Csepel Autógyár: A Magyar Járműgyártás Hosszú Története és Öröksége

A Csepel Autógyár története mélyen összefonódik a magyar ipar fejlődésével és a járműgyártás meghatározó pillanataival. Idén ünnepli alapításának 71. évfordulóját, ennek örömére vezetett sétákat is rendeznek, ahol nosztalgiázhatunk egy kicsit. A gyár sora és lehetőségeinek kihasználtsága hullámzó volt az évtizedek alatt.

A Gyár Gyökerei: Dunai Repülőgépgyár

1928-ban (vagy 1941-ben) nyitotta meg kapuit a - később csak Dunai Repülőgépgyárként ismert - gyár Szigethalom - Tököl - Szigetszentmiklós határában. A szigetszentmiklósi gyártelepen Messerschmidt-210-es gépeket és Daimler Benz 605 típusú motorokat készítettek, melyeket a német haderő használt szerte a világban támadó hadműveleteihez. Az elkészült gépek próbarepüléseinek kiszolgálására épült meg a szomszédos Tököli Repülőtér. A komplexumot a II. világháború alatt a szövetséges légierők több ízben bombázták, első alkalommal 1944. április 3-án, amit még további öt támadás követett nyár végéig, melynek során a gyár dolgozói közül több mint negyvenen vesztették életüket, és a termelés is leállt, illetve áthelyezték Kőbányára.

Újjáépítés és a Csepel Autógyár Megszületése

A háború után Magyarországot egyebek mellett súlyos járműhiány sújtotta, az újjáépítéshez teherautókra volt szükség. Az új járműgyár létrehozására hosszas mérlegelés után a volt Dunai Repülőgépgyár romos komplexumát jelölték ki. 1948-ban államosították a gyárat, amelynek további profilja ekkor még nem alakult ki. A közel kétévnyi tanácstalanságot követően végül 1949 tavaszán megkezdődtek az újjáépítési munkák az új Csepel Autógyárban. A Népgazdasági Tanács a Magyar Népköztársaság Kormányától átruházott hatáskörben az 1949. évi november hó 3. napján 322/16/1949. szám alatt hozott határozatában CSEPEL AUTÓGYÁR nemzeti vállalat alapítását határozta el. A nemzeti vállalat székhelye: Budapest, V., Akadémia u.

A kormány a járműközlekedés problémáit is számba vette, és az újonnan alakult KGST rendelkezéseinek megfelelően Magyarország az autóbusz- és teherautógyártásra koncentrált. A Nehézipari Központ úgy találta, hogy külföldi licenc vásárlásával ezek az igények gyorsan teljesíthetőek. Végül a Steyr 1948-ban kezdte meg új dízelmotor családjának gyártását. A Csepel Autógyár helyette a főleg katonai célból hasznosítható Steyr WD-413 és WD613 típusú dízelmotorok és a D-380 típusú tehergépkocsi licencét és teljes gyártási dokumentációját kapta meg a Steyr tulajdonosától.

1949. december 21-én elkészült az első négy hengeres Csepel motor a Steyr gyár licence alapján. Az elsőt követte 1975-ig 281 620 darab, 2-4-6 hengeres motor különböző felhasználási változatban. 1950 februárjában indult meg a járművek gyártása. Az első D-350 típusú teherautó 1950. április 3-án 11:00-kor elkészült az első Csepel-autó, Csepel motorral, amelyet Bíró Ferencné a gyár vezérigazgatója próbált ki a gyár udvarán. Még aznap délutánra elkészült további kettő darab Csepel D-350 teherautó. Az első három darab után még ebben az évben összesen 1666 darabot gyártottak le belőle. A D-350 (dízel) és B-350 (benzines) típusok gyártása 1950-1958 között tartott.

