A Dízel Adagoló: Működés, Típusok, Hibajelek és Javítás

Mi az Adagoló és Mi a Szerepe?

Az adagoló (más néven dízel befecskendező szivattyú, illetve modern rendszereknél a nagynyomású üzemanyag-ellátás kulcseleme) a dízelmotor egyik legfontosabb alkatrésze. Ez a részegység a dízelmotor "agya". Feladata, hogy a gázolajat pontosan adagolt mennyiségben, megfelelő nyomáson és a megfelelő időpillanatban juttassa el az égéstérbe. Teljes fordulatszám tartományban biztosítja a megfelelő mennyiségű és nyomású üzemanyagot.

A dízelmotor működése rendkívül érzékeny a befecskendezés pontosságára. Az adagoló egy precíziós szerkezet, mikronos illesztésekkel, nagy nyomással és folyamatos terheléssel.

Ha az adagoló nem dolgozik megfelelően, az azonnal érezhető: romlik a teljesítmény, nő a fogyasztás, füstöl az autó, nehezebben indul, hosszabb távon pedig komoly motorkárosodás is kialakulhat. Gyakran megesik, hogy az autósok csak az utolsó pillanatban érzékelik, ha gépkocsijukban valami meghibásodik, elromlik. Ezért lenne fontos a gépkocsi rendszeres átvizsgálása, ellenőriztetése. Így az autószerelés gyakorisága is csökkenthető, ráadásul költségkímélő, s megkíméli a tulajdonost a felesleges kiadásoktól.

A Dízel Adagolók Típusai

A dízeladagolók két alapvető típusa a soros és az elosztó (forgóelosztós).

Soros Adagolók

A soros adagolók jellemzőjük, hogy ugyanannyi adagolóelem található a szivattyúban, mint ahány henger van a motorban. Az elemek fogasléccel kapcsolódnak egymáshoz, amely a fordulatszámot szabályozza. Amikor a gázra lép, ezt a lécet mozdítja el. A soros adagoló lehet mechanikus és elektromos kivitelű is. Ezek a rendszerek többnyire teherautókon és munkagépeken találhatók.

Útmutató a Nissan Terrano 2700 dízel vezérléséhez

Az adagoló meghajtás bütykös tengellyel történik. Amikor a bütyök megemeli az adagolóelemet, az felépíti a nyomást és megtörténik a befecskendezés. Minden hengert külön kell beszabályozni, így javításkor sok időt tölt a próbapadon a szivattyú. A fordulatszám szabályzásáért a bütykös tengely végére szerelt röpsúlyos szabályzó felel. A tápnyomást (1,5 bar) az adagoló oldalára épített lökőrudas tápszivattyú állítja elő, melyet a bütykös tengelyen kiképzett körhagyó működtet. Fontos tudni, hogy a régebbi soros adagolókat manapság már nem javítjuk.

Elosztó Adagolók

Az elosztó típusú adagoló esetén a szárnylapátos tápszivattyú a rendszer lelke, amely az üzemanyagot szállítja a tankból. Ennél a típusnál az üzemanyagot az adagolóba épített szárnylapátos tápszivattyú szállítja a tankból. A tápszivattyú nem képes levegőt szállítani, ezért a felszerelésekor fel kell tölteni a dízeladagolót üzemanyaggal, és csak ezután szabad a légtelenítés folyamatát megkezdeni. Ha ez nem történik meg, a tápszivattyú kenés hiányában besülhet. Az elosztó rendszerű dízel adagoló is lehet mechanikus és elektromos. A fordulatszámot egy röpsúlyos szabályozó, egy gázkar és egy szabályozókar összehangolt működése biztosítja. A mechanikus javítása a legtöbb esetben tömítésgarnitúra cserét, illetve próbapadi beállítást jelent.

Az elosztó rendszerű adagoló maga szabályozza az előtöltést is. A háznyomás mértéke 2-12 bar között változik. Az előtöltést a háznyomás hatására, rugó ellenében elmozduló dugattyú állítja be, amely az úgynevezett bütykös tárcsa pozícióját változtatja meg. A nagy nyomást az adagolóelem állítja elő, amely a bordáskerék által meghajtott tengellyel van összeköttetésben. A tengely és az adagolóelem közé kerül az előbb említett bütykös tárcsa, amely a forgó mozgáson kívül a rajta levő bütykök (a motor hengerszámával megegyező számban) segítségével lökő mozgást is közvetít. Tehát az adagolóelem forog, valamint előre-hátra mozog. A forgás segítségével lehet az elosztást biztosítani a hengerek között. A porlasztócsúcs nyitónyomása - típustól függően - 115-175 bar között változik (előkamrás motoroknál).

