Jármű- és hajtáselemek II. – A járműszerkezetek elmélete és gyakorlata
A Jármű- és hajtáselemek I., II. és III. tárgyak ismertetik a korszerű járművek és azok részegységeinek többségében előforduló, az anyag, energia és információ áramlását, azok megváltoztatását realizáló szerkezetek és szerkezeti elemek fő csoportjait, működési alapelveit, kialakítási elveit és szempontjait, valamint méretezésük alapjait. Bemutatásra kerülnek a legelterjedtebb és leggyakrabban előforduló szerkezeti megoldások, azok speciális tulajdonságai, a kialakítás és a gyártástechnológia kölcsönhatása.
A gyakorlati feladatok célja az elméleti anyag alkalmazásának gyakorlásán felül a kreatív tervezői szemlélet és készségek alapjainak kifejlesztése. A félév során a hallgatók megismerkednek a járművek fő részegységeinek szerkezeti elemzésével, az ismétlődő részegységek és elemek bemutatásával, valamint ezek csoportosításával.
Szerkezeti elemzés és méretezési alapok
A tantárgy keretében részletesen tárgyalásra kerülnek a szerkezeti anyagok tulajdonságai, valamint a kifáradás jelensége és szerepe a járműszerkezetekben. A hallgatók elsajátítják a terhelési modellek, a teherbírás jellemzők, valamint a méretezés alapjait nyugvó és állandó amplitúdójú, szinuszosan változó terhelésmodell esetén.
A technikai kötőelemek közül kiemelendők a csavarkötések és csavaros mozgató szerkezetek, beleértve a lazító hatásnak kitett előfeszített csavarkötéseket. Emellett a hegesztett szerkezetek és kötések méretezése, kialakításának elvei, valamint a ragasztott kötések és az alak- vagy erőzáró tengelykötések típusai is a tananyag részét képezik.
| Kötéstípus | Fő jellemző | Alkalmazási terület |
|---|---|---|
| Csavarkötések | Előfeszített, lazulásra hajlamos | Általános gépépítés |
| Hegesztett kötések | Varrattípusok, anyagfolytonosság | Tartószerkezetek |
| Alakzáró kötések | Geometriai illeszkedés | Tengely-agy kapcsolatok |
Hajtástechnológiai megoldások és dinamika
A hajtóművek feladata, szerepe és fajtái kiemelt figyelmet kapnak, különös tekintettel a járművek és mobil gépek hajtásrendszereire. A mechanikus hajtások osztályozásán túl bemutatásra kerülnek a vonóelemes hajtások (ékszíj-, fogazott szíj- és lánchajtások) és a különböző fogaskerék-hajtópárok paraméterei. Az evolvens fogazat alaptulajdonságai, az alapprofil, az alámetszés és a fogazási rendszerek alapvető ismeretet jelentenek a hallgatók számára.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
Hajtóművek
A tananyag részét képezik továbbá a különleges mechanikus hajtóművek, mint például a hullámhajtóművek és ciklohajtóművek. A forgattyús hajtóművek feladata, elemei, kinematikai és dinamikai elemzése mellett a lendkerék szerepe és méretezése is hangsúlyos szerepet kap. A hidrosztatikus és hidrodinamikai erőátvitel, az energiaátalakító szerkezetek, munkahengerek és hidromotorok méretezése teszi teljessé a hajtástechnikai ismereteket.
Tribológia, kenéstechnika és szerelési szempontok
Az ágyazások feladata, típusai, valamint a sikló- és gördülőcsapágyak működési elve és beépítési szempontjai alapvető mérnöki ismeretek. A tribológiai alapok mellett a kenőanyag típusok, kompozíciók és adalékok kiválasztása, valamint a környezetvédelmi szempontok integrálása elengedhetetlen a modern járműtervezésben.
A félév során a hallgatók egyéni vagy csoportos tervezési feladatokat oldanak meg, melyek során a valóságos jármű-részegységek elemzése, modellezése és dokumentációjának elkészítése a cél. A zárthelyi dolgozatok és a gyakorlati kisfeladatok együttesen biztosítják a megszerzett elméleti tudás gyakorlati validációját.
tags: #bme #jarmu #es #hajtaselemek #ii