A dízel alacsony üzemanyag-fogyasztás titkai és a nyomásszabályzó szelep fontossága

A gázolajos autók megítélése hullámvasút módjára jutott a csúcsra és zuhant mélybe az elmúlt húsz évben, és bár sokan temetik a technikát, sok esetben még mindig ez a legészszerűbb választás. Az európai autópiac idealizált favoritjából lett pár év alatt az apokalipszis egyik lovasa, a Volkswagen körül kialakult dízelbotrány, az egyre inkább erősödő környezetvédelmi aggályok miatt megcsappant irántuk a kereslet. De vajon tényleg ördögtől való dolog ma dízelautót vásárolni? Minden előnyük elpárolgott, és nem lehet racionális döntés a gázolajos motor mellett dönteni?

Ha józan fejjel, objektíven vizsgáljuk meg a helyzetet, akkor kiderül, hogy vannak élethelyzetek, amikor még mindig a dízel a legjobb választás. Minden autóvásárlás előtt a legfontosabb eldönteni, hogy javarészt mire fogjuk használni az autónkat. Ha nagyobb méretű típusra van szükségünk, amivel általában több utast szállítunk, magas az éves futásteljesítmény, valamint nem ritkák a hosszabb túrák, akkor a dízelmotorok előnyei még mindig sokat nyomnak a latba.

A benzin- és dízelmotorok közötti különbségek

A dízel üzemanyag nyomásszabályzó szelep szerepe

A diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hiba jeleire valóban jó felfigyelni, hiszen ezek a meghibásodások igen komoly problémát is okozhatnak az autónkban. Ennek a szelepnek a feladata az, hogy szabályozza azt az üzemanyag nyomást, ami a motorba jut. Ennek a szelepnek a feladata az, ami az üzemanyag nyomását szabályozza. A diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep a motor legfontosabb alkatrésze.

Mire való a dízel üzemanyag nyomásszabályzó szelep?

A diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep feladata az, hogy megfelelő mennyiségű üzemanyagot biztosítson a motornak, a motor fordulatszámától függően.

A dízel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hibájának jelei

Többféle tünet is utal arra, hogy a dízel autónk üzemanyag nyomásszabályzó szelepe hibáson működik. Bármelyik tünetet is tapasztaljuk, fontos, hogy azt komolyan vegyük, még akkor is, ha alapvetően nem gátolja az autó használatát. Jó, ha időbe észrevesszük őket! A diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep kezd tönkremenni. Jó, ha időbe észrevesszük őket!

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

A diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hiba jeleit sokan nem ismerik fel, mert nem is tudjuk, hogy ez a szelep ott van az autójukban. A következőkben ennek a szelepnek a hibajeleit vesszük végig, utána járunk, hogy miért olyan kockázatos hibás szeleppel közlekedni, és persze arra is választ adunk, hogy hogyan előzhetjük meg az esetleges hibákat, már ha erre van lehetőség.