A tüzelőanyag mennyiségének szabályozását a befecskendező dugattyúfej alatt lévő perem végzi. A tüzelőanyag mennyiségének adagolását pedig a függőleges horonnyal és ferde peremmel ellátott dugattyúfej elfordításával szabályozzuk. A fogasléc előre-hátramozdításakor a fogasív elfordul és magával viszi a beállítóhüvelyt. A beállítóhüvely alsó része ki van vágva és a befecskendező dugattyú alsó keresztdarabja abban fel és le tud mozogni. A beállítóhüvely elfordulásakor a befecskendező dugattyút a keresztdarabnál fogva elfordítja.

A röpsúlyos szabályzás lényege a centrifugális erő. A röpsúlyok a növekvő fordulatszámmal arányosan "kinyílnak", majd megpróbálnak "kirepülni" a házukból. Eközben a középen található hengert, ami valójában egy átfúrt cső egy lezáró dugóval a végén, kitolja a gázkarcsoport irányába. Ha a fordulat nő, a rúd kitolódik, így a gázkarcsoport visszaveszi a szállítási mennyiséget a szabályzó gyűrűvel. A röpsúlyos szabályzás az egyensúlyon alapszik. Minden rugót össze kell hangolni a röpsúlyokhoz. További hangolásokat a beállítócsavarokkal lehet elvégezni.

Dízel üzemanyag összehasonlítás

A Dízel Befecskendezési Rendszerek Fejlődése

A dízelbefecskendezési rendszerek az évtizedek során jelentős fejlődésen mentek keresztül. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb technológiákat.

Lucas Adagolók: Jellemzők és Hátrányok

Renault, Peugeot, Citroen, Ford, Opel és más típusú gépkocsikban gyakran találkozhatunk Lucas CAV forgóelosztós adagolóval. Könnyen beszerezhetők hozzá a szükséges alkatrészek: csapágy szett, adagoló leállítószelep, adagoló lapát, excenteres átvezető, turbómembrán, javítókészletek, javító szett. A Lucas adagoló leggyakoribb hibái könnyen orvosolhatók a szervizekben. A Lucas adagolók ma már Delphi néven futnak. A DPA, DPC, DPCN, DP200-310 típusok leggyakrabban munkagépek motorjain találhatóak meg. Az első kettő viszonylag régi rendszer: folyás, csapágyazás, tápszivattyú hibájával most is javíthatóak. A DPCN elektronikus előtöltés szabályozású adagoló, ezért a „rezgő” szelepét ellenőrzik, cserélik a szervizek.

Azonban fontos megemlíteni a Lucas adagolók hátrányait is:

• Gyakran szenvednek szivárgási problémáktól, különösen az üzemanyag-vezetékeknél és a tömítéseknél.
• Alkatrészeik gyorsabban kopnak, különösen az olyan belső alkatrészek, mint a szelep- és tömítőgyűrűk.
• Hajlamosak a teljesítményingadozásra, amely különösen a hidegindítások során jelentkezik.
• Érzékenyebbek az üzemanyag minőségére, mint a Bosch rendszerek.
• Javításuk általában költséges, és a speciális alkatrészek miatt sok szerviz nem vállalja a javítást.
• Bizonyos járművekben nem teljesen kompatibilisek, ami további teljesítmény- és hatékonyságcsökkenést okozhat.

Bosch Rendszerek: A Technológiai Élen

Már a 80-as, 90-es években is elmondható volt, hogy a dízelek 70%-át Bosch rendszerrel szerelték, és ez az arány napjainkra tovább nőtt. Elsőként a Bosch alkalmazta szériában az elektromosan vezérelt elosztó rendszerű adagolót (EDC = Electronic Diesel Control).

EDC Rendszer

Az igazi előrelépést az Audi 80 1,9 TDi jelentette, amely 1989-ben az első EDC rendszert használta. Ez a motor közvetlen befecskendezéses volt, teljesítménye 90 LE, nyomatéka 210 Nm. Az EDC felépítése csak néhány hasonlóságot mutat mechanikus elődjével. Megmaradt a beépített tápszivattyú, a bütykös tárcsa, az előtöltésszabályzó dugattyú, valamint az adagolóelem. Viszont teljes egészében eltűnt a mechanikus rendszerű fordulatszám szabályzás. Ennek szerepét vette át egy elektromos motor, ami a megadott üzemanyag-mennyiséget egy tengelyre szerelt excenteres csap segítségével állítja be. Ahhoz, hogy a vezérlőegység (továbbiakban ECU) tudja kontrollálni a csap helyzetét, a tengely másik végére egy potméteres csúszkát szereltek. Az ECU a visszajelző feszültség értékéből „tudja”, hol áll a csap. Az üzemanyag minőségére érzékeny potmétert 1993-ban felváltotta a mágneses erőtér változásán alapuló visszajelzés. Az előtöltés beállítását egy mágnesszelepre bízták, amely az ECU-tól kapott feszültség hatására nagyon pontos beállítást tesz lehetővé.

Üzemanyagtank méret - Smart Forfour 454

Mi kell ahhoz, hogy az előtöltés mindig optimális legyen? Először is meg kell határozni a motor felső holtpontját, valamint a pontos befecskendezés kezdetet. A motor felső holtpontjának meghatározására egy Hall-jeladó került beépítésre. A befecskendezés-kezdet érzékelésére az egyik porlasztócsúcsba egy úgynevezett tűlöket jeladót találunk beépítve. Ez egy piezoelektromos egység. A piezokristály egy olyan anyag, amely ha alakváltozást szenved, akkor elektromos feszültséget indukál. Tehát amikor a porlasztótű megemelkedik az adagoló által szállított üzemanyag nyomásának hatására, akkor a porlasztótű végén elhelyezett piezokristály elektromos jelet bocsát ki. Az ECU-nak „csak” annyi a dolga, hogy a felső holtpont, és a tűlöket jeladó jelei alapján vezérelje az előtöltést (is).

VP Adagolók (VP 29/30, VP 44)

1998-ban a Bosch piacra dobta az ún. VP 29/30, VP 44-es szériákat. A VP adagolók első generációját az Opel Vectra B-ben láthattuk először. Érdekes technikai újítás az, hogy az adagolónak külön vezérlőegysége van (PSG2, majd később PSG5). Az ECU CAN-bus rendszeren keresztül kommunikál az adagolóval. A későbbi verziókban (PSG5) az adagoló hibatárolóját is ki lehet kérdezni. Ez fontos a diagnosztika szempontjából, mert az adagoló nem minden hibakódot küld át az ECU-nak. A hibatároló lekérdezést akár kiszerelt adagolón is el lehet végezni (természetesen csak a Bosch KTS műszercsaláddal).

Nagy különbség az előző rendszerhez képest, hogy az adagolóelem nem axiális, hanem radiális mozgást végez. Típustól függően 2-4 dugattyú található. Ebből adódik az akár 1000 bar-os végnyomás! A mennyiségállító szelep, a szöghelyzet jeladó, illetve az előtöltésállító mágnesszelep egy egységet alkot az adagoló vezérlőegységével. Sok autómárka (Audi, BMW, Ford, Nissan, Opel, Rover stb.) használja ezeket az adagolókat, mivel magas végnyomása jó alternatívát kínált a Common Rail rendszer bevezetése előtt. A mennyiségi szabályzást mágnesszeleppel oldották meg. Az előtöltés állítás módját az EDC rendszerből vették át.

Előforduló hibák:

• A PSG5 vezérlőegység meghibásodása, mely nem javítható, csak cserélhető.
• Az előtöltés-szabályzó dugattyú berágódik, és az adagolóházat is tönkreteszi. Ez legtöbbször üzemanyag hibára utal. Míg az EDC adagoló elfut az adott, kúton tankolt gázolajjal, a VP már nem szereti azt, vagyis nagyon érzékeny a rendszer az üzemanyag minőségére.

Pumpe-Düse (PD) Rendszer

A Pumpe-Düse (Adagoló-porlasztó) rendszer, melyet a VW-Audi-Skoda-Seat, illetve a Ford Galaxy és Mitsubishi Grandis modellekben találhatunk, az 1920-as években már mezőgazdasági gépek motorjain alkalmazott ötleten alapul. Az alapkoncepció: egybeépíteni az adagolóelemet és a porlasztócsúcsot. Így nem keletkezik a nyomócső hosszából adódó befecskendezési késedelem. Az eredmény: akár 2000 bar-os végnyomás. Ez a nyomás nagyobb, mint a Common Rail rendszer által előállított nyomás (a Common Rail 2017-ben érte el az 1800 bart), ezáltal a porlasztás finomsága jelentősen nő, és a környezetvédelmi normákat ezzel a rendszerrel évekre megelőzték.

