A Közúti Járművek Szabályozása és Műszaki Információi Magyarországon

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontjának 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Belügyminiszterrel, a Gazdasági Miniszterrel, valamint a Környezetvédelmi Miniszterrel egyetértésben, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítására került sor.

A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A munkagépre a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben ezt az egyes rendelkezései kifejezetten előírják.

A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat, illetve feltételeit a Belügyminisztérium szabja meg. A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- illetve vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeinek biztonságos működésének védelmét biztosítsa. Ezek meglétének közbiztonsági feladatnak minősül.

A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása.

Alapvető Fogalmak és Definíciók a Járműszabályozásban

A rendelet számos alapvető fogalmat definiál a járművekkel kapcsolatban, melyek kulcsfontosságúak a közúti forgalomban való részvétel, a nyilvántartásba vétel és a műszaki vizsgálatok szempontjából.

Vízszállítási megoldások

• Forgalomba helyezés: a jármű első hazai forgalomba helyezése, amely a magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével valósul meg.
• Gyártási év: az alvázszám alapján a forgalomba helyezéskor megállapítható tényleges gyártási év.
• Első használatba vétel: a jármű - hazai vagy külföldi - első forgalomba helyezésének időpontja, illetőleg amennyiben ez nem állapítható meg, a gyártási év utolsó napja.
• Új jármű: az a jármű, amelynek a használatba vétele még nem történt meg.
• Gázüzemű jármű: az MR. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jármű.
• Járműtípus: az azonos járműkategóriába tartozó olyan járművek összessége, amelyeket ugyanaz a gyártó gyárt, ugyanolyan alvázuk van és gyártójuk a járműveket ugyanazzal a típusjellel látja el. E rendelet A., B. és C. Függelékei, valamint az MR. a járműtípusra további feltételeket határozhat meg. A járműkategória fogalmát az A. Függelékének A/2. számú melléklete és a B. Függelék 1. cikke határozza meg. Egy járműtípus különböző járműváltozatokat és jármű-kiviteleket tartalmazhat.

Járműtípusok és Műszaki Jellemzők Fogalmai

A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, bizonyos eltérésekkel és kiegészítésekkel. Annak megítélése szempontjából, hogy a jármű sík úton önerejéből milyen sebességgel képes haladni, a jármű tervezési sebessége az irányadó. A rendelet alkalmazásában:

• Traktor: olyan jármű-kategória, amelybe a fúvott gumiabronccsal rendelkező olyan mezőgazdasági vontató, lassú jármű, illetve egyéb jármű tartozik, amelyet beépített erőgép hajt, tervezési sebessége legalább 6 km/óra és legfeljebb 40 km/óra, legalább két tengelye van és rendeltetése szerint mezőgazdasági (erdőgazdasági) munkavégzésre szolgáló pótkocsit, gépet vagy egyéb eszközt vontat, illetve - adott esetben - alkalmas arra is, hogy ezeket tolja, szállítsa vagy meghajtsa.
• Munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.
• Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek.
• Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt.
• Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült.
• Mezőgazdasági vontatmány: olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközöket ide nem értve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági erőgéppel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatnak.

Tömegek meghatározása a járműveknél

A járművek tömegére vonatkozó definíciók elengedhetetlenek a szabályos üzemeltetéshez és a terhelési korlátok betartásához:

• Üres tömeg: a rendeltetésszerű használatra alkalmas jármű tömege, amely magába foglalja a jármű, annak alkatrészei és önálló műszaki egységei (ideértve a gyártó által biztosított világító és fényjelző berendezéseket is) tökéletes működését biztosító mennyiségű folyadékokat (pl. akkumulátorsav, hidraulikafolyadék, motorolaj) is, - az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömege azonban nem számít az "üres tömeg"-be.
• Saját tömeg: a jármű üres tömege, amelyhez hozzá kell adni az üzemanyag, illetve az üzemanyag-olaj keverék tömegét az üzemanyagtartálynak a gyártó által megadott kapacitása legalább 90%-áig feltöltve, valamint azokat a tartozékokat, amelyeket a gyártó a rendes működtetéshez szükséges eszközökön kívül a járműhöz adott (szerszámkészlet, csomagtartó, szélvédő, védőeszközök stb.).
• Műszakilag megengedett össztömeg: a gyártó által meghatározott tömeg, amelyet a jármű saját tömege és a járművön szállított személyek és áru tömege - együttesen - nem haladhat meg.
• Műszakilag megengedett legnagyobb terhelés: az a tömeg, amely a műszakilag megengedett össztömeg és a -75 kg-mal figyelembe vett - menetkész tömeg különbözete.
• Menetkész tömeg: a jármű saját tömege, valamint -75 kg-mal figyelembe véve - a vezető tömege.

