Dízel vagy benzin? Melyik autót vegyük a városba?

Régi dilemma az autósok körében a dízel vagy benzin kérdése, ami ma is aktuális. Te például mi alapján döntöd el, hogy benzines vagy dízel, hibrid, vagy épp elektromos autót veszel? A fogyasztás számít, netán a hatótáv, esetleg a dízelautók kitiltását sürgető törekvések? Ebben a cikkünkben épp ezért a jelenleg is sokakat foglalkoztató kérdést járjuk körül.

A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl. Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje.

Ezért sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot. Ezért van az, hogy sokan azt hiszik, azonnali és teljes körű “dízelmészárlás” készül az elkövetkező 1-2 évben, pedig nagyon nem így van.

A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. Az esetet eléggé megsínylette a cég részvényárfolyama és reputációja is. Ugyanis a vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket.

Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan mérik az autó károsanyag-kibocsátását. Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean diesel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. Az ok a dízelautók károsanyag-kibocsátása. 2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják.

Miközben Németországban az autók nagyjából fele gázolajjal működik, Magyarország nem volt, és már nem is lesz dízelautó-nagyhatalom. Mivel Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és egyébként is kevesebben ingáznak naponta országrészeken át, így sokan nem értették, miért volt nálunk pár éve az a fene nagy dízelőrület. Egy adott típus dízelverziójának fogyasztása ugyanis akár a harmadával is kevesebb lehet, mint a benzinesé.

A dízelek nemcsak újonnan , de sokáig a használtautó-piacon is jóval drágábbak voltak, mint a benzines autók. Az egyterűeknél és a hobbiterepjáróknál például elég jelentősen kinyílt az a bizonyos fogyasztási olló a kétféle motor között. Magyarországon arányaiban véve ma mégis kevesebb a dízelautó (körülbelül 3,5 millió autóból csupán egymillió dízel). Az autóforgalom Magyarországon kevesebb mint 10 százalékát okozza a légszennyezettségnek. Innen nézve a kitiltás inkább tüneti kezelés, semmint valódi problémamegoldás.

A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan viszont a magyar autóvásárlók elkezdtek maguktól leszokni a dízelekről. „Benzines autót akarok, mert a dízelre a gatyámat is ráköltöm majd a szervizköltségek miatt! Ehhez hasonló véleményekkel találkozunk mi is elég sűrűn, holott pár éve még mindenki dízelt akart. Azóta azonban kiderült, hogy a benzines meg a hibrid a tuti.

A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. Nagyjából így tudnánk összefoglalni az emberek véleményét. Pedig az alapképlet egyszerű: ha keveset mész és főleg városban, akkor benzines, vagy ha teheted, hibrid autót vegyél. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. Ahogyan fentebb is írtuk, dízelautót akkor érdemes venni, ha valaki nagyobb távolságokat tesz meg, viszonylag gyakran, és jellemzően országúton. Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.

A Volkswagen AG (VW) károsanyag-kibocsátási tesztjeinél alkalmazott csalások miatt a fogyasztói bizalom alaposan megrendült a dízelautókban. „A dízel hamarosan, a nem túl távoli jövőben reneszánszát élheti, mivel az emberek, akik dízelautót vezettek rájönnek majd, hogy ez egy nagyon kényelmes koncepció volt.

Müller kijelentése meredeknek is tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a Volkswagennek eddig mintegy 30 milliárd euróba került az emissziós botrány. Ebben benne vannak a különböző bírságok, kártérítések és ügyvédi költségek, valamint az érintett autók visszahívása és javítása. Ennek fényében nagy melléfogásnak tűnik, hogy az óriásvállalat világszerte manipulálta dízelautóinak kibocsátási tesztjeit.

Vannak viszont, akik közel sem ennyire optimisták, így a Volkswagen vezérének bizakodó hozzáállása eléggé egyedülálló az iparágon belül. A többi autógyártó inkább elfordulna a dízeltechnológiától. A Ford európai tevékenységéért felelős vezetője, Steven Armstrong pedig azt nyilatkozta, hogy bár még kitartanak a dízelmotorok mellett, néhány kategóriában várhatóan eltűnik majd a technológia.

