Dízelmotor: Miért Pöfög az Olajbeöntő Nyíláson Alapjáraton? Okok és Diagnosztika

A dízelmotorok gyakran hideg időben viselkednek igazán őszintén, leleplezve azokat a problémákat, amelyek a nyári hónapokban még észrevétlenek maradhattak. Az indítási nehézségek, remegő alapjárat, füstölés és teljesítményvesztés mind-mind jelezhetik azt, hogy valami baj van. Különösen riasztó jelenség, ha az olajbeöntő nyíláson keresztül pöfékel, ami komoly motorproblémákra utalhat.

A sűrűbb üzemanyag, alacsonyabb kompresszió hőfok, hideg kenőanyagok és a lassabb égési folyamat kikényszeríti a rejtett hibák előbukkanását. Nyáron egy enyhe porlasztó szivárgás, gyenge izzítás vagy minimális nyomásvesztés szinte észrevehetetlen. Télen a dízelmotor beindítás utáni járása azonban sokkal érzékenyebben reagál a porlasztási problémákra.

Miért pöfékel a dízelmotor az olajbeöntő nyíláson?

Az olajbeöntő nyíláson tapasztalható pöfögés, vagyis a kartergázok túlzott mennyiségű kiáramlása, leggyakrabban a motorhengerek tömítetlenségére utal. A motor hengerében lévő dugattyúgyűrűk tömítést képeznek a hengerfalakhoz képest, hogy kompressziót hozzanak létre. Ha a dugattyúgyűrűk elkopnak, nem képesek ezt a tömítést létrehozni, és a motor veszít a nyomásból. Ekkor az égési gázok a karterbe jutnak, növelve a nyomást, ami az olajbetöltő nyíláson keresztül távozik, pöfögés formájában. Ez a jelenség a motor általános elhasználódására vagy súlyosabb belső károsodására utalhat.

Az olajbetöltő sapka állapotának vizsgálatakor is felfedezhetők árulkodó jelek. Ha az olajbetöltőt kicsavarva annak alján enyhén benzinszagú, világosbarna, krémszerű valami található, az többféle problémára is utalhat:

• Téli üzem során: A motor belsejében lévő vízpára a motor leghidegebb részére csapódik ki, ami gyakran a sapka és környéke.
• Rossz minőségű vagy elöregedett motorolaj: Hasonló lerakódás tapasztalható, ha az olaj nem megfelelő minőségű, több fajta keveréke, vagy ciklusánál jóval többet futott.
• Hűtőfolyadék a motorolajban: Ez a legveszélyesebb lehetőség, azonnali javításra van szükség. A hengerfej tömítés vagy némely típus esetében az olajhűtő tönkremenetele is okozhatja. A hiba jellegétől függően a hűtőfolyadék szintje erőteljesen fogyhat, a vízhőfok is emelkedhet, és a furcsa, krémszerű lerakódás állandóan jelen van a sapkán, motorban vagy hűtőrendszerben.

A dízelmotor hibás működésének általános jelei

A dízelmotorok egyenetlen alapjárata többek között a szívórendszer hermetikus záródásának hiánya (levegőszivárgás), az üzemanyag-befecskendezők eltömődése, az üzemanyag szennyeződése vagy a gyújtásrendszer, például az előizzító rendszer hibás működése miatt alakulhat ki. Az alapjárati motorhiba számos jele utalhat arra, hogy a motorral gond van. Ezeket mindenképp komolyan kell venni.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

Gyakori hibajelek:

