A dízelautók tartóssága: mítoszok és valóság a hosszú élettartamról

Dízel vagy benzin? Régi dilemma az autósok körében, ami ma is aktuális. A magyar autósok zöme éppen azért lett dízelpárti, mert kevesebb pénzük volt, viszont arra sokan nem gondoltak, mivel is jár egy dízelautó az alacsony fogyasztáson túl. Az elmúlt évtizedekben a dízelmotorok hatalmas változáson mentek keresztül, és gépkocsik millióit hajtja dízelmotor, amely az évek során hatalmas népszerűségre tett szert.

De van még egy fontos érv, amit mindenképp meg kell említenünk, és ez pedig a hosszú élettartam. A dízelmotoroké a robusztus kialakítás miatt jóval hosszabb. Ugyanakkor számos tényező befolyásolja ezt a tartósságot, és a nem megfelelő használat vagy karbantartás jelentősen csökkentheti az elvárt élettartamot.

A dízelmotorok előnyei a tartósság szempontjából

A dízelmotorok fő erénye természetesen az alacsony üzemanyag-fogyasztás és a dízelolaj alacsonyabb ára, ami hozzájárul a kedvezőbb fenntartási költségekhez. Emellett a dízelmotorok által leadott nagy nyomaték rendkívül kellemes vezetési élményt nyújt. Ez a nyomatékos karakterisztika különösen előnyös a haszongépjárművek és a terepjárók esetében, ráadásul utánfutó, csónak vagy jet ski vontatására is sokkal alkalmasabbak.

A dízelmotorok robusztus kialakításuknak köszönhetően alapvetően hosszú élettartamra tervezettek. Érdekes összehasonlítás a benzinmotorokkal: ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltal egyszerűen többet fordult át a főtengely. Munkánk során gyakran szembesülünk azzal a problémával, miszerint nagyobb méretű autókban a szívó benzinmotor már 150-200 000 kilométernél jelentős olajfogyasztással küszködik. Az alacsonyabb fordulatszámon elérhető nyomaték a dízelek esetében kevesebb erőlködéssel jár, ami kedvezőbb a motor belső kopásállósága szempontjából.

A dízelmotorok tartósságát befolyásoló tényezők és kihívások

Annak ellenére, hogy a dízelmotorok robusztusak és hosszú élettartamúak lehetnek, számos tényező befolyásolhatja tartósságukat, és magasabb szervizköltségeket eredményezhet. Hangsúlyozni kell, hogy a dízelmotorok szerviz- és esetleges javítási költségei általában magasabbak, mint a benzines autók esetében. Ezek a javítások drágábbak lehetnek, mint gondoljuk, és eltörpülhet mellette az alacsonyabb üzemanyagárral elért megtakarítás.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

A rövid távú használat és a korom lerakódása

Abban az esetben sem tanácsoljuk a dízelt, ha többnyire kis távolságokra használja az autót. Rövid úton a dízelmotor nem tudja elérni a megfelelő üzemi hőmérsékletet, és a dízel részecskeszűrők (DPF) tisztítási folyamata túl gyakran megszakad, vagy el sem tud indulni. Fontos tudni, hogy a legtöbb korom és el nem égett üzemanyag az alacsony fordulaton és sűrű, kis távokon történő használat során keletkezik és rakódik le a dízelmotorokban.

Ezek a lerakódások - szinte észrevétlenül - alakulnak ki a motorok belsejében, de egyes típusoknál, gyakran már 30-40 000 km megtétele után is kritikus szintet érhetnek el. Ennek okai, hogy elsősorban kis távokon történő használatkor, a gyakori dús keverék használat miatt nagy mennyiségű, el nem égett gázolaj csapódik le a hengerek falain, továbbá a fel nem melegedett DPF szűrő hatásfoka is alacsony. Az olajtérbe lefolyó üzemanyagtól a motor járása során kritikusan megnő a motorolaj hőmérséklete, és a megégett olaj lerakódik több helyen a motorban. Ennek hatására csökken az olaj kenési és hűtési tulajdonsága.

A dízelmotorok működési elvükből fakadóan 2000-2500 1/perc alatt jelentősen több kormot termelnek, mint magasabb fordulaton. Amikor a DPF szűrő telítettsége viszont elér egy határértéket, további üzemanyag kerül a rendszerbe, mely megemeli a DPF hőmérsékletét és kiégeti az addig összegyűlt kormot a DPF szűrőből, így újra jobb hatásfokon üzemel a DPF. Ezt a motorvezérlő elektronika szabályozza. Amennyiben sokat araszolnak városi forgalomban, vagy alacsony fordulaton járatják a motort, a felgyűlt koromnak nem marad ideje kiégni. A hengerfalon lefolyó, el nem égett többlet gázolaj így bekerül az olajteknőbe, és felhígítja a motorolajat, a DPF szűrő pedig rövid időn belül eltömődik.

