A Mercedes dízelbotrány: A kezdetektől a jogi következményekig
A dízelbotrányok sorozata újabb epizóddal jelentkezett, ezúttal a Mercedes-Benz került a középpontba. A botrány gyökerei egészen 2015-ig nyúlnak vissza, amikor a Volkswagen 11 millió autót érintő csalása indította el a lavinát.
Fontos ítéletet hozott a dízelbotrányban az Európai Bíróság a Mercedes-Benz ügyében, a gyártót egy autótulajdonos perelte be. Kártérítést követelhetnek az érintett autótulajdonosok a Mercedes-Benztől a dízelbotrány miatt - derült ki az Európai Bíróság ítéletéből.
A KBA a VW dízelbotránya miatt indított vizsgálatot a Daimlernél, és feltűnően magas nitrogén-oxid-kibocsátást mutatott ki több Mercedes-modellnél, amelyekben egy programbeállítás révén a külső hőmérséklet függvényében - hideg időben - csökkenhet a kipufogógáz tisztítását végző berendezés teljesítménye.
Andreas Scheuer közlekedési miniszter a Daimler vezérigazgatójával, Dieter Zetschével folytatott megbeszélésén 3,75 milliárd eurós (1200 milliárd forint) bírságot helyezett kilátásba. Ennek oka, hogy a szövetségi közúti közlekedési hatóság (KBA) gyanúja szerint 750 ezer Mercedest szereltek fel szabálytalanul működő károsanyag-tisztító berendezéssel.
A botrány háttere és okai
A dízelbotrány ugyanis kódolva volt az autóipar elmúlt évtizedébe, ami az egyre szigorúbb emissziós feltételektől, a fogyasztói elvárások és gyártók irracionális ígéreteitől visszhangzott. Az előző évtized közepére az Európai Unió szabályozása eljutott odáig, hogy 5-6 literes átlagfogyasztású autókat követeltek meg a gyártóktól, alacsony szén-dioxid-emisszióval, miközben a vevők egyre nagyobb SUV-kat akartak, persze sportautós teljesítménnyel és lehetőleg nulla fogyasztással.
Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez
Egy ideig mégis úgy tűnt, hogy ezt a paradoxont az autógyártók fel tudják oldani, és ennek a kulcsa a keveset fogyasztó, nyomatékos dízelmotor volt. Az olyan óriási cégek, mint a Volkswagen-konszern, évtizedeket tettek fel a dízelmotorok fejlesztésére, és sikert sikerre halmoztak. Amíg ki nem derült, hogy egy szoftveres átprogramozás révén csökkentik akár 25 százalékkal az éppen ellenőrzésen lévő autók nitrogén-oxid-kibocsátási értékeit.
A csalás módszerei
A VW csaló algoritmusa például érzékelte, amikor a gépjármű elektronikus szervizcsatlakozójára (ECM) környezetvédelmi mérés miatt csatlakoztak. A szoftver a kormány állásából, a sebességből, a motor jellemzőiből, a légköri viszonyokból, sőt a géptető helyzetéből (nyitva van) következtetett erre. Amennyiben úgy értékelte, hogy jobban kell teljesítenie, az előre beállított jelleggrafikonokból a megfelelőt használta, amellyel teljesíteni tudta a szigorú károsanyag-kibocsátási normákat. Amennyiben ez nem volt szükséges, akkor az utcai kalibrációt használva sokkal megengedőbb volt a rendszer, és akár 40-szer annyi káros anyagot engedett a levegőbe jutni.
Rendesen megviselte a dízelbotrány a Volkswagen eredményét
A Mercedes érintettsége
A Mercedes anyacége, a Daimler is benne volt nyakig, 250 ezer autójuk sértette meg a károsanyag-kibocsátási normákat az USA-ban. Az ügy lezárása két éve, 1,5 milliárd dolláros bírsággal zárult, valamit vállalták az érintett autósok kártalanítását, ami további 400 millió dollárba került.