Működés: Minden hengerhez tartozik egy adagoló-porlasztó egység. A vezérműtengelyen kialakítottak egy harmadik bütyköt, amely az adagolóelem mozgatását hivatott szolgálni. Ahogy a bütyök rugó ellenében megnyomja az elemet, az felépíti a nyomást, a porlasztó pedig befecskendez. Az egység tetejére egy nagy gyorsaságú mágnesszelepet építettek. Ezzel vezérlik azt, hogy mikor kezdődjön, és mennyi ideig tartson a befecskendezés. Amíg a bütyök lefutása tart, akár 2 befecskendezés is történik. Ezzel halk motorjárás, kitűnő emissziós értékek és magas motorteljesítmény érhető el.

Előforduló hibák:

• Nem megfelelő motorolaj használatából eredő motor, illetve vezérműtengely kopások.
• Gázolaj összefolyása a motorolajjal.
• PD egység rugótányér törés.
• Az új 2.0 literes motornál hengerfej hiba.

Common Rail Rendszer

A Common Rail rendszer bevezetésével 1998-ban, ismét az Alfa Romeo volt az a cég, amely elsőként dobta piacra ezt az újítást. Úgy néz ki, nem lesz további alternatíva a dízel-befecskendezésben. A szakirodalomban is csak olyan fejlesztéseket találunk, amelyek e rendszer tökéletesítését szolgálják. Az anyagminőségek javulása, illetve az elektronika fejlődése tette lehetővé a rendszer bevezetését.

Működés: Az adagoló helyére egy „egyszerű” üzemanyag szivattyú került. A működés egyszerű, viszont az alkatrészek precizitása nem mindennapi. Három darab, 120 fokos szögben beépített dugattyú állítja elő a nyomást. Egy zseniális körhagyó az, ami működteti az elemeket. Az elrendezésnek köszönhetően a nagy mechanikai igénybevétel eloszlik. Éppen ezért az 1400 bar-os végnyomás ellenére a hagyományos, vezérműszíjas hajtás is elegendő. A rendszer lehetővé teszi a fordulattól független nagy nyomás kialakítását. Fontos részegység az elektromos, nyomás-szabályozó szelep. Feladata a mindenkori üzemi nyomás beállítása. Az üzemanyag a szabályozó-szelepen keresztül a common-rail csőbe kerül. Ahogy a neve is mutatja (Közös nyomócső), minden henger porlasztója ehhez a csőhöz csatlakozik. Szerepe a nyomás tárolása. A csőbe kerül beépítésre a rail nyomásérzékelő. Ez ad információt a mindenkori rendszernyomásról az ECU-nak.

Common Rail Befecskendezők: Felépítését tekintve hagyományos közvetlen befecskendezésű porlasztót látunk magunk előtt. Szembetűnő különbség, hogy a tetején egy mágnesszelep található. A nyomás folyamatosan terheli a porlasztót, viszont kinyitni csak a mágnesszelep tudja. Mikor feszültséget kap, akkor nyit, és kis reakcióidős késéssel megkezdődik a befecskendezés. Egy ütem alatt akár 3-szor is képes befecskendezni! 2007-ben a piacra került a piezokristály vezérlésű porlasztó. A mágnesszelepnél jóval kisebb reakcióidővel rendelkezik, és így még nagyobb számú befecskendezést tesz lehetővé. A piezora feszültséget kapcsolva alakváltozásra kényszerítjük azt, és máris megtörténhet a befecskendezés.

Adagoló Hibajelek és Diagnosztika

Az "adagoló hiba jelei" gyakran jelentkeznek különböző formákban a járművek üzemanyag-adagoló rendszerében, és felismerésük kulcsfontosságú a motor megfelelő működésének biztosításához. Ha az adagoló hibásan működik, az azonnal érezhető a jármű teljesítményében és üzemanyag-fogyasztásában. Az adagoló hiba nemcsak azonnali problémákat okoz a jármű működésében, hanem hosszú távon befolyásolhatja a motor élettartamát és a jármű teljesítményét. Ha a járműnél gyakori teljesítménycsökkenést, egyenetlen járást, vagy üzemanyag-fogyasztás növekedést tapasztalunk, érdemes azonnal ellenőriztetni az adagolót.