Egy koromtól eltömődő dízelmotort legtöbb esetben hibalámpa jelez, de a kezdeti fázisban többnyire még nem észlel az elektronika hibát. Ilyenkor nehezebb indulás, lomhább járás, bizonyos fordulaton megtorpanás, egyenetlen alapjárat, növekvő üzemanyag-, olajfogyasztás, kartergáz jelenségek valamelyike érzékelhető.

A turbófeltöltő és az azonnali leállítás veszélyei

Szintén fontos megjegyezni, hogy a dízelmotort hosszabb autózás után nem szabad azonnal leállítani, mert a kompresszorban ekkor még forog a rotor, ami nagy sebességen nagy hőmérsékletre melegedett fel. A motor leállítása megszakítja a kenési folyamatot, ami pedig fontos a megfelelő működéshez. Ha a turbó nem tölt be megfelelően, az azonnal észrevehető teljesítménycsökkenést okoz. A turbó vákuumszelep szintén fontos szerepet játszik a motor működésében. Ez a szelep segít a turbónyomás szabályozásában, és ha nem működik megfelelően, az befolyásolhatja a motor teljesítményét.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

Üzemanyaggal kapcsolatos problémák

Nagyon drága mulatság lehet, ha valaki spórolni akar a tankolásnál vagy az üzemanyagszűrő cseréken. Ha olyan üzemanyagtöltő állomáson tankol az ember, ahol viszonylag kevés a forgalom, a gázolaj tartó tartályokban az üzemanyag „szétválhat” és nem megfelelő arányban keveredve jut el az autó motorjáig. Erre tipikus példa, amikor a kúton tankolt üzemanyagban szennyeződés van, és ez pár 100 km megtétele után jelentkezik. Ezen kívül a fent említett „spórolás” szintén drága mulatság lehet, amikor nem a gyártó által előírt drágább szűrőt rakatjuk az autónkba, hanem egy gyengébb minőségűt. Ez néha olyan, mintha nem is lenne benne semmilyen szűrő.

Az adalékanyagok létjogosultsága azóta értékelődött fel, mióta évről évre növelik az üzemanyaggyártók a növényi összetevők arányát a gázolajban. Ezen összetevők miatt a gázolaj magába szívja a vizet a levegő páratartalmából, és a gyártástól számított 6-8 hét elteltével már gyantaszerű lerakódásokat okoznak a teljes üzemanyag-ellátó rendszerben. Ezek a gyantás lerakódások idővel eltömítik, rontják az üzemanyagszűrők, befecskendezők hatásfokát és élettartamát.

Hosszú élettartam titka: karbantartás és megelőzés

A dízelmotorok tartóssága nagymértékben múlik a gondos és rendszeres karbantartáson. Íme néhány kulcsfontosságú tanács a dízelautók hosszú élettartamának megőrzéséhez:

Megfelelő használat

• Hosszabb utak: Javasolt hetente legalább 1x hosszabb útra menni (országút, autópálya) az autóval, hogy a motor elérje az üzemi hőmérsékletet, és a DPF szűrő regenerálódni tudjon.
• Leállítási protokoll: Hosszabb autózás után a dízelmotort nem szabad azonnal leállítani, hogy a turbófeltöltő megfelelően visszahűljön és kenést kapjon.

Üzemanyag és adalékanyagok

• Minőségi üzemanyag: Fokozottan ajánlott a rendszeresen jó minőségű üzemanyag kiválasztása.
• Dízel Injektor Tisztító: Min. 8-10 000 km-enként egy tele tankhoz hozzáadni - autógyártók által elismert minőségű - Dízel Injektor Tisztítót (pl. 20119 Xeramic Diesel Injektor Cleaner 250 ml). Adalékanyagokról csak annyit, hogy nagyon körültekintően kell eljárni vele. (15-20 éves autóba inkább ne tegyünk, ha eddig nem tettünk. Lehet nagyobb kárt okozunk vele.)

Rendszeres tisztítás és motorápolás

• Átfogó tisztítás: Használat függvényében, 30-50 000 km-enként rendszeresen ismételve, javasolt a fojtószelep - szívósor - égéstér - katalizátor - EGR szelep - DPF szűrő együttes tisztítása, melyet az éves karbantartások részeként, motorolaj csere előtt elvégezve, akár 2-3x-ára is növelhető a motorok élettartama! Erre ma már több technológia is rendelkezésre áll a szervizek számára. Az egyik leghatékonyabb idő / költség oldalról a 20318 Xeramic Total Engine Conditioner 200 ml (Teljes Motor Kondícionáló) spray.
• Motorolaj csere és mosás: Olajcsere előtt, minden esetben javaslunk a régi, üzemmeleg olajba tölteni 1 flakon 20124 Xeramic Engine Flush (Motormosó) 250 ml motor átmosót, majd 15-20 perc járatás után leengedni a régi motorolajat.

