A Chevrolet Kalos műszaki adatai és környezetvédelmi besorolása

Bevezetés

A Daewoo Kalos a 2000-es évek elején jelent meg a piacon, és rövid idő alatt népszerűvé vált a kedvező ára és a Giugiaro által tervezett formaterve miatt. A típust 2004-től Chevrolet Kalos, majd 2006-tól Chevrolet Aveo néven forgalmazták. A Kalos egy görög szóból ered, melynek jelentése: szép.

A Chevrolet Kalos általános jellemzői és felhasználói tapasztalatok

A Kalosra vonatkozó használói vélemények szerint a tulajdonosok megbízható autónak tartják. Az üzembentartók zöme kiemeli, hogy sokat fogyaszt, és hacsak nem padlózza le az ember, akkor nem megy túl jól. Alacsony fordulaton lomha a motor, cserébe csendes, és az egész pontos váltóval egész hamar fel lehet kapcsolni a városi harmadik-negyedik sebességig.

A Kalos olcsón fenntartható, a tulajdonosok szeretik és kényelmesnek találják. Nem is eladó az autó, a terv szerint még jó 4-5 évig biztos megtartják. A 3,88 méter hosszú kasztni minden sarkát jól érezni, könnyű parkolni az autóval. Rugózása lágy, az aprócska, 13 colos acélfelnikre szerelt abroncsokkal kimondottan kényelmes.

A Kalos fogyasztása vegyes képet mutat. Városban 10 liter körül fogyaszt 100 kilométerenként. Országúton 8 liter körül fogyaszt 100 kilométerenként, folyamatosan dolgozó légkondicionáló mellett. Egyes vélemények szerint nyáron 7-8, télen 9-10 liter benzint eszik jellemzően rövid távokon. Egy másik tulajdonos 1.2-es Kalosa 8.5 litert fogyaszt, fele autópályán 120 km/h-val, másik fele városi közlekedésben. Ezért sokan úgy gondolják, hogy fajlagosan sokat fogyaszt a saját kategóriájához képest.

Chevrolet Kalos (Aveo) | 4K POV tesztvezetés #258 Joe Black

Műszaki adatok és motorválaszték

A Kalos többféle motorral volt elérhető:

Kerékrajzok és fényszórók Chevrolet modellekhez

  • 1.2 literes, 8 szelepes: 72 lóerő, 104 Nm forgatónyomaték. Városi forgalomban tökéletesen elegendő, de országúton is megállja a helyét. Átlagosan 6 liter benzint fogyaszt százon.
  • 1.4 literes, 8 szelepes: 83 lóerő.
  • 1.4 literes, 16 szelepes: 94 lóerő, 130 Nm forgatónyomaték. Hosszabb távok megtételére is elegendő erőt biztosít.

A motorok szíjasak, a vezérműszíj-csereperiódus 2005-ig 60 ezer vagy 4 év, ezután pedig 90 ezer vagy 6 év.

Használt Chevrolet Kalos vásárlása - Mire figyeljünk?

Ha használt Kalost szeretnénk vásárolni, érdemes odafigyelni a következőkre:

  • Korrózió: Különösen a küszöbök és a sárvédőívek érintettek, de előfordulhat rozsda az ajtók alján és a futómű alkatrészein is.
  • Beltér: Sok, a szabad ég alatt tárolt autónál megfigyelhető, hogy idővel kifakulnak a beltéri műanyagok, különösen az ajtókárpitok felső részén és a műszerfalon.
  • Alkatrészek tartóssága: Az irányjelző, illetve ablaktörlő kapcsoló idővel kikophat, nem reagálnak megfelelően. Javítani nem lehet, a probléma kizárólag az alkatrész cseréjével orvosolható.
  • Üzemanyag-visszajelző lámpa: Gyakran előfordul, hogy nem világít az üzemanyag-visszajelző lámpa. Ezt egy szenzorhiba okozza, és a javítás csak az üzemanyag-szivattyú cseréjével lehetséges.
  • EGR-szelep: A kipufogógáz-visszavezetésért felelős alkatrész elkoszolódik, ilyenkor rángathat az autó, illetve felvillan a check engine lámpa is.
  • Lambda szonda: Ennek a lámpának a kigyulladását okozhatja a lambda szonda hibája is.
  • Alapjárat: Ha egyenletlen alapjáratot tapasztalunk, vagy az autó röviddel indítás után le is áll, az az alapjárati léptetőmotor hibájára utal.

