BMW E60 Digitális Olajszint Ellenőrzése: Minden, amit Tudni Érdemes
A járművek karbantartásánál jellemző trend, hogy a szerviz intervallumok minél hosszabbak legyenek, amely a CBS-nek, a „Condition Based Service” rendszerének köszönhetően, megfelelő felhasználás mellett elérhető.
A CBS, azaz a „Condition Based Service” - amit leginkább állapot alapján betervezett szerviznek lehetne fordítani - a 2001 novemberében bemutatkozó E65-ös 7-es BMW-ben jelent meg először, és azóta az összes BMW-ben szériafelszerelés.
A CBS Lényege: A CBS koncepció azt jelenti, hogy valós és virtuális szenzorok segítségével az autó cserélendő és kopóelemeinek élettartamát, szervizigényét egyedileg, pontosan határozzák meg.
Virtuális szenzornak az olyan szenzorokat nevezzük, amelyek nem közvetlenül mérnek valamit a járműben, hanem közvetve, másik szenzorok adataiból, matematikai modellek segítségével határoznak meg értékeket, és ebből tapasztalatok alapján számítanak élettartamot.
Ugyanakkor nem várható el a tulajdonostól, hogy a szétaprózott karbantartási igény miatt, mivel a CBS rendszer egységekre bontja a szervizigényt, gyakrabban kelljen a szervizbe mennie. Itt meg kell találni az optimumot.
Kadett digitális műszerfal átalakítás
Olyan autókban, ahol nincs navigációs rendszer és így nincs nagy központi kijelző sem, ott a szervizigények a műszercsoportban kerülnek kijelzésre minden indulásnál.
A felső kijelzőn jelenik meg a piktogram, hogy melyik szerviz feladat esedékes a legközelebb. Ennek a színe alapesetben narancssárga, majd amennyiben a szerviz hamarosan szükségessé válik, sárga színű lesz, hogyha pedig már átléptük a megengedett időt vagy kilométert, akkor piros színűre vált.
Az alatta lévő kijelző felső sorában látható, hogy dátum szerint mikor esedékes a szerviz, alatta pedig hogy mennyi kilométer van még hátra, de ez a két elem típustól függően helyet cserélhet egymással.
A rendszer szempontjából jelentéktelen, hogy az idő, vagy a futásteljesítmény járt le, mindenképpen figyelmeztet.
Amennyiben a jármű rendelkezik központi kijelzővel, akkor a szerviz információk ott sokkal átláthatóbban is elérhetőek, de színkódolás némileg megváltozik.
Astra F digitális műszerfal útmutató
A hibátlan részeket az autó a felirat melletti négyzet zöld színével, és a benne található „OK” felirattal jelöli. Amennyiben sárgára, vagy pirosra vált, akkor a négyzetben az „OK” helyett egy háromszög látható benne egy felkiáltójellel.
A CBS adatok tárolásáért a CAS (Car Access System) modulban található EEPROM felel, de emellett az adatok a motorvezérlő elektronikába is eltárolásra kerülnek. Éppen ezért meghibásodás esetén tilos egyszerre kicserélni a CAS-t, és a motorvezérlőt, ugyanis ebben az esetben elvesznek a jármű szerviz adatai.
Amikor az autót használjuk és legalább 10 km-t megtettünk, 40 km/h-ás sebességgel, akkor a motor leállítása után az adatok a kulcsba lementésre kerülnek.
Érdekesség, hogy az F-sorozatú, 2008 után új típusként megjelenő autók (F01/F10/F20/F30 stb.) nem csak az alvázszámot, a megtett kilométert és az esedékes szervizeket, hanem a Check-Controll üzeneteket és az autó vezérlőegységeiben letárolt hibakódokat is elmenti.
Ezáltal a szervizben már a kulcs átvételekor, anélkül hogy látnánk az autót meg tudjuk mondani, hogy milyen kiadások várhatóak, vagy éppen hogy milyen panaszai vannak az autónak, ami további kivizsgálásra szorul, ezért pontosabban meg tudjuk mondani, hogy előreláthatólag mennyi időt vesz igénybe a szerviz, ezzel is növelve az ügyfél kényelmét.
