A Bizományi Szerződés és a Vagyoni Biztosíték Kérdései a Magyar Jogban
Vannak bizonyos esetek ingó dolog és ingatlan értékesítése során, amikor úgynevezett bizományi szerződés megkötése tűnik szükségesnek. A bizományi szerződés közvetítői jogviszonyt keletkeztet, amelynek megkötésével mindhárom, a szerződésben szereplő fél (megbízó, bizományos, eladó vagy vevő) nyer valamit.
A Bizományi Szerződés Alapjai és Jellegzetességei
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozása szerint a bizományi szerződés a megbízási szerződés egyik altípusa. A Ptk. ezt azzal is nyomatékosítja, hogy a bizományra - mögöttes szabályként - a megbízásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerződést kötni. Ez a törvényi meghatározásból is kitűnik, hogy a bizomány voltaképpen a megbízás egyik speciális, külön nevesített formája. A bizományi szerződés keretében a bizományos lényegében közvetítő tevékenységet végez megbízója és egy harmadik személy között.
A bizományi szerződés esetén a bizományos a megkötendő szerződést a saját nevében, de megbízója javára köti meg.
Fontos megjegyezni, hogy bizományi szerződést csak ingó dolog adásvételére lehet kötni, ingatlan adásvételére nem.
Hogyan számoljuk el a gépjármű bérleti szerződéseket?
A Bizományos Jogai és Kötelezettségei
A Ptk. részletesen szabályozza a bizományost érintő jogosultságokat és kötelezettségeket. A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés az, amely a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
- Ár eltérések kezelése: Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak megtéríteni az árkülönbözetet. Ez alól a szigorú szabály alól abban az esetben mentesülhet a bizományos, ha bizonyítani tudja, hogy az adásvételi szerződést nem lehetett megkötni a megállapított áron, ezáltal a megbízót kártól óvta meg, akit nem tudott idejében értesíteni az árcsökkenésről. Előfordulhat az előzőek ellentettje is, a bizományos kedvezőbb feltételek mellett köti meg a szerződést.
- Visszautasítási jog: Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, a megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja. Ha a bizományos a bizományi szerződésben rögzített feltételektől (pl. az ártól) lényegesen eltér, köteles az eltérésről a megbízót értesíteni. A megbízó az értesítés alapján jogosult az adásvételi szerződést visszautasítani.
- Tájékoztatási kötelezettség: A bizományosnak tájékoztatási kötelezettsége van a megbízó felé az adásvételi szerződést illetően, amit ha magával a megbízóval kötött meg, az nem befolyásolja a bizományosi díj összegét.
- Belépési jog: A bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti. A Ptk. a 6:285 §-ban összegzi a bizományos belépési jogáról való tudnivalókat. Eszerint lényeges, hogy a bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval is megkötheti, ha a dolog forgalmi értéke a nyilvános információk alapján egyértelműen megállapítható. A bizományost belépési jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy ő maga is megkötheti az adásