A romániai cigánypaloták jelensége: Bánffyhunyad Mercedes csillagos kastélyai
Az épületek konkrét funkciójukon túl mindig reprezentálnak valamit. Előfordul, hogy az építkezés versengésbe csap át, minél magasabb, minél látványosabb házra vágynak a megrendelők. Aki az elmúlt huszonöt évben átautózott a romániai Bánffyhunyadon (románul: Huedin), az nem tudta nem észrevenni a keleties stílusban épülő, fénylő bádogtetővel ellátott emeletes házakat. Bánffyhunyadnak pompás református temploma van, a kalotaszegi kisváros nevéről azonban az ott megfordultak többsége minden bizonnyal mégsem a XIII. században épült műemlék épületre asszociál, hanem a településen gombamód szaporodó cigánypalotákra. Lehet érdekesnek vagy ízléstelennek is nevezni a cigánypalotákat, de az biztos: mára Bánffyhunyad látványosságaivá váltak. Az útikönyvek is megemlékeznek róluk, és sokan megállnak az út mellett, hogy néhány képet lőjenek az építményekről.
Bánffyhunyad: Kalotaszeg központja
Bánffyhunyad - románul Huedin - Kalotaszeg történelmi központja. Rengetegen haladnak át rajta, mivel az ország egyik legforgalmasabb, Nagyváradot és Kolozsvárt is összekötő útja mellett fekszik. A várost mintegy tízezren lakják, ez a történelmi magyar vidék, Kalotaszeg központja, de a magyar szó ma már egyre kevesebbszer csendül fel utcáin.
A demográfiai változások és a paloták megjelenése
Bánffyhunyadot ma Huedinnek nevezik, s az elmúlt évtizedek során merőben átalakult a település külleme is. A 90-es évek elejéig Bánffyhunyadon nemhogy cigánypaloták nem voltak, de romák is alig. A román rendszerváltást követően új építészeti stílus honosodott meg az erdélyi Bánffyhunyadon: a bádogtetős palotaépítkezések időszakának kezdete a kilencvenes évek közepére tehető. A románok mellett a cigányok aránya is megnövekedett. Utóbbiak az 1990-es évek elejétől kezdték felhúzni sajátos stílusú épületeiket, mert ekkortól kezdve költözhettek be a településre a rézműves cigányok. A 90-es évek közepétől jelentek meg Bánffyhunyadon a Kusturica-filmekbe illő ormótlan, ízléstelen dekorációkban tobzódó építmények. Jelenleg már közel 90 van belőlük, közölték az önkormányzat adóügyi osztályának a munkatársai. A településen elvileg már több mint száz palotára adtak ki építési engedélyt.
Bánffyhunyad lakosságának és roma arányának változása:
| Év | Összlakosság | Roma arány (körülbelül) |
|---|---|---|
| 2011 | 9011 fő | 11% |
| Tavalyi népszámlálás | 8069 fő | 9% alá |
Nemcsak az összlakosság csökkent, hanem a romák számaránya is, a korábbi kb. 11 százalékról 9 százalék alá. Mivel körükben az átlagosnál nagyobb a születési arányszám, ez az adat erősen megkérdőjelezhetőnek tűnik. A magyarázat valószínűleg az, hogy többségük kétlaki életmódot folytat, az év java részét az otthonuktól távol töltik, a többség Nagy-Britanniában és Írországban.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
Az építészeti stílus és szimbólumrendszer
Cigánypaloták, cifra paloták - Bánffyhunyad óriási, három-, négyemeletes, kastélyméretű házai nem a visszafogottságukról híresek. Az általában háromszintes, emelt és díszes tetőzetű házakat a legtöbben cifra palota vagy - a lakóik miatt - cigánypalota néven ismerik. Az egymás hegyén-hátán álló épületek olyanok, mint a barcelonai Sagrada Família: folyton építik, de sosem fejezik be őket. Bánffyhunyadon nincs elitnegyed, a düledező parasztházak mellé gondolkodás nélkül felhúznak egy négyemeletes palotát is, látszólag minden építési szabályt és jó érzést mellőzve. Mindez a befejezetlenséggel és a gyakran közvetlenül a szomszédban található düledező viskókkal, parasztházakkal együtt igazán eklektikus képet nyújt.
