Dízelautók: Helyzetkép, Hibridek és a Megbízható Motorok Keresése

A belső égésű motorral szerelt autók az elmúlt bő 100 évben jól megszokott modellek maradtak, és a mai napig javarészt minden márka kínálatában megtalálhatók. Annak ellenére, hogy az új autók kínálata fokozatosan az elektromos modellek felé tolódik - a nemrég megerősített EU szabályozások miatt is -, a benzines és dízel hajtás önmagában továbbra is része az életünknek, és nem szabad figyelmen kívül hagyni őket döntésünk meghozatalánál.

Bár elsőre jó hírnek tűnhet a közel 50 százalékos növekedés az elektromos autók eladásában, a nyugat-európai számokhoz képest még mindig viszonylag alacsony a 7 százalékos elektromos arány a magyar piacon. A teljes magyar újautó-piac egyébként 121 611 regisztrációt számlált a Datahouse adatai szerint, ami ugyan 12,9 százalékos növekedés, de ezzel még csak a 2021-es szintet értük el. A dízel hajtás jelenleg „rosszabb passzban” van a közelmúlt dízelbotránya miatt, ami miatt jelentősen csökkent az irántuk mutatott kereslet.

A Dízel Hibridek Korszaka

A belsőégésű motor kiegészítése elektromos segédhajtással: ezt nevezzük az autóiparban hibrid rendszernek. A hibridhajtású autók legfontosabb szuperképessége a hagyományos benzines vagy dízelmotoros autókkal szemben, hogy a lassítások energiája nem megy (teljesen) veszendőbe azzal, hogy a mozgási energia hővé alakul a motorban (motorfékezés) illetve a féktárcsákon, fékdobokon. A fékezéskor generátor üzemmódba kapcsoló villanymotor ezt ezekben a kocsikban elektromos energiává alakítja, majd kémiai energia formájában elraktározza az akkumulátorban, ahonnan aztán elővehetjük, amikor megint gyorsítani akarunk.

A hibridhajtás másodlagos előnye, hogy a környezeti hatásokra igénytelen, alapjáraton is nagy nyomatékot szolgáltató villanymotor ki tudja segíteni a belsőégésű motort, amikor annak erre szüksége van. Ezek az előnyök viszont elsősorban a benzinmotoros technikánál érvényesülnek. A dízelmotorok eleve jobb hatásfokán nehéz olyan sokat javítani egy extra villanymotorral, hogy az előnyök kompenzálják a bonyolultabb rendszer nagyobb költségeit és többlettömegét.

Kísérletek dízel-hibrid rendszerekkel

A hagyományos hibrideknél soha nem játszottak nagy szerepet a dízelek a magyar piacon, de 2024-re egészen marginálisra csökkent a számuk. A plug-in hibridek esetében már kicsit más a helyzet. A konnektoros hibridekből egyébként 2024-ben összesen 5694 fogyott, szemben a 2023-as 5542-vel, így egyelőre jelentős változást nem hoztak a jogszabályváltozások. Tavaly szeptembertől azonban ezek az autók már nem kapnak zöld rendszámot, az újonnan, 2025.01.01-től.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

A Peugeot-Citroën (PSA) egy rövid időszakban úgy gondolta, talán eladható lehet a dízel-hibrid, ha a minimális elérhető fogyasztáscsökkenés mellé praktikus plusz előnyt is adnak a vevőknek: összkerékhajtást. A HYbrid4 nevű rendszerben a 163 lóerős, kétliteres dízelmotor az első kerekeket hajtotta, egy 37 lóerős villanymotor pedig a hátsókat. A rendszert Peugeot 3008 és 508 modellekbe, a Peugeot akkori csúcsmodelljének számító 508 RXH-ba, valamint DS5-ökbe építették be. Mivel ezek a dízel hibrid francia autók igen drágák voltak, különösebb fogyasztásbéli előny pedig nem volt tapasztalható az elektromos rendszer többletsúlya miatt, a PSA nagy piaci sikert nem aratott a kocsikkal.

A Volvo is ebben az időszakban próbálkozott meg a dízel hibriddel. A V60 középkategóriás kombi 2012 és 2015 között volt kapható, öthengeres, 2,4 literes, dupla turbós dízelmotorral, 70 lóerős villanymotorral és 12 kWh kapacitású, konnektorról is tölthető lítium-akkumulátorral szerelve. A villanymotor a dízel hibrid Volvónál is a hátsó kerekeket hajtotta, így ez a kocsi is felkínálja az összkerékhajtás képességét. A V60 PHEV alapvetően tartós, megbízható autó, de ismert típushibája a klímakompresszor idő előtti elhasználódása. A nagy futásteljesítmény persze idővel meghozza a drága dízeles szervizszámlákat is, de egy konnektoros hibrid Volvo belsőégésű motorja jellemzően sokkal-sokkal kevesebbet fut valójában, mint amekkora szám az órában szerepel, hiszen a tisztán elektromos hajtás megfelelő használat mellett sok dízelkilométert képes kiváltani.

A Mercedes az egyetlen gyártó, amely hosszabban kitart a dízel hibridek mellett.

Dízelmotorok a Közlekedésben: Előnyök és Hátrányok

Gépkocsik millióit hajtja dízelmotor, amely az évek során hatalmas népszerűségre tett szert. A dízelek előnye az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás volt, mint a benzinmotorral felszerelt autók esetében. A keresletet még az árak sem csökkentették, amelyek egyértelműen magasabbak, mint a benzinüzemű járműveké. Évekkel később a dízelmotorok még mindig népszerűek, köszönhetően a dízelüzemanyag iránti alacsony keresletnek.

A környezetvédelmi előírások egyre bonyolultabbá teszik a konstrukciókat, de még mindig van olyan felhasználási mód, amelynél érdemes mellette döntenünk. Új autóként akkor érdemes választani, ha évi 20-30 ezer km benne van a használatban, és legalább heti rendszerességgel városon kívüli, legalább 20-30 km-es távon autópálya vagy közúti utazásra indulunk. Ilyen felhasználás mellett 5-6 literes fogyasztással, dinamikus, alacsony fordulaton is nyomatékos haladási érzettel a mai napig egy jól élhető modell az új dízel autó.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

A benzinnek megvannak az előnyei, de ugyanez elmondható a dízelről is. Az utóbbi motorok nem jó véleménnyel vannak, többek között a károsanyag-kibocsátás - nitrogén-oxidok - vagy a drága javítások miatt, amelyek beindulhatnak. Általában a benzin jobb városi használatra, a dízel pedig intenzív használatra - hosszabb utak során is. A nitrogén-oxidok és a szennyező anyagok kibocsátása miatt mind a benzin-, mind a dízelmotorok nem áll fényes jövő előttük - legalábbis Európában. Az Európai Unió törekszik a belső égésű motorok gyártásának fokozatos megszüntetésére, és végső soron a motorok autóiparban a környezetbarátabb energiaforrások felé.

Dízelmotorok 101. 1. osztály.

Megbízható és Tartós Dízelmotorok

Ha kifinomult és tartós dízeleket keresve szitál a piacon, egyaránt találhat kis kapacitású konstrukciókat, általában népszerű és kecses 2,0 hengeres motorokat, valamint drágább öt- és hathengeres egységeket. Nézzük meg a piacon fellelhető, megbízhatónak ítélt dízelmotorokat:

PSA 2.0 HDI

  • A 2.0 HDI motor rendkívüli tartóssággal büszkélkedhet.
  • A négyhengeres egység 1998-ban debütált a Peugeot és a Citroën kínálatában, és az évek során számos mélyreható korszerűsítésen és fejlesztésen esett át.
  • A gyártók a kezdetektől fogva a Siemens és a Bosch által felváltva alkalmazott common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezést alkalmazzák.
  • A szelepmeghajtás szíjat használ.
  • Az évek során 90, 109, 136, 140, 150, 163 vagy 180 lóerős változatokat kínáltak - ezek garantálják az ésszerű üzemanyag-fogyasztást.

