A diplomáciai mentességet élvező járművek jogszabályai és gyakorlata
A nemzetközi kapcsolatok fenntartásában kulcsfontosságú szerepet játszik a diplomáciai mentesség intézménye, amely biztosítja a diplomáciai képviselők és a nemzetközi szervezetek zavartalan működését. Ez a kiváltság nem csupán az érintett személyekre, hanem az általuk használt járművekre is kiterjed, számos jogi és gyakorlati kérdést felvetve. A diplomáciai mentesség az országgyűlési képviselők, vagy bírák stb. mentelmi jogához hasonló jogintézmény a büntető eljárásjogban. Ez nem egy anyagi jogi büntethetőséget kizáró tényező, hanem egy eljárásjogi jogintézmény.
A diplomáciai mentesség jogi alapjai és célja
A diplomáciai mentesség jogi alapjait nemzetközi szerződések rögzítik. A legfontosabb nemzetközi szerződés e tárgyban a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés (kihirdette az 1965. évi 22. törvényerejű rendelet) alapján a diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam büntető joghatósága, polgári és államigazgatási joghatósága alól is (lásd 31. cikk 1. pont). Az egyének kiváltságainak és mentességeinek célja nem személyes előnyökben való részesítésük, hanem annak biztosítása, hogy mint az államok képviselői vagy egyéb megbízottai eredményesen teljesíthessék feladataikat, illetőleg, hogy a nemzetközi szervezetek zavartalanul működhessenek.
Fontos leszögezni, hogy a diplomáciai mentesség nem jelenti azt, hogy egy diplomata büntetlenül követhet el bármilyen bűncselekményt, mert a mentesség csak annyit jelent, hogy a magyar bíróságoknak nincsen joghatósága felette. Az arra jogosult személyek kiváltságokban és mentességekben való részesítése nem érinti azt a kötelezettségüket, hogy tiszteletben tartsák a Magyar Népköztársaság törvényeit és más jogszabályait, ezek megsértése esetén felelősségre vonásuk saját államuk joghatósági körébe tartozik. A küldő állam azonban lemondhat a diplomáciai képviselő joghatóság alóli mentességéről. Egyrészt ha a küldő állam, vagy nemzetközi szervezet lemond a mentességéről, akkor az érintett személy már részt vehet a büntetőeljárásban.
Különleges esetek: nemzetközi szervezetek és tiszteletbeli konzulok
A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. Ha a helyzet nem ilyen egyértelmű, például nem egy nagykövetről, konzulról, hanem egy ENSZ-ügynökség (pl. UNCHR) vagy más nemzetközi szervezetek egy alkalmazottjáról van szó, akkor a bíróságnak a nemzetközi gyakorlatot kell figyelmbe vennie. Ehhez a törvény kötelezően előírja az alábbi fogódzót: nemzetközi gyakorlat kérdésében a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalását kell beszerezni.
Egy érdekes AB határozat a tiszteletbeli konzulok ún. funkcionális büntetőjogi mentességével foglalkozott. Ahogy az AB határozat is idézi, a tiszteletbeli konzulok - szemben a nem tiszteletbeli konzulokkal - csak konzuli feladataikkal, tevékenységükkel közvetlen összefüggésben kifejtett cselekményükre nézve élveznek mentességet az 1963. évi bécsi konzuli egyezmény alapján.
Autóvásárlás menete Magyarországon
A diplomáciai és egyéb mentességek kezelése a magyar jogban
A Magyar Népköztársaság a nemzetközi jognak megfelelően mentességekben részesíti az idegen államokat, kiváltságokat és mentességeket biztosít azok diplomáciai képviselőinek és egyéb megbízottainak. Nemzetközi szervezetek és egyes tisztségviselőik is részesülnek kiváltságokban és mentességekben. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa annak érdekében, hogy az idegen államokat, azok diplomáciai képviselőit és egyéb megbízottait, valamint a nemzetközi szervezeteket és tisztségviselőiket érintő ügyekben a bíróságok és más hatóságok eljárását egységesen szabályozza, a következő törvényerejű rendeletet alkotta:
1. § (1) A bíróság vagy más hatóság e törvényerejű rendelet szerint jár el, ha
- polgári vagy államigazgatási ügyben félként más állam érdekelt;
- adat merül fel arra, hogy polgári vagy államigazgatási ügyben félként, illetőleg büntető ügyben terheltként vagy magánvádlóként szereplő személy diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességre jogosult.
(2) E törvényerejű rendelet rendelkezései a munkaügyi viták alapján keletkezett eljárásra is irányadók.
2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott esetekben a bíróság vagy más hatóság - ide nem értve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljáró hatóságot - az eljárást annak bármely szakaszában hivatalból felfüggeszti.(2) A bíróság az igazságügyért felelős miniszter, más hatóság - ide nem értve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljáró hatóságot - pedig a felügyeletét ellátó szerv intézkedésére is felfüggeszti az eljárást.(3) A bíróság vagy más hatóság az eljárás felfüggesztéséről jelentést tesz a felügyeletét ellátó szervnek.
3. § (1) A bíróság vagy más hatóság - anélkül, hogy az eljárást felfüggesztené - jelentést tesz a felügyeletét ellátó szervnek, ha az eljárás során olyan intézkedést kíván tenni vagy olyan határozatot kíván hozni, amelyben az 1. §-ban említett személy nem az ott meghatározott minőségben (hanem például tanúként) érdekelt.(2) A bíróság vagy más hatóság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedését nem teszi meg, illetőleg a határozatát nem hozza meg mindaddig, amíg a felügyeletét ellátó szerv az arra vonatkozó állásfoglalását vele nem közölte.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
4. § Ha az 1. §-ban említett személy büntető eljárásban magánfélként érdekelt, a polgári jogi igény érvényesítése kérdésében a 2. § rendelkezései irányadók.
