A diófa betegségei és kártevői: átfogó útmutató a megelőzéshez és védekezéshez

A közelmúltig a dióféléknek gyakorlatilag nem voltak kártevői. Az elmúlt 3 évben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Nagyszüleink még nem is beszéltek egyébként a diófa betegségeiről, a növényvédelmi teendőiről még annyit sem, ez pedig nem véletlen.

A diófa mindig is olyan volt a kertekben, mint egy jó házvezetőnő - védett a tűző naptól, és a levelek illata elűzött minden kártevőt. A diófát érintő betegségeket és károkat elsősorban a külső környezetben jelen lévő gombás fertőzések és rovarok idézik elő. A fertőzések megjelenése nem helyspecifikus, gyakorlatilag bárhol felüthetik a fejüket, ahol diófa található.

A fa egészségi állapotát a negatív hatások megszüntetésével lehet helyreállítani. A kórokozók és kártevők mindenhol előfordulhatnak. Fertőzés akkor alakul ki, ha a diófa ellenálló képessége csökken. A termésburok barnulását, feketedését, korhadását, rothadását, a termés elhalásáért több kórokozó is felelős lehet, leginkább baktériumok és gombák azok, amik kiváltották a folyamatot. Az elmúlt években már nemcsak gombás és baktériumos fertőzésre kellett gondolni, hanem rovartani kérdésre is.

A hazai dióültetvények elsősorban árutermelésre létesültek. Az árugyümölcsösök termését csak akkor lehet megfelelő haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az előírt minőségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerűen tudunk védekezni. A hazai dióültetvényekben gyakran fellépő megbetegedéseket vírusok, baktériumok és gombák okozhatják.

Dióbetegségek és kártevők részletes bemutatása

Minden évben, bár különböző mértékben, előfordul a dió zöld buroklevelének fekete foltossága, gyakran nagy felületen is. A hasonló kinézetű elváltozást több károsító is okozhatja. Ezért a kezelés előtt 8-10 db tünetes diót célszerű tüzetesen megvizsgálni, - félbevágva a dióbél állományát is - és a tapasztaltak alapján nagy valószínűséggel megállapítható a kiváltó ok. Az azonosításban jelentős segítséget jelent az észlelés ideje is, míg július közepéig a dió feketedését annak betegségei okozzák, addig azután már mindhárom jellemzett károsító jelen lehet, gyakran akár együtt is.

Könnyűfém felni útmutató fekete autókhoz

A dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa)

A dióburok-fúrólégy - Rhagoletis completa - Szlovákiába érkezése óta sok kárt okozott. Az 1980-as évek végén Kaliforniából Svájcba érkezett egy új diófa kártevő, a dióburok-fúrólégy. Nem hallottak róla még nagyszüleink idejében Magyarországon, mivel elsőként az 1980-as években jelent meg Európa területén, egész pontosan Svájcban, ezután 1997-ben találkoztak vele Szlovéniában, majd 1998-ban Olaszországban, 2003-ban Horvátországban, 2009-ben pedig már Ausztriában is. Sajnos Európa éghajlati adottságai és a tápnövények széles körű előfordulása segíti a gyors terjeszkedést és a szaporodást. Szlovákiába csak 2018-ban érkezett, de egy évvel később már hatalmas károkat okozott a kertekben és a gazdaságokban.

Ez a fontos diófélék kártevője évente csak egy nemzedékkel rendelkezik, de még így is nagyon veszélyes. A dióburok-fúrólégy egyike azon dióféléknek, amelyeknél nem elég a populáció 90 %-át kiirtani. A dió új, rettegett kártevője a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) évi egy nemzedékes kártevő, megjelenése és károsítása július elejétől várható, előtte nem fordul elő.

Jellemzői és életciklusa

Ha a kertedben szeretnéd kiszúrni a dióburok-fúrólegyet, figyeld a zöld szemű, jellegzetes pöttyös tigrisszárnyú kis legyeket. A dióburok-fúrólégy 8-10 milliméteres szárnyfesztávolsággal rendelkezik, barna alapszínű, feje sárga, tora sötét, egy sárga félkör alakú folttal a pajzsán. A fodros legyek legfeljebb 10 milliméter hosszúak. Tojásait a dió perikarpiumába - a gyümölcs zöld részébe - rakja, ahol a lárvák fokozatosan fejlődnek és a zöld részből táplálkoznak. A dióburok-fúrólégy a talajban telel át.