A Használtauto.hu felületén már 200 ezer forinttól találni Kalosokat, igaz nagy futásteljesítménnyel.

A járművek környezetvédelmi besorolásának jelentősége

Az 1980-as évek második felében az Európai Unió jogelődjében, az úgynevezett Európai Gazdasági Közösségben is központi témává vált, hogy a gépjárművek károsanyag-kibocsátását valamilyen módon kategóriákba sorolják. Ugyanis már ekkortájt rájöttek a környezetvédők és a politikusok is, hogy az autók által kibocsátott szénmonoxid nemcsak az emberre, hanem a környezet számára is rendkívül káros. Így született meg az a döntés, hogy a forgalomba állított kocsiknak meg kell szabni károsanyag-kibocsátási határértékeket, és eszerint osztályokba kell kategorizálni őket.

Az Euro-normák részletesebben

A magyar jogban ez 0-tól 16-ig tartó osztályozást jelent, míg az Euro-normáknál 1 és 6 közötti számokkal találkozhatunk, hogy kicsit se legyen egyszerű a dolgunk. Az Euro-normák esetében a 6 a legmodernebb, tehát a legjobb kibocsátással rendelkező autókat jelzi, Euro 7-es besorolással pedig valamikor 2018 környékén találkozhatunk majd először, természetesen még jobb kibocsátási értékekkel. Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.

Lacetti szedán elektromos ablakemelő javítási útmutató

Környezetvédelmi osztályok és Euro-normák összehasonlítása

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet részletezi a kategóriákat. Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb kategóriákat:

Környezetvédelmi Osztály (Magyar) Leírás
0 Katalizátor nélküli, Otto-motoros járművek
1 Katalizátoros, de nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros járművek
2 Katalizátoros, szabályozott keverékképzésű Otto-motoros járművek
3 Dízel Euro 1-es autók (ENSZ-EGB 83.02/B., vagy 49.03 előírás I. - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A.)
4 Euro 2-es benzines és dízel autók (ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A), illetőleg a 49.03 előírás I.)
5 Gázüzemű, elektromos, hibrid kocsik (4 alkategóriával)
6, 7, 8 Euro 3-mas járművek típustól függően
9, 10, 11 Euro 4-es járművek
12 Viszonylag új (Euro 5-ös) járművek
13 OBD-rendszerrel ellátott dízel járművek
14 Euro 5-ös járművek károsanyag-kibocsátása (a 692/2008/EK és a 566/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.)
15, 16 Jelenleg legmodernebb, Euro 6-os autók (a 692/2008/EK, a 566/2011/EU és a 459/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.)

Az Euro szabványok fejlődése

  • Euro 1: Az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet.
  • Euro 2: Az 1996 utáni autóknak az Euro 2-es normának kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet.
  • Euro 3: Ezt az Euro 3-nál két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról. Egyébként, ha valakinek új lenne a kifejezés, a lambda szonda szabályozza a gépkocsi üzemanyag-ellátását, és a kipufogógázban lévő oxigén mennyiségét méri, melynek segítségével optimalizálni lehet a katalizátor szűrőképességét. Az Euro 3-mas norma esetében a két lambda szonda azt jelenti, hogy az egyik a katalizátor előtt, a másik a katalizátor után kap helyet.
  • Euro 4: 2005 januárjában már meg is érkezett az újabb szabvány, amely fontos változásokat hozott, hiszen ez szabta meg az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van. Összehasonlításképp: ez a határérték 1992-ben 2,72 gramm volt, tehát a laikus számára is érzékelhető a különbség, valamint a fejlődés mértéke.
  • Euro 5 és Euro 6: A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá, de a 0,5 g/km és az 1 g/km-es értékeken itt már nem változtattak. Ezeknél az autóknál már olyan tiszta levegő jön ki, legalábbis a két évtizeddel ezelőttiekhez képest, hogy nem kell annyira félnünk, hogy bárkinek az egészségét maradandóan károsítanák.