Vágóhíd utcai Suzuki autószerviz

Ennél szebb Csepel tűzoltót még biztos nem láttál! 🚒 | 1957 Csepel D352 tűzoltóautó

Sikerek és Kihívások a Kezdeti Években

A kezdeti évek - minden nehézség ellenére - sikertörténetként értékelhetőek, annak ellenére, hogy jellemzően veszteségesen termelt a gyár az első évtizedben. 1950. szeptember 5-12. között a Lengyel Motorszövetség megrendezésében lebonyolításra kerülő nemzetközi megbízhatósági és gyorsasági teherautó-versenyen 8 darab Csepel D- és B-350 felponyvázott tehergépkocsi indult. A magyar Csepelek a 2000 kilométeres megterhelő és összetett versenyben elsőként értek a varsói célba és a dízel kategóriában az első, míg a benzinmotoros kategóriában a második helyezést érték el, maguk mögé kényszerítve a már ismert és bevált nemzetközi márkákat. Állandó problémát jelentett a kapkodás, a rossz tervezés, a nyersanyaghiány és a munkaerő folyamatos vándorlása. A gyakori fluktuáció legfőbb oka volt, hogy a munkakörülmények illetve a bérek és más jóléti szolgáltatások nem álltak arányban egymással.

A Csepel Járművek Korszaka és Hatása Szigetszentmiklósra

A Csepel Autógyár elindítása szükségképpen fellendítette a magyar ipar több szegmensét, hiszen a gyár számos alapanyagot és készterméket rendelt más hazai gyáraktól, így sok más magyarországi üzem számára biztosított felvevőpiacot a Csepel. Az autógyár beindulása magával hozta Szigetszentmiklós község robbanásszerű növekedését is. 1949. elején a község lélekszáma 5.865 fő volt. A nagyüzem munkásai számára a falunak a Csepel Autógyár felé eső oldalán megindult a lakótelep építése, vele együtt bölcsőde, óvoda, iskola épült. A Csepel Autógyár megnyitása és felfutása után a lakosságszám is növekedett a településen. 1960-ra tízezer fölé emelkedett a lélekszám (10.420 fő volt), a további növekedés következtében 1970-ben nagyközséggé lett a településből.

A Csepel Autógyárnak az első időszakban teherautók és motorok gyártása volt a fő feladata. Fennállásának első két évtizedét a teherautók gyártása határozta meg. Ebben az időben az eredeti 350-es terveire támaszkodva számos más teherautótípust fejlesztettek: a polgári felhasználású 400-as és 700-as szériát, valamint a hadsereg számára készült legendás D-344-est, vagy a sokoldalú D-566-ost. Az autógyár teljeskörű fejlesztést és gyártást végzett: az alvázak mellett itt készültek a fődarabok, úgy mint a motor, tengelyek, sebességváltók és kormányművek. A fülkék nem helyben készültek, ezeket sokáig az Ikarus gyártotta. Később több termékszerkezet-váltás is volt. Az ’50-es évek végén a nagy teljesítményű motortípusok és járműfőegységek gyártása került előtérbe (sebességváltók, kardántengelyek, kormányművek, mellékmeghajtók és osztóművek).

Strukturális Váltások és az Ikarus Kapcsolat

1968-1975 között szerkezetváltás a KGST-ben: Magyarország a buszgyártást kapta elsődleges feladatként. Minden gyártókapacitást ennek kellett alárendelni. Az 1968-ban meghirdetett közúti járműprogram értelmében Magyarországnak kellett a KGST-országok legnagyobb autóbuszgyártójává válni. A Csepel Autógyár számára ez azt jelentette, hogy a teherautógyártással fel kellett hagyni, és teljes mértékben át kellett állni az Ikarus új, 200-as sorozata számára szükséges önjáró fenékvázak gyártására. Az Ikarus nem szállított többet a Csepelnek, hanem a Csepel kezdte meg az autóbusz alvázak beszállítását az Ikarus számára. Az átállás a gyár átalakításával, új üzemcsarnok építésével, és a munkaerő bővítésével járt: az 1970-es évekre már tízezren dolgoztak a Csepel Autógyárban. A ’70-es évek elejétől autóbusz-padlóvázakat és buszhoz való szervokormányokat is gyártott a cég. A 80-as évekre a gyár az Ikarus legnagyobb beszállítójává vált - a Szovjetunióba és a szocialista blokk többi országába szállított több tízezer autóbusz fenékvázait készítették. A Csepel Autógyárban ennek ellenére megmaradt a teherautógyártás, a 750-es család járművei viszonylag sikeresek voltak Magyarországon.