Pagodák és orosz kupolák inspirációja
A jellegzetes tetőszerkezet a pagodákra emlékeztet (innen a sokak által ismert cigoda gúnynév). Építészeti analógiáját tekintve leginkább a kínai pagodák egy furcsa változatának tekinthetnénk őket, azonban az orosz ortodox művészettel is hasonlóságot mutatnak sokkupolás tetőzeteik. Az itt-ott felbukkanó oszlopok, az olykor konkrét műalkotásokat másoló szobrászati díszítmények római villák benyomását keltik, az élénk színek, csillogó-villogó részletek pedig végképp elbizonytalanítják a szemlélőt. A homlokzaton vagy a teraszokon hatalmas szobrok is fel-feltűnnek, angyalok, kerubok, oroszlánok pihennek kissé megkopottan, szétszórtan. A tetőknek külön szimbolikájuk van, de még az ott lakók sem tudják mindig pontosan megfejteni a különböző díszek jelentését.
A Mercedes-jelenség és más márkák
Modern, a jómóddal összefüggésbe hozható márkák logói, hol egy Mercedes-csillag, hol egy Nike-pipa egészítik ki a bonyolult szimbólumrendszert. A körbe foglalt háromágú csillag a legtöbb tetősisakon ott van. Ez hol egy az egyben a Mercedes-jelet másolja, hol elforgatva jelenik meg. Egy helyi lány szerint ez utóbbi régi cigány jelkép, ami a gazdagságra utal. Ahogy persze egy Mercedes birtoklása is a jólétet mutatja. Hogy az autóban gondolkodás átkerült a jelrendszerükbe, azt az itt-ott megjelenő négy karika is bizonyítja, tehát az Audi-jel szintén része a szimbólumrendszernek.
A paloták funkciója és a tulajdonosok életmódja
A paloták egyértelműen a hivalkodásról, rongyrázásról szólnak. Küllemük egyértelmű rongyrázás. A családok egymásra licitálva akarnak minél díszesebb és nagyobb épületeket felhúzni, aztán a maguk ízlése szerint berendezni. A cigánypaloták elsöprő többsége nincs belakva, sokkal inkább szolgálnak státusszimbólunként, mint praktikus célokra. A tulajdonosok többnyire külföldön élnek, Nyugat-Európában dolgoznak, és csak néhány hétre térnek haza. Haza leginkább csak nyáron járnak, tehát az otthonaik üresek, emiatt még nehezebb megérteni, miért van szükségük ilyen méretes épületekre, amelyek sok esetben el sem készülnek teljesen. Mivel a tulajdonosok az év nagy részét külföldön töltik, a paloták többsége üresen áll. Sokszor még akkor is, ha Hunyadon vannak a tulajok. A régi, falusi életmódot idézve tisztaszobaként használják a palotákat, amiket csak nagyobb családi ünnepekre nyitnak meg. A mindennapi életük a palotához közeli, nem egyszer az összeomlás szélén álló kisebb házban zajlik. „A tulajdonosok meg hátul a putriban, mert a házba a lábukat be nem teszik - tudnak, amit tudnak!” „Mellette laknak sokszor buszokban, meg mögötte viskókban…” Ezek az emberek a kertben tákolt viskókban élnek, a paloták közvetlen szomszédságában. Van, akinek kulcsa sincs az őrzött házhoz, mert az egy rokon tulajdona.
Befejezetlen pompák és belső terek
Bár túlcifrázottak, mégis hevenyészettek, szemmel láthatóan kétes minőségű munkát végeztek a kivitelezőik. Ritka az olyan ház, amelyiknek jut idő és pénz a berendezésére is, többségüket be sem vakolják. „A tető a lényeg, a tető van mindig a legelőbb kész, az mindig a legcsicsásabb. Itt már egész sok van készen.” A házak legtöbbször Mekk mester módra épülnek, a tetőzetnek kell először jól kinézni, kap is nem kevés anyag felhasználásával bádogornamentikát, de hogy alatta mi van, már nem sokakat izgat. A falak évekig csupaszak maradnak, hiányoznak a nyílászárók, kerítésnek nyoma sincs. Az enteriőrre keveseknek maradt pénze, ideje, néhol az ablakok is hiányoznak. Ha önmagukban látnánk őket, egy-egy fényképen, azt hihetnénk, pazar pompa tárul szemünk elé az ajtón belépve, ez azonban a legtöbb esetben nem így van. A palotákban általában csak egy-két szobát cicomáznak ki, a többi teljesen puritán berendezésű, ha egyáltalán csinálnak vele valamit. A házát nekünk megmutató asszony büszkén mesélte, hogy Hunyadon csak két palota van teljesen berendezve, és az övé az egyik. Az egyik tulajdonos apja azt mondta nekünk, egy háromszintes házban húsz szoba van, lent a nagyobb termek, ahol az ünnepekkor összejön a háromgenerációs család, a felsőbb szinteken pedig hálószobák vannak. Megmutatni nem tudta nekünk. Úgy vigyáz a házra, hogy annak kulcsai Írországban lévő fiánál vannak. Ahogy egykor a főúri kastélyokban, itt is udvari asztalosokat és egyéb szakikat alkalmaznak. Az egyedi, nagy méretű bútorokat sokszor a házban rakják össze.