A New York-i főügyészség szerint egyes 2008 és 2017 közti Mercedesek a valós forgalomban akár harminc-negyvenszer annyi nitrogén-oxidot eregettek, mint amit a törvény megenged. Ennek ellenére a gyár megszerezte a szükséges engedélyeket, és a modelleket „tiszta”, „zöld” és „ultraalacsony kibocsátású” jelzőkkel reklámozta. Az érintett időszak alatt több mint 211 ezer dízel Mercedes kerülhetett forgalomba ilyen megoldással (az Egyesült Államokban).
A hivatalos dokumentumokból az is kiderül, mely modellek voltak érintettek: E 250 és 350-esek, GL-, GLE-, GLK-, ML-, R- és S-osztályok, valamint a Sprinter is felkerült a listára. A vád szerint több, eltitkolt emissziószabályzó funkció dolgozott együtt, amelyek a mérési ciklusoknál hozták az elvárt szintet, majd normál közlekedésnél visszaálltak egy jóval szennyezőbb beállításra.
Dízel üzemanyag összehasonlítás
Jogi következmények és kártérítés
A hatóság májusban 6300 kisbusz visszahívására és szervízelésére kötelezte a Kecskeméten gyárat üzemeltető Daimlert. A Daimler nem ért egyet a KBA-val és kész bíróság előtt rendezni a vitát.
Értelmezésük szerint a bírósági ítélet után is minden egyedi esetben meg kellene határozni, hogy az adott gépjárműbe beszerelték-e a tiltott készüléket. Sőt, mint az Európai Bíróság egy korábbi ítéleteis kimondta: nem kell kimondottan Németországban beperelni a VW-t, ha valakinek kártérítési igénye van, a károsultak a saját országuk bíróságai előtt is pert indíthatnak.
A mostani megállapodás értelmében a cég közel 150 millió dollárt (nagyjából 50 milliárd forint) kell, hogy fizessen. Ennek nagyobb része az államokhoz kerül, környezetvédelmi és levegőtisztasági programokra, a fennmaradó összeg pedig egyfajta feltételes bírság. A tulajdonosokat is próbálják motiválni: aki bevállalja az előírt emissziós átalakítást, kétezer dollárt kap. A jelentkezési határidő 2026.
Globális hatások és más gyártók érintettsége
A 2015-ben kirobbant dízelbotránynak rengeteg autómárka volt részese. A Suzuki motorbeszállítójánál sem kell sokáig kutakodni egy ilyen botrányért. 2017-ben indult per az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) indítványa alapján, ami arra vonatkozott, hogy százezernél is több dízelautót manipuláltak a Fiat-Chryslernél.
Hogy a jelenség mennyire globális volt, egy igazán amerikai márka, a Ford példája is mutatja, akik szintén nem maradtak ki a gyanúsításból, ellenük 2018-ban indult eljárás, mert feltételezik, hogy illegális szoftvert használtak dízelmotoros járműveikben, hogy meghamisítsák a szennyező nitrogén-oxidok mért értékeit. Ilyen szoftver a feltételezések szerint legalább 500 ezer autóban futhat. Több mint másfél millió brit autós perelte be a Fordot, a Nissant, a Mercedes-Benzt, a Renault-tot, valamint a Stellantis Csoporthoz tartozó márkákat, arra hivatkozva, hogy a gyártók szándékosan meghamisították a dízelmotorok kibocsátási tesztjeit.
Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454
A héten újabb epizóddal jelentkezett a dízelbotrányok sorozata, ezúttal többek között az esztergomi Suzuki-gyárban tartottak házkutatást, miután felvetődött a gyanú, hogy a Suzuki dízeljárműveibe a nitrogén-oxidok kibocsátási szintjét meghamisító eszközt építhettek be. A Suzuki az EU-s piacokra már csak és kizárólag benzines hibrid modelleket gyárt, vagyis a gyanú a jelenleg gyártott modellekre nem vonatkozhat.
Összefoglaló táblázat
| Gyártó | Érintett autók száma | Büntetés/Kártérítés |
|---|---|---|
| Volkswagen | 11 millió | 25 milliárd dollár |
| Daimler (Mercedes-Benz) | 250 ezer (USA) | 1,5 milliárd dollár + 400 millió dollár kártérítés |
| Fiat-Chrysler | Több mint százezer | Per folyamatban |
| Ford | Legalább 500 ezer | Eljárás indult |