A VOLCOM Hungary Kft. és a Volvo Laplander

1974-ben megalakul a VOLCOM Hungary Kft., a Csepel Autógyár, a VOLVO AB. A szerződéskor még a későbbi előd, a tökéletesen kiforrott, bár már kiöregedett L3314 típusról szólt a szerződés. 1975-ben készült 3 darab áttervezett prototípus, X1, X2 és X3 alvázszámmal, amely már 99%-ban viselte a végleges kialakítású autó jegyeit. Ekkor már C202 Laplander néven publikálták az új terméket, amelynek a névadója Nils Magnus Hartelius, a Volvo AB 4x4 jármű projekt főkonstruktőre volt. Ezt az új típust az elődjéhez képest jelentős mértékben és megjelenésében is átterveztek. 1976-ban a Budapesti Nemzetközi Vásáron (BNV) dr. Novák Béla vezérigazgató bemutatta a magyar C202 Laplandert, és ezzel elkezdődött a sorozatgyártás.

Csepel Sas kerékpár gumi

1977 végéig több mint 300 darabot gyártottak, és 1978-ra 1000 legyártandó darabot terveztek (nem teljesen sikerült). 1980-ig 2322 (2324) darabot gyártottak a 3 fő típusból. Már csak 4 év kellett volna, hogy a szerződésben foglalt 10 évig tartó gyártást, vagy a 10 000 darab legyártott példányszámot elérjék, de 1980-ban az együttműködést a svédek kezdeményezésére először koholt vádak és indokok alapján, később beismerték, hogy a drága gyártás, és az eladhatatlanra beárazott árfekvés miatt bontják fel a szerződést. Ebből 396 darabot összeszereltek, így 2720 magyarnak tekinthető C202 Laplanderrel tekinthető befejezettnek a gyártás. Ragnar Valsson izlandi autószerelő megvásárolt vegyesen 300 darab komplett, és részlegesen összeszerelt autót, amiből C202 Laplander Island Version autókat épített. A végleges példányszám így 3324-nél állt meg. A svéd autógyár azt nyilatkozta mindenhol, hogy kártalanította a magyar államot, és a VOLCOM Kft.-t, pedig a már 33% autót legyártva, a jogok és a szerszámok 1/3-a átszállt a VOLCOM-ra, a folyamatos százalékos jóváírásnak köszönhetően. Jelenleg Győrben Juhos Sándor magángyűjteményként az összes autótípus megtekinthető a VOLVO Laplander C202 Múzeumban. Bejelentkezéssel megtekinthető a Magyarországon gyártott összes főtípus, és további ritka és érdekes példányok.

A Gyár Alkonyata és Felszámolása

A nyolcvanas években a gyár fő vásárlóinak, a székesfehérvári és a mátyásföldi autóbuszgyáraknak súlyos értékesítési gondjai keletkeztek, amely kihatott a Csepel Autógyár működésére is. A 80-as évek legvégén az összeomló KGST-piac a Csepel Autógyár alkonyát is elhozta. A világpolitikai változások következtében a gyárra is nehéz idők következtek. A fénykorában közel 10 ezer embert foglalkoztató cég a nagyarányú leépítések után 1992-ben fizetésképtelenség miatt felszámolás alá került. A gyár ingatlanjait végül az ÁTI-Sziget Ipari Park Kft. vette kezelésbe, létrehozva a ma is virágzó komplexumot. A Csepel Autógyár közel 30 éven át készített teherautókat és egészen a 2000-es évekig fennmaradt mint alkatrész-beszállító.

