A Chrysler Voyager 2.8 CRD: Családi utazások amerikai kényelemmel
A Chrysler Voyager sokak számára ellenállhatatlan. Harminchoz közel egyre gyakrabban gondol az ember a családalapításra, és fejben már felkészült a nagy családra. A Voyagert pont jó autónak tartjuk a kibővített létszám fuvarozására. A behemót amerikai járgány fantáziáját nemcsak az én képzeletemet mozgatta meg, hanem másokét is. Talán a tengerentúli feelinget akartuk egyként átérezni, vagy csak egyszerűen nem volt jobb.
Az amerikai karakter, európai köntösben
Bár Grazban készül, azért tudjuk jól, hogy a Voyager igazi amerikai járgány. Eltitkolni sem tudná, a tengerentúli ember a célközönsége. Azok, akik többre tartják a puha kényelmes fotelt, a bazinagy pohártartót, a tempomatot, mint a krómot, a csillogást, és a csillapítottan visszacsapódó kapaszkodót. Számukra a presztízs önmagában smafu. Ez a fajta mentalitás a Voyager minden porcikájából sugárzik. Azonban az enteriőrben a fabetétről ordít, hogy nem erdőben, hanem egy műanyag fröccsöntőben látta meg a napvilágot, ami némileg ront az összképen.
A 2.8 CRD dízelmotor és a váltó
Direkt nekünk, európai autóvásárlóknak szánja a Chrysler a Voyager dízelmotoros verzióját. Amerikában nem is kapni ilyen autót, ott a büdös gázolajszag elrettentő erejű. Ez a motor azonban maga sem a tökély: 150 lóerős teljesítményét és 360 Nm-es nyomatékát Európában 2,0 literes dízelmotorból szokás is kihozni. Bár nem is ezzel van igazából baj, hanem az automata váltóval, és annak is a négy fokozatával. Kicsit kevés a négy fokozat, ami kihat a fogyasztásra is. 10 liter alatt egyszerűen nem lehet kijönni vele. Eleinte földig akartam döngölni a Grand Voyagert eszméletlen fogyasztása miatt, aztán átgondoltam a helyzetet.
Menetkomfort és futómű
Az igazi döbbenet a hátsó futómű. Ennél is meglepőbb, hogy ez a primitív megoldás mennyire kényelmesen lóbálja a közel kéttonás testet. A merev tengely kárát csak rossz úton hajtva vagy villamossínre kanyarodva látjuk. Összességében a Voyager a kényelemre fókuszál, ami a hosszú utakon különösen értékessé teszi.
(1997) Chrysler Voyager 3,8l | GERMAN AUTOBAHN | POV Test Drive | 4 K |
Tágas utastér és Stow’n Go rendszer
Saját gyerek híján kölcsönkért gyerekeket pakoltunk hátra, aztán nyakunkba vettük az országot. Kipróbálták az összes hátsó ülést, mind az ötöt. Poénból én is kipróbáltam, nekem volt vele bajom. A fejtámla a legmagasabb helyzetében a nyakszirtemet nyomja, a lábam csak természetellenes helyzetben fér el. Hosszabb távon biztos nem bírnám. Eggyel előrébb más a helyzet, itt órákon át ellennék. Velem ellentétben a gyerekek egyáltalán nem értékelték, hogy a csomagtartó a hét ülés mögött is eszméletlen tágas, 660 literes. Ekkora még az örök vetélytársnak, a Grand Espace-nak sincs.
Ami az Opelnél Flex-7, az a Chryslernél Stow’n Go - “Tedd el és huss!” Ezeknek az üléshajtogatási módszereknek mindig megvan az az előnyük, hogy az utastér átrendezéséhez nem kell kivenni egyetlen ülést sem. Azért halkan hozzáteszem, hogy nem is lehet kivenni az üléseket.
Családi autó potenciálja és az ár
Ez a tesztelt autó, a maga 3 méteres tengelytávjával, hét ülésével, 2,8 literes dízelmotorjával és 660 literes csomagtartójával az amerikai hendikep ellenére is tökéletes családi autó lehetne minden háromgyermekes vagy annál is bővebb családnak. Csak az a 10 millió forint ne kéne hozzá, amibe kerül. Eszméletlen kényelmes, eszméletlen tágas, eszméletlen praktikus és eszméletlen drága a Chrysler Grand Voyager. Ha utóbbi nem lenne, ideális családi autó lehetne belőle, így viszont megmarad vonzó cégautónak. Annak sem rossz.