„Szerintünk van jövője a dízelnek, azonban néhány kisebb járműből fokozatosan el fog tűnni. Az európai autógyártók a nehézségek ellenére is ragaszkodnának a dízelmotorokhoz. Hogy miért? Mert ez a technológia még mindig viszonylag olcsón és hatékonyan tenné lehetővé, hogy megfeleljenek a hatóságok által előírt környezetvédelmi előírásoknak.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

A jelenlegi szabályok szerint az autógyártóknak a flották károsanyag-kibocsátásának átlagát 95 gramm/kilométerre kellene levinniük 2021-ig a szén-dioxid tekintetében. Mivel a dízelek - amelyek átlagos szén-dioxid-kibocsátása a Bloomberg szerint ötödével kisebb a benzinautókénál - iránti kereslet a botrányt követően csökkent, a gyártóknak nehezebbé vált teljesíteni az előírásokat.

Az elektromos autók pedig egyelőre még számos esetben nem tudják kielégíteni a gyakori autóhasználók igényeit. Az eladott dízelek csökkenése ellenére Müller szerint a technológia hamarosan ismét népszerű lehet. Persze a végső szó a vásárlóké lesz.

Ezt így gondolja Carlos Tavares, a PSA Group vezérigazgatója is. Az, hogy a vásárlók az elmúlt években csak rossz híreket hallhattak a dízelautókról - ilyenek voltak a tervezett behajtási tilalmak és a használt autók árának drasztikus csökkenése is -, elvette a kedvüket a vásárlástól, és másféle megoldások felé kezdtek elfordulni. Ilyen például a hibrid technológia, ami árát tekintve sem sokkal magasabb a dízel-, vagy benzines meghajtáshoz képest, mégis számos olyan előnye van, amivel a vásárlók is tisztában vannak.

Egyszóval a gyártók úgy készülnek, hogy mindenre legyen megoldásuk, ugyanis az ő céljuk a vásárlói igények magas szintű kiszolgálása. A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét. Egyértelműen benzines autót, ez ugyanis sokkal alkalmasabb a kisebb távolságok megtételére gyakori megállásokkal.

A használtautó-piacon sok az olyan külföldről behozott autó, amely modern, Common Rail motorral van felszerelve. Ezeket azonban jellemzően 300 ezer km-re kalibrálják, márpedig az import használt dízelautók zöme ezt lefutotta - még ha a kilométerórája mást is mutat. A dízelek általában olcsóbbak, ám a vételár csak egy tényező.

A dízelbotrány hatásai

Európa-szerte még mindig erősen érezteti hatását a 2015-ben kirobbant dízelbotrány. Magyarországon például a tavaly forgalomba helyezett új autók mindössze 20%-a volt gázolaj-üzemű, a kontinensen pedig több nagyvárosban korlátozták ezen motorok használatát.

„A teljes hazai forgalmat (a személygépkocsikat és teherautókat együttesen) tekintve, az elmúlt években jelentősen csökkent a dízelautók aránya” - árulta el Markó Zoltán, a Duna Autó Zrt. kereskedelmi és marketingigazgatója. A bizalomvesztés több okra is visszavezethető. Ilyen a magas karbantartási költség, ami főleg egy kettős tömegű lendkerék-csere, egy magasnyomású üzemanyagrendszer-javítás vagy egy turbófelújítás során mutatkozik meg számottevően a szervizszámlán.

Ugyanakkor a dízelmotoroknál általában hosszabb intervallumot adnak meg a gyártók a kötelező szerviz gyakoriságának, így kilométerre lebontva jóval kevesebb lehet a szervizköltség, mint egy ugyanolyan, csak benzinnel működtetett modellnél. Egy másik ok, hogy az elmúlt években a gázolaj ára rendszerint a benziné felett mozgott - még a koronavírus gazdasági hatásainak ellenére is 300 Ft felett van literenkénti ára.

Még ennek ellenére is, a fogyasztási adatokat figyelembe véve, a fenntartási költség továbbra is jóval kedvezőbb a dízelmotorral szerelt gépkocsik esetében. Végül még egy komoly visszatartó erő, hogy a károsanyag-kibocsátásuk miatt több nyugat-európai nagyváros tervezi, hogy korlátozza a gázolajjal működtetett személyautókkal való közlekedést.

