A BMW és Mercedes-Benz emblémák és reklámok története: Rivalizálás és innováció

Két rivális német autómárka emblémájának története következik. Erősen tartja magát még ma is az a városi legenda, amely szerint a BMW logója lényegében stilizált propeller, avagy szebben kifejezve egy repülőgép légcsavarja. Érdekes a Mercedes-Benz emblémájának a története is, hiszen két külön szálról ered. Ugyanis a babérkoszorús Benz és a manapság egyik legjobban felismerhető márkajel, a háromágú csillag egymástól teljesen függetlenül született, 17 évvel a két cég egyesülése előtt. A két márka története nem csak a technológiai fejlesztésekben, hanem a marketing és a reklám területén is számos érdekességet tartogat.

A BMW - A repülőgépmotortól az autógyárig

A BMW, azaz a Bayerische Motoren Werke, története 1917-ig nyúlik vissza, amikor a dél-németországi Bajorország fővárosában, Münchenben található Rapp Motorenwerke repülőgépmotor-gyártó vállalat átnevezéséből jött létre. A BMW márkanév alatt eredetileg nem autókat készítettek, hanem repülőgép-hajtóműveket. A gyártásukra szánt gyárat 1916-ban alapították és csak 12 évvel később váltottak az autóiparra. A BMW név - Bayerische Motoren Werke, azaz Bajor Motorgyár - története 1917-ig nyúlik vissza. Maga a BMW név először 1917 júliusában szerepelt a cégjegyzékben.

Az embléma kialakulása és a reklámplakátok szerepe a légcsavar-mítoszban

Amikor a BMW név 1917 júliusában először szerepelt a cégjegyzékben, még nem állt mellette céglogó. Hasonlóképpen, az ugyanebben a hónapban készült első hirdetésből is hiányzott bármilyen BMW szimbólum vagy embléma. „A kezdeti időkben a logó és annak jelentése korántsem volt annyira ismert a széles nyilvánosság előtt, mint ma, mivel a BMW-nek nem voltak konkrét végfelhasználói, akiket meg kellett volna szólítani” - magyarázza Fred Jakobs. Egyszerűen még nem tartották eléggé fontosnak, hiszen a célközönséget más vállalatok alkották, nem az egyes emberek, hiszen a BMW portfóliója ekkor még csak repülőgépmotorok gyártására és karbantartására terjedt ki.

De nem kellett már sokat várni a logóra, hiszen 1917. október 5-én bejegyezték a német birodalmi védjegylajstromba. A BMW logó megtartotta a Rapp embléma kerek formáját, a szimbólum fekete gyűrűjét arany sáv határolta, benne pedig a BMW felirat díszelgett. Bajorország neve is szerepelt a logón, valamint a bajor állam színei: a fehér és a kék. Innen ered tehát a „címer”, de akkor mégis honnan ered a légcsavaros tévhit?

A választ 1929-ben találjuk meg, amikor egy reklámplakáton a repülőgépek forgó légcsavarjaiban tűnt fel a BMW felirat. A nagy gazdasági világválság hajnalán a BMW épp egy új repülőgépmotort próbált népszerűsíteni, amelyet Pratt & Whitney licenc alapján készített. A reklám attól eltekintve, hogy egy téves legendát alakított ki, valóban jól sikerült, hiszen remekül hangsúlyozta a vállalat gyökereit és szakértelmét a repülőgépmotorok építése terén. Ugyanakkor, ahogy a BMW Group Classic egyik munkatársa, a téma szakértője, Fred Jakobs megjegyezte, nem feltétlenül helytelen a légcsavaros megközelítés. Ugyanis 1942-ben egy repülőgépipari kiadványban a BMW rátett egy lapáttal erre a mítoszra, mert megjelentetett egy olyan képet, ahol egy repülőgép forgó légcsavarja a BMW logót rajzolja ki. Ráadásul ezután nem tett különösebb erőfeszítéseket, hogy kijavítsa a tévhitet. Természetesen az elmúlt évtizedek során többször is megváltozott a BMW embléma, legutóbb például 2020-ban, amikor a vállalat egy letisztultabb, a fekete gyűrűt elhagyó változatot mutatott be.

Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás

Az autógyártás kezdetei és a háború hatása

Az első világháború végével a békeszerződések Németországban öt évre megtiltották a Bayerische Motoren Werke egyetlen termékcsoportjának, a repülőgép-motoroknak a gyártását, így szükségessé vált a cég teljes újraszervezése. Ezzel egy időben a cég új üzleti lehetőségek után nézett és a ’20-as évek elején az akkori vezetőség a motorkerékpárok fejlesztése mellett tette le a voksát, így a BMW 1922-ben az R32-es modellel hivatalosan is belépett a motorkerékpár-gyártók sorába. A motorkerékpárok sikereinek köszönhetően a BMW a további piacbővítés mellett döntött, és 1928-ban megvásárolta az Eisenach Járműgyárat, így megkezdhette máig legnépszerűbb tevékenységét, az autógyártást. A felvásárlás után egy évvel el is kezdődött az BMW első autójának, a BMW 3/15 PS-nek a gyártása, amelyet négy évvel később az akkoriban korszerűnek számító, 20 lóerős benzinmotorjáról elnevezett, 3/20 PS követett. Ezeket az autókat még az Eisenach által birtokolt brit Austin licensz alapján gyártották. Az első teljesen egyedi fejlesztésű autó az 1933-ban bemutatott, legendás BMW 303 volt, 1,2 literes, 30 lóerős benzinmotorjával. Már rögtön az első autó, amely elhagyta a BMW gyártósorát, sikert aratott. Az 1930-as évek elején a BMW az akkori európai piacon stabil pozíciót vívott ki magának, jellegzetes hűtőráccsal díszített autóinak köszönhetően bárhol azonnal felismerhető volt. Az elegáns kabrió 328 meggyőzte az egész világot arról, hogy a BMW a sportos vezetési stílust képviseli.

A II. világháború évei alatt a BMW szinte kizárólag repülőmotorok, katonai oldalkocsis motorkerékpárok és terepjárók gyártására koncentrált. Az ebben az időszakban keletkezett hirdetéseken is érezhető a komoly, katonás stílus. A második világháború alatt a személygépkocsik gyártása teljesen leállt, de még ez sem roppantotta meg a céget. Mindössze három évvel a háború után visszatért ahhoz, amiről híres volt - először a motorkerékpárok gyártásához, 1952-ben pedig az autókhoz. Mivel Münchenben eddig nem gyártottak autókat, ezért a gyár a háborút követő éveket motorkerékpárok és edények gyártásával vészelte át.

Az újjáépítés és a modernizáció korszaka

A háború sújtotta európaiak nem vágyakoztak olyan luxusautók után, amelyeket amúgy sem engedhettek meg maguknak. Az első világháború után gyártott első autótípus a BMW 501 elnevezésű luxusjármű volt, ami azonban magas gyártási költségei miatt nem lehetett sikeres. Ezért a BMW a kicsi és szó szerint mindenki számára megfizethető autókra összpontosított. Ezért, amikor 1953-ban megjelent a színen a vicces, olasz, háromkerekű Isetta, amelynek csak elöl volt ajtaja, a németek nem haboztak, és megvették a licencengedélyét. Ezt követte 1955-ben a BMW Isetta elnevezésű forradalmi kisautó, amely 13 lóerős, egyhengeres motorjával és rendkívül alacsony árával olyanoknak is lehetővé tette a vásárlást, akik számára eddig egy autó csak álom volt. Az ötvenes évekre jellemző modellek voltak az 503-as és az 507-es. Mindkettő 195 lóerővel büszkélkedő sportautó volt. Ennek ellenére a várakozások alatt teljesítettek. Az ügyfelek főként a kis csomagtér miatt panaszkodtak.