Az ország melegebb részein a feromon-csapdák fogásai szerint a legyek kikelése megindult. Az idei év az átlagosnál melegebb tavasszal kezdődött, ami a rovarok fejlődésmenetét is felgyorsította, így azok a szokásosnál korábban jelentek meg. A lárvák lábatlanok, tehát nyüvek, a teljes kifejlődött méretük maximum 6 mm, a színük szennyes-fehér. A nyüvek piszkosfehérek, kifejletten kb. 6 mm hosszúak. Július elejétől szeptember közepéig folyamatosan rajzik és tojásokat rak.

Kártétele és tünetei

A kártevő a fejlődő zöld termés burkát támadja meg. Nyáron, meleg időjárás esetén, július elején megjelenő apró, alig észrevehető sötét foltok jelennek meg a dió zöld burkán, amelyek enyhe bemélyedések formájában figyelhetők meg. Ezek a tojásrakás helyei. A lárvák növekedésével a foltok egyre nagyobb kiterjedésűvé válnak. A foltok puha állagúak, szabálytalan kiterjedésűek a dió burkán. Az elszíneződés és a dióburok felpuhulása az egész felületre kiterjedhet vagy akár a dió csonthéján is nyomot hagyhat, sötét foltok formájában. A termés és a lombozat korán hullani kezd.

Fekete-fehér Lamborghini embléma: mit szimbolizál?

A lárvák fúrják a zöld burkot. A kártétel megzavarja a biológiai érést: a dió belseje összeráncosodik, nem fejlődik ki megfelelően, a méret és az íz romlik. A kár a minőséget még enyhe fertőzés esetén is jelentősen rontja. A buroklégy nyüveinek a hatására az elfeketedő buroklevelek nyálkásak lesznek, elfolyósodnak, visszataszítóak, benne a nyüvek jól láthatóak. A nyüvek a dió belsejébe a csontkemény héjon nem képesek behatolni. A kártétel hatására a dió biológiai érési folyamtában zavar keletkezik, emiatt ráncosodik a dió burok, csökken a dió mérete, illetve a dióbél nem tud megfelelően kifejlődni, a dió a burokhoz hasonlóan ráncosodik. A kártétel miatt a dió és a levélzet is korán hullani kezd.

Védekezési lehetőségek a dióburok-fúrólégy ellen

Megelőző védekezés a várható rajzás kezdetén (június vége/július eleje). Fertőzés esetén felszívódó rovarölőkkel végzett kezelés csökkenti a következő nemzedék számát. Az egyik megoldás az, ha a dió alatti talajt fóliával takarjuk le, ami megakadályozza, hogy az imágók kijussanak a talajból, és a dióba petézzenek. Ugyanakkor a fólia megvédi a talajt az új lárvák ellen is. Ne feledje, hogy a dióburok-fúrólégy a fejletlen diókat támadja meg. Az első permetezést akkor alkalmazza a legyekre, amikor azok körülbelül egyhetes korban vannak.

A dióburok-fúrólégy ellen a tömeges rajzásának kezdetétől szeptemberig szükséges permetezni 10-14 napos időközönként. A kistermelők számára is kényelmes megoldást jelent a spinosad hatóanyagon alapuló bioalapú termékekkel. A Spintor az első természetes rovarölő szer, amely nem mérgező az emberre és a melegvérű állatokra. Alkalmas gyümölcsösök kezelésére, és csak a csalogatószerrel kombinálva hatékony a dióburok-fúrólégy ellen is. Fontos, hogy a permetezést mindenképpen szakemberre kell bízni!

Levéltetvek

A fás levéltetű egy általánosan elterjedt levéltetű, amely csak a diófákon él. Apró, sárga vagy áttetsző zöld tetvek láthatók a lombozaton, melyeket szívogatnak. A levéltetvek ragacsos ürüléket választanak ki, amelyek beszennyezik a leveleket, és táptalajt teremtenek a mikroszkopikus gombáknak - a feketelegyeknek. A fa védekezőképessége romlik, másodlagos fertőzések (pl. gnomónia, baktériumos betegség) alakulhatnak ki a szívogatás helyén. A levéltetvektől tavasz előtti olajos permetezéssel lehet megszabadulni. Kezelésük tavaszi lemosó kezeléssel történik.

Gubacsatkák

A diófa lombozatán kétféle gubacsatka okozhat kárt.