Az Euro-normák azonban az elmúlt években legtöbbször nem környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetéseken kerültek elő, hanem a használtautó vásárlásán gondolkozók társalgásai során. Láthatjuk tehát, hogy több szempontból is érdemes jobb határértékekkel rendelkező autókat venni: egyrészt ugyanis egy jobb helyet teremthetünk a jövő generációi számára, másrészt a pénztárca is kevésbé bánja, ha autóvásárlásnál kicsit odafigyelünk ezekre az értékekre. Akár egy szmogriadó esetén is előfordulhat, hogy bizonyos Euro-szintek alatti kocsikat átmenetileg kivonnak a forgalomból, így pedig ez a veszély is könnyen kikerülhető.

Környezetkímélő gépjárművek magyarországi szabályozása és adókedvezmények

A magyar jogszabályok, mint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.), az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) és a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (Rega tv.), tartalmazzák a környezetkímélő gépkocsi fogalmát és az azzal járó kedvezményeket.

A Gjt. alapján mentes a gépjárműadó alól a környezetkímélő gépkocsi [5. § g) pont], illetve a cégautóadó hatálya a környezetkímélő - az Szja tv. szerinti - személygépkocsira nem terjed ki [17/A. §]. A Gjt. alkalmazásában - 2024. december 31-ig - környezetkímélő gépkocsinak [18. § 9. pont] a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerinti környezetkímélő gépkocsi minősült. Ez azt jelentette, hogy a 2024. december 31. előtt Magyarországon forgalomba helyezett (gépjárműadó-kötelezettség keletkezéséhez) vagy hatósági nyilvántartásba nem magánszemély tulajdonosi jogállása mellett bejegyzett plug-in töltésű hibrid elektromos (5P), illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) gépkocsik adómentességet élvezhettek.

A Gjt. alkalmazásában - 2025. január 1-jétől - környezetkímélő gépkocsinak [18. § 9. pont] a KöHÉM rendelet 2024. szeptember 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerinti környezetkímélő gépkocsi - azaz, tisztán elektromos (5E), nulla emissziós (5Z) gépjármű - tekintendő. Ebből és a Gjt. 19/D. § (1) bekezdése összevetéséből következően azon plug-in töltésű hibrid elektromos (5P), illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) gépkocsik után, amelyeket 2024. december 31-én és azt követően helyeznek forgalomba, vagy/és jegyeznek be nem magánszemély tulajdonosi jogállása mellett a hatósági nyilvántartásba, a gépjárműadót a 2025. január 1-jétől kezdődő évre, a cégautóadót pedig a 2025. évre meg kell fizetni.

Svájci gyökerek, amerikai álom: Chevrolet Magyarországon

Átmeneti időszakra - 2026. november 30-ig - biztosítja a 2024. augusztus 31-ig világoszöld alapszínű, különleges rendszámtáblával ellátott plug-in töltésű hibrid elektromos gépkocsival, illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsival közúti forgalomban való közlekedés lehetőségét a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 120/I. §-a. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény (Mód. tv.) a Gjt. 19/D. § (1) bekezdéseként - 2024. november 29-ei hatálybalépéssel - átmeneti rendelkezést iktatott be. E jogszabályhely alapján a 2025. január 1-je előtt 5P, illetve 5N környezetvédelmi osztály jelzésű gépkocsiként forgalomba helyezett, vagy hatósági nyilvántartásba bejegyzett gépjárművek után - a Gjt. 2024. december 31-én hatályos rendelkezései kötelező alkalmazásaként - 2026. november 30-ig nem kell gépjárműadót fizetni, illetve nem tartoznak a cégautóadó hatálya alá. Előbbi adónem esetében függetlenül attól, hogy 2024. szeptember 1. és 2026. december 1. között kerülnek-e forgalomba.