Fiat 1.9 JTD / 2.0 MultiJet

  • Egy másik dízelmotor, amely nem okoz problémát, az 1.9 JTD, valamint az ennek alapján létrehozott 2.0 MultiJet.
  • Az 1.9 JTD története az 1990-es években kezdődött.
  • A gyártó a változattól függően 8 vagy 16 szelepes fejet és változó lapátgeometriájú vagy anélkül működő turbófeltöltőt alkalmazott.
  • Az időzítés meghajtása a gyártásban és cserében olcsóbb szíjra épült.
  • Érdekesség, hogy az 1.9 JTD-t eleinte a B-szegmensbe tartozó kisautókban, például a Fiat Puntóban is kínálták.
  • A kínálatban 80 és 150 lóerő közötti változatok szerepeltek.
  • Ha csak a költségvetés engedi, akkor jobb, ha egy újabb konstrukcióba fektetünk, ami a 2.0 MultiJet.

VW 1.9 TDI

  • Kétségtelen, hogy az 1.9 TDI dízel Európa-szerte a tartósság szinonimája, hiszen 500.000-700.000 km-es futásteljesítményt tesz meg gond nélkül.
  • Ráadásul erősebb fajtákban legalábbis jó teljesítményt nyújtott.
  • Minden 1991-ben kezdődött az egység debütálásával az Audi 80 katalógusában - először egy 90 lóerős változat jelent meg.
  • A kompresszoros változatok 75-160 lóerősek voltak.
  • Volt egy egyszerűsített és nyers változat is - a turbófeltöltőtől megfosztott 1.9 SDI. A 68 lóerő elég volt a (nagyon) sima mozgáshoz, anélkül, hogy az üzemanyag-fogyasztás miatt aggódni kellett volna.

BMW 3.0 D (6 henger)

  • Az igényesek számára érdekes lehetőség a BMW által több mint két évtizede gyártott 6 hengeres 3.0 D dízel.
  • Ezt a motort használták a Range Rover autókban is.
  • Kezdetben 184-204 lóerős, később több mint 300 lóerős változatok voltak kaphatók.
  • A jól karbantartott példányok azonnal új gazdára találnak, ami csak bizonyítja ennek az egységnek a kivételes fenntarthatóságát.

Volvo 2.4 D

  • A Volvo évekig a páncélozott benzinmotorok gyártásáról volt ismert. Az egyes modellekben elérhető dízelmotorok más gyártóktól érkeztek.
  • A 2.4 D a kezdetektől rendelkezett a common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel és a változó geometriájú turbófeltöltővel.
  • A következő években kötelezően használták a DPF-szűrőt. Emellett kettős tömegű lendkereket építettek be.

Honda 2.2 i-DTEC

  • A Honda a benzinmotorokra összpontosított, míg a dízelek külső beszállítóktól érkeztek.
  • Az áttörést a Honda Accordban és a CR-V-ben használt saját fejlesztésű 2.2 i-DTEC motor bevezetése hozta meg.
  • Az alumínium szerkezetet Denso common rail rendszerrel, kettős tömegű lendkerékkel, részecskeszűrővel és Garett turbófeltöltővel szerelték fel.
  • Az időzítés meghajtásáért lánc volt felelős. Ebben az esetben a lánc valóban karbantartásmentes elem.

Mercedes 3.0 V6 CDI

  • A korábbi német Mercedes dízelek egymillió kilométert tettek meg nagyobb meghibásodás nélkül.
  • Ennek ellenére egy megfelelően karbantartott, a márka számos modelljébe beszerelt 3.0 V6 CDI képes a jó teljesítményt a fenntarthatósággal ötvözni.
  • Bosch common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezést, kettős tömegű kereket, SRC-katalizátort, változó lapátgeometriájú turbófeltöltőt és számos más modern elemet használ.

VW 3.0 V6 TDI

  • A 3.0 V6 TDI egység, amelyet a Volkswagen, az Audi és egy időben a Porsche Cayenne és a Panamera zászlóshajóiban is használnak, rendkívüli felhasználói visszajelzéseket kap.
  • Bonyolult felépítése szakszerű és sajnos drága szervizelést igényel.
  • A 3.0 V6 TDI 2004 óta van forgalomban - voltak 204 és 313 lóerő közötti teljesítményű változatok, amelyek teljesítmény- és nyomatéktartalékot biztosítottak.
  • Ráadásul a gyakorlatban ez a motor is rendkívül takarékosnak bizonyult (különösen, ha figyelembe vesszük azoknak az autók méretét, amelyekbe ezt a dízelt szerelték).
  • Az egységet common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel, részecskeszűrővel és változó lapátgeometriájú turbófeltöltővel szerelték fel.