• Felvillan a motorellenőrző (CHECK ENGINE) lámpa: Ez az egyik legnyilvánvalóbb jel. Amikor elindítjuk a motort, felvillan, de ideális esetben ki is alszik. Ha baj van, folyamatosan világít.
• Füst a kipufogóból:
  • Fekete füst: Túl sok üzemanyagot éget el a motor.
  • Kék füst: Olaj égésére utal.
  • Fehér füst: Hűtőfolyadék szivárog a hengerekbe.
• Gyakori túlmelegedés: A motor ellenőrzésre érett.
• Kopogó hang a motorból: Az üzemanyag-levegő keverék önmagában elég, nem a gyújtógyertya indikálja, ami komoly károsodáshoz vezethet.
• Nő a fogyasztás: Sok esetben motorhiba áll a háttérben.
• Alapjáraton lefullad a motor, remeg, rángat vagy ingadozik: Az üzemanyag-ellátás nem megfelelő.
• Meleg motor mellett is ingadozik az alapjárat (durva alapjárat): A fordulatszám nem egyenletes.
• Olajfolt az autó alatt: Általában arra utal, hogy az olajteknőnél, féltengelynél, hengereknél vagy a tömítéseknél csöpög az olaj.
• Megtorpan a motor magas fordulatszámon: Üzemanyag-szivattyú meghibásodására kell gondolni.
• Alapjáraton nagyon hangos a motor, és remeg is: Gyújtógyertya meghibásodására utal.

Részletes diagnosztika egy összetett alapjárati probléma esetén

Korszerű motorok esetén a régi beidegződés szerinti hibabehatárolás már nem járható út. Egy komplex eset bemutatására egy Saab 9.5 TiD, 3 literes V6-os Isuzu motorral szerelt autó példáját vesszük alapul, mely 125 ezer kilométert futott. A motor hidegen hibátlanul üzemelt, könnyen indult, és az első 10-15 km eseménytelenül telt. Nagyobb fordulatszámon a későbbiekben sem jelentkezett hiba, egészen addig, amíg alapjáraton nem kellett járnia. Akkor viszont riasztó, rendellenes motorzajok hallatszottak, a motor ilyenkor rendszeresen megállt, és nem lehetett indítani, amíg vissza nem hűlt.

Az első, tapogatózó lépések nem hoztak eredményt, a hibatároló üres volt, az élő adatok vizsgálata sem vitt előre. A legátfogóbb mérési procedúra, a párhuzamos mérés sem váltotta be a reményeket, a háromoldalnyi mérési eredmény minden eleme határértéken belül volt. Mivel ennél a típusnál a motorvezérlő egység elhelyezése miatt párhuzamos mérést csak álló helyzetben lehet végezni, a vizsgálókábeleket át kellett vezetni az utastérbe, hogy a motor alapos felmelegítése után akár egyszerre több jelet is vizsgálni lehessen.

Egy common rail dízelnél gyakorlatilag elsőként azt kell megmérni, hogy van-e nyomás az elosztócsőben. A problémák többségénél a nyomás hiánya okoz gondot. Amikor az autó először kezdett „rosszalkodni”, feltűnt, hogy a railnyomás megnövekedett, nem pedig lecsökkent.

A kérdésre úgy kaptak választ, hogy egyszerre jelentették meg a railnyomás és a befecskendező jelek oszcillogramját. Megfigyelhető volt, hogy először a befecskendezés szűnik meg, ezt követi a nyomásemelkedés. A motor leállásának a közvetlen oka a befecskendezés megszűnése. Volt, hogy teljesen megszűnt, volt, hogy csak néhány befecskendezés maradt ki, ami erős rázkódás után a motor továbbjárt.

A tápfeszültséget és a testpontokat is ellenőrizték, minden rendben volt. Egyenként ellenőriztek minden számításba jöhető jeladót, mindegyik kifogástalanul működött. Mindkét vezérlőelektronikát korábban próbaképp kicserélték, így ezek hibátlanok voltak. Emberi számítás szerint ennek a hibának nem lett volna szabad bekövetkeznie. Gyakorlatilag egy olyan rendszerrel álltak szemben, amelyben a forgásjeladók működése ellenére a vezérlőegység valamiért megszakítja a tüzelőanyag-adagolást, hibakód nélkül.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

A rejtett hiba feltárása: vezérlés beállítási probléma

A hibatároló ismételt lekérdezése, közvetlenül miután a motor „megremegett”, egy hibakódot hozott: a vezértengely nincs szinkronban a főtengellyel. A következő lépésben egyszerre jelenítették meg a jeladókat egy 4 sugaras oszcilloszkóppal. Hideg és meleg állapotban is minden rendben lévőnek tűnt. Viszont ha összehasonlítjuk a hideg állapothoz tartozó képet a felmelegített motorhoz tartozóval, érdekes apró eltérést láthatunk.