Típusjóváhagyás és Forgalomba Helyezési Eljárások

A járművek közúti forgalomban való részvételéhez számos engedélyezési és jóváhagyási eljáráson kell átesniük, amelyek a biztonságos üzemeltetést garantálják.

A típusbizonyítványban, a sorozat forgalomba helyezési engedélyben és az egyedi forgalomba helyezési engedélyben meg kell határozni azt is, hogy a járműtípushoz vagy a járműsorozathoz tartozó járművek, illetőleg az a jármű, amelynek a forgalomba helyezését engedélyezték, milyen járműfajtaként vehetnek részt a közúti forgalomban.

A típusbizonyítványt a KKF típus-jóváhagyási eljárás keretében, típusvizsgálat alapján adja ki. A típusbizonyítvány kiadását írásban kell kérni. Az Európai Közösségek tagállamának illetékes hatósága által valamely járműtípusra kiadott "EK típusjóváhagyó okmány" alapján a KKF a gyártó, illetőleg a forgalmazó kérelmére - típusvizsgálat nélkül - típusbizonyítványt ad ki.

használt autó ellenőrzése lépésről lépésre

A mezőgazdasági vontatóra és pótkocsijára, a lassú járműre és pótkocsijára, valamint a munkagépre kiadott típusbizonyítvány a kiadásától számított 3 évig érvényes.

Forgalomba helyezés előtti vizsgálatra nem kell bemutatni azt a járművet, amelynek forgalomba helyezése a Függelékek alkalmazásával kiadott megfelelőségi nyilatkozattal történik. A jármű forgalmazójának a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét - a forgalmazót terhelő felügyeleti díj ellenében - a KKF ellenőrzi.

A Függelékek hatálya alá tartozó járműtulajdonságok, járműalkatrészek, önálló műszaki egységek és tartozékok jóváhagyására a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Függelékek hatálya alá tartozó pótalkatrészek és tartozékok minősítő vizsgálatára (jóváhagyására) és ellenőrzésére szintén a Függelékek vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ahol a Függelékek "jóváhagyó hatóság"-ról rendelkeznek, azon a Központi Közlekedési Felügyeletet, valamint a Közlekedési Főfelügyeletet kell érteni. Az első fokú hatósági feladatokat a Központi Közlekedési Felügyelet, a másod fokú hatósági feladatokat és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartási és nemzetközi szakmai kapcsolattartási feladatokat a Közlekedési Főfelügyelet látja el.

Jogosítvány használata azonosításhoz

Mezőgazdasági Járművek és a Közúti Forgalom

A tavaszi munkák miatt egyre több mezőgazdasági vontató, lassú jármű és önjáró munkagép vesz részt a közúti forgalomban. Ebben az időszakban a munkálatokhoz használt járműveket érintő közlekedési balesetek leggyakrabban a kanyarodási és az elsőbbségi szabályok megsértése, valamint a nem megfelelő kivilágítás miatt következnek be.

Mezőgazdasági Vontató és Lassú Jármű közötti különbségek

Traktorunkat alapvetően két kategóriában lehet engedélyezve használni közúton: mezőgazdasági vontatóként és lassú járműként.

• Mezőgazdasági vontató: Olyan kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.
• Lassú jármű: Olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

Ebbe a kategóriába (lassú jármű) tartozhatnak bele a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, ha tervezési sebességük nem lépi túl a 25 km/h-s sebességet, és általánosságban szólva a teljesítményük 90 LE alatt marad. Szintén ebbe a kategóriába sorolandók azok a munkagépek is, amelyek tervezési sebessége ugyan meghaladja a 25 km/h-t, ám igazolólapjukon a legnagyobb sebesség 25 km/h korlátozó szabályozás van feltüntetve. Ezt egyébként a jármű hátsó részén is fel kell tüntetni.

A 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes gépeken három betűből és három számból álló rendszámnak kell lennie, valamint érvényes forgalmi engedéllyel és érvényes KGFB-vel is rendelkeznie kell.

A lassú jármű minősítés feltételei

A lassú jármű minősítéshez az alábbi feltételek is szükségesek:

• Vonófejjel kell rendelkezniük.
• Rendelkeznie kell világító berendezésekkel és rögzítő fékkel is.
• A járművön bármilyen irányba túlnyúló elemeket jól látható módon, a törvényi szabályozás szerint meg kell jelölni.

Fontos megjegyzés: 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján a lassú jármű meghatározás szerepel, nem a piros rendszám!

A vizsgáló állomáson forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját.