„Ezek a szigorítások azonban inkább a régebbi dízelekre vonatkoznak, az új autók esetében felesleges ez a bizalmatlan hozzáállás. Az autógyártókat ugyanis egyre szigorúbb környezetvédelmi normák elé állítják, ráadásul a jövő januárban hatályba lépő RDE2 szabvány minden eddiginél szigorúbban korlátozza a nitrogénoxidok emisszióját, maximum 114,4 mg/km mértékben.

Az Euro6-os norma értelmében így ezek a motorok lényegében ugyanazt teljesítik, ugyanannyi vagy még kevesebb káros anyagot bocsájtanak ki, mint benzines társaik. Az óbudai vállalat szakembere hozzátette: „Érdemes globálisan gondolkodni, és nem csak az autóipart okolni a környezetszennyezésért. A Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (UBA - Umweltbundesamt) adatai szerint ugyanis a legnagyobb szennyezést (50%) az ipar okozza, ezt pedig a lakosság (13%) és a mezőgazdaság (12%) követi. Míg a gépkocsik a környezetkárosítás 6%-áról tehetnek. Hazánkban is, az autóforgalom kevesebb, mint 10%-át okozza a légszennyezettségnek.

Markó Zoltán hangsúlyozta, hogy inkább a céljaink és autózási szokásaink, ne pedig az éppen aktuális trendek szerint döntsünk egy adott modell mellett. Így például, ha inkább a városban, munkába járáshoz közlekedünk kocsival, érdemes megfontolni az elektromos autók használatát, mint például a Nissan Leaf, Renault Zoe, vagy az új Peugeot e-208 és Kia e-Niro. Ha az agglomerációban élünk, és esetleg nap, mint nap többször is hosszabb távokat autózunk, akkor jobban megéri, ha benzines vagy hibrid, plug-in hibrid modelleket vásárolunk.

A benzines kínálat mondhatni végtelen, de a Duna Autó által forgalmazott 19 márkából 5-5 hibrid és plug-in hibrid modelleket is fel tud vonultatni. Így például az új hibrid Suzukiktól a most megjelent, 4. És hogy a dízeleket miért a hosszabb utakra ajánlják a szakemberek? Ezek a motorok alacsonyabb fordulatszámon üzemelnek, ami kisebb fogyasztást és motorkopást, valamint hosszabb élettartamot eredményez, ráadásul alacsony fordulatszámon is nyomatékkal működtethető.

A gyártók ezért minden meg is tesznek, hogy újjáépítsék, erősítsék a dízelmotorokba vetett bizalmat. Egyaránt opciót jelenthetnek közép- illetve hosszú távú, rendszeres autózáshoz a modern fejlesztésű LPG motorok, amik egy kedvező árú, gazdaságos és egyszerű használatú, kompromisszummentes megoldást kínálhatnak.

A technológia lényege abban áll, hogy kétféle üzemanyaggal is működtethető a gépkocsi: benzinnel és autógázzal (LPG). Bár az ilyen típusú járművek fogyasztása kb. 25%-kal magasabb, mint a benzineseké, az autógáz jóval (kb. 20-30%-kal) olcsóbb, így gazdaságossága kézzelfogható. A két tartálynak köszönhetően pedig az LPG motorok nagyobb hatótávolságot biztosítanak, mint a dízelek. Karbantartási költségük megegyezik a benzines motorokéval, a 2001 óta követett biztonsági előírásoknak köszönhetően pedig az új LPG-s autók már parkolóházakban és mélygarázsokban is parkolhatnak.

A technológia előnyeit kihasználva a Dacia előkészítette modelljeit az LPG-rendszer fogadására. Így egyszerre kínál nagyobb teljesítményt, valamint alacsonyabb fogyasztást és CO2-kibocsátást (kb. -12%) ügyfeleinek.

Benzin vagy dízel? - A városi használat szempontjai

Szerencsés nép vagyunk, mert a magyar mindenhez (is) ért… A focihoz, a politikához, a nőkhöz/férfiakhoz, de legfőképpen az autókhoz. Biztosan találkoztál már népszerű kérdésekkel autókkal kapcsolatban a neten. Például: nem tudjátok, miért világít a sárga motorlámpa a műszerfalon? Valójában a motorhiba visszajelző (MIL) több száz hiba miatt jelezhet, de mindenki azt gondolja, hogy mindenki másnak is pont azért világít, mint neki. Ugyanez a helyzet a dízel vs. benzin kérdésben is.

