteret biztosítja.
- VI. osztály: "mellső tükör", amely a III. Rész 5.6. pontjában meghatározott látóteret biztosítja.
Járművek Jóváhagyási Kötelezettségei
A járművek forgalomba helyezéséhez és forgalomban tartásához kapcsolódó jóváhagyási kötelezettségek részleteit a vonatkozó rendeletek rögzítik. Az 145/2004. (XII. 29.) GKM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az 1/A. táblázatot a gépkocsikra és pótkocsikra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségekről.
| Műszaki terület | A Függelék/melléklet (műszaki terület sorszáma) | alap-irányelv | utolsó módosító irányelv | előírás | módosítási sorozat | típus-jóváhagyási eljárásban M1 kategória | típus-jóváhagyási eljárásban M2, M3, N, O kategória | Egyedi engedélyezési eljárásban |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Közvetett látást biztosító eszközök | A/8 | 71/127 (3) | 2003/97 (3) | 88/321 | 4601 | + | + | + (3) |
Az alkalmazási kört és az alkalmazási kötelezettség hatályba lépését az A. Függelék A/8. számú mellékletében részletezik.
Átmeneti Rendelkezések és Alkalmazási Határidők
A szabályozások bevezetése átmeneti rendelkezésekkel történt. A közvetett látást biztosító eszközökre vonatkozó indokok alapján 2005. január 26. napját követően nem tagadható meg az EK-típusjóváhagyás megadása, vagy az általános forgalomba helyezési engedély kiadása, amennyiben a jármű vagy az eszköz megfelel az A. fejezetben foglalt követelményeknek. 2006. január 26. napját követően az új járműtípusra és új típusú közvetett látást biztosító eszközre csak akkor adható EK-típusjóváhagyás, ha megfelel az A. fejezet követelményeinek, kivéve a VI. osztályba tartozó mellső tükröket, amelyekre vonatkozóan a követelményt 2007. január 27. napját követően kellett alkalmazni.
Az M1 és az N1 kategóriába tartozó jármű esetében 2010. január 26. napját követően, az egyéb kategóriájú jármű esetében 2007. január 26. napját követően már nem tekinthető érvényesnek a járműhöz kiállított "Megfelelőségi nyilatkozat", és nem helyezhető forgalomba az olyan új jármű, amely nem felel meg a melléklet A. fejezetében meghatározott követelményeknek.
Kamera-Monitor Rendszerek a Közlekedésben
A modern járművekben a hagyományos tükrök mellett egyre gyakrabban alkalmaznak "Közvetett látást biztosító kamera-monitor rendszereket". Ez az eszköz a rálátást kamera és monitor kombinációja segítségével biztosítja.
- Kamera: olyan eszköz, amely a külvilág képeit lencse segítségével az elektronikus fényérzékelőre továbbítja, amely ezt a képet videojellé alakítja át.
- Monitor: olyan eszköz, amely a videojeleket a látható spektrumban képpé alakítja át.
E rendszerek esetén kulcsfontosságú az "Észlelés", azaz meghatározott távolságban levő valamely tárgynak a háttértől vagy a környezettől történő megkülönböztetésének képessége. A "Felbontás" pedig az a legkisebb részlet, amely az észlelőrendszerrel felismerhető. Az "Észlelési távolság" a földfelszínen mért távolság a látási vonatkoztatási pont és a legtávolabbi pont között, ahol a kritikus tárgy még éppen észlelhető.