Fekete füst: a fekete füst sosem jelent jót, és bizony nagy megterhelést jelent a környezetre is. Ez a tünet általában akkor jelentkezik, ha túlságosan sok üzemanyagot éget a motor. Ha túl sok az üzemanyag, akkor a felesleges mennyiség el fog égni, ez pedig fekete füst formájában távozik a kipufogócsövön keresztül. Ennek oka lehet az üzemanyag nyomásszabályzó szelep meghibásodása, de más hiba is okozhatja, így érdemes utána járni, mi is pontosan a baj.
Megfeketedett gyújtógyertyák: ha a gyújtógyertyák hegye fekete, akkor az a helytelen levegő-üzemanyag keverék biztos jele. A gyújtógyertyák ilyenkor kormossá válnak, melynek gyakori oka az üzemanyag-szabályzó szelep meghibásodása.
Durrog a kipufogó: ha azt tapasztaljuk, hogy közlekedés közben időnként durran egy nagyot a kipufogó, az semmi jót nem jelent. Ez akkor fordul elő, ha a motor dúsan működik, vagyis túl sok üzemanyagot éget a motor, ez pedig ahhoz vezethet, hogy lassítás közben visszasül. Ez meglehetősen balesetveszélyes lehet, így mindenképp fontos, hogy kiderítsük a baj okát, amit legtöbbször a hibás üzemanyag-szabályzó okoz.
Nem indul a motor: ha nem indul a motor, annak számos oka lehet, de többek között a dízel üzemanyag nyomásszabályzó szelep meghibásodása is okozhatja. Ugyebár az üzemanyag szabályzó feladata az, hogy megfelelő mennyiségű üzemanyagot biztosítson a motor számára, ne túl sokat, ne túl keveset. Ha nem juttat kellő mennyiséget, akkor a motor nem fog beindulni.
Üzemanyag szivattyú hangos zaja: az üzemanyag szivattyú nem túl csendes, de sosem jó jel, ha a hangja már eléri azt a tartományt, ami zavaróvá válik az autóban ülők számára. Amennyiben annyira hangossá válik, hogy az már zavaró, akkor lehet ugyan, hogy elromlott, de ez a tünet akár az üzemanyag szabályzó hibáját is jelezheti.
Csöpög az üzemanyag a kipufogóból: azt leszögezhetjük, hogy az üzemanyagnak semmi keresnivalója a kipufogócsőben. Amennyiben még is onnan csöpög, akkor az biztos jele annak, hogy az üzemanyag szabályzó rendellenesen működik. Ilyenkor a motor nem kap megfelelő mennyiségű üzemanyagot, és a teljesítménye is csökkenni fog.
Nő a fogyasztás: a megnövekedett fogyasztás is árulkodó jel, és persze több mindenre is utalhat, de arra mindenképp, hogy a motor túl sok benzint használ fel, sokkal többet, mint kellene. Ennek egyik oka lehet a meghibásodott üzemanyag szabályzó is, melyet ilyen esetekben mindenképp érdemes megnézetni.
Lassan vagy gyengén gyorsul az autó: ha azt tapasztaljuk, hogy a szokottnál gyengébben, lassabban gyorsul a dízelautónk, akkor az annak a jele is lehet, hogy az üzemanyag-szabályzó meghibásodott.

Ha az üzemanyag nyomásszabályzó szelep nem működik megfelelően, az egyáltalán nem jó a motor számára, ugyanis így nem fog tudni megfelelően üzemelni. Az autó másképp kezd viselkedni, ami nagyon kockázatos, hiszen balesetveszélyes helyzeteket is teremthet. Ha durran egy nagyot a kipufogó, rángat az autó, vagy szivárog az üzemanyag, az komoly biztonsági kockázat, melyet mindenképp jobb elkerülni.

Megelőzési tippek

Ha nincs hiba, nincs hibajel, ugyebár, mi pedig sokat tehetünk azért, hogy a diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hiba jelekkel ne kelljen szembesülnünk. Persze ez az alkatrész is idővel elhasználódik, cserére szorul, de ha rendszeresen elvégezzük a szükséges karbantartási munkákat, akkor meghosszabbíthatjuk a szelep élettartamát.

A karbantartási munkák egyik fontos eleme az üzemanyag szűrő cseréje, melyet 2 évente vagy 50.000 km-ként érdemes elvégezni.
Azzal is sokat tehetünk a diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep épségéért, ha megfelelő minőségű üzemanyagot tankolunk.

Persze ezek mellett is eljön az idő, amikor valamelyik diesel üzemanyag nyomásszabályzó szelep hiba jelet tapasztaljuk, hiszen ez a szelep sem örökéletű. Ilyenkor, ha tehetjük, azonnal forduljunk szerelőhöz, és végeztessük el a cserét, hogy megelőzzük a komolyabb károsodásokat. eséllyel rövid időn belül el tudja hárítani a fennálló problémát.