Az alábbi ábra (3. ábra az eredeti szövegben) piros színnel a fordulatszám jele, lilával a vezérműtengelyhelyzet-jeladó oszcillogramját mutatja. A fordulatszámjel és a vezérműtengely helyzetjelének metszési pontja az ábrákon jól kivehetően különbözik, meleg állapotban egymáshoz képest elcsúszik.

Ez arra utalhat, hogy az első hengersor vezérműtengelyére rögzített jeladóserleg forgása a főtengely forgásához képest nincs teljesen szinkronban. Néhány ezer kilométerrel ezelőtt teljes vezérműszettet cseréltek az autón. Annak ellenére, hogy a vezérlést korábban ellenőrizték és feszesnek találták, az elhúzódó vizsgálatsorozat mindig a vezérlés pontatlanságához vezetett.

A vezérlést burkoló műanyag fedél fellazítása után kiderült, hogy a szíj néha meglazul. A komplett vezérműszettet nemrég cserélték, a szíjkerekek excentrikusságát kizárták, így az automatikus szíjfeszítőre terelődött a gyanú. Egy új, gyári feszítő felszerelése után a szíj feszessége már nem változott olyan mértékben, mint a kiszerelt feszítővel.

Összeszerelés és próba után az autó hibátlanul működött. Az ECU által jelzett hibakód alapvetően tehát két esetben következhet be: pontatlan vezérlésbeállítás vagy nem megfelelő szíjfeszesség. Az időnként fellazuló vezérműszíj eredményeképpen annyira eltért a két jel időben egymástól (kb. 0,5 ms), ami már elég volt a hibakód beírásához. Mivel ez a hiba elsődleges fontosságú, fellépése azonnali motorleálláshoz vezet. A felmelegedés során a hőtágulásból bekövetkező minimális vezérléseltolódáshoz itt még hozzáadódott a szíj időszakos fellazulásából adódó hiba.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

Öngyilkos dízel (Diesel Runaway): Egy másik súlyos probléma

Van egy olyan, végzetes hibalehetőségük is a dízelmotoroknak, amiről sokan nem is tudnak: az úgynevezett „öngyilkos dízel” vagy „elszabadult dízelmotor” (angolul „diesel runaway”). Ekkor a motor magától felpörög, majd hiába állítod le, folytatja a pörgést, méghozzá hatalmas zajt és füstöt generálva, legtöbbször egészen addig, amíg túlterheltségében a motor számára végzetes károkat nem szenved. Ez a baj ritkán jön, de akkor valóban komoly. Ráadásul meg is lehet előzni, sőt, ha időben fel tudjuk ismerni, akkor a hiba bekövetkeztekor is meg tudjuk menteni az autónkat a még nagyobb kártól.

A hiba lehetősége a dízelmotor egyik legalapvetőbb működési sajátosságából adódik: hogy az üzemanyag és levegő keverékét nem szikra, hanem a kompresszió és a hengerben jelenlévő magas hőmérséklet gyújtja be. A dízelmotort - szikra híján - úgy állítod le, hogy elveszed tőle az üzemanyagot. Ha azonban már jár a motor, és az autó befecskendezőrendszerén kívül bármilyen „külső forrásból” érkezik éghető anyag, úgy hiába „állítjuk le” a motort, az továbbra is járni fog. Általában ez a külső üzemanyag a motorolaj lesz, az ugyanis éghető, ráadásul bizonyos körülmények között alkalmassá válhat arra is, hogy üzemanyagként funkcionáljon a dízelmotorban.