Digitális óra beállítása Golf 1 Cabrio-ban
CBS Rendszerelemek
A CBS rendszerben található pontok a jármű típusától, és a hajtáslánctól függnek. Ezen kívül a CBS rendszer fejlődésével a BMW is rengeteg tapasztalatot gyűjtött, amelyek alapján egyes szervizpontok eltűntek, mert feleslegesnek bizonyultak, mások pedig megjelentek az ellenőrzött elemek között.
Alapvetően két csoportra oszthatóak a CBS-ben megtalálható elemek:
- A feladatok egy része valós és virtuális szenzorok mérései alapján dinamikusan kerülnek meghatározásra. Ez által valóban egy egyedileg testreszabott szerviz kerül összeállításra, amely a terhelés és az igénybevétel függvényében változik, így elérhető bizonyos keretek között, hogy felhasználástól függetlenül azonos legyen a várható élettartam.
- A feladatok másik része leginkább a CBS előtti rendszerhez hasonlítható, úgynevezett fix intervallummal rendelkező karbantartási munkák. A fix intervallum lehet futásteljesítmény, vagy idő alapú. Ezek a feladatok nem igényelnek semmilyen egyéb szenzort, ezért egyszerűen a műszercsoport (Kombiinstrument) számolja az utolsó, adott feladattal kapcsolatos beavatkozás óta eltelt időt, vagy megtett kilométert és ezt hasonlítja össze a szoftverben előírt értékkel.
A következőkben felsoroljuk a különböző karbantartási feladatokat, az őket jelző piktogrammal együtt. Említést teszünk az előírt intervallumokról, és hogy ezek hogyan változtak az évek során. Megemlítjük azokat a karbantartási feladatokat, melyek az eredeti, 2001-es rendszerben még megtalálhatóak voltak, mára azonban már eltávolításra kerültek.
Dinamikus Intervallummal Rendelkező Karbantartások
Olajcserét jelző piktogram: Alapesetben ezt a karbantartást kétévente, vagy 30 000 km (benzines autóknál 25 000km) után kell elvégezni, amelyik előbb következik be.
Az olajcsere intervallumot a motorvezérlő számolja ki, a következő paraméterek folyamatos figyelembe vételével. Ezeknek egy részét az olajszint és minőség ellenőrző szenzortól kapja, amely az olajkarterben található:
- megfelelő-e az olaj viszkozitása
- olaj szint és hőmérséklet
- a motor terhelése
- tüzelőanyagfogyasztás (ez az egyik legjelentősebb tényező)
- futás teljesítmény és a dátum szerint eltelt idő
A szerviz nullázása esetén, az előző ciklus során a sofőr vezetési szokása alapján megállapított értékre áll vissza a kijelző, de természetesen innen, a megváltozott felhasználás miatt az újabb ciklus során elvándorolhat.
Pollenszűrő, vagy más néven utastér levegőszűrő piktogramja: Eredetileg kétévente, vagy 45 000 km-enként kellet cserélni, de mára ez a feladat teljesen kikerült a CBS rendszerből.
Helyette a BMW bővítette az olajcsere során elvégzendő feladatkört a pollenszűrő cseréjével, hiszen a legtöbb esetben 4-5000 km pontossággal, de ugyanakkor volt esedékes. Emiatt viszont gyakran előfordult, hogy az olajcsere után pár ezer km-el az autó jelezte, hogy szervizt kér, és a tulajdonosok újra vihették az autójukat, kérhettek időpontot stb. Ezért döntöttek úgy, hogy inkább összevonják az olajszervizzel.
A kezdetekben a kalkulációt virtuális szenzoroknak köszönhetően végezte, amelyet többek között a külső hőmérséklet, az eső szenzor jele, a járműsebesség, a fűtés mértéke, és a belső keringetés gyakorisága alapján határozta meg, hogy mennyire terhelődött az aktívszenes pollenszűrő.