Műszeres beállítások és alkatrészcserék

• Diagnosztika és kalibrációk: Az elmúlt 20 évben gyártott járművek nagy részénél a műszeres beállítások, szűrőcserék, programozások, kalibrációk szintén fontos és elengedhetetlen részei az éves felülvizsgálatoknak. Míg a régebbi autók beállításait manuálisan (szelephézag, adagoló), úgy a modern járműmotorok kalibrációit (fojtószelep, befecskendezők, stb.) már megfelelő diagnosztikai műszerrel szükséges elvégezni.
• Időben történő csere: A hűtő- és klímarendszer folyadékok, az izzítógyertyák, a motorvezérlés és a segédmeghajtó elemek szíjainak megfelelő időben történő cseréje szintén a motor élettartamát jelentősen befolyásoló tényezők.

Tartós dízelmotorok: Melyik a jó választás?

Ha valaki ma az 1-4 millió forintos ársávban keres magának jól terhelhető, néhány évre előre nagy biztonsággal tervezhető fenntartási költségű dízelautót, számos meglepetéstől megkímélheti magát, ha nem elsősorban típust, hanem inkább egy jól bevált, tartós motort választ, és ahhoz keresi meg a számára megfelelő autót a használtpiacon. Íme néhány példa a megbízható és kevésbé ajánlott dízelmotorokra:

Ajánlott dízelmotorok kivételes tartóssággal

Kétségtelen, hogy az 1.9 TDI dízel Európa-szerte a tartósság szinonimája, hiszen 500 000-700 000 km-es futásteljesítményt tesz meg gond nélkül. A motor 1991-ben debütált az Audi 80 katalógusában. A kompresszoros változatok 75-160 lóerősek voltak. Volt egy egyszerűsített és nyers változat is - a turbófeltöltőtől megfosztott 1.9 SDI. A 68 lóerő elég volt a (nagyon) sima mozgáshoz, anélkül, hogy az üzemanyag-fogyasztás miatt aggódni kellett volna. A korábbi német Mercedes dízelek egymillió kilométert tettek meg nagyobb meghibásodás nélkül - erről a teljesítményről a gázüzemű változatok csak álmodhattak.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

A Fiat mérnökei által készített konstrukciók, mint az 1.9 JTD és az ebből kifejlesztett 2.0 MultiJet, könnyen beilleszthetők az alacsony üzemanyag-fogyasztást és nagyfokú fenntarthatóságot biztosító motorok csoportjába. Az 1.9 JTD története az 1990-es években kezdődött. Az időzítés meghajtása a gyártásban és cserében olcsóbb szíjra épült. A korai, nyolcszelepes, egypontos befecskendezős 1.9 JTD tartós és könnyen javítható, de ma már nagyon korszerűtlen motor. Ha csak a költségvetés engedi, akkor jobb, ha egy újabb konstrukcióba fektetünk, ami a 2.0 MultiJet.

A 2.0 HDI motor rendkívüli tartóssággal büszkélkedhet. A négyhengeres egység 1998-ban debütált a Peugeot és a Citroën kínálatában, és az évek során számos mélyreható korszerűsítésen és fejlesztésen esett át. A gyártók a kezdetektől fogva a Siemens és a Bosch által felváltva alkalmazott common rail közvetlen üzemanyag-befecskendezést alkalmazzák. Az évek során 90-180 lóerős változatokat kínáltak - ezek garantálják az ésszerű üzemanyag-fogyasztást. Az 1.6 HDI, a Citroën-Peugeot és a Ford közös fejlesztésével készült, 1560 köbcentis motor, 1998-tól 2011-ig fejlesztették tovább a PSA-nál. A jó fogyasztás és a megbízható, minden szerelő által ismert, könnyen karbantartható technika miatt még az alulmotorizált modellek is érdekesek lehetnek használtan. Az 1.6 HDI kistestvére, az 1,4 literes HDI egyszerűbb, takarékosabb és tartósabb, korai, 68 lóerős változata hihetetlenül strapabíró.

Az igényesek számára érdekes lehetőség a BMW által több mint két évtizede gyártott 6 hengeres 3.0 D dízel. A jól karbantartott példányok azonnal új gazdára találnak, ami csak bizonyítja ennek az egységnek a kivételes fenntarthatóságát. A Honda Accordban és a CR-V-ben használt saját fejlesztésű 2.2 i-DTEC motor bevezetése áttörést hozott. Az időzítés meghajtásáért lánc volt felelős. Ebben az esetben a lánc valóban karbantartásmentes elem.