Lassú jármű előnyei és hátrányai

• Előnyei: A lassú jármű és annak pótkocsija vagyonszerzési / átírási illeték megfizetése alól mentesül, amennyiben tulajdonosváltás történik. Ez a szabályozás annyiban tér el a mezőgazdasági vontatóra eső feltételektől, hogy annak a pótkocsija illetékköteles, az erőgép nem. A lassú jármű nem alanya gépjárműadónak, amely igen magas összegre is rúghat, hiszen teherbírás alapján kell fizetni. Nem vonatkoznak rá az emissziós előírások, és a kötelező felelősségbiztosítása is alacsonyabb, mint egyéb besorolású járművek esetén.
• Hátrányai: A megengedett legnagyobb sebesség 25 km/h. Vannak olyan lassú járművek, amelyek magasabb sebességre is képesek (azonban az igazolólapon 25 km/h-nak kell szerepelnie), azonban a szabályozás értelmében ott is be kell tartani a sebességkorlátozást.

Utánfutó Vontatás Szabályai és Korlátozások

Az utánfutó vontatás nem csak egy praktikus megoldás a szállításra, hanem egyben felelősségteljes feladat is, amelyet szigorú szabályok és előírások határoznak meg. A 2025-ös évre vonatkozó szabályozás pontosan rögzíti, milyen jogosítvánnyal, milyen járművel, mekkora súlyt és milyen típusú utánfutót lehet szabályosan vontatni Magyarországon.

Az utánfutó vagy pótkocsi vontatásának jogszerűsége elsősorban attól függ, milyen típusú vezetői engedéllyel rendelkezünk. A leggyakrabban használt jogosítvány a B kategória, amely alapvetően személygépkocsik vezetésére jogosít, de meghatározott feltételek mellett utánfutó vontatására is lehetőséget biztosít.

A forgalmi engedélyben szereplő műszaki adatok (F.1, G, O1, O2 mezők) és a vontatmány besorolása (könnyű vagy nehéz pótkocsi) ismerete elengedhetetlen a jogszerű közlekedéshez.

• F.1 - Megengedett legnagyobb össztömeg: Ez a jármű hatóságilag engedélyezett, maximális tömege (a jármű, az utasok és a rakomány együttesen). Ez alapján számolható a járműszerelvény össztömege.
• G - Saját tömeg: A jármű üres állapotban mért tömege, teljes üzemanyaggal, de rakomány nélkül. Nehéz pótkocsi csak akkor vontatható B kategóriával, ha az utánfutó megengedett össztömege nem haladja meg a vontató jármű saját tömegét.
• O1 - Fékezés nélküli utánfutó maximális tömege: Ez mutatja meg, mekkora fék nélküli utánfutót húzhat az autó.

A KRESZ és a kapcsolódó rendeletek szerint minden utánfutót (a jogi szóhasználatban: pótkocsit) többféleképpen sorolnak be, és ezek a besorolások közvetlenül befolyásolják, milyen jogosítvánnyal vontathatjuk őket. A legtöbb utánfutó vagy fék nélküli, vagy ráfutófékes (fékezett) kivitelben készül.

Vontatásra vonatkozó korlátozások

A pótkocsi egy olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. Mezőgazdasági vontatóval egy személyszállításra berendezett pótkocsi vontatható. Más járművel ilyen pótkocsi nem vontatható.

Lassú jármű pótkocsija gépjárművel nem, mezőgazdasági vontatóval pedig csak abban az esetben vontatható, ha megfelel a mezőgazdasági vontató pótkocsijára vonatkozó előírásoknak.

Üzemi fék nélküli könnyű pótkocsi gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kilogrammal növelt saját tömegének a felét.

Ráfutó fékkel felszerelt pótkocsi abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű össztömegének a háromnegyedét.

Tömegre kiszabott korlátozások

A lassú járművek tömegére vonatkozó korlátozások leszögezik, hogy a kéttengelyes jármű és pótkocsi esetén a 25 tonnát, a három tengelyes járművek és pótkocsik tömege pedig a 32 tonnát nem haladhatja meg, ha a jármű alacsony nyomású mezőgazdasági gumiabronccsal van felszerelve. A pótkocsi (pótkocsik) össztömege nem haladhatja meg a vontatásra használt vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű össztömegének a négyszeresét, azonban ez a rendelkezés a félpótkocsira nem vonatkozik.

Sebességkorlátozások utánfutóval

Utánfutóval közlekedve minden esetben alacsonyabb sebességhatár érvényes, mint az önálló járművekre. A KRESZ az alábbi maximális sebességeket engedélyezi:

Fontos: még ha a forgalmi engedély szerint gyorsabb sebesség is megengedett, a jogszabályi határt nem szabad túllépni.

Rakomány túlnyúlása

A rakomány mérete is szabályozva van, különösen, ha az utánfutóról túlnyúlik:

• Hátrafelé: Legfeljebb 2 méter, de nem lehet több, mint a plató hosszának fele.
• Előrefelé: A rakomány nem nyúlhat túl az utánfutó elején.
• Oldalra: Maximum 40 cm túlnyúlás megengedett.

A túlnyúló rakományt piros zászlóval (min. 40×40 cm), éjszaka piros fényű lámpával kell megjelölni.