Normál működés közben még minimális mennyiségben sem juthat motorolaj a rendszerbe. Az esetek 99 százalékában a problémát előidéző olaj a turbófeltöltőtől érkezik, melynek a motorolaj biztosít kenést és hűtést. Meghibásodása esetén lehetséges, hogy ezt az olajat éppen a motorba áramló levegőbe engedi el. Ha eközben az autó épp sebességben van, akkor a sofőr először csak annyit észlel, hogy gázadás nélkül elkezd nőni a fordulatszám, ha pedig kinyomja a kuplungot, vagy „N” állásba löki az automata váltót, akkor az ellenállás nélküli motor még jobban felpörög. Ez egy önmagát generáló folyamat, amelynek a motor valós lehetséges legnagyobb fordulatszáma szab határt.

Megelőzés és teendők öngyilkos dízel esetén:

Egészséges motor ilyet nem csinál. A megelőzés kulcsa a dízel autó turbójára való különös odafigyelés:

1. Megfelelő olaj használata: Rendszeres olajcsere, a gyártó által előírt specifikációnak megfelelő, minőségi olajjal.
2. A turbó megfelelő használata:
   • Indítás után ne tegyük ki azonnal komoly terhelésnek a motort, óvatosan közlekedjünk.
   • Soha ne állítsuk le azonnal a motort, ha éppen magas fordulatszámon vagy nagy terhelésen használtuk, hagyjuk alapjáraton járni néhány percig.

Ha mégis bekövetkezik, azonnal hagyd sebességben az autót, és a lehető legerősebben fékezz. Ne engedd fel a féket, amíg meg nem állsz. Automata váltós autóknál a lehetőségek erősen korlátozottak.

Mit tegyünk, ha alapjárati problémákat tapasztalunk?

Ha bármelyik felsorolt alapjárat motor hiba jelet tapasztaljuk, azonnal keressük fel szakembert, hogy minél előbb orvosolhassuk a problémát. A problémák diagnosztizálásának következő megfelelő lépései közé tartozik a hibatároló kiolvasása, az üzemanyag nyomás ellenőrzése, illetve a befecskendezett mennyiségek és korrekciók közötti eltérések vizsgálata.

A dízelmotor rángatásának okai és ellenőrzési pontok:

A dízel motor rángatás oka lehet gyújtáskimaradás, amikor a hengerben lévő üzemanyag-levegő keverék nem képes elégni. Ez azt jelenti, hogy vagy az üzemanyag/levegő keverék arány rossz, a befecskendezés időzítése nem megfelelő, kevés a befecskendezési nyomás, silány minőségű üzemanyagot tankoltak, vagy a kompresszió túl alacsony.

1. Üzemanyag minősége: Mindig minőségi dízelt tankoljon!
2. Üzemanyag-ellátó rendszer: Ellenőrizze a jelzéseket, nincsenek-e szakadások vagy szivárgások a nagynyomású üzemanyag-vezetékekben.
3. Üzemanyagszűrő és injektorok: Ellenőrizze és tisztítsa meg vagy cserélje ki az eltömődött szűrőket, vizsgálja meg az üzemanyag-befecskendezőket. Adalékanyaggal csökkentheti a lerakódások kialakulását és növelheti a fúvókák élettartamát.
4. Kompresszió: Ha a dugattyúgyűrűk elkopnak, nem képesek tömítést létrehozni, és a motor veszít a nyomásból.
5. Izzítógyertyák és relé: Problémák esetén elégtelen hőt okozhatnak a hatékony gyújtáshoz.
6. Légtömegmérő: A piszkos légtömegmérő azt okozza, hogy az autó számítógépe tévesen számítja ki a megfelelő levegő-üzemanyag keveréket.
7. Dugattyúgyűrűk: Ha elkopnak, nem képesek tömítést létrehozni, ami kompresszióvesztést okoz.
8. Motorolaj: A megfelelő motorolaj alapvető fontosságú a modern motorok kenése és védelme szempontjából.

Összefoglaló táblázat: Az alapjárati problémák és okai

tags: #dizel #auto #alapjaraton #az #olajbeonto #nyilason

• Prius Plug-in Hybrid: technológia és praktikum
• átfogó útmutató a 205/50 R17 nyári gumikhoz
• Alacsony fordulati rángatás okai és megoldásai
• Hátsó lámpa csere MPV 2
• A Mazda 6 jelzőfényei