Kikezdhetetlen előnyök - alacsony fogyasztás

Pár éve még az olcsóbb üzemanyag is a dízelek mellett szólt, ez az előny azonban eltűnt a jövedéki adó emelésével. Ma már a gázolaj a drágább, de a konstrukcióra jellemző alacsony fogyasztás még mindig komoly megtakarítást eredményezhet. Ennek mértéke egyenes arányban növekszik a megtett kilométerekkel, itt jön képbe a tervezett használat. Egy átlagos kompakt típusnál - amelyből a CarNet kínálatában is sokfélét találunk -, a dízel fogyasztási előnye 30 százalék körül mozog a benzines testvéréhez viszonyítva.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

Egy mindennapi példával élve: száz kilométerre vetítve a dízel nagyjából 5,5 l/100 km értéke áll szemben a benzines 8 l/100 kilométerével. Így költségeket tekintve a benzines kocsival 3480 forintért lehet megtenni 100 kilométert, a dízellel pedig 2420-ért. Ha felszorozzuk, kiderül, hogy 10 ezer kilométeren 348 000 forintnyi benzint kéne venni, és 242 000-ért kellene dízelt tankolni. Ez 106 ezer forintos árkülönbséget jelent, ha pedig ennek a dupláját tesszük meg évente, akkor már bőven 200 ezer forint felett spórolunk a dízellel.

Ellenérvként mindig elhangzik a dízelek magasabb fenntartási költsége, de sajnos ma már ez sem igaz teljes mértékben. Az Euro6-os norma lépcsőzetes szigorításával és az európai autóipart komolyan fenyegető szén-dioxid-kibocsátási határértékekkel egyre kevesebb maradt az egyszerű felépítésű szívó benzinmotorokból. Helyüket teljesen átvették a kisebb lökettérfogatú, közvetlen befecskendezéses, turbófeltöltővel szerelt benzinesek, amelyeknek összetettsége, technikai felépítése és így a szervizigénye sem kisebb, mint a dízeleké.

Ha erő kell, még mindig a dízel a nyerő

Bár a turbófeltöltés dominanciája és a hibrid hajtással terjedő villanymotorok komoly nyomatéka csökkentette a dízelek előnyét ezen a téren, de még mindig ez a konstrukció a legcélravezetőbb, ha gyakran vontatunk, vagy nagyobb tömegű és méretű családi autóban gondolkodunk. Ezekben az esetekben domborodik ki igazán a dízelek magasabb hatásfoka, utassal, csomaggal megpakolva, akár utánfutót vontatva sem lesz bántóan gyenge egy nagyobb lökettérfogatú dízeles típus, valamint a fogyasztás sem ugrik meg úgy, mint egy hasonló teljesítményű benzines esetén.

A gyártók sokáig trükköztek azért, hogy kijátsszák a szigorodó kibocsátási normákat, ám 2018 óta erre egyre kevesebb lehetőségük akad. A WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure) fogyasztási szabvány, valamint a valódi, forgalomban történő kibocsátást megállapító RDE-mérés (Real Driving Emissions) életbe lépésével nincs kibúvó, a dízeleknek is hozni kell a drákói szigorral meghatározott értékeket.

A mérések alapján pedig hozzák is, a dízelek a megfelelő gyártói továbbfejlesztésekkel, SCR-katalizátorral, Adblue adalékkal, részecskeszűrővel nemhogy a laborbeli működésre engedélyezett 80 milligramm nitrogén-oxid-szintet nem érik el, egyenesen 40-60, sőt 10-20 mg-on belüli NOx-értékkel működnek valós forgalomban. Az alacsonyabb fogyasztás miatt pedig eleve kedvezőbb a szén-dioxid-kibocsátás a dízel esetén. Tehát egy modern, ma kapható Euro 6d Temp kibocsátási normáknak megfelelő, jól karbantartott gázolajos autót használva felesleges a levegőminőség miatt álmatlanul forgolódnunk, ezernyi komolyabb tényező rontja a lakott területek környezetét.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

A legtakarékosabb dízel autók

A legismertebb európai, valós tapasztalatokat összegző fogyasztási adatbázis alapján megkerestük azokat a kocsikat, amikkel a legtakarékosabban lehet autózni. A spritmonitor.de weboldal már több mint két évtizede gyűjti az autósok fogyasztási tapasztalatait. A 3,8 l/100 km alatti adatok között mutatóba felbukkan egy-két 1,6 literes dízellel szerelt Honda, 1,5 literes dízel Ford és néhány dízel Smart, sőt: 116d jelzésű BMW-k is.