Fékbetétek cseréjének a jelzése: A rendszer alapja egy a DSC (menetstabilizáló) vezérlőben futtatott matematikai modell, amelyet egy a betétben elhelyezett kétfokozatú érzékelővel (a korábbi fékérzékelőhöz hasonlóan) igyekszik pontosítani a rendszer.
A matematikai modell a számításai során a következő paramétereket veszi folyamatosan a használat során figyelembe:
- kerék sebesség / fordulatszám
- féknyomás
- fékezések gyakorisága és száma
- fékezési idő
- féktárcsa hőmérséklete, amelyet az itt felsorolt paraméterek alapján szintén egy matematikai modell segítségével számít ki, és használja a továbbiakban
- a megtett távolság
Fix Intervallummal Rendelkező Karbantartások
Fékfolyadék cseréjét jelző szimbólum: Kizárólag időtől függő karbantartás, semmilyen más jelet nem vesz figyelembe. A műszercsoport felügyeli, és alapesetben az autó megvásárlása után 3 évvel jelez először, utána pedig minden esetben 2 évente.
„Fahrzeug Check” (nagy ellenőrzés): Ez tulajdonképpen a korábban a 2-es Inspekciónak feleltethető meg, annyi különbséggel, hogy ebben az esetben az olajcsere nem előírás, hiszen az teljesen külön kerül számításra.
Ilyenkor az autó típusától függően 25-40 pontos check listán kell végigmenni, és ellenőrizni mindent, ami az autóval kapcsolatos. Szintén előírás a gyári diagnosztikai műszerrel a teljes autó átvizsgálása, amelynek során az összes vezérlőegység hibatára kiolvasásra kerül.
Alapesetben 4 évente kell elvégezni, bár az utóbbi időben ezt 3 évre csökkentették. Ezen kívül ez az átvizsgálás a futásteljesítményt is figyelembe veszi, benzines autóknál 50, dízeleseknél 60 000 km-enként kell elvégezni, vagy ha az időtényező hamarabb lejár.
Benzin üzemű autóknál a gyújtógyertya cseréjére figyelmeztet: Mivel a CBS rendszer bevezetésének idején a platina gyertyák igen népszerűek voltak, és egyre jobban elterjedtek, ezért alapesetben 100 000 km volt a csere intervallum. Mára ezt is kivették a karbantartási listából, így ezt sem látjuk a legújabb BMW-k CBS menüjében.
Az új előírás szerint minden 3. olajcserénél szükséges a cseréje, ugyanakkor indokolt esetben (komolyabb igénybevétel, rossz minőségű benzin) minden 2. olajcserénél javasolt a cseréje. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy néha még ez a gyakoriság sem elég, és az autó hamarabb gyújtás kimaradásra utaló tüneteket produkál.
Dízelüzemű, részecskeszűrővel felszerelt autóknál: Kezdetben ezt a szimbólumot láthattuk. Mára ezt is eltávolították a listából, hiszen annak ellenére, hogy a tervezéskor úgy gondolták a részecskeszűrő 200 000 km után mindenképpen cserére szorul (ennyi volt a megengedett futásteljesítmény) kiderült, hogy sokszor 250 - 300 000 km-t is gond nélkül elmehet.
Így ma a motorvezérlő akkor jelez majd hibaüzenettel, amennyiben a regenerálás már nem lehetséges, és az eltömődés mértéke meghaladja a megengedettet. Ezt a regenerálások gyakoriságából, és részecskeszűrő előtti ellennyomásból állapítja meg.
Ezenkívül a felhasználási statisztikákból is igyekszik megállapítani egy várható élettartamot, és ennek bekövetkezése előtt 40 - 50 000 km-el már hibakódként eltárolja kizárólag a szervizek számára, hogy várhatóan hamarosan esedékes lesz a részecskeszűrő cseréje.