Toyota 1.4 D-4D

  • BM: Az 1.4 D-4D túlél mindent. Járása csendes, teljesítménye elhanyagolható. Ha nem is túl gyorsan, mégis eljutsz vele bárhova, négy literrel.
  • A hűtőre kell odafigyelni, mert idővel kiperegnek a lamellák. A melegedést jelző led későn, 109 foknál jelzi, hogy baj van, ám addigra a kis dízel hengerfejes lesz.
  • Ha viszont a harmincezer forintos hűtőt kicseréljük 15 évente, és az alap szervizt is megkapja időnként, akkor ez a motor maga az örök élet.
  • Nincs kettős tömegű lendkerék, és 2008 végéig részecskeszűrő sem.

Kerülendő vagy Problémás Dízelmotorok és Jellemzőik

Nem minden dízelmotort érdemes ajánlani. Még a legjobb autókat és a leginkább ajánlott motorokat is alaposan meg kell vizsgálni vásárlás előtt. Íme néhány példa a kevésbé szerencsés konstrukciókra:

VW 2.5 V6 TDI

  • 1997 és 2010 között a Volkswagen-csoport egyik legrosszabb dízelmotorját gyártották.
  • A 2.5 V6 TDI-t többek között a Volkswagen Passat B5, a Skoda Superb I és számos Audi modellben kínálták.
  • Meglepően gyorsan elromlik ezeknél a dízeleknél az üzemanyagszivattyú és az elektronikus vezérlés, gondot okoz az instabil szelepvezérlés is - maga a lánc és a gyorsan leépülő vezérműtengelyek a hibásak.
  • A motor veszít a teljesítményéből, több üzemanyagot fogyaszt, és gondok vannak az indítással.

VW 2.0 TDI (első generációk)

  • A 21. század elején a VW bemutatta az 1.9 TDI motor utódját, a 2.0 TDI-t. Sajnos az egység nem élvezte az elismerést (az ezzel a dízellel felszerelt autók sok problémát okoztak, bár nagyon népszerűek voltak a bemutatótermekben).
  • A legkomolyabb változás a common rail rendszer alkalmazása volt.
  • A hibás vezérműláncot szíjra cserélték, ami a korai változatok másik hibáját is megszüntette.
  • A 2.0 TDI a változattól függően 150, 190 lóerőt, a duplatöltős változatban pedig 240 lóerőt teljesít (későbbi, javított verziók).

BMW N47-es sorozat 2.0 D

  • Az N47-es sorozat nagyon népszerű 4 hengeres 2.0 D dízelje - többek között a BMW 3-as, 5-ös, X3-as, X1-es sorozatban szerepelt az árlistán.
  • Mindig magas munkakultúrát, bőven elegendő teljesítményt és mégis nagyon alacsony fogyasztást garantált.
  • A gyártó a motort common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel, változó geometriájú turbófeltöltővel, kettős tömegű lendkerékkel és részecskeszűrővel szerelte fel.
  • A szelephajtás láncot használ. A motor hosszirányban helyezkedik el, és a szervizelés további megnehezítése érdekében a szelephajtás a vezetőfülke oldalán található. A teljes hajtás problémákat okoz.
  • A kezdeti változatban a fogaskerék a forgattyús tengellyel volt egybeépítve, ami növelné a javítási költségeket.

Isuzu 3.0 V6 dCI/CDTI

  • Egy példa az olcsó, de költségesen üzemeltethető motorra az Isuzu 6 hengeres dízel. A 3.0 V6 dCI/CDTI motor 2003-2008 között készült.
  • Kezdettől fogva a Denso common rail rendszerrel volt felszerelve - az injektorok regenerálása lehetséges, de nagyon drága és bonyolult.
  • Kezdetben a motor 177 lóerős volt, 2005 után a teljesítmény 184 lóerőre nőtt.
  • A 3.0 V6 CDTI hajlamos a túlmelegedésre, ráadásul a hengerbetétek meglazulnak. Mi a következménye?

