Időutazás a Kárpát-medencében: Magyar és cseh történelmi emlékek nyomában

Az idő múlásával a történelem rétegei rakódnak egymásra, melyeket felfedezni izgalmas kalandot jelent. Időutazás a középkorba? Képzeletben ez is lehetséges, e vár falai között pedig szinte megelevenedik a múlt. Magyarország és a környező régiók számtalan olyan helyszínt kínálnak, ahol a látogatók valóban visszacsöppenhetnek a régi időkbe, megismerve a letűnt korok mindennapjait, építészetét és legendáit. Ez a gyűjtemény egyfajta információs ládaként is felfogható, amely a múltba vezető utakról nyújt áttekintést.

Időutazás Magyarország történelmi helyszínein

Várak és erődítmények: A múlt védőbástyái

A várak és erődítmények évszázadokon át szolgálták egy-egy régió védelmét, falai között számtalan történetet őrizve. Az ezekben a falakban tett séta valódi időutazás.

Soproni Tűztorony: Valaha köröskörül fal védte Sopront az ellenségtől, mint más városokat is. A kapuknál ellenőrizték, ki lép ki és be. A toronyból azt is meg lehetett figyelni, hol van tűz, amit az őrök éjjel lámpással, nappal zászlókkal adtak hírül. Később toronyzenészek jelezték az időt trombitaszóval a Tűztorony erkélyéről. Sajnos a lángok a tűztornyokat sem mindig kímélik. A soproni egy baleset miatt égett le 1676-ban. Néhány év múlva újjáépítették. Lenyűgöző látványban lesz részed, ha ide látogatsz.
Kőszegi vár: Kőszegen mindennap 11 órakor megszólalnak a harangok. Arra a nevezetes várostromra emlékeztetnek, amely 1532-ben zajlott itt, Jurisics Miklós várkapitány vezetésével. A várat 70-80 ezer fős török sereg próbálta megszerezni. Még többet tudhatsz meg a vár történetéről a helyszíni kiállításon. Azt is láthatod, milyen volt egy földesúr asztala és konyhája, vagy hogy milyen volt egy igazi lovagterem. A fegyvertárban kiderítheted, miféle fegyvereket használtak a középkorban.
Veszprémi vár: Az erődítményt az első tatárjárás után, a 13. században építtette a veszprémi püspök IV. A vár többször átépült, bővült, a török időkben a Veszprémből idemenekülő püspökségnek is otthont adott.
Komáromi Monostori erőd: Elképzelted már, milyen lehetett régen egy várban katonáskodni? A komáromi Monostori erőd kőfalai között sétálgatva könnyen megteheted. A hatalmas, védművekkel ellátott, 19. századi építményt régen katonai kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. A közelében két kisebb erőd is meglátogatható: az Igmándi és a Csillag. A katonákat természetesen élelmezni kellett, ezért a Monostori erődnek élelmiszerraktára, magtára, péksége is volt. A magtár termeiben ma Kenyérmúzeum tekinthető meg.
Siklósi vár: Akárcsak sok másik, úgy a siklósi vár is a tatárjárás után épült védelmi célból, a 13. században. Nem kizárólag katonai szerepet töltött be: vastag falakkal övezett palotája főúri lakhelyként szolgált. Sőt, később filmforgatás helyszíne volt: itt készült 1963-ban A Tenkes kapitánya című történelmi tévéfilmsorozat, amit ma is érdemes megnézni. Ha itt jársz, megnézheted a vár történetéről szóló kiállítást, láthatsz fegyver- és hadtörténeti kiállítást, várkápolnát. Ha nem félsz, akár a várbörtönbe és a kínzókamrába is bemerészkedhetsz.
Visegrádi Fellegvár: Bár egyetlen fellegvár sem ér a fellegekig, gyakran nevezik így az erődítmények legjobban védhető, legmagasabban épült részét, ahonnan jól belátni a környéket. Többek között ugyanezért szeretik a visegrádi fellegvárat a mai turisták: lélegzetelállító panorámát nyújt a Dunakanyarra. A 13. században építtette IV. Béla és felesége, majd több uralkodónk továbbfejlesztette. A város a középkorban hosszabb időn át volt uralkodóink székhelye. Mi több: majdnem 200 éven át itt őrizték a Szent Koronát, ahogyan azt a várbeli kiállítások egyike is bemutatja.
Egri vár: Ez az egyik legismertebb hazai várunk, mely más végvárainkhoz hasonlóan a török hódítók elleni védelem fontos pontjának számított a középkorban. 1552-es ostroma során Dobó István és alig 2000 fős védőserege közel harmincszoros túlerővel szemben védte meg. Tinódi Lantos Sebestyén 16. századi lantos is megörökítette az egri diadal hős várvédőinek elszánt küzdelmét. Szintén erről szól Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és az ebből készült, közkedvelt film.