Ez az egyetlen szerviz pont, amely módosítására a tulajdonosnak is lehetősége van. Ez igazából csak egy dátum szerinti emlékeztető, amely a következő műszaki vizsga időpontjára hívja fel a figyelmet. Azokban az országokban, ahol külön van zöld kártya vizsgálat, egy ehhez hasonló, másik szimbólum is szerepel a listán.
A kezdeti fázisban volt még egy utolsó karbantartás, ami egészen korán kikerült a listából. Ez a fagyálló folyadék cseréje volt, ami szintén időhöz volt kötve (2 vagy 4 év) de ennek a cseréjét ma már a BMW nem írja elő.
A Korai „Check Kontroll” Továbbfejlesztett Változata
A legmodernebb BMW-kben található 40-70 vezérlőegység, és a 4-5 különböző kommunikációs hálózatnak köszönhetően az járművek komplexitása hihetetlen mértékben megnőtt.
Ezért a mai „Check-Controll” rendszer felszereltségtől függően több mint 1000 féle hibaüzenetet képes megjeleníteni, és ezekből a legutóbbi 100-at kilométer bejegyzéssel együtt el is tárolja a szervizek számára, sőt legújabb generációnál nem csak a vezérlőegységben, hanem magában a kulcsban is eltárolásra kerülnek.
Ezáltal a szerviznek nem kell az ügyfélre támaszkodnia, hogy pontosan milyen hibaüzenetet is látott akkor, amikor a hibát észlelte, ezzel is megkönnyítve a hibafeltárást.
Legújabb Fejlesztések: A Connected Drive Rendszer
A CBS rendszer fejlődése mára az 5. verziójánál tart. Jelenleg ott tartunk, hogy a legújabb F20-as 1-es, és F30-as 3-as BMW-től kezdve megszűntetik a hagyományos szerviz füzetet.
Ezen túl az autó minden egyes szerviz beavatkozást a továbbfejlesztett CBS rendszerében tárol el, vagyis mostantól a gyári diagnosztikai műszerrel a szerviz beavatkozásokat be kell jegyezni az autóba, és pluszba feltölteni az BMW Online rendszerébe.
Ez később bárki számára megtekinthető az autó információs kijelzőjén keresztül. Ezáltal egyszerűsödik a szerviztörténet megismerése, és csökken a visszaélések lehetősége.
A tervek között szerepel a jövőben, hogy az autók állandó online kapcsolatban állnak majd a BMW müncheni központjával, így egyrészt a visszaélésekre még kevésbé lenne lehetőség, másrészt a gyártó is sokkal jobban személyre szabhatná a szervizszolgáltatásait.
Ezen kívül nem elhanyagolható, hogy ez által a gyártó rengeteg olyan statisztikához, és információhoz is hozzájutna, ami a későbbiekben megkönnyítené a fejlesztést.
A motorok nagyon érzékenyek a kenésre, így fontos, hogy könnyen meggyőződhessünk arról, minden rendben van-e?
A rendszer egyik ilyen ellenőrzési pontja a kenőanyag mennyisége - ha van olajból elég, alapvetően jól indulhat a nap. Már a 80-as években megjelentek szériaszerűen az autókban az olajszint esésére figyelmeztető műszerfali lámpák.
Azonban az elektronikus szintjelzés elterjedésére a 2000-es évekig még várni kellett, addigra kerültek be a konfekcióautókba is, de párhuzamosan megtartották a gyártók a nívópálcát is.
Persze nem minden típusnál, vannak márkák, amelyek teljesen megbíznak a felügyeleti rendszereikben, és a klasszikus szintmérő pálcát elhagyták az autóikból.
Az ilyen típusoknál olajat cserélve pontosan kell adagolni a friss kenőanyagot, mert „monitorozásra” töltés közben nincs mód.
Természetesen, ahogy Murphy megfigyelte, „ami elromolhat, az el is romlik”, így van ez az olajszint mérő szenzorokkal is. A gond velük az, hogy az autókat használók megszokták, hogy figyelmezteti őket a kocsi arra, hogy fogy az olaj.
tags: #bmw #e60 #digitális #olajszint #ellenőrzése