Számtalan hívást kapok, hogy nagy családi autót szeretnék, de mindenképpen benzinest, mert az nem jó városba és különben is félni kell tőle. Semmi sem örök. Azt kell, hogy mondjam, igazuk van. Legalábbis azzal kapcsolatban, hogy a városi használat nem tesz jót a dízel technológiának. Rossz hírem van: a városi, rövid utas használat semminek nem tesz jót! Sem a dízelnek, sem a benzinesnek, sem a turbós benzinesnek.

Sok ezer átvizsgált autó után és egyébként is 25 éves szakmai múlttal bátran mondhatom, hogy a hazai használtautó piacon lévő 10 év körüli benzines autók motorjainak többsége elhasznált, rossz állapotban van. Többségük eszi az olajat és a motor kenésrendszere tele van olajsárral. Köszönhetően a városi használatnak és a nem megfelelő olajcserének. A motorban lévő olajsár időzített bomba. Mint említettem, a városi, rövid utas használat minden motort kivégez előbb vagy utóbb.

A motor kopásának 70%-áért a hidegindítás felelős. Az az 1-2 másodperc, amíg a megfelelő olajnyomás felépül és az olaj eljut minden kenési pontra. De mi történik városi használatkor? A motort 10x, vagy akár 20x is újraindul naponta. Teszi mindezt hideg olajjal és motorral. A gyorsan melegedő motor belső falán lecsapódik a levegő páratartama és a lecsapódott víz bejut az olajrendszerbe (elsősorban télen). Ez a víz hamar el is párologna, ha nem állítanánk le a motort az ovinál 3 kilométer múlva. Aztán leállítjuk újra és újra. A víznek nincs ideje elpárologni, ezért az olajjal emulziót képez. Ezt a lecsapódott víz-olaj párát láthatjuk a városi autók olajbetöltő sapkájának belső felén. Lecsapódik azonban a motor más részein is, csak ezt nem látjuk.

A megoldás a motorok megmentésére a gyakori olajcsere lenne. (8-10 000 kilométerenként). Azonban pont a városi kisautóknál szeretik a tulajdonosok kitolni ezt a műveletet mondván, hogy úgysem használjuk sokat, bírja még. Erre még az autógyártók is rásegítenek az előírt olajcsere kitolásával. Az olaj emulzió mellett városi használatkor olajsár is képződhet. Ez a ragacsos réteg pont úgy rakódik le a motor belső részein, mint az embereknél az érszűkületet okozó plakkok. Lerakódnak az olajfuratok belső falán és csökkentik a keresztmetszetet.

Benzinmotornál, mivel a fordulatszám magasabb és a gyűrűk jobban kokszolódnak, hamarabb bekövetkezik a dugattyúk, gyűrűk, hengerek kopása. A turbós benzinmotoroknál még rosszabb a helyzet. Ezek a motorok minden drága alkatrésszel rendelkeznek, ami egy modern dízelmotorban megtalálható és tönkremehet (magasnyomású szivattyú, drága befecskendezők, turbó, kettős tömegű lendkerék…) kivéve a részecskeszűrőt. Tele van pakolva drága alkatrészekkel, amik ha tönkremennek, ki kell nyitni a pénztárcát.

Van azonban az öngyulladós mellett két pozitív érv, ami átbillentheti a képzeletbeli mérleg nyelvét: Első a fogyasztás. Egy átlagos modern (common rail) dízel motor körülbelül 3 literrel fogyaszt kevesebbet egy hasonló teljesítményű szívó benzines motorhoz képest és 2 literrel egy turbós benzineshez képest. A turbós benzinesek valamivel takarékosabbak. Ha hozzászámoljuk, hogy most „utáljuk a dízel autót” korszakot élünk, ezért átlagosan 2-300 000 forinttal juthatunk olcsóbban a dízel autóhoz. Ezt az árkülönbséget betehetjük a kispárnába - hátha többet kell költeni az autónkra - felkiáltással. Ez persze csak akkor éri meg igazán, ha nagyobb autóval járunk és legalább évi 15-20 000 kilométert autózunk.