Templomok és apátságok: A hit és az idő nyomai

Az egyházi épületek nemcsak vallási központok voltak, hanem a közösségi élet és a művelődés bástyái is.

Jáki templom: Valamikor bencés apátság működött Jákon. Egy nemes, Jáki Nagy Márton alapította a 13. században, ám ennek a kolostornak a falait már rég lebontották. A templom többször megrongálódott, villámcsapás is sújtotta, de szerencsére megmaradt. Az épület díszes főbejárata bélletes: legnagyobb, kőoszlopos kapunyílásán belül még sok hasonló található egyre csökkenő méretben. A legbelső foglalja magában a nyitható fakaput.
Esztergomi bazilika: A honfoglalást követően Géza fejedelem Esztergomot választotta székhelyéül, kővárat is építtetett ide. A legendák szerint e városban született fia, a későbbi Szent István, akit itt kereszteltek, majd itt is koronáztak királlyá. István uralkodása alatt Esztergom érseki központ lett, Várhegyén épült az ország első székesegyháza. A 19. században ismét felújított templom hazánk legnagyobb egyházi épülete és az országban a legeslegmagasabb is. Legalsó pontjától a legfelsőig 100 méteres. Sok-sok csigalépcsőt megmászva te is feljuthatsz a kupolájáig, sőt: körbesétálhatsz a kupolakilátón.
Tihanyi apátság: A Balaton környékének egyik legszebb része a levendulájáról is híres Tihanyi-félsziget. Már messziről láthatod rajta azt a két, 35 méter magas templomtornyot, amelyek a tihanyi apátság templomához tartoznak. Az apátság egy kolostor, amit kevéssel a magyar államalapítás után, 1055-ben hozott létre I. András király bencés szerzeteseknek. A mai kéttornyos templom csak jóval később, a 18. Első eredetiben fennmaradt, hiteles oklevelünk, a tihanyi apátság alapítólevele latin szövegű, de különleges módon már 58 magyar szót is tartalmaz.
Pécsi Dzsámi: Ha Pécsre látogatsz, a belvárosban könnyen megtalálhatod egyik fő nevezetességét, a dzsámit. A török uralom idején, a 16. században építtette egy pasa, akit Gázi Kászimnak hívtak. Az akkoriban itt élő, iszlám vallást követő török hívők, muzulmánok jártak ide imádkozni. Valaha minaret is állt a templom mellett, ami egy magas torony. Ennek erkélyéről szólították imára énekszóval a muzulmánokat naponta ötször.
Régi csopaki templomrom: Volt egyszer Somogy megyében egy Csopak nevű falu, amit ma már hiába keresnénk. A török hódítás idején lerombolták, elnéptelenedett, és később sem építették újjá. A temploma azonban emlékeztet minket arra, hogy létezett. Nagyon régen, a 12. A kora középkori templomok rendszerint rendkívül vastag falúak, ablakaik pedig lőrésszerűek és kicsik - ahogyan azt itt is megfigyelheted. Ennek persze megvan a maga oka.

Kastélyok és nemesi rezidenciák: A főúri életformába visszarépülve

A nemesi családok egykori otthonai betekintést engednek a fényűző, vagy éppen a mindennapi arisztokrata életbe.