A romák palotái
Finanszírozás és jogi keretek
Amint összegyűjtenek némi pénzt, a házuk építésére, csinosítására, bővítésére fordítják. A palotáikat is az ott keresett pénzből húzzák fel. A brit riporterek rendszeresen megfigyeltek és követtek Angliában kolduló romániai gyerekeket, s kiderítették, hogy a könyöradományokból tekintélyes summák jönnek össze. Egy bánffyhunyadi származású kéregető elmondta, hogy havi 5 ezer font körül keres, egy emberkereskedelem elleni harcra szakosodott brit rendőrfelügyelő pedig évi 100 ezer fontra becsülte az összeget, amit egy gyerek egy év alatt összekoldulhat. Ennyiből hatalmas és csicsás házat lehet építeni idehaza. A helyiek pedig azt is beszélik, hogy a külföldön megkapott magas szociális segélyekből is elég sok pénzt tudnak hazautalni. Egy-egy palota százezer euróba is kerülhet, és a bútorok, valamint az épületek belső kialakítása is közel azonos értéket képvisel.
Építési engedélyek és adófizetés
Hosszú éveken át a cigánypaloták tulajdonosai nem fizettek ingatlanadót, arra hivatkozva, hogy a házak nincsenek befejezve, ami egyébként nem állt, s jelenleg sem áll távol a valóságtól. A városvezetésnek úgy sikerült rászorítaniuk őket az adófizetésre, hogy az adóhátralékkal rendelkezőknek nem bocsátják ki a személyi igazolvány elkészítéséhez szükséges iratokat. Régebben megszokott volt, hogy építési engedély nélkül húzták fel őket, az utóbbi években azonban az önkormányzat ezen a téren is rákényszerítette a tulajdonosokat a törvény betartására. Az utolsó, engedély nélküli építkezés miatti per óta már eltelt közel egy évtized. A tervek persze legtöbbször nem egy óriási házról szólnak, a kivitelezés során születik valami egészen más, jóval nagyobb, sokszor statikailag is veszélyes épület. Elméletileg nem is engedhetnének ekkora építményeket, ám a hatóságok azon kívül, hogy szólnak az építtetőnek, nem tesznek mást. Megkérdeztük az egyik tulajdonost, hogy mit szólnak ehhez a helyi hatóságok. A férfi azt válaszolta: volt, hogy szóltak az épületek magassága miatt, persze nem neki, de sokat nem kekeckednek az építőkkel. A helyi hatóságok a stilisztikai kicsapongásoknak is igyekeznek gátat vetni, újabban nem engedélyezik, hogy tornyocskák tömkelegét biggyesszék a házakra, sem pedig Mercedes logókat.
A Gábor cigányok közössége
A bánffyhunyadi cigányok jelentős része úgynevezett gábor cigány. „Öntudatos emberek ezek, ragaszkodnak hozzá, hogy ők cigányok, nem romák. Büszkék rá, hogy Indiából jöttek, azért is építik ilyen stílusúra a házaikat” - mondja egy helybéli magyar, akinek cigány szomszédai vannak. A helyi cigányok büszkék indiai eredetükre, az ottani építészeti stílust próbálják másolni soktornyos, giccses házaikkal. Az egyik palotalakó azt mondta nekünk, hogy indiai mintákat követnek, de úgy tűnik, hogy a cifra paloták inkább belső fejlődés eredményei. A palotás cigányok zárt közösséget alkotnak, nehezen állnak szóba idegenekkel. Azt pedig főleg nem szeretik, ha újságírók kérdeznek felőlük.