Ideiglenes Rendszámok és a Mezőgazdasági Erőgépek

A rendszámok tekintetében változások léptek életbe 2022. július 1-től, melyek érintik az ideiglenes rendszámtáblákat is. A volt zöld M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtábla piros I betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kapott. Azonban amely jármű az igazolólap alapján lassú járműnek minősül, a jogosultságai megmaradnak.

Amennyiben úgy döntöttünk, hogy járművünket lassú jármű kategóriába szeretnénk bejegyeztetni, eddig piros rendszámot kaphattunk rá, azonban ez feketére változott.

A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek I betűjelű ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt a közúti forgalomban.

Az ideiglenes rendszámtábla nem a járműhöz kötődik, hanem a jármű üzembentartójához, aki (amely) az engedélyezési eljárást követően jogot szerez arra, hogy az általa üzemeltetett járműre (járművekre) a kiadott rendszámot felszerelhesse a közúti forgalomban való részvétel céljából. A módosítással tehát nem szűntek meg a jogosultságok.

Ideiglenes rendszám előnyei és szükséges dokumentumok

Az ideiglenes rendszámtábla előnyei:

• Csökkentett okmányozási procedúra.
• Jelentős költségmegtakarítást jelent, a súlyadózás alól mentesül a termelő.

Az egyetlen követelmény, hogy a gazdálkodónak/üzembentartónak - akinek a tulajdonában ilyen lassú jármű, mezőgazdasági vontató, mezőgazdasági munkagép van - nyilatkoznia kell a gép állapotának műszaki alkalmasságáról és annak fenntartásáról.

Szükséges dokumentumok:

• A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám).
• A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés igazolása.
• Az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan.
• Az ügyfél nyilatkozata az ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról.

Az ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását.

Járműbiztonsági Adatlapok a Sürgősségi Beavatkozók Számára

A tűzoltóságok egyik fő feladata közlekedési baleseteknél a tűzoltás, műszaki mentés. Közben egyre újabb technológiákkal készülnek járművek. Hogyan lehet itt hatékonyan beavatkozni, úgy, hogy közben a tűzoltó se legyen veszélyben? Ezekre a mentési kártyákra hívtuk fel korábban a figyelmet.

A CTIF (International Association of Fire and Rescue Services) kezdeményezte a Nemzetközi Szabványosítási Szervezetnél (ISO: International Standardization Organization) a közúti gépjárművek biztonsági adatlapját egységesítő szabvány kidolgozását. A szabványsorozat egységes jelöléseket és színkódokat használ a meghajtásokra, az üzemanyagtartályokra, akkumulátorokra és azok elhelyezkedésére.

Az információ terjesztésére a CTIF kidolgozott három csomagot, mely 18 nyelven - közte magyarul is - elérhető, így a gyártók, készenléti szolgálatok könnyen elérhetik, megismerhetik, alkalmazhatják ezeket. Az egyik legfontosabb információ a balesetet szenvedett gépjármű meghajtásának típusa.

Ennek a munkának az eredményeként tudunk tájékozódni olyan kérdésekről:

• Hol lehet feszítő-vágóval beavatkozni?
• Hogyan lehet a sérültet a leggyorsabban kimenteni egy sérült járműből?
• Hol vigyázzunk a légzsákra, a magasfeszültségű vezetékre?
• Hol van a járműkarosszéria megerősítve, vagyis hol ne vágjunk?

A vonatkozó ISO szabványok a következők:

• ISO 17840-1:2015: Közúti járművek - Információk az elsődleges és másodlagos beavatkozók számára - 1.
• ISO 17840-2:2019: Közúti járművek - Információk az elsődleges és másodlagos beavatkozók számára - 2.
• ISO 17840-3:2019: Közúti járművek - Információk az elsődleges és másodlagos beavatkozók számára - 3.
• ISO 17840-4:2018: Közúti járművek - Információk az elsődleges és másodlagos beavatkozók számára - 4.

Európai Uniós Szabályozások Összhangja

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek az alábbi jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

• Tanács 70/156/EGK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint a Parlament és a Tanács 98/91/ EK irányelve a 70/156/EGK irányelv módosításáról.
• A Tanács 74/150/EGK irányelve a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusbizonyítványára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról, valamint a Parlament és a Tanács 97/54/ EK irányelve a 74/150/EGK irányelv módosításáról.
• A Tanács 92/61/EGK irányelve a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról.
• A Tanács 96/96/EK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról.

tags: #csm #alkalmas #jarmu #információk

• Az Alfa Romeo logó története
• Autógumi leadási információk
• Karbantartási útmutató Haldex tengelykapcsolókhoz
• Karbantartási tanácsok Dacia tulajdonosoknak
• Ismerd meg a Philips 43PUS8818 televíziót