Keszthelyi Festetics-kastély: A Festetics család a 18. században szerezte meg Keszthelyt, még kastély nélkül. Később aztán az is meglett, bár nem gyorsan - körülbelül 140 évbe telt, mire maihoz hasonló formáját elnyerte. Festetics György gróf többször rendezett Helikon ünnepségeket a 19. században neves írók meghívásával. Ezért viseli a Helikon nevet a kastélymúzeum is, melynek kiállításai a 18-19. századba repítenek vissza, bemutatva a főúri életformát.
Martonvásári Brunszvik-kastély: Ha lenne kedved egy nagy sétához vagy egy családi piknikhez egy gyönyörű parkban, keresd fel a Brunszvik család egykori martonvásári birtokát! A 18. századi grófi kastély angolkertjében patak is csobog. A patakból duzzasztott tóban lévő sziget nyaranta Beethoven-koncertek helyszíne; ugyanitt megtalálhatod a német zeneszerző mellszobrát is. A parkban sokféle állattal találkozhatsz, ha figyelsz - főként madarakkal. De egy kőoroszlánnal is, amely eredetileg a Lánchídhoz készült, végül azonban itt lelte meg a helyét.
Gödöllői Grassalkovich-kastély: Gödöllő egykor I. Ferenc József és felesége, Erzsébet (Sissi) kedves tavaszi és őszi pihenőhelye volt. Az uralkodópár a koronázáskor kapta ajándékba az itteni birtokot. A hatalmas parkkal körülvett, díszes kastélyt a korábbi főnemes tulajdonos, Grassalkovich Antal és családja építtette a 18. században. A lovaglásért rajongó Sissi királyné még üvegezett folyosót is készíttetett kedvenc lovai számára, hogy azon át juthassanak az istállóktól a lovardáig.

Egyéb városi és kulturális emlékek: A múlt nyitott könyve

A városok, falvak rejtett kincsei, jellegzetes épületei és emlékművei mind-mind mesélnek egy-egy letűnt korról.

Elöltöltő fegyverek használata

Székesfehérvári Országalma: A székesfehérvári Országalma egy vörösmárvány díszkút, a város fontos jelképe 1943 óta. De ennél sokkal-sokkal régebbi időkre utal. A magyar államalapítás korára, amikor Szent István igazi várossá tette ezt a települést. Az országalma eredetileg a koronázási jelvények egyike. A koronázási jelvények hatalmat szimbolizáló tárgyak, melyeket a koronázáskor adtak át ünnepélyesen a királynak.
Szekszárdi Béla király tér: A város szívében található Béla király tér I. Béláról kapta nevét - aki a 11. században bencés kolostort alapított ezen a helyen, és itt is temették el. A kolostor romjai a matricán látható Régi Megyeháza udvarán találhatók. Ugyanezen a téren áll Közép-Európa legnagyobb egyhajós katolikus temploma; ennek közelében épült a díszes homlokzatúvá alakított, 19. A téren körbesétálva további nevezetességekkel is találkozhatsz, ha nyitott szemmel jársz. Szekszárd egyébként híres vörösboráról, mivel Magyarország egyik borvidékének központja. 4500 pincével dicsekedhet. Legrégebbi, 18.
Hollókői Ófalu: Mintha csak egy mesekönyv képei elevenednének meg a település régi részén, az Ófaluban, melynek 56 különleges, védett háza van. Ezek az 1909-es hollókői tűzvész után épültek, sok jellegzetességet megtartva a palóc népcsoport építészeti hagyományaiból. A falu kicsi, fatornyos temploma 1889 óta várja a katolikus hívőket. A hollókői népviselet messze földön híres. Fontos eseményeken még ma is látható a lányokon, asszonyokon. Ilyenkor főkötőt tesznek a fejükre vagy pántlikát kötnek a hajukba, gyöngysort, rojtos vállkendőt, színes szoknyát vesznek fel sok-sok alsószoknyával, hímzett, fekete kötényt és csizmát.
Kecskeméti Cifrapalota: Biztosan nem tudsz úgy elmenni mellette, hogy észre ne vennéd! Hiszen ez az épület csupa szín, csupa lágy hullámvonal, szépséges cifraság. Éppen ezért nevezték el a kecskemétiek Cifrapalotának. 1902-ben épült, és legszebb terme a Pávaterem, amely madaras díszítéséről kapta nevét. Itt valamikor kaszinó működött. A Cifrapalota teteje és falainak minden szemgyönyörködtető népművészeti motívuma színpompás majolikából készült. Nem is akárhol: a híres-neves pécsi Zsolnay porcelángyárban.
Szegedi Dóm tér és Kiskundorozsmai szélmalmok: Szeged híres tere. Nevét az 1930-ban felszentelt katolikus templomról kapta, ami szintén nem kicsi: 5000 embert tud befogadni. Korábban egy másik templom volt a helyén, annak bontásakor találták meg a 11. századi alapokon nyugvó kis Dömötör-tornyot. A Dóm téri árkádok alatt a magyar művészet és tudomány jeles alakjait idéző Nemzeti Emlékcsarnokot fedezheted fel, a dómmal szemben pedig a 18 figurát felvonultató, zenélő órajátékot. Kiskundorozsmán 1801-ben épült az első szélmalom, száz évvel később pedig már 23 volt a településen. Ezek a környező tanyavilágban élő emberek kedvelt találkozóhelyeként is működtek. Mára csak egy maradt meg, amely 1821-ben készült el. Kenyér- majd takarmánygabonát őröltek benne, ám a modernebb berendezések elterjedésével leállították. A szélmalmok rendszerint dombtetőn álltak, hogy a szél jobban érhesse őket, és könnyebben hajthassa meg lapátjaikat. A 19. században nagyon népszerűnek számítottak, Magyarországon 1873-ban 854-et számláltak össze.