Főbb Hibajelek

• Gyenge teljesítmény és lassú gyorsulás: A hibás adagoló nem képes a szükséges üzemanyag mennyiségét eljuttatni a motorhoz.
• Üzemanyag-fogyasztás növekedése: Az adagoló nem tudja megfelelően szabályozni az üzemanyag áramlását, a motor több üzemanyagot használ el.
• Egyenetlen járás vagy rángatás: Az adagoló nem képes egyenletes nyomással és időben adagolni az üzemanyagot.
• Rendellenes kipufogógáz: Fekete vagy kékes színű kipufogógáz, erős, szokatlan szag az üzemanyag-adagolás problémájára utalhat.
• Indítási nehézségek: Hosszabb indítási idő vagy sikertelen indítás, ha az adagoló nem biztosít megfelelő nyomást.
• Zajos működés: Furcsa kopogó vagy surrogó hangok az adagolóból.
• Motorhibajelző lámpa: A modern járművek hibajelző lámpája is jelezheti az adagoló problémáit.
• Üzemanyag szivárgás: Szivárgás az adagoló környékén tömítési vagy szerkezeti problémára utal.

Gyakori Problémák és Lehetséges Okok

Mikor úgy gondolja a tulajdonos, hogy rossz az adagolója, valószínűleg nem az adagolóval kezdjük a hibakeresést, mivel egy dízelautó befecskendező rendszere nem csak az adagolóból áll. Nagyon fontos a perifériák vizsgálata is.

• Fekete füst terheléskor: Az esetek döntő többségében a porlasztócsúcs okozza a problémát. Oka lehet a turbó hibás működése vagy az intercooler rendszer tömítetlensége, esetleg az eltömődött katalizátor.
• Hidegen nehezen indul a motor: Izzítás és porlasztócsúcs ellenőrzés szükséges. Amennyiben ezek jók, akkor a motordiagnosztika (kompresszió és hengerveszteség mérés) a következő lépés.
• Melegen nehezen indul a motor: Adagolós motoroknál adagolóelem kopás, elektronikus rendszerű adagolóknál szoftverhiba is okozhatja.
• Túlfogyasztás: Lehet eltömődött levegő, illetve üzemanyagszűrő. A porlasztócsúcsok hibája is okozhatja. Turbós autónál a töltőnyomást is meg kell nézni, hiszen ha a turbó nem működik, akkor fojt.

Javítás, Felújítás és Karbantartás

A diesel adagoló javítása általában csak akkor szükséges, ha más alkatrész nem okozhatja a hibát. Ha a dízel adagoló nem hozza a kívánt mérési értékeket, ez esetekben a szétszerelés után megtisztítjuk és kicseréljük a hibás alkatrészeket. A teljes dízel adagoló rendszer cseréje nagyon drága az elképesztő alkatrész árak miatt. Az adagoló javítása általában kisebb összegbe kerül, mint a csere, azonban komolyabb szerkezeti károsodás esetén a csere is elkerülhetetlenné válhat. Az adagoló problémák idővel csak súlyosbodnak, ezért a gyors cselekvés fontos.

A dízeladagoló tesztelésére speciális tesztpadokat használnak. Ha szivárog belőle a gázolaj, a tömítéseket cserélik; ha az adagoló meghajtó tengelynél folyik, akkor a rendszer csapágyazásával is foglalkozni kell. Amennyiben a gyújtás levételekor nem áll le a motor, akkor új leállító mágnesszelepre lesz szükség. Amikor hideg indításkor kopogó vagy kék füstös alapjáratot tapasztal a tulajdonos, akkor az előtöltés állító elektromos szelep szorul cserére. Fontos megemlíteni, hogy sokszor problémát okoz eldönteni, hogy mennyibe kerül a javítás, vagy tényleg hibás-e egy alkatrész. Szívesen adunk szaktanácsot, teljesen ingyen. Írja le a tapasztalt hibát és visszahívjuk!

Adagoló felújítás során a megfelelő partner kiválasztása kulcsfontosságú. Sok cég csak közvetítőként működik, ami felesleges költségeket és kockázatot jelenthet. Számos szerviz minden javítást saját műhelyében végez, és minden munkára garanciát vállal. A garancia fontossága alapvető. Különböző cégek vállalják a dízel adagólók hibakód bemérését, javítását, illetve komplett felújítását, szét- és összeszerelését, tömítéskészlet cseréjét.