A BMW márka történetének egyik kulcsfigurája Eberhard von Kuenheim volt, aki 1970 és 1993 között töltötte be a BMW igazgatótanácsának elnöki posztját. Ezalatt az időszak alatt a cég forgalma tizennyolcszorosára nőtt, az autógyártás a négyszeresére, a motorkerékpár-gyártás a háromszorosára, az alkalmazottak száma 23.000-ről 71.000-re bővült. Új telephelyek létesültek Németországban, Ausztriában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban. Ebben az időszakban, 1973-ben kezdték el építeni a gyártó emblematikus székházát, a müncheni “Négyhenger”-t, 1985-ben pedig megkezdte működését a BMW kutatási és fejlesztési központja, a FIZ. Szintén ekkortájt kezdett a bajor vállalatnál dolgozni az egyik legelismertebb magyar mérnök is, a később “dízelpápának” is becézett Dr. Anisits Ferenc. A szakember 1980-tól vezette a gyártó dízelrészlegét, és munkássága tette lehetővé, hogy a dízelmotorok széles körűen elterjedjenek a tehergépjárművek után a személyautókban, sőt a sportkocsikban is. 1972-ben a BMW új marketingpolitikát indított az egységes modelltípusokra vonatkozóan, amelyhez mind a mai napig hű maradt.

A BMW 1994-ben felvásárolta a brit Rover csoportot (Rover, Mini, MG, Land Rover), ám a négy márkából három nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a gyártó 2000-ben eladta a Rover-t, az MG-t és a Land Rovert, megtartotta viszont a Minit. A legendás angol kisautó 2001-ben kelt új életre immár MINI néven és azóta is nagy sikerrel szerepel a piacokon, sőt jelentős rajongótábort is tudhat maga mögött. A márka fejlesztési stratégiája 2007 óta a BMW EfficientDynamics koncepció jegyében alakul, amelynek célja, hogy az autók fogyasztását és károsanyag-kibocsátását úgy csökkentse, hogy közben azok teljesítménye nő. Ennek érdekében rövidtávon a belső égésű motorok tökéletesítését, majd a hibridek fejlesztését, hosszútávon pedig a teljesen emisszió mentes közlekedés megvalósítását tűzte céljául a német gyártó. A BMW csoport ma a világ egyik vezető prémium autó- és motorgyártója, amely évente közel másfél millió járművet értékesít világszerte. A BMW márka a Millward Brown legfrissebb BrandZ Top 100-as listája szerint a világ legértékesebb autómárkája, és becsült értéke megközelíti a 22 milliárd amerikai dollárt. A BMW világszerte jelentős szereplője az autósportnak, a golfnak és a vitorlázásnak, illetve támogatója a művészeteknek.

Háttérképek Mercedes E220-hoz

A Mercedes-Benz - A modern automobil úttörőitől a luxus szimbólumáig

Az automobil születése: Benz, Daimler és Maybach

A modern gépkocsi-technológia egyik úttörője Karl Benz volt, aki 1844-ben született Baden-Württemberg Mühlburg nevű városkájában. 34 évesen egy újfajta kétütemű gázmotort tervezett, majd 1883-ban saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett. 1879-ben szabadalmaztatta első kétütemű erőforrását - innentől kezdve már csak a lóvontatás nélküli jármű gondolata foglalkoztatta. Benz belső égésű motorral meghajtott járműve, amelyet a világ első automobiljának tartanak, 1885-re készült el. A háromkerekű jármű akkoriban valóságos technikai csodának számított forradalmi fém vázával, fémből készült küllős kerekeivel, tömör gumiabroncsaival, fogasléces kormányzásával. Az autót hajtó, hátul középen elhelyezett, szintén Benz által tervezett 954 cm³-es, 0,9 lóerejét 400-as percenkénti fordulatszámon leadó egyhengeres, négyütemű motor lánc segítségével hajtotta meg a kereket.