Természeti időutazás: A múlt lenyomata a tájban

Nemcsak az épített örökség, hanem a természet is magán hordozza az évezredek, évmilliók nyomait, lehetőséget adva egyfajta geológiai vagy biológiai időutazásra.

Tapolcai-tavasbarlang: Óriási sziklafalak között járhatsz-kelhetsz, ahol a bányászok korábban hatalmas, barlangszerű termeket vájtak ki. Sokáig kedvelt építőanyag volt az itteni mészkő, ami 10-12 millió éve, egy egykori tengerből maradt hátra, és tele van megkövesült állat- és növénymaradványokkal. A barlang Témapark-kiállításán őslénytani bemutatót láthatsz, és egy időalagút is vár rád, amelyben a mészkő keletkezését követheted nyomon.
Őslények nyomában: Szeretnél igazi őslényeket látni? Élőben természetesen már nem találkozhatsz velük, megkövesült maradványaikkal viszont igen. Valamikor réges-régen ezt a vidéket tenger borította. Vízben álltak a hegyek, soknak csak a csúcsa látszott. A ma már alvó tűzhányók akkor még aktívan működtek.
Hévízi-gyógytó: Hitted volna, hogy Európa legnagyobb gyógyhatású melegvizes tava nálunk, a Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Területen található? Csodás erdő és park övezi, szélvédett és gyakran sejtelmesen párás. Még télen sem hűl ki. Több forrás táplálja, melyek egy 38,5 méteres mélységben rejtőző, víz alatti barlangból törnek elő. Gyönyörű indiai vörös tündérrózsák is úszkálnak a vizén, melyeket a 19. A fürdőhely fejlesztését az 1700-as években kezdte meg gróf Festetics György. Egész évben sokan járnak ide ízületi és más problémák kezelésére, a világ minden tájáról.
Gemenci ártér: Azokat a patak és folyó menti területeket, amelyek magas vízszint esetén víz alá kerülnek, ártérnek nevezzük. Európa egyik legnagyobb összefüggő ártere Gemencen található. Jórészt erdő borítja, és nagyon gazdag az élővilága. Jellegzetes növényei a füzek, a nyárfák, a galagonya- és szederbokrok. Sok madárnak ad otthont; sasok, fekete gólyák is fészkelnek benne. Gemencen és környékén 7-féle tanösvény mutatja be a helyi természeti értékeket, és van, amelyiken akár végig is biciklizhetsz. Ha kedved tartja, kisvasúton utazva ismerkedhetsz a páratlan szépségű tájjal.
Bugaci puszta: A változatos gyepek borította homokpuszta képét itt mocsarak, lápok, rétek, erdőségek teszik sokszínűvé. A híres bugaci ősborókás nagy része néhány éve sajnos leégett, de néznivaló azért így is bőven akad. A különleges élővilág, a növényzet védelmében kizárólag a kijelölt turistautakon szabad járni. Egykor nagy nyájak legelésztek errefelé - és most is találkozhatsz Bugacon olyan őshonos magyar háziállatfajtákkal, mint a rackajuh vagy a szürkemarha. Bár a régi pásztorélet már megszűnt, megtudhatod a helyi Pásztormúzeumban, milyen volt.