Az adagoló hibák megelőzése érdekében fontos az üzemanyag-rendszer rendszeres karbantartása és tisztítása. Az üzemanyag-adagoló rendszeres karbantartása és az üzemanyagszűrő cseréje nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az adagoló hosszabb ideig hibamentesen működjön. Az adagoló hibájának megelőzéséhez ajánlott jó minőségű üzemanyagot használni, és rendszeresen tisztítani az üzemanyag-rendszert. Érdemes kitérni arra, hogy mi okozhatja az adagoló hibáját. Ezek közé tartozik az alacsony minőségű üzemanyag használata, a rendszeres karbantartás hiánya, vagy a rendszeres tisztítás elhanyagolása.

A porlasztók mérésére akár házi építésű karos porlasztóvizsgáló is használható. Fontos ellenőrizni a nyitónyomást (amely hézagoló alátétekkel állítható be), a csepegést (zár-e rendesen nyitónyomás alatt), a porlasztási képet, valamint a nyitás-zárás határozottságát. A porlasztócsúcsok tisztítása, még az egészen apró kokszrétegek eltávolítása is sokat javíthat a befecskendezési képen.

A Modern Szerviz Kihívásai

Az autótechnika legalább olyan ütemben fejlődik, mint a számítástechnika. Így hát az autójavítással foglalkozó műhelyek sem állhatnak meg egy szinten. Az új dízelrendszerek, új szerszámok és diagnosztikai berendezések beszerzését teszik szükségessé. Mindig lesz olyan eszköz és információ, aminek hiánya komoly hátrányt jelenthet. A szakemberek számára is elengedhetetlen a folyamatos továbbképzés, hiszen nem elég a szerszám, azt használni is tudni kell.

Komputeres motordiagnosztikai eszközök, amelyek ma már elengedhetetlenek:

• Bosch KTS műszercsalád: Az egyik legjobban használható márkafüggetlen diagnosztika.
• Delphi DS műszercsalád: Remek kiegészítője a KTS-nek.
• Denso Dsti: Kifejezetten a Denso motorvezérlő elektronikához alkalmazható gyári szintű készülék.
• Launch X431 Pro3: Távol-keleti, amerikai és európai autók márkafüggetlen diagnosztikai eszköze.

Ezekkel a műszerekkel elvégezhető:

• Hibatár olvasás, törlés.
• Egyes alkatrészek működtetése.
• Alapbeállítások ellenőrzése (befecskendezett mennyiség, alap-előtöltés).
• Hengerenkénti befecskendezett mennyiség összehasonlítása.
• Menetteszt alatti folyamatos kiértékelés.
• A PSG5 adagoló vezérlőegység hibatár olvasása (Opel, Audi, BMW stb. Bosch KTS-sel).
• Inspekció nullázása stb.

Ilyen (vagy hasonló) műszerek nélkül ma már nem lehet hozzáfogni a korszerű autók javításának. Azoknak, akiknek az adagolója sokat futott és gyári, ne "tekergessenek füstöt" rá, ne állítsanak plusz előtöltést és hasonlók, mert az drágább lesz idővel, mintha kapna egy felújítást az adagoló.

Átalakítás Bosch Rendszerre

Felejtse el a meghibásodásokat és a gyakori szervizlátogatásokat! Mivel a Lucas adagolók sok bosszúságot okozhatnak, hatékony megoldás az autó Bosch rendszerre való átalakítása. Ez az átalakítás nemcsak a jármű teljesítményét és hatékonyságát növeli, hanem hosszabb élettartamot is biztosít. A Bosch adagoló rendszerre való átalakítás jelentős előnyökkel jár. A Bosch rendszer stabilabb, hosszabb élettartamú, és kevesebb karbantartást igényel.

A Bosch rendszer előnyei:

• Stabilabb működés
• Hosszabb élettartam
• Kevesebb karbantartás

tags: #dizel #adagolo #beallito #informacio

• A biztonságos Prius fékrendszerért
• Bose hangrendszer a Mazda 6-ban: megéri?
• Az utastér ápolása a Peugeot 308 SW-ben
• Ford Mondeo: generációk méretbeli összehasonlítása
• Útmutató a Renault Megane vezérműtengely kerék cseréjéhez