Az Itv. 26. § (1) bekezdés w) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a Gjt. szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának megszerzése. Az Itv. alkalmazásában - 2024. december 31-ig - a Gjt. szerinti, azaz a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdésében meghatározott tisztán elektromos gépkocsi (5E), nulla emissziós gépkocsi (5Z), külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (5P) és növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi (5N) minősült környezetkímélő gépkocsinak. Mindez azt eredményezte, hogy a 2024. szeptember 1. és 2024. december 31. közötti időszakban - a tisztán elektromos gépkocsi (5E) és a nulla emissziós gépkocsi (5Z) mellett - a külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (5P), illetve a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi (5N) az Itv. alkalmazásában környezetkímélő gépkocsik minősült. 2025. január 1-jétől azonban az Itv. alkalmazásában már csak a tisztán elektromos gépkocsi (5E), illetve a nulla emissziós gépkocsi (5Z) tekintendő környezetkímélő gépkocsinak, ami azt jelenti, hogy az 5P és 5N besorolású járművek megszerzése már nem mentes az illeték alól.

A Rega tv. Melléklete I. rész 1. táblázat - 2024. december 31-ig hatályos - 8. sora a KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsik (környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5P, 5N, 5Z) esetén az adótételt 0 forintban állapította meg. Ebből következően a 2024. december 31-ig belföldön forgalomba helyezett - tisztán elektromos (5E), nulla emissziós (5Z) gépkocsi mellett a külső töltésű hibrid elektromos (5P), illetve a növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) személygépkocsik - mint a Rega tv. 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személygépkocsik - mentesültek a regisztrációs adó alól. A Rega tv. Melléklete I. rész 1. táblázat - 2025. január 1-jétől hatályos - 8. sora a KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi (környezetvédelmi osztályba sorolása: 5E, 5Z) esetén az adótételt 0 forintban határozza meg. Ebből következően a Rega tv. alkalmazásában 2025. január 1-jétől a külső töltésű hibrid elektromos (5P), illetve növelt hatótávolságú hibrid elektromos (5N) személygépkocsi után regisztrációs adót kell fizetni.

Gyakorlati tanácsok a környezetvédelmi besorolás ellenőrzéséhez

Az Európai Unióban, így Magyarországon is, minden autót besorolnak a motor károsanyag-kibocsátása alapján egy környezetvédelmi kategóriába. Ráadásul az sem könnyíti a dolgot, hogy sok hirdetésben rosszul adják meg az autók környezetvédelmi kategóriáját. Ezután kiállítanak nekünk egy úgynevezett „Jármű Műszaki Adatlapot”, és ezen az adatlap V.9-es rubrikájában található a környezetvédelmi osztály. Ez az a pont, ahol a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az alvázszám alapján próbálja beazonosítani a gépjármű gyártási évét. Azért „próbálja”, mert nem mindig ugyanarra az eredményre jutnak, mint ami az autó külföldi dokumentumaiban szerepel.

Fontos tudni, hogy Németországban sok autóban utólagos DPF-et (dízel részecskeszűrőt) szereltek be, hogy például Euro3 helyett Euro4-es kategóriába kerüljön, és behajthasson a belvárosba. Már az autókeresés kezdetén is érdemes tudni, hogyan működik a környezetvédelmi besorolás. Például praxisunkban előfordult, hogy egy 2 éves Mitsubishi Pajero Németországban Euro VI besorolást kapott. Az ellenőrzés során kiderült, hogy az autót Dubajban helyezték először forgalomba, ahol környezetvédelmi szabályozás sajnos nincsen, így a valós besorolása Euro I volt, és a regisztrációs adó 3,2 millió forint lett volna.

Németországban sok nagyvárosban behajtási korlátozások vannak: csak EURO4 vagy annál jobb besorolású autó hajthat be. Az EURO4-től felfelé minden autó „zöld behajtási engedélyt” kap, így az eladó számára mindegy, hogy EURO4, 5 vagy 6. Magyarországon viszont nem mindegy: EURO5-re alacsonyabb a regisztrációs adó, mint EURO4-re. Az akkori D4-es norma a későbbi EU szabályozás után a mai Euro3-nak felel meg. Győződj meg róla, hogy az autó gyárilag vagy utólagosan rendelkezik dízel részecskeszűrővel.

tags: #Chevrolet #Kalos #környezetvédelmi #besorolás #műszaki #adatok