Kékes: Hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes, amelynek 1014 méteres magassági pontját nemzeti színűre festett kő is jelzi. Sokan kedvelik, és nem csak szép természeti környezete miatt. A sok napsütés, a rendkívül tiszta levegő kedvezően hat például a légúti problémákkal, asztmával küzdő betegekre, akik a helyi szanatóriumban kaphatnak kezelést. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ami helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve. A hegyen álló új tévétorony 180 méter magas, így Magyarország legmagasabb építményei közé tartozik. Kilátóként is működik, kiváló körpanorámával a Mátra környező hegyeire, tiszta időben akár egészen a Tátráig is elláthatsz.
Tisza-tó és tiszavirágzás: A hatalmas tavat mesterségesen hozták létre az 1970-es években, de ez egyáltalán nem zavarja a benne élő sokféle halat és más vízi állatot. Szeretik a madarak is, például a gémfélék, de a hód és a vidra sem kerüli el. Azért az embereknek is bőven jut hely: strandok, horgászati lehetőségek és vízi sportok várják a turistákat. A Tisza-tónál madárrezervátumot is létrehoztak, amely vezetővel látogatható. A tiszavirág nem növény, hanem rovarfaj; a Tiszában nagyobb számban fordul elő. Három éven át él a folyómederben lárvaként, majd társaival együtt kirepül, és nászrepülésbe kezd. Ez a természeti jelenség a tiszavirágzás. Aki egyszer látta, nemigen felejti el.
Szolnoki Tiszavirág híd: Szolnokon található, 444 méter hosszú, és a Tisza fölött vezet át. A belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a szemközti termálstrand és élményfürdő főbejáratával. Csak gyalogosok és kerékpárosok közlekedhetnek rajta. Acélszerkezetének tömege 550 tonna, mégis elegáns és könnyed benyomást kelt.
Balatonboglári Xantus János Gömbkilátó: Káprázatos balatoni panoráma egy különleges helyről, a Xantus János Gömbkilátóból - ebben is részed lehet Balatonbogláron. A 15 méter átmérőjű, gömb alakú építmény az 1950-es években készült alumíniumból. Látványosságként szerepelt a brüsszeli világkiállításon, majd a Budapesti Nemzetközi Vásáron is. A Várdombon álló Gömbkilátó környékén nem csak nézelődni, kirándulni lehet, mozgalmasabb programlehetőségek is akadnak az egész család számára.

Cseh vonatkozású időutazás és kulturális kitekintés

Az időutazás nem korlátozódik csupán Magyarországra. A televíziós műsorok között is találhatunk olyan tételeket, melyek segítségével a "cseh időutazás" élményébe is bepillanthatunk, megismerve egy másik kultúra múltját és legendáit. Ezek a programok egyfajta sorozatként is értelmezhetők, melyek kiegészítik a történelmi felfedezéseket.

Cseh várak és...: A programajánlóban szereplő "16.30 Cseh várak és..." egy ígéretes téma lehet a cseh történelem és építészet iránt érdeklődők számára, mely során megismerkedhetünk a régió erődítményeivel és azok történetével.
Svejk, a derék katona (cseh bábfilm): A "9.05 Svejk, a derék katona (cseh bábfilm) 69'" program egy klasszikus cseh történetet mutat be bábfilm formájában, mely a 20. század eleji monarchia hangulatába kalauzol el, humorosan ábrázolva a mindennapokat és a katonaéletet.

Autószerelő Cseh Ádám tapasztalatai

Cseh Traktor Gumi Vásárlás

tags: #cseh #soroazt #idoutazas #lada #információk