5. § (1) A bíróság vagy más hatóság jelentése alapján a mentesség kérdésében a felügyeletet ellátó szerv a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben határoz. E határozat a hatóságra kötelező.(2) Ha a felügyeletet ellátó szerv a mentesség fennállását állapította meg, a hatóság az 1. és a 4. § esetében a joghatóság hiányára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, a 3. § esetében pedig az említett személyre nézve intézkedést nem tesz, illetőleg határozatot nem hoz.
Diplomáciai rendszámú járművek a közlekedésben: Kihívások és intézkedések
A diplomatarendszámú autók, bár vezetőikre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a magyar állampolgárokra, a mentesség miatt eltérő eljárások érvényesülnek a szabálysértések esetén. Hétköznap reggel háromnegyed kilenc, Margit híd. A balesetveszélyes, és a civil autósok szemszögéből meglehetősen idegesítő jelenet szinte mindennapos. Február 20-án reggel a Margit híd budai hídfőjénél egy diplomata-rendszámú autó ütközött a villamossal a sínen. A pénteki eset nyomán a budapesti amerikai követség sajtóosztálya az Indexnek elismerte, hogy a jármű a követségé volt. A tudósításokból az is kiderült, hogy a kocsiban nem ült védett személy.
„A diplomáciai mentesség nem a szabályok betartása, hanem a szankciók alól mentesít” - nyilatkozta az Indexnek Jámbor István, az ORFK közlekedésrendészeti osztályának vezetője. Szerinte rendőri eszközökkel a probléma nem kezelhető: az objektív felelősség bevezetése óta a rendőrség szabálysértés esetén a jármű üzembentartóval szemben jár el. Jámbor István elmondta, hogy a rendőrök ugyan megállíthatják a kék rendszámos kocsikat, de a szolgálati szabályzat értelmében a sofőr személyazonosságának megállapításán túl a rendőrségnek nincs lehetősége további eljárásra. Az adatokkal ilyenkor megkeresik a diplomáciai mentességi ügyeket intéző Külügyminisztériumot, mely onnan saját hatáskörében jár el.
Az Index úgy tudja, hogy a rendőrségi megkereséseket a Külügyminisztérium (KüM) akkor továbbítja a követségek felé, ha a járművet magyar, azaz diplomáciai mentességet nem élvező állampolgár vezette. A KüM hatásköréből adódóan egyetlen esetben tud intézkedni: a diplomata-nyilvántartást vezető szervként a rendőrség megkeresésére nyilatkozik az érintett magyarországi státuszáról. Az ORFK illetékese szerint a diplomatarendszámú autókkal kapcsolatos probléma a követségek elhelyezkedése miatt a fővárosban koncentrálódik.
Parkolási pótdíjak és behajthatatlanság
A parkolási szabálysértések esetében különösen szembetűnő a mentesség okozta probléma. 2008-ban a kék rendszámos autók be nem fizetett pótdíjaiból a cégnek tízmilliós nagyságrendű kintlevősége keletkezett. Tóth József, Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás elnöke szerint a hozzájuk tartozó kerületekben a diplomáciai testületek a járműveik után a parkolási pótdíjak egyhatodát fizetik be (2008-ban hatmillió forintból közel egymilliót). A parkolási cégek perelhetnek, de nincs sok értelme. Ugyan a bíróságok megítélik a pótdíjat és a járulékos költségeket, ám az összeg a képviseletek diplomáciai mentessége miatt nem behajtható. A KüM helyettes szóvivője közölte azt is, hogy a parkolási társaságok megkeresései ügyében csak akkor tudnak eljárni, ha az már bírósági szakaszba kerül.
A mentességi nyilvántartásba vétel folyamata
A mentességi jogokat élvező járműveknek külön nyilvántartásba kell kerülniük, amelynek adminisztrációja szigorú szabályok szerint történik. Főszabály szerint - a lenti kivételekkel - a mentességi nyilvántartásba felvenni kért járművek adatait, továbbá az ezzel kapcsolatos változásokat kérelemre a közlekedési igazgatási hatóság (járási hivatal, kormányablak) jegyzi be a mentességi nyilvántartásba.
A díjmentesség időbeli hatálya a nyilvántartásba vétel napjától az adott jármű tekintetében a mentességi jogosultság fennállásáig, de legkésőbb a bejelentés évét követő év január 31. napjáig tart. Bizonyos esetekben speciális feltételek érvényesülnek:
- A jogosultság parkolási igazolvánnyal rendelkező személy vagy annak hozzátartozója esetén a nyilvántartásba vételt követő év január 31. napjáig érvényes.
- A legalább 3 gyermek után családi pótlékban részesülő személy vagy annak hozzátartozója esetén nevezett pótlékban történő részesüléshez kötött a jogosultságság fennállása.
- A hozzátartozói (közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa) jogosultság esetén, a hozzátartozói státuszról nyilatkozni kell.
Ezen túlmenően a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve jegyzi be a mentességi nyilvántartásba a kárelhárítás vagy kármegelőzés időtartamára az abban részt vevő gépjárművek esetében, ha azok a kárelhárítást vagy kármegelőzést térítésmentesen végzik, és a forgalmi rendszámuk a kárelhárítást megelőzően a közút kezelője vagy a Díjrendelet hatálya alá tartozó jármű esetén az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, az Útdíj tv. hatálya alá tartozik.
tags: #diplomáciai #mentességet #élvező #jármű #jogszabályok