Tradíciók és életmód
A kalaposoknak is nevezett népcsoport ma már igazi kuriózum, hagyománytisztelő öltözékükről könnyen felismerhetőek. A férfiak széles karimás, kemény kalapban járnak, az asszonyok számtalan alsószoknyája felett rakott, virágdíszes szoknya libben lépteik nyomán. Egyes források szerint a havasalföldi kelderás cigányok leszármazottai, melyet nyelvük is igazol, a mai napig féltve őrzik azt kultúrájuk részeként. Zömében egymás között házasodnak, népük történetét fél évezreddel ez előttről, egy Gábor Pici nevű ősüktől eredeztetik. Manapság leginkább kereskedelemmel, színesfémekkel foglalkoznak, Európa-szerte. Állítólag a férfiviseletet, főként jellegzetes kalapjukat is a Maros környéki haszidoktól vették át. A nők több rend ruhával bírnak, e viseleten kívül mást nem vesznek fel, és már gyermekkorukban elkezdik gyűjteni későbbi kelengyéjüket. Csak a gyász idején hordanak feketét, a mindennapokban szigorú szimbolika alapján viselik a ruhát, mely színe és mintája korukról, családi állapotukról is árulkodik. Fehéret csak vasárnaponként viselnek, a templomban a virágos blúzt egyszínűre cserélik, s kendőjüket is álluk alatt kötik meg tarkójuk helyett. A fiúk 15-17, míg a lányok sokszor már 13 éves korukban megházasodnak, gondosan - természetesen a család által - kiválasztott partnerük mellett élik le életüket.
Percepció és benyomások
A gyakran gúny tárgyát képező, ízléstelennek, giccsesnek elkönyvelt építmények többeket megtorpanásra késztetnek, de vannak, akik kifejezetten miattuk keresik fel a várost. A világ összes közhelyszámba menő műalkotásának gipsz- és egyéb másolatai, az arany és aranyozás bátor alkalmazása, a kínai vázát kőoroszlánnal keverő válogatás sokaknak giccsesnek hat, de hiba volna egyszerűen megbélyegezni ezt a stílust. A harsány épületszíneket nem mindenki szereti, a nagy tömegű, cikornyás formákért sem mindenki lelkesedik, pedig akár úgy is lehet tekinteni rájuk, mint egy új népi építészeti stílus képviselőire. A cigánypaloták között járva akár egy filmstúdió díszletei között is lehetnénk, annyira valószerűtlen az egész. „A cigánypaloták között járva akár egy filmstúdió díszletei között is lehetnénk, annyira valószerűtlen az egész. A zavarunkat csak fokozza, hogy szinte csak jobb kormányos, angol és ír rendszámú autókba botlunk, és az is, hogy öt-hat éves gyerekekkel is simán el lehet csevegni angolul” - tudósított az Index Nagykép rovatában évekkel ezelőtt a környékről.
Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez
A gazdag, de még inkább annak látszani akaró roma épülettulajdonosokról és palotáikról félinformációk garmadája kering, amint az gyorsan kiderült. „Valaki egyszer azt mesélte, hogy kaptak egy csomó pénzt a templom bádogtetejének cseréjére, amit mind el is költöttek, az egész falura. Vagy így van, vagy nem.” „A tulajdonosok piramisjátékot csináltak Romániában. Amíg jött a pénz, erre költötték. Aztán összedőlt a mutatvány, és csomó embert elvittek a börtönbe. Azóta így áll. Kb. 20 éve…” Sok esetben a kerítések is éppoly csiricsárék, mint maguk a házak, melyek homlokzatán gyakran méretes bádogfelirat hirdeti, hogy ki a büszke tulajdonos. Ennek fő oka, hogy magántulajdonban vannak, tulajdonosaik pedig, főleg a BBC oknyomozó riportja óta kifejezetten gyanakvóak az idegenekkel szemben. „Bemenni??? Még a ház előtt megállni sem tanácsos! Mi egyszer (négyen egy kocsiban) bementünk egy kis utcába… majdnem kiszedtek bennünket a kocsiból! Örültünk, hogy ép bőrrel megúsztuk!” A bánffyhunyadi cigánypaloták híre messze túljutott az országhatáron, főleg azt követően, hogy 2011-ben a BBC riportokat és riportfilmeket készített a nagy-britanniai koldusokról.
tags: #romániai #cigánypaloták #Mercedes #jelenség