A Spritmonitor adatbázisának legalacsonyabb, 3-3,8 l/100 km-es fogyasztási tartományában azonban a típusok gyakoriságát is figyelembe véve azt mondhatjuk: aki tényleg a lehető legtakarékosabban akar autózni egy legfeljebb 12 éves használt autóval, az 1,2 literes TDI-motorral szerelt Skoda Fabia Greenline modellekkel vagy VW Polókkal illetve az 1,4 literes HDI-motoros kis Peugeot-kkal, Citroënekkel éri el legvalószínűbben a célját. Ha nagyobb testű kocsira volna szükség, az 1.6 TDI-motoros Skoda és VW modellek, Golfok, akár Octaviák közül szerepel több példány is ebben a 3,8 l/100 km alá szűkített fogyasztású listában.

Nem meglepő, hogy az ultratakarékos autók szinte mindegyike kézi sebességváltós: aki spórolni akar és oda tud figyelni a helyes váltásra, manuális váltóval tud a legtakarékosabban autózni.

A spritmonitor.de adatai alapján a legtakarékosabb dízelautók:

Audi A2 3L
Volkswagen Lupo 3L
Peugeot 107
Smart Fortwo
Citroën C1
Citroën AX
Seat Arosa
Citroën C4 Cactus
Toyota Aygo
Citroën Saxo 1,5

A lista élén két igazi legendát láthatunk, méghozzá a Volkswagen konszerntől. Az első helyen az Audi A2 3L-t, amelynek már a típusjelzése is arra utal, hogy bizony a gyártó annak idején háromliteres átlagfogyasztást ígért. Alumíniumból készült karosszériájának köszönhetően mindössze 855 kilogrammot nyomott, tehát igazán nem sokat kellett mozgatnia a háromhengeres, 1,2 literes PD TDI-nek. Ehhez tartozott egy ötfokozatú, robotizált kézi váltó. Rokon modell a Volkswagen Lupo 3L, amely ráadásul egy évvel meg is előzte az Audi-variánst. Igaz, annál méretei miatt kevésbé jól használható, utas- és raktere is szűkösebb. Nem rendelkezik az A2-höz hasonló alukasznival, és alaktényezője is gyengébb (0,29 a 0,25-tel szemben), de könnyebb annál, csak 830 kilogramm.

Dobogós még a Peugeot 107, de tegyük is rögtön hozzá, jóval kevésbé elterjedt autóról beszélünk, csupán 16 darabos mintából jött ki a 4,2 literes átlag. Ez még mindig egy elég erős eredmény. Nem mondhatjuk, hogy olyan hangzatos ötleteket vonultatnak fel technikai fronton, mint az előző két versenyző, de az üdvösséghez bőven elégnek bizonyult az 1,4 literes HDI dízel is, a maga 54 lóerejével.

A legjobb háromból kiszorult, de a top tízben előkelő helyet foglal el a Smart Fortwo. Egyáltalán nem atombiztos a technika, de a 41 lovas, háromhengeres dízel még így is tartósabb, mint a márka benzinesei. Ez a kiskocsi ugyanúgy 4,3 litert kért százon a tapasztalatok szerint, mint a Peugeot 107-es testvérének számító Citroën C1, valamint a generációkkal idősebb, szívódízel motorokkal felvértezett AX.

És ha már rokonok: a hetedik helyezett Seat Arosa a Lupóval említhető együtt, de a 3L hajtásláncot szériában nem kapta meg. Volt viszont belőle 1,4-es, háromhengeres PD TDI, illetve négyhengeres, 1,7-es szívó SDI. Kvázi holtversenyben jön az első olyan kocsi, amit kortársnak mondhatunk, a Citroën C4 Cactus. Ebből hiába készült egy kétliteres álom-tanulmány, Airflow 2L Concept néven, hibridhajtással, abból nem lett szériaautó. Helyette a kétféle változatban elérhető BlueHDI 100 hozta a jó eredményt.

Befért még a listára a Peugeot 107 és Citroën C1 harmadik testvére, a Toyota Aygo, de a legendás éhezőbajnok Citroën Saxo 1,5-ös szívódízele is dicséretet érdemel.

tags: #dízel #alacsony #üzemanyag #fogyasztás