A második a fenntartás. Valóban drága szervizelni egy dízel autót, de az utóbbi öt évben komoly ipar alakult a dízel motorok drága alkatrészeinek jó minőségű felújítására. Így sem olcsó mulattság egy porlasztó felújítás, vagy turbó felújítás, de az új alkatrész árának harmadából, feléből megoldják garanciával. A common rail rendszer egyszerűnek tűnik, valójában azonban mérnöki csúcsteljesítmény eredménye. Mára a rettegett részecskeszűrőt szintén tisztítják garanciával az új ár töredékéért.

A magas olajfogyasztás kevésbé jellemző a dízel motorra (persze előfordul, főleg turbó meghibásodáskor). A saját céges autómban (Ford 2,0 TDCI) 370 000 kilométernél 20 000 kilométer alatt mindössze 1-2 deciliter olaj fogy.

A végkövetkeztetés tehát, hogy kis városi autóban, városi használatnál, kis futásteljesítménynél mindenképpen célszerű benzinmotort választani. Ne keressünk feltétlenül kis futásteljesítményű autót a piacon, mert ezek az autók gyakran „anyataxiként” működtek és a kevés futásteljesítmény ellenére többnyire leharcolt állapotban vannak.

Autóválasztás közepette kérem a tanácsát. Budapestről az agglomerációba költözöm, és mivel az életmódváltást egyelőre még nem követi karrierváltás, egy autóra is szükségem lesz a munkába járáshoz. Hiába járok közel a negyvenhez, eddig saját autó nélkül élveztem a városi életformát. A mindennapos használat miatt a dízelt gondolom racionálisabb választásnak. Eközül a három közül viszont már nem nagyon tudom eldönteni, hogy a megbízhatóság vagy a pajkosság ígéretét válasszam. Tartalomban, használhatóságban, kiforrottságban van különbség közöttük?

Abból, hogy márkakereskedőkkel konzultál, arra következtetek új autót szeretne venni (nem semmi, hogy következtetek, mi?). Ebben én nem annyira tudok segíteni, mivel egyáltalán nem ülök új autóban. Amit én hozzá tudok tenni, az annyi, amennyit a használtakból ki tudok következtetni. Ez mind jó kis autó, mindhárom motor jó. Mivel különböző emberek vagyunk, mind mást keresünk az autókban. Megbízhatónak szerintem mindegyik megbízható, de a pajkosság ígéretét nem tudom melyik autó adná meg Önnek, mert nekem ezekről nem az jut eszembe. "Tartalomban, használhatóságban, kiforrottságban van különbség közöttük?" Mint mondtam, nem ülök új autóban, de biztos jók. Ma már a kis autók is igényesen vannak megcsinálva, és az ezekben az autókban lévő motorok már régen bizonyítanak, más gyártmányokban is.

"Ön melyiket választaná?" Én ennyi pénzért egy használt Prius-t vennék, az pont erre az ingázásra, városi harcra van kitalálva, automata, és a hely is nagyobb benne.

Összefoglalva, a dízel és benzines autók közötti választás számos tényezőtől függ, beleértve a városi vagy országúti használatot, a futásteljesítményt, a környezetvédelmi szempontokat és a fenntartási költségeket. A dízelbotrány hatására a vásárlók bizalma megrendült a dízelautókban, és sokan a benzines vagy hibrid modellek felé fordultak. A városi használatra a benzines autók általában alkalmasabbak, míg a hosszabb távú, rendszeres autózáshoz a dízelek vagy az LPG motorok jelenthetnek jó alternatívát. Mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni a vásárláshoz, hogy a legmegfelelőbb döntést hozhassuk.

Az alábbi táblázat összefoglalja a dízel és benzines autók főbb jellemzőit:

tags: #dízel #autó #vásárlás #városban

• Állítható futómű Swifthez
• Útmutató a Fabia 2 motorháztető cseréjéhez
• Ignis sebességváltó lehetőségek
• Minden, amit a Briggs & Stratton 12.5 Powerbuilt főtengelyről tudni kell
• Akkumulátor választás Honda robogókhoz