VM Motori 2.5 TD

  • Az olasz egységet 1987 és 2001 között gyártották, és ez idő alatt többek között a Jeep, a Chrysler, a Ford Scorpio II és az Alfa Romeo 155 és 164 modellekben használták.
  • Ez a dízel 101 és 125 lóerő és 300 Nm között ingadozott, ami az akkori időkhöz képest jó eredménynek számított.
  • Igazán érdekes megoldás volt a négy különálló alumínium robbanófej használata, közös tömítéssel - ennek köszönhetően az egyik hengerben lévő szivárgás észleléséhez szét kellett szerelni az összes robbanófejet, és külön szerszámokkal vissza kellett szerelni őket.

Subaru Boxer Dízel

  • Egy tucatnyi évvel ezelőtt a japánok a semmiből fejlesztették ki saját, egyedi dízelüket - a boxer-rendszerben.
  • Kezdetben dinamikájával és alacsony üzemanyag-fogyasztásával lenyűgözte a vezetőket.
  • Meglepően gyorsan megjelent azonban számos probléma.

Dízel kontra Benzines: Vásárlási Tanácsok és Téveszmék

A járművezetők ambivalens véleménnyel vannak a dízelüzemű autókról. Félnek a modern dízelekben bevezetett megoldásoktól, amelyek célja ezen egységek környezetre gyakorolt toxikus hatásának csökkentése volt. Azonban nincs okuk a paranoiára. Hibás motorok mind a dízel-, mind a benzinmotoroknál előfordulnak. A legfontosabb, hogy olyan autót válasszon, amely megfelel az igényeinek - az üzemanyag szempontjából is.

Elkeserítőnek tartjuk, hogy van egy nem is olyan szűk vásárlói réteg, akik félinformációkkal felvértezve indulnak el autót venni. Sokan már azzal is elég magabiztosnak érzik magukat egy több évre szóló vásárláshoz, hogy valahol az interneten olvastak egy "ne vegyél dízelt" cikket. Ők gyakran csak egy félmosollyal kinevetnek, amikor nem javasoljuk számukra az Ecoboostot, a korai TSI-t, vagy épp sokkal inkább ajánlunk egy 1.4 D-4D Yarist, mint az 1,33-as benzines testvérét. Ezek az arcok végül csak megtalálják az igazit, majd később megszívják vele. Ezt onnan tudjuk, hogy heti szinten találkozunk az alteregójukkal, akik eladni szeretnék a korábban bevásárolt romokat.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

Összehasonlító táblázat: Megbízható vs. Kerülendő Motorok

Kategória Ajánlott Motorok Kerülendő Motorok (Jellemző Problémák)
Dízel PSA 2.0 HDI, Fiat 1.9 JTD/2.0 MultiJet, VW 1.9 TDI, BMW 3.0 D, Honda 2.2 i-DTEC, Mercedes 3.0 V6 CDI, VW 3.0 V6 TDI, Toyota 1.4 D-4D, Ford 1.4/1.6/2.0 TDCI (későbbiek) VW 2.5 V6 TDI (üzemanyagszivattyú, szelepvezérlés), VW 2.0 TDI (korai verziók, PD elemek), BMW N47 2.0 D (vezérlés lánc), Isuzu 3.0 V6 dCI/CDTI (túlmelegedés, hengerbetét), VM Motori 2.5 TD (hengerfej), Subaru Boxer Diesel (általános problémák)
Benzin (példák) Kia/Hyundai 2.0 benzines PSA Prince 1.6 benzines (vezérműlánc, kokszosodás), VW FSI (kokszosodás), VW TSI (láncos elődök), Ford Ecoboost (hűtőrendszer), Toyota 1.33 VVT-i (olajfogyasztás)

Ha sikerül találni a másodlagos piacon egy tökéletesen megmaradt, alacsony és valós futásteljesítményű példányt, a jövőbeni problémákat nem lehet elkerülni - függetlenül attól, hogy Nissan, Lexus vagy BMW lesz-e, és az autó ritkán hagyja el a garázst. Előbb-utóbb az ilyen dízelmotorral szerelt autókra jellemző műszaki hibák konkrét meghibásodásokhoz vezetnek. Az autoDNA weboldalán elérhető alvázszám-ellenőrzés segíthet egy ismeretlen múltú autó megvásárlásával járó további költségektől való védekezésben.

tags: #dizel #auto #teszt