911 (993) első lámpa útmutató

• Nemezes gubacsatka: A levelek felszínén kidudorodó gubacsok, elszíneződéssel járnak. A levél fonákján nemezszerű, szőrös bevonat látható, a gubacsok belsejében atkák találhatók. Következménye a lombozat torzulása, a fa esztétikai értékének csökkenése. Kezelésére kora tavaszi lemosó permetezés javasolt.
• Dió szemölcsös gubacsatka: A leveleken, hajtáscsúcsokon élénksárga, vöröses, gombostűfejnyi szemölcsszerű képletek jelennek meg. A foltok sűrűsödnek, összeolvadnak. Erős fertőzés a termést is érinti, rontva a termésátlagot. Következményei levél deformáció, esztétikai kár, korai levélszáradás és hullás. A termés fertőződése hozamcsökkenéshez vezet. A kártevő a lehullott levelekben és a rügyekben telel, ezért a fertőzött lombozat őszi eltávolítása alapvető. A diófa őszi és tavaszi lemosó kezelése is segíti a védekezést.

Almamoly

Az almamoly lárvája fúrásnyomokat hagy a termésen, a bejárat körül száraz hernyóürülék látható. A károsodott termések egy része lehullik. Következménye termésveszteség, a gyümölcsök fogyasztásra alkalmatlanná válnak. Védekezésére rovarölő szeres védekezés javasolt a rajzás idején.

Gombás betegségek

A vegetációs időszak alatt az esős időjárás teremti meg a legkedvezőbb feltételeket a diólevelek vagy a termés bakteriális és gombás betegségeinek terjedéséhez. Ha nem kellően meleg élőhelyen (évi 8-10 °C-os átlaghőmérséklettel) és elegendő nedvességgel termesztik, nem alakul ki tartós levélnedvesség. A kórokozók harmadik csoportja a gombák által okozott dióbetegségek.

A dió gnomóniás betegsége (Gnomonia leptostyla)

A dió gnomóniás gombabetegségét (kórokozója Gnomonia leptostyla) a leveleken 2-4 mm-es sötétbarna szegélyű, általában kerek, közepén kissé kivilágosodó foltokról lehet felismerni. A foltok között a levél elsárgul, majd idő előtt tömegesen lehullik. A gomba a termés zöld buroklevelét (epikarpiumát) is megfertőzi, azokon a 2-3 mm-es kör alakú foltok jelennek meg, amelyek kissé besüllyedőek, sötétbarnák, feketének látszóak, közepük kiszürkül. Erős fertőzéskor a foltok összeolvadhatnak, és a feketés elszíneződés a buroklevél nagy felületére kiterjedhet. A fekete szín a dióbélen nem okoz elváltozást. A foltbetegség a dió éréséig folyamatosan előfordul, és a lehullott, érett diónál is általános. A dió termésénél bár gyakori betegség, nem jelentős, mivel bél tartalmat nem fertőzi.

A kórokozó egy gombafaj, amely a lehullott lombozatban és a termésmaradványokban telel át. Tavasszal a spórák újrafertőzik a fiatal leveleket. A gomba fertőzi a leveleket, hajtásokat és a zöld gyümölcsöt is. Először kerekded, majd később összefolyó barna foltok láthatók. Korai lombhullást okoz, ezért a fa legyengül, és nem tudja feladatát ellátni. A gomba a lehullott, fertőzött leveleken telel át. Következménye korai levélhullás és a termésmennyiség csökkenése. Ismétlődő, erős fertőzés esetén az ágak, majd maga a fa is elpusztulhat.

A fajták különböző mértékben fogékonyak a betegséggel szemben. Toleráns fajták: a 117-es, A-118-as, T 2-es és az M 10-es. Védekezésére a fertőzött levelek őszi megsemmisítése, őszi lombfertőtlenítés, és tavasszal virágzáskor és azt követően 2-3 alkalommal fungicid (gombaölő szer), valamint májustól júliusig a propineb, kaptán, és mankoceb hatóanyagú szerekkel való permetezés javasolt.

A dió apiognomóniás betegsége

A dió apiognomóniás betegsége tavasz végén, nyár elején lép fel, először a leveleken fejlődnek ki foltjai, melyek sötétbarnák, fekete színűek, alakjuk kör, határozott szegéllyel rendelkeznek. Méretük 1-2 mm-től 3-4 mm-ig terjedő, a foltok közepe kivilágosodik, és benne apró fekete pontok, a gomba kifejlett szaporítóképletei láthatók.