Ennél szebb Csepel tűzoltót még biztos nem láttál! 🚒 | 1957 Csepel D352 tűzoltóautó

A Csepel Autó Gyártmánymúzeum: Az Örökség Megőrzése

A Csepel Autó Gyártmánymúzeum az ÁTI-SZIGET Ipari Park területén található az 59-es számú épületben, 2310 Szigetszentmiklós, ÁTI-Sziget Ipari Park, 59. Az egyedülálló gyűjtemény az ÁTI-SZIGET Ipari Park területén található az 59-es számú épületben. A múzeum állandó kiállításának gerincét 7 üzemképes tehergépjármű és egy autóbusz alváz adja, emellett járműfőegységek, a különböző járművek makettjei, korabeli fényképek és részletes műszaki leírások tekinthetők meg a tárlaton. Hét üzemképes tehergépjármű és egy autóbusz alváz adja a kiállítás gerincét, emellett járműfőegységek, a különböző járművek makettjei, korabeli fényképek és rendkívül részletes műszaki leírások tekinthetőek meg itt.

A kiállított tárgyak egy része az ipari park, míg más részei magángyűjtők birtokában vannak. A kiállított tárgyak muzeális jellegűek, így azokat kézbe venni, a járművekbe beszállni- vagy azokat beindítani nem lehetséges. Érdemes megjegyezni, hogy múzeális jellegük miatt nem engedélyezett a vezetőfülkébe beülni és beindítani.

A Múzeum Látogatása

A Csepel Autó Gyártmánymúzeum előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg: áprilistól október végéig hétfőtől szombatig 10 és 15 óra között. A csoportok létszáma minimum 5 fő, maximum 50 fő lehet. A kiállítás élő tárlatvezetéssel tekinthető meg, a tárlatvezetés hossza min. 60 perc. A vezetéseken maximum 30 fő vehet részt, és a vírusvédelmi szabályoknak megfelelően a maszk viselése kötelező. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján minimum 10, maximum 30 fős csoportokban látogatható.

Csepel Torpedo 3: Részletek

Megközelítés

Gépjárművel: ÁTI-Sziget Ipari Park, III. sz. teherporta - a sorompós bejárat a Mű útról, mely a Penny mellett található.
Tömegközlekedéssel: Csepel felől a Volánbusz járataival Szigethalom autóbusz-állomásnál kell leszállni, vagy Közvágóhíd felől a H6-os HÉV-vel Szigetszentmiklós-Gyártelep megállóhely irányából gyalogosan a III. sz. teherporta érhető el.

Járművek a Csepeli Utcákon: Feljegyzések és Elhagyott Autók

A Csepel Autógyár egykori működési területén, Csepelen, számos utcában találhatók olyan feljegyzések, amelyek a járművek jelenlétére utalnak. Ezek a feljegyzések gyakran hatósági jelzés nélküli vagy rendszám nélküli járműveket rögzítettek különböző időpontokban és helyszíneken. Az alábbi táblázat néhány példát mutat be a 2023-2024-es időszakból, kiemelve a "Kolozsvári u." eseteit is, melyek a járművek elhagyatott állapotára vagy megfigyelésére utalnak a KRESZ 59.§. értelmében:

Dátum	Helyszín	Jármű azonosító/Megjegyzés	Státusz
2023.03.16	Acélmű utca 1.	LCC-846	A jármű körözés alatt állt.
2023.04.	Hatósági jelzés nélküli	Rendszám nélküli	Hatósági jelzés nélküli
2024.03.08.	Kolozsvári u.	Rendszám nélkül	Kresz 59.§.
2024.03.08.	Akácfa u. 17.	Fekete VW. Rendszám nélkül	Kresz 59.§.
2024.05.10	Csillag u. 3.	nem azonosítható	Kresz 59.§.
2024.05.10	Kikötő u. 23	NOF014	Kresz 59.§.
2025.04.15	Tas 1	kék Opel G. Nincs	Kresz 59.§. (3)