Diószegi Sámuel és a Járművek Története
A járművek története egyidős az emberi civilizációval.
A mezőtúri ősi gimnáziumot Túri Szabó Lukács, alias Circator és Túri Sánta Jakab Wittenbergben tanult diákok, prédikátorok alapították 1530-ban.
Az utódok a következő szavakkal emlékeztek erre az időszakra: “ezeknek idejében kezdett az iskola is virágozni, mindaddig, hogy haláluk után mindjárt egész collegium fundáltatott” - melynek alapját a város reformálásának egyik hű bajnoka Kálmáncsei Sánta Márton vetette meg.
Szintén ő volt az, aki első, név szerint is ismert rektorát (igazgatóját) a nagy magyar reformátort, Szegedi Kis Istvánt Mezőtúrra hozta.
Szegedi az 1551-1553. években volt itt, mint a református egyház prédikátora és a református gimnázium rektora.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Az ő mezőtúri működéséről a következőképpen emlékezik meg Skaricza Máté: “…ily módon csaknem számkivetetté lévén - t. i. Temesvárról való elűzetése miatt - hosszas bújdosás után Túrra, egy a Berettyó partján fekvő népes városba ment, ahol nagy tisztelettel fogadtatott és megfogadtatott 1551-ben, főleg hogy az iskolát igazgassa, de olykor-olykor prédikáljon is, amelyen az egész község bámulatos szeretettel és vágyódással csüggött, amely őszinte vágyódást az Isten Igéje iránt, Kálmáncsei Sánta Márton a maga fáradozása és tekintélye által a népben már teljesen felkeltett.
Szegedi Kis István örökébe lépve, már a kezdeti időben is neves rektorok álltak az intézmény élén.
Név szerint is ismerünk közülük néhányat: Túri Pál (iró, prédikátor, mint esperes jelen volt a szikszói és a hercegszöllősi zsinaton), Tolnai Katona Miklós (Jacob Grynaeus tanítványa), Félegyházy Tamás (későbbi bibliafordító és debreceni rektor), Csehi Pál, a XVII. századból Nádudvari Péter, Diószegi János Sámuel, Egressi István, Bátorkeszi Gergely, a XVIII. századból Hetényi Sámuel, Lepsényi Gergely, Szentpétery István.
A XIX. században Pap Ferenc (neves túri orvos), Kulifai Zsigmond (egyházi író), Péczely József (később debreceni rektor, a latin és a magyar költészet tudósa, az akadémia tagja), Péter András (városi jegyző), Szűcs István (jogtudós, Debrecen helytörténésze), bárándi Kiss Sándor, Bede Lajos, Bodolay László, Fejér Lajos.
Az Alma Mater 1734-ben keletkezett latin nyelvű törvényei, melyet a tanulók 1820-ig aláírtak, azt mutatják, hogy intézetünk a XVII. század folyamán rendezett viszonyok között élő, virágzó iskola volt, amelynek az ország távolabbi vidékeiről, Dunántúlról, Felvidékről és Erdélyből is voltak tanulói.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
Az iskola tantárgyai között szerepelt a latin, görög és héber nyelv, a história, filozófia és a teológia is.
1743-tól kezdve a rektor mellett praeceptorok is tanítottak, s 1831-től kezdve állandó korrektor is működött az intézetben, aki a rektorral együtt végezte a grammatika, a két retorika és poéta osztályok tanítását.
1864-ben már újra hatosztályos képzés folyt, s 1889-ben a régi iskola telkére új, egyemeletes épületet emelt a fenntartó mezőtúri református egyház a város támogatásával.
Ez az épület alkalmas volt a nyolcosztályú gimnáziumnak a megalapítása óta meglévő internátusának elhelyezésére.
1894 őszén megnyílt a VIII. osztály is.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Az intézet nyolcosztályúvá fejlesztése körül S. Tóth Sándor és Ádám Sándor főgondnokok szereztek nagy érdemeket.
Az intézethez megvásárolt két szomszédos telekre építették fel 1907 és 1910 között a tornatermet, könyvtárhelyiséget és igazgatói lakást, 1914-1915-ben a kétemeletes diákotthont.
Az intézetbe beiratkozott tanulók számát pontosan csak az újjáalakulástól, 1858-tól tudjuk kimutatni, mert az intézet régi irattára a viharos történelmi múlt idején, a város kétszeri “futásakor” (1692-1699-ig a visszavonuló törökök elől a várkonyi pusztára, 1705-ben a rácok elől a Heves megyei hanyi pusztára menekült a város népe tanítóival, iskoláival együtt) elkallódott, illetve nagyon hiányosan maradt meg.
A visszatelepedés után, amint a régi jegyzőkönyvek feljegyzik, az iskola virágzásnak indult.
Püspöki Sillye János és Ertsey Dániel lelkészek voltak azok, akik e században az iskoláért a legtöbbet munkálkodtak.
Szabó Pál prédikátor, mint a presbiteri gyűlések jegyzőkönyvének vezetője, 1815-1823 között följegyzi a gimnázium növendékeinek számát.
A kilenc évben összesen 811-et, de ő utána nincs kimutatás a tanulók számáról.
A Református Gimnáziumnak alapításától fogva az 1948-ban bekövetkezett államosításig - ha kisebb-nagyobb nehézségek közepette is - jogfolytonosan mindig a helyi református egyházközség volt a fenntartója.
1948-ban azonban az iskolát államosították, s mint állami gimnázium működött tovább, majd 1951-ben vette fel Dózsa György nevét.
Az 1964/65-ös tanévben, párhuzamosan a gimnáziumi képzéssel, szakközépiskolai képzés indult.
A korszerű diákotthoni épületet 1975-ben vehette birtokba az iskola.
