A dízelautók környezetszennyezése: tények és tévhitek a valós kibocsátásról

Talán sosem kellett egyszerre ennyi feladattal megküzdenie az autógyártóknak Európában, mint most. Úgy kénytelenek visszafogni autóik szén-dioxid-emisszióját és flottafogyasztását, hogy mind több vevő mond nemet a takarékos, de környezetvédelmi aggályokkal övezett dízelmotorra. A Volkswagen emissziós csalássorozatának elismerésével, 2015 szeptemberében kipattanó botrány nyomán nemcsak a TDI-motorokról derült ki, hogy valós légszennyezésük sokszorosa lehet a környezetvédelmi szabványokban rögzített limitnek.

Szigorodó szabályozás: A WLTP és az RDE bevezetése

Brüsszel határozott választ adott a helyzetre, 2017 és 2020 között alapjaiban módosulnak az EU-tagállamokban az új személyautók fogyasztásmérésére és környezetvédelmi besorolására vonatkozó előírások. Az egyik cél, hogy a gépkocsik laborméréssel megállapított és normál forgalomban adódó fogyasztása, környezetszennyezése között mérséklődjék a különbség. Ezt szolgálja az európai menetciklust (NEDC) 2017 szeptembertől leváltó WLTP-norma.

A laborban tiszta üzemű, a mindennapokban viszont erősen szennyező motorokra reagálva az Európai Unió kötelezővé tette a közúti vizsgálatot az emissziós határértékek kontrollálására. A normál forgalomban végzett RDE-mérés (Real Driving Emissions) nem a fogyasztás, hanem a tényleges környezetkárosítás megállapítását szolgálja. A gép menet közben ellenőrzi a kipufogógáz-ártalmatlanítást, elsősorban a nitrogén-oxidok (NOx) és a szilárd részecskék (PM) szintjét a kipufogógázban.

Miért szennyeznek a modern dízelek?

Az új típusú dízelek új problémákat hoznak magukkal, és hiába mennek át a kibocsátást szabályozó teszteken, valójában az egészséget súlyosan veszélyeztető szennyező források. Az egyik ilyen probléma, hogy a mai legmodernebb részecskeszűrőkben (DPF) szabályos időközönként automatikus tisztítás (regenerálás) megy végbe. A regenerálás során a lerakódott korom menet közben magas hőfokon kiég a szűrőből, ami extrém magas szennyezőanyag-kibocsátást produkálhat.

A vizsgálatok tanúsága szerint nem csak az Euro 3, 4 és 5 besorolású, idősebb dízelmotorok teljesítménye bizonyult gyengének, de az Euro 6-os dízelek sem teljesítették a törvényben meghatározott NOx-emissziós normát. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) szerint a dízelmotoros autók teljes életciklusa során átlagosan 34,8 tonna CO2-t bocsát ki, míg a benzinmotoros 33,2 tonnát.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

Hajtás típusa 2018 Q1 piaci arány Környezeti jellemző
Benzines 55,5% Kevésbé bonyolult felépítés
Dízel 37,9% Magas NOx és PM kibocsátás
Hibrid 3,4% Alacsonyabb városi emisszió
Elektromos 1,7% Helyben zéró kibocsátás

A dízelbotrány hatásai és a jövő

Alig három év alatt nagyot fordult a világ, a dízel személyautókat többfelé kitiltás fenyegeti. A dízelek jövőjével kapcsolatos elbizonytalanodás, a benzines motorok továbbfejlesztése és az egyre több alternatív hajtású jármű 2018 első három hónapjában 37,9 százalékra mérsékelte a dízelarányt Európában. A 2015-ös botrány óta a dízelautók árai drámaian zuhantak, a gyártók helyzetét pedig tovább súlyosbítja, hogy egyre több nagyváros léptet életbe korlátozásokat.

A szakértők szerint a jövő a hibrid meghajtású és az emissziómentes, elektromos autók képében rejlik. Míg a belső égésű motorok az évek során egyre szennyezőbbek lesznek a kopások miatt, a villanyautó a folyamatosan zöldülő áramtermelésnek köszönhetően évről évre kevésbé szennyezi a környezetet. Az alacsony kibocsátású zónák kijelölése mellett a közlekedés egészét kell alapjaiban újratervezni ahhoz, hogy legyen esélyünk a klímaválság megfékezésére, és tiszta, jó levegőjű városokban élhessünk.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

tags: #dizel #autok #kornyezet #szennyezese #informaciok