A dió mikrosztómás levélfoltossága (Microstoma juglandis)

A dió mikrosztómás levélfoltossága egyre gyakoribb hazánkban is. Kórokozója a Microstoma juglandis. Jellemző tüneteket okoz a diófa levelén. A levélfonákon hófehér, erek által határolt, szögletes foltokat lehet felismerni. A védekezés megegyezik a gnomónia elleni védekezéssel.

Dió fomopsziszos kéreg- és termésbetegsége (Diaporthe eres)

A dió fomopsziszos kéreg- és termésbetegsége kórokozója a Diaporthe eres (Phomopsis juglandis). A kórokozó gomba, mint elsődleges kórokozó főleg az oltványnevelésnél, a faiskolában okozhat komoly gazdasági kárt. A szemre metszés helyén fertőz, háncs- és faszövetelhalást okoz. Hasonlóan fertőzi a termőfákat, a metszések helyén meghagyott csonkokat. Az elhalt háncsszövetben kifejlődnek a gomba szaporító képletei, a gombaspórák, amelyek újabb fertőzést idéznek elő. Hasonló betegséget okozhat a Cytospora leucosperma és a Nectria cinnabarina, a dió vörösszemölcsös ágrákosodásának kórokozója.

A kórokozók elleni védekezés: faiskolában az oltóvesszők fertőtlenítése nélkülözhetetlen. Csak egészséges oltóvesszőt szabad használni. A szemre metszés helyén a megelőző sebkezelést el kell végezni. Ha a fertőzés megjelent a kiültetett oltványokon gyógyító sebkezelésre is szükség van, rendszeres rézoxikloridos permetezések csökkentik a betegség terjedését.

Bakteriális betegségek

A dió xantomonaszos levél- és gyümölcsfoltossága (Xanthomonas arboricola pv. juglandis)

A dió elterjedt és súlyos baktériumos betegségére, melyet a Xanthomonas arboricola pv. juglandis baktérium okoz, levélfoltosság és buroklevél elfeketedés jellemző. A leveleken a fertőzés után fekete, egyszínű, mellék-erek által határolt, szegletes vagy szabálytalan alakú foltokról ismerhető fel. Kezdetben a foltokat sárga elmosódott udvar szegélyezi. A zöld burok levélen szabálytalan alakú, különböző méretű, sötétbarna, nedves, rohadó foltok fejlődnek, a beteg burok rátapad a dió csonthéjára, az is fekete színű lesz. A buroklevél nehezen vagy nem válaszható le a dió héjáról.

A baktériumos foltosság a fiatal gyümölcsöt is megtámadja, felpuhítja a zöld burkolatot és megrohasztja a dió belsejét. A legfontosabb kártétele, hogy a dió csúcsánál, héjak egymáshoz illeszkedésénél a baktérium a dióbélbe hatolva annak nedves rothadását, megfeketedését okozza. A fertőzött dióbél később ugyan beszáradhat, de fogyasztásra alkalmatlanná válik. Ha barna, kerek és ellipszis alakú foltok jelennek meg a dió leveles szárán, a diót olyan betegség támadta meg, amely a szövetek elhalását okozza.

A korán virágzó fajták érzékenyebbek a betegséggel szemben, ezért az M 10-es fajtakörbe tartozók fogékonyabbak, mint a 117-es fajtakör tagjai. A baktérium tavasszal fertőzi a rügyeket, leveleket, barkákat, később a gyümölcsöket, fiatal hajtásokat. Azok elfeketednek, fekete folt keletkezik a zöld gyümölcs burkán. A zöld hajtásokon vékony, majd vastagodó hosszanti fekete csíkok láthatók, besüppednek, felrepednek. A fertőzött dióburkon először kicsi, vizenyős, sötét színű, besüppedő folt látható, ami később felreped. A fertőzött termés a fán marad, a magbél megbarnul, összezsugorodik. A kórokozó a kéregrepedésekben, virágbarkákban és a rügypikkelyek között telel át.

Védekezésére nagy gondot kell fordítani. Rügyfakadáskor és utána áprilistól júniusig rézzel, bázikus réz-szulfát + mankoceb hatóanyagú készítményekkel kell permetezni. A réz permetezés szintén a baktériumok ellen küzd, és azt tél előtt egy fagymentes napon, tavasszal pedig közvetlenül a virágzás előtt kell kijuttatni.