Benzcel párhuzamosan két másik, vele nagyjából egykorú géniusz, Gottlieb Wilhelm Daimler (1834-1900) és Wilhelm Maybach (1846-1929) is erősen foglalkoztatták a belső égésű motorral meghajtott járművek. Gottlieb Daimler és Karl Benz az 1880-as években egymástól függetlenül feltalálták a magas fordulatszámú motort és az automobilt, amivel lefektették a motorizált személyszállítás alapkövét. Daimler és Maybach 1882-ben, a Stuttgart melletti Cannstattban létrehozták saját műhelyüket, ahol gőzerővel álltak neki egy olyan nagy fordulatszámú benzinmotor kifejlesztésének, amely bármilyen jármű meghajtására alkalmas lehet. A Daimler által a hasonlatosság miatt "Standuhr"-nak (azaz "állóórának") vagy "nagypapa órájának" nevezett motor végül 1885-ben készült el. Az erőforrásból még abban az évben készítettek egy kisebb méretűt is, amelyet egy fából készült biciklin helyeztek el. A következő évben, 1890-ben Daimler és Maybach megalapították a Daimler Motoren Gesellschaft (DMG) nevű céget, amelynek fő profilját Daimler eredeti elképzelésének megfelelően olyan kisméretű motorok kifejlesztése és gyártása képezte, amelyek szárazföldi, vízi és légi járművek meghajtására alkalmasak.

A Mercedes név és a háromágú csillag: Két szálon futó történet

A Mercedes márkanév 1902-ben bukkant fel először, akkor még csak szimpla feliratként egy oválban. A Mercedes név Emil Jellinek lányától ered, akit az a Wilhelm Maybach vett be társnak a vállalatba, aki Gottlieb Daimler 1900-as halála után főmérnökként irányította a céget. Emil Jellinek egy rabbi gyerekeként született és az évek során igazi munkamániás férfivé érett. Elsősorban dohány kereskedelemből alapozta meg a vagyonát, de később konzulként találkozott először az automobilnak nevezett járművel. Mivel Jellinek nagy autórajongó volt, így az évek alatt már nem vásárlója, vevője lett a cégnek, hanem az eladója, értékesítője is. 1900 tavaszán Emil már 36 autó értékesítését vállalta. Jutalma nem is kevés volt: 550.000 arany márka! Ő legyen a kizárólagos értékesítő Amerikában, az Osztrák-Magyar Monarchia területén, valamint Franciaországban. 2. Az autók a lánya nevét viseljék, vagyis: Mercedes. A "nem a holnap, hanem a holnapután" autójával kapcsolatos igényeit pontosan megfogalmazta: hosszú tengelytáv, karosszérián belül elhelyezett motor, alacsony tömegközéppont és az új, a Bosch által kifejlesztett indítórendszer. 1900. december 22-én pedig valóban megérkezett Nizzába a világ első modern autójának tartott Daimler-Mercedes 35 PS. A kocsi valóságos szenzáció volt a maga korában, és a Francia Autóklub akkori elnökének kijelentését, miszerint "Beléptünk a Mercedes-korszakba" világgá repítette a sajtó.

A háromágú csillagot viszont Daimler fiai, Paul és Adolf javasolták, akik ezzel egy képeslapon találkoztak, amelyen édesapjuk - még a Gasmotorenfabrik Deutz műszaki igazgatójaként - egy ilyen szimbólummal jelölte a család házát egy képeslapon, amely Deutz városának látképét ábrázolta. A csillag három ága a földön, vízen, levegőben terjedő motorizációt jelképezi. A megfelelő márkajel keresése közben Daimlerék nem tudtak dönteni a három- és négyágú csillag között, így mindkettőt levédették 1909-ben, de autóik hűtőjére végül csak a háromágú változat került fel. Ez végül 1916-ban nyerte el végleges formáját, persze csak addig, amíg meg nem jelent az Benzzel közös embléma.