A gimnáziumi képzést “felsőbb határozatra” fokozatosan elsorvasztották, így ez a képzési forma az 1973/74-es tanévre megszűnt.
A tanárok lelkiismeretes munkájának köszönhetően szerencsére ebben az időszakban is színvonalas képzés folyt, de a humán műveltség iránt elkötelezett öregdiákok és a város közössége örömmel fogadta, hogy 1992-től újra indult a gimnáziumi osztály.
Az 1991-es XXXII. sz. törvény lehetővé tette az iskolák visszaadását az egyházaknak.
Mezőtúron a városi képviselőtestület 1992. április 23-i ülésén hozott rendelete szerint a mezőtúri református egyházközség visszakapta iskoláit, így a gimnáziumot is.
1992-ben tehát az országban az elsők között kapta vissza a református egyház a Túri Alma Matert, s az iskola felvette első rektorának, Szegedi Kis Istvánnak a nevét.
Célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és továbbadni.
Intézetünkben a századok folyamán neves tanárok sora oktatott, nevelt, akiknek kezei alól országos hírű diákok egész serege került ki, akik a tudomány, a közélet, a művészet terén alkottak maradandót.
Nem kevésbé kiváló az a névsor, mely az egykor iskolánkban tanult diákok neveit tartalmazza, kik később országos hírnévre tettek szert.
A XVI. században itt tanult Túri György (nyelvész, költő), a későbbiek közül feltétlenül meg kell említeni a következőket: Kocsi Sebestyén István (lelkipásztor, egyházi író), Pétery Károly (író, országgyűlési képviselő), Túri Mészáros István (nyelvész), Czebe Gyula (klasszika-filológus), Szép Ernő (költő), Tamkó Sirató Károly (költő), Erdélyi József (költő), Tábori Róbert (író), Túri (Turgonyi) Elemér (író, színész, rendező), Kiss Ferenc (esperes, egyetemi tanár, két Kálvineum alapítója), Túri Varga Sándor (író, költő), Túri Polgár István (grafikus, iparművész), Várkonyi Zoltán (színész, filmrendező) kétszeres Kossuth-díjas, Czebe Jenő (Budapest I. kerületének volt polgármestere, jogtudós), Spett Ernő (Szolnok és Mezőtúr volt polgármestere), Kner Imre (1890-1945) nyomdász, tipográfus, könyvkiadó Salgó András (festőművész), Zsigmond Ferenc (irodalomtörténész, akadémikus), Gyenes Antal (a 2.
Református elkötelezettsége miatt Túr városát méltán nevezték “Kis Debrecen”-nek, de a “Berettyóparti Athén” nevet elsősorban a református gimnázium humán irányultsága miatt kapta.
Kisugárzása végig jelentős volt Mezőtúr és Kelet-Magyarország történelmében.
A középiskolás lányoknak szóló pályaorientációs programban elkészült izgalmas projektekkel is találkozhatnak a látogatók a Kutatók Éjszakáján az Agórában.
A 2021-ben indult kezdeményezés célja, hogy a valós életből vett mérnöki feladatok megoldásán keresztül, élményszerűen tegye vonzóvá a fiatalok számára a STEM területeket, miközben a diákok megtapasztalhatják a csapatmunka előnyeit és örömét is.
Séta a Csodálatos Diószegi Sámuel Botanikus Kert -ben Wonderful Paradise #botanicalgarden #garden
A Botanikus Kerti túra alatt Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel szobrát érintve kiderül, hányféle új növénynév köszönhető a Magyar füvészkönyv szerzőinek, és bebarangolhatják az érdeklődők azokat az ösvényeket, amelyek nagy részét még a XX.
Társasházak, kollégium, új zöldfelületek és közösségi funkciók is szerepelnek abban a beépítési koncepcióban, amely a Diószegi-Kőris-Szeszgyár utcák találkozásánál fekvő üres telek hasznosítását célozza.
A terveket Menyhárt Gergő, az ArtOne Architect Kft. építésze készítette.
A telepítési tanulmányterv szerint a telken a környéken épülő egyetemi beruházásokhoz kapcsolódóan egy 269 szobás kollégium, valamint 236 lakás épülne, főként első vagy kislakást keresők számára.
Az épületeket két belső udvar köré szervezik, a Kőris utca felől pedig egy parkosított előkertet alakítanak ki, amelyet közcélra is megnyitnak.
A belső udvarok egyikéből közvetlen átjárás nyílna a szomszédos Mackóvár tagóvoda kertjébe, így annak egy részét napközben az óvoda oktatási célokra használhatná.
Az óvodával szemben fekvő épületszárnyat úgy tervezik, hogy az intézmény kertje megfelelő benapozást kapjon, az ehhez kapcsolódó kertrész pedig közösségi kertként nyílna meg a gyerekek számára.
Az építészeti terveket Menyhárt Gergő, az ArtOne Architect Kft.
A pinceszinti parkoló megközelítését egy darab, kétirányú be- és kihajtást lehetővé tevő rámpán és egy darab kétirányú be- és kihajtást lehetővé tevő földszinti gépjármű bejáraton keresztül biztosítanák.
Az egyik rámpát a telek dél-keleti sarkánál a Kőris utca felől, míg a másikat az átellenes észak-nyugati, Diószegi Sámuel utcáról nyílóan helyeznék el.
A terület beépítését a hatályos kerületi építési szabályzat (JÓKÉSZ) már most is lehetővé teszi, de a tulajdonos és az önkormányzat közötti településrendezési szerződés nyomán akár 10%-kal is nőhet a megengedett beépítési szint, ha cserébe közcélú fejlesztések is megvalósulnak.
Ilyen lehet például egy közösségi helyiség kialakítása, vagy az előkertek közcélú megnyitása.