Vírusos betegségek

Dió cseresznye levélsodródás vírusfertőzöttsége (Cherry Leaf Roll Virus - CLRV)

Kórokozója a cherry leaf roll vírus (CLRV). Hazánkban a betegséget a hetvenes évek végén (1979) ismerték fel. A betegséget a termőfa virágpora terjeszti és faiskolai oltással is terjed. Gazdaságilag jelentős kórokozó. A fertőzött fák levelein május-júniusban klorotikus gyűrűk, szalagok jelennek meg, jellemző a levélsárgulás, csúcsszáradás. A termések is deformálódnak. A vírusos fa néhány év alatt kipusztulhat. A betegség felismerésében segít a fekete dió alanyra oltott fákon az oltás helyén megjelenő fekete színű vonal és az erős sarjképződés. A betegség elleni védekezés kizárólag a megelőzés, a vírusmentes szaporítóanyag előállítása és forgalmazása.

Átfogó védekezési stratégiák

Milyen dióbetegségek léteznek és hogyan lehet ellenük védekezni? A kórokozók ismertek voltak, viszont a probléma pontos megközelítése és a lehetséges védekezések megfoganatosítása nem volt egyszerű. Gondoljon előre a kellemetlen diókártevőkre, és jegyezzen fel minden olyan részletet, amely a fáin való jelenlétükre utalhat.

Általános megelőzés és higiénia

Fontos, hogy a diót nedves és gyommentes környezetbe ültessük. Próbálja meg a nem ellenálló diófák augusztusi permetezését elvégezni, és gondoskodjon a kertben a megfelelő higiéniáról. A feketedő diókat célszerű folyamatosan összegyűjteni, megsemmisíteni, elásni, hogy a fertőzési láncot megszakítsuk. A legjobb módszer a megsemmisítésre az égetés. Sajnos azonban ezt sokszor szabályzat tiltja a legtöbb helyen. A fertőzött termés és károsodott levélzet elszállítása megoldható zöldhulladék lerakó telepekre. Ennek azonban az a hátránya, hogy onnan ugyanúgy tud terjedni a kártevő, ha nem égetik el a fertőzött terméseket. Ugyanez vonatkozik a foltos, lehullott levelekre is.

Kémiai és biológiai védekezés

Az őszi és tavaszi vegyszeres lemosás jelentősen mérsékli a kórokozók és kártevők számát. Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma! A baktériumos és gnomóniás betegségek kórokozói a fákon telelnek, ezért nem szabad kihagyni a téli réz hatóanyagot tartalmazó lemosó permetezést, hiszen a réz mindkettő ellen hatékony ellenszer. A dió virágzásától az őszi termésérésig fertőzhetnek tartósan esős időjárás mellett, ekkor is a réz alapú permetezés ajánlott vegyes előfordulásuk esetén.

Mivel a diófák nagyok, nem könnyű az egész fát megvédeni. Csak a fa egy részét permetezze be - ne az egész fát. A diófák magasságából eredő kijuttatási nehézségek miatt speciális permetező gépek szükségesek kivitelezéséhez. Kontakt, felszívódó vagy biológiai készítmény? A permetezés kivitelezéséhez a diófák magasságából eredő kijuttatási nehézségek miatt speciális permetező gépek szükségesek. A szakemberek által javasolt új, csalétkekkel kombinált permetezési módok már a házi kertekben is kivitelezhetők.

Szakértői segítség

Fontos, hogy a permetezést mindenképpen szakemberre kell bízni! A dió termesztésével és növényvédelmével kapcsolatos legújabb ismeretek megtalálhatóak a Gazdakönyvtár sorozatban, 2006-ban (Mezőgazda Kiadó) megjelent „Dió” című könyvben. Dr. Rozsnyay Zsuzsanna és Szügyi Sándor, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató- Fejlesztő Kht. munkatársai is folyamatosan dolgoznak a témán.

Összegző táblázat a diófa leggyakoribb betegségeiről és kártevőiről

tags: #dió #betegségei #fekete #fogyasztás #információ

• Részletes információk az Outlander PHEV-ről
• Jetta 2 váltókód azonosítása
• hogyan cseréljünk szilentblokkot Renault Laguna 2-ben
• EGR szelep meghibásodás Suzuki Swift 1.3-ban
• A felni fedő és keréktárcsa jelölések fontossága