A két rivális egyesülése: A Mercedes-Benz márka születése

Daimler egyik legveszélyesebb ellenfele Carl Benz volt. Az ő munkássága talán nagyobb hatással volt az autók fejlődésére. Daimler és Benz köztudottan egymás legnagyobb ellenfelei voltak, hosszú éveken át vetélkedtek. Az első világháború sokkját kiheverni képtelen weimari Németország gazdasága kőként zuhant lefelé. A történelem, az idő és a gazdasági helyzet azonban megoldotta ezt a problémát is. Összefogás nélkül egyikük sem maradhat életben. Ezért aztán a közös gazdasági érdekek miatt 1924-ben aláírták az egyesülési szerződést. Ez lényegében az egyesülést készítette elő, amelynek dokumentumait 1926. június 28-án írták alá. Az újonnan létrejött, stuttgarti székhelyű vállalat a Daimler-Benz AG nevet vette fel. Az alapító okirat rendelkezett arról is, hogy cég termékeinek neve Mercedes-Benz lesz. Ekkor jelent meg a ma ismert, stilizált csillagot mintázó logó is: a három ág a Daimler egykori hármas törekvésére utalt, a babérkoszorú pedig a Benz emblémáról került át. Az 1926. június 28-án megszületett a Mercedes-Benz és vele az új jelvény is, a háromágú csillag bíborkoszorúval.

Chiptuning a Mercedes E 270 CDI-hez

A következő évben, 1928-ban a Daimler-Benz bemutatta első zajos sikert arató modelljét, a Dr. Ferdinand Porsche által tervezett Mercedes-Benz SSK roadstert. A világszerte egyre jobb hírnévnek örvendő cég presztízse azonban megkövetelt egy nagyobb, reprezentatív célokra is alkalmas modellt. Az újdonságot, a rendkívül impozáns Mercedes-Benz 770-est (amely "Großer Mercedes"-ként is ismert) 1930-ban mutatták be. A W07-est Németországban főként állami szervek vásárolták - a típus gyakran feltűnik a korabeli filmhíradókban Hitler és Göring járműveként -, de ilyen autót használt többek között az emigrációban II. Vilmos császár is, sőt Hirohito japán császár flottájába is került belőlük. Luxusautók terén Hitler csak a legjobbal elégedett meg. Szintén 1939-ben, Hitler 50. születésnapjára egy különleges 770 K típusú luxusautót küldtek Stuttgartból ajándékba. A teljesen páncélozott nyitott luxusautót 394 lóerős 7.7 literes motor hajtotta. A Mercedes-Benz gyárából 1936-ban gördült ki a világ első sorozatban gyártott dízelmotoros személyautója, a Mercedes-Benz 260 D. A II. világháború kitörése elég nagy hatással volt a márkára és annak modelljeire is, a háború végéig a Daimler-Benz AG kizárólag haditermelést folytatott, minden más tevékenységgel pedig leálltak.

Az 50-es évektől napjainkig: Innováció és luxus a fókuszban

A második világháború végén a Mercedes megkezdte vezeklését a harmincas években tanúsított szerepéért. Ez a vezeklés az 50-es évek elejéig tartott. A II. világháború utáni, az ország újjáéledése jelképének is tekinthető az 1951-ben debütált Mercedes-Benz 300, amely az ’50-es évek legnagyobb Mercedes modelljeként volt ismert, lényegében a mai S-osztályhoz lehet a legközelebb. Az autó „Adenauer-Mercedes” néven is ismert, mivel a Német Szövetségi Köztársaság első hivatalban lévő, legendás kancellárja, Konrad Adenauer (1876-1967) is ilyen autókat használt. Az 1950-es évek közepétől a Mercedes visszavonult a motorsporttól és az innovációra, az új modellekre fektette a hangsúlyt. Sorra jöttek ki a mára már klasszikusnak számító modellek, mint az 1954-es New York-i autókiállításon bemutatott Mercedes-Benz 300 SL. Az 1972-ben bemutatott W 116-os S-osztály az akkori autótechnika csúcsát képviselte. A Mercedes-Benz W 123 típuskódú modellt 1976 és 1985 között gyártották. Ez volt a Mercedes-Benz történelmének legsikeresebb, legnagyobb darabszámban eladott modellje, összesen 2,7 millió talált gazdára. Magyarországon „zöldséges Mercinek” is nevezték, mert előszeretettel használta sok kisvállalkozó. Nehéz meghatározni, hogy mikor is ért véget a korszak, amikor nemzedékekre, nem pedig évekre terveztek autót. A felső-középosztályban talán a W 124-es volt az utolsó modell, amibe még minden tudást és anyagot belerakott a Mercedes. Akkoriban világszámnak számított a légellenállási együtthatója a 0,28-as értékkel. A W 140-es „bálna” hét évig képviselte a márka csúcsát a 90-es években. Méretével és műszaki túltervezettségével új mércét állított fel a luxusautók piacán. A fejlesztése állítólag 1 milliárd (!) dollárjába került a Mercedesnek.