A 3.0 V6 TDI egység, amelyet a Volkswagen, az Audi és egy időben a Porsche Cayenne és a Panamera zászlóshajóiban is használnak, rendkívüli felhasználói visszajelzéseket kap. Voltak 204 és 313 lóerő közötti teljesítményű változatok, amelyek teljesítmény- és nyomatéktartalékot biztosítottak. Ráadásul a gyakorlatban ez a motor is rendkívül takarékosnak bizonyult.

Kerülendő vagy problémás dízelmotorok

Nem minden dízelmotort érdemes ajánlani. A Volkswagen-csoport egyik legrosszabb dízelmotorja az 1997 és 2010 között gyártott 2.5 V6 TDI volt, amelyet többek között a Volkswagen Passat B5, a Skoda Superb I és számos Audi modellben kínáltak. Meglepően gyorsan elromlik ezeknél a dízeleknél az üzemanyagszivattyú és az elektronikus vezérlés, gondot okoz az instabil szelepvezérlés is - maga a lánc és a gyorsan leépülő vezérműtengelyek a hibásak. A motor veszít a teljesítményéből, több üzemanyagot fogyaszt, és gondok vannak az indítással.

Egy példa az olcsó, de költségesen üzemeltethető motorra az Isuzu 6 hengeres dízel, a 3.0 V6 dCI/CDTI motor, mely 2003-2008 között készült. A 3.0 V6 CDTI hajlamos a túlmelegedésre, ráadásul a hengerbetétek meglazulnak. Az olasz VM Motori által 1987 és 2001 között gyártott dízel (Jeep, Chrysler, Ford Scorpio II és az Alfa Romeo 155 és 164 modellekben használták) esetében a négy különálló alumínium robbanófej használata, közös tömítéssel, rendkívül bonyolulttá tette a javítását.

Egy tucatnyi évvel ezelőtt a japánok a semmiből fejlesztették ki saját, egyedi dízelüket - a boxer-rendszerben. Kezdetben dinamikájával és alacsony üzemanyag-fogyasztásával lenyűgözte a vezetőket. Meglepően gyorsan megjelent azonban számos probléma. Az N47-es sorozat nagyon népszerű 4 hengeres 2.0 D dízelje a BMW modellekben (3-as, 5-ös, X3-as, X1-es) mindig magas munkakultúrát és alacsony fogyasztást garantált, azonban a szelephajtás lánca, amely a vezetőfülke oldalán található, problémákat okoz. A kezdeti változatban a fogaskerék a forgattyús tengellyel volt egybeépítve, ami növelné a javítási költségeket.

Összefoglaló táblázat: Népszerű dízelmotorok

Dízel kontra benzin: a racionális választás

A benzinnek megvannak az előnyei, de ugyanez elmondható a dízelről is. A "benzin vagy dízel?" kérdés korántsem egyszerű és abszolút csak nézőpont kérdése. Ha főleg városban vezetünk rövid távokra és elegendő egy kis vagy közepes méretű autó, akkor praktikusabb benzines példányt választani. Ha sokat mész és inkább országúton, akkor meg nyugodtan dízelt.

Aki sokat autózik nagy távolságokra, saját pénzén, saját autójával és nincs pénze új kocsira, a dízeltechnika minden újkeletű népszerűtlensége és régóta ismert kockázata dacára akkor cselekszik a legracionálisabban, ha dízelmotoros autót választ. Ha néhány évesnél idősebb, az Euro 6-norma előtti dízelautóról van szó, évi 25 ezer kilométer felett egy átlagos, kompakt vagy nagyobb méretű, komolyabb teljesítményű személyautóban a dízelmotor fogyasztási előnye már nagyon meglátszik az éves üzemeltetési költségen. Mindig ott lebeg viszont a dízelesek feje felett egy drága javítás réme és hamar odavan a tankolásoknál szerzett megtakarítás, ha beüt egy nem várt motorhiba.

A használtautó-piacon sok az olyan külföldről behozott autó, amely modern, Common Rail motorral van felszerelve. Ezeket azonban jellemzően 300 ezer km-re kalibrálják, márpedig az import használt dízelautók zöme ezt lefutotta - még ha a kilométerórája mást is mutat. Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett. Az autoDNA weboldalán elérhető alvázszám-ellenőrzés segíthet egy ismeretlen múltú autó megvásárlásával járó további költségektől való védekezésben.

tags: #dízel #autó #tartósság

• Peugeot 307 központi zár hibák
• Minden, amit a Mazda 2 automata váltó olajcseréről tudni érdemes
• Műszerfal lámpák értelmezése Opel Corsa esetén
• Multimédiás autós mikrofon teszt
• A Dokker hátsó ülésének kialakítása