Richter Gedeon élete, munkássága és a magyar gyógyszergyártás kezdetei
A magyar gyógyszeripar megteremtőjének, Richter Gedeonnak a neve nem ismeretlen számunkra: életünk során több alkalommal is kezünkbe vesszük jótékony hatású találmányait, hogy segítsenek túljutni a betegségeken. Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án, Ecséden született zsidó szülők gyermekeként. Szülei halála miatt 1873-tól árva gyerekként Gyöngyösön nevelkedett, ahol 1890-től gyógyszerészgyakornok volt.
1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett kitűnő minősítéssel. Egy rövid vidéki gyakorlat teljesítését követően 1897-ben nyugat-európai tanulmányútra indult, számos országban szerzett tapasztalatokat az európai gyógyszerészet és gyógyszergyártás területén, dolgozott német, francia, svájci, angol patikákban.
A Sas patika és az első készítmények
Hazatérését követően 1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út 105. alatti Sas patikát, ahol egy preparatív és egy vegyészeti laboratóriumot létesített. Felismerve a belső elválasztású mirigyek kivonatainak gyógyászati jelentőségét, állati szervekből organoterápiás gyógyszerek előállításába és forgalmazásába kezdett. Első készítményét, a mellékvesekéreg-hormon kivonatát, az adrenalint tartalmazó Tonogen suprarenalét mindmáig használják a gyógyászatban.
A kőbányai gyógyszergyár megalapítása
Látva a nagyüzemi gyógyszergyártás szükségességét és ígéretes jövőjét, 1907-ben felépítette Kőbányán a nevét viselő gyárat, amelyet évtizedeken keresztül irányított. A gyár megalapításával az innováción, a tudományos kutatásokon, valamint a farmakológiai háttéren nyugvó modern hazai gyógyszeripar alapjait is lerakta.
A fő profilját képező állati eredetű organoterápiás termékek mellett növénykémiai és szintetikus készítményeket is forgalomba hozott. A korai termékpalettából kiemelkedik a tízes évek elején kifejlesztett Adigan szívgyógyszer, továbbá a Hyperol fertőtlenítőszer és a Kalmopyrin lázcsillapító, utóbbiak még ma is létező és közkedvelt készítmények.
Karosszéria javítási tippek Peugeot-hoz
Kiemelkedő gyógyszerkészítmények összefoglalója
| Évszám | Készítmény | Leírás és jelentőség |
|---|---|---|
| 1901 | Tonogen suprarenale | Mellékvesekéreg-hormon kivonat, adrenalin tartalommal. |
| 1911 | Hyperol | Stabilizált hidrogén-peroxid tabletta, fertőtlenítőszer az I. világháborúban. |
| 1912 | Kalmopyrin | Vízben oldódó lázcsillapító és fájdalomcsillapító. |
| 1926-1944 | Inzulin | Az 1921-ben felfedezett inzulint folyamatosan gyártotta a vállalat. |
A vállalat nemzetközi terjeszkedése
Cégét 1923-ban családi részvénytársasággá alakította, és szerteágazó nemzetközi kapcsolatait felhasználva hatékony exporttervet dolgozott ki. A harmincas évek végéig hetven országra kiterjedő képviseleti hálózatot hozott létre, és tíz külföldi leányvállalatot alapított. Közülük a bukaresti, londoni, mexikói, milánói, sao paolo-i, zágrábi és varsói gyárakban jelentős gyógyszeralapanyag-gyártás is folyt.
Az 1930-as évek elejére a cég vezető magyar külkereskedelmi vállalattá vált. Richter Gedeon áldozatos munkája elismeréseképpen 1929-ben megkapta a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet. A nagy gazdasági válság idején a helyzete stabil maradt, Richternek köszönhetően egyetlen ember sem vesztette el a munkáját. Az alkalmazottak évtizedek múltán is arról számoltak be, hogy a Richter volt a legjobban fizető és legemberségesebb gyár.
A tragikus sors és a második világháború borzalmai
Sikeres pályafutását végül a zsidótörvények megaláztatásai, majd a második világháború eseményei törték derékba. Zsidó származásának puszta ténye miatt 1942-ben meg kellett válnia vezérigazgatói tisztségétől, és évekig tartó szélmalomharcra kényszerült, hogy alapító tulajdonos létére legalább tanácsadóként dolgozhasson a saját vállalatánál.
A német megszállás után, 1944 nyarán svájci útlevéllel elhagyhatta volna az országot, de nem élt a lehetőséggel, mert nem akart megválni hazájától és kötelességének tartotta, hogy a nehéz időkben is kitartson vállalata mellett, amely életművét, és családja mellett élete értelmét jelentette. A nyilas hatalomátvétel után a Richter házaspár egy ideig rokonoknál húzta meg magát, majd 1944. december elején a hatósági rendelettel kijelölt gettóba, a semleges svéd követség diplomáciai oltalma alatt álló Katona József utca 21. sz. alatti sarokházba költözött.
1944. december 30-án a ház lakóit egy nyilas osztag igazoltatás ürügyével az Andrássy út 60. sz. alatti pártházba - a mai Terror Házába - hurcolta, majd másnap a hajnali órákban fegyveres kísérettel útnak indította a Duna irányába. A 72 éves Richter Gedeont a mai Széchenyi rakparton, a Zoltán utca torkolatánál a Dunába lőtték. Richter Gedeon holtteste nem került elő, jelképes sírja a svájci Lugano városkában, családi sírboltban található.
Gumiabroncs peremvédő útmutató
Richter Gedeon szellemi öröksége és a róla készült film
Kiemelkedő egyéniségével, életével, munkásságával és nem utolsó sorban emberiességével olyan hírnévre tett szert, amely csak keveseknek adatik meg. Történelmi dokumentum-játékfilm készült abból az alkalomból, hogy bemutatásának napján épp 70 éve, Richter Gedeon gyógyszergyáros eltűnt a pesti alsó rakparton. A film címe: hogy Nem tűntem el, s furcsa módon nevezhetnénk egyórás reklámfilmnek, amit a Richter Gedeon Nyrt. rendelt meg. A főszereplő Rudolf Péter, ő alakítja az idős Richtert 45 és 72 éves kora között. Mindezt „összerendezte” Spáh Dávid.
Richter Gedeon újító ember volt, aki hitt a munka, a folyamatos kutatás, fejlesztés és innováció erejében, a tisztességes versenyben, a munkatársak megbecsülésében és mindenekelőtt a magyar szellem erejében. Ez a hozzáállás, Richter szellemi öröksége a mai napig meghatározza az általa alapított és ugyanott működő Társaság életét.