1998 májusában a Chrysler Corporation és a Daimler-Benz bejelentette, hogy egyesülni fog, a Daimler-Benz több mint 35 milliárd dollár értékben vásárolta meg az amerikai autógyárat. A Daimler-Chrysler tőzsdei kereskedése ennek az évnek a végén kezdődött. A 90-es években a biztonság volt a fő csapásirány a vezető autógyártóknak, a 2000-es évek elején pedig a környezetvédelemről szólnak a fejlesztések. A Mercedes több modelljében bevezette a BlueTec technológiát, ami egy kipufogógáz-tisztítási rendszer, az új, környezetbarát dízelmotorjaihoz. 2010-ben bemutatták az SLS AMG-t, aminek vonalait Mark Fetherston dizájner álmodott meg és alapul a 300 SL Gullwinget vette. A GT sorozatot 2014-ben kezdték gyártani, azóta folyamatosan bővül a választható verziók száma. A Porsche 911 riválisának szánt GT-vel a Mercedes a 911-es családhoz hasonló palettát alakított ki. A Mercedes-Benz márkanév fogalom, az európai kultúrfölény és a polgári jólét megtestesítője. A csillaglogós Mercedesek ott voltak a huszadik századi történelem fordulópontjainál és számtalanszor feltűntek a filmvásznon. Sőt, a Mercedes-Benz dalszövegekben is felbukkant: a legismertebb ezek közül a ’60-as évek rockikonjának, Janis Joplinnak az "Oh, Lord, won't you buy me a Mercedes-Benz" című száma.

Az alábbi táblázatban néhány ikonikus Mercedes-Benz modell és azok főbb jellemzői láthatók:

A reklámok szerepe a márkák rivalizálásában

A két német autógyártó között évtizedeken át tartó rivalizálás nem csupán a technológiai fejlesztésekben, hanem a marketing és a reklám területén is megmutatkozott. A márkák gyakran használtak a humoros és provokatív hirdetéseket, hogy felhívják magukra a figyelmet és kijátsszák ellenfelüket. Eddig csak külföldi példákon keresztül láthattuk milyen is egy egészséges konkurenciaharc két autómárka között, most viszont - ha több nem is, de - az első lépés kétségtelenül megtörtént hazánkban is. A blogon többször volt már téma, ahogy különböző autómárkák egymás orrára koppintottak egy Youtube videóval vagy éppenséggel egy óriásplakáttal. Hiszen mi baj van azzal, ha kulturált és humoros konkurenciaharc alakul ki két márka között? Semmi...sőt... Kicsit fel is pezsdíti az állóvizet a beszürkült hirdetések tengerében... Ezeket a csatákat irigykedve néztük eddig, de most a Mercedes ügyesen lecsapta a BMW által feldobott labdát az egyik óriásplakáton végre idehaza is. Illetve, csak lecsaphatta volna... kicsiny országunkban ugyanis még mindig ritka az ilyen fajta csipkelődő reklámharc sajnos. A lenti kép is csak egy leleményes Photoshop módosítás miatt jöhetett létre, pedig milyen jó lett volna élőben is látni ilyet! Követendő példának azért jó lesz.

tags: #bmw #mercedes #reklámplakát #története

• Milyen hűtőfolyadék kell a BMW-be?
• Szerelőkosaras autó bérlés Magyarországon
• Négyévszakos gumiabroncs teszt: CrossClimate 2
• Hogyan fejlődött a megállóhelyi utastájékoztatás?
• Üléshuzat szerelés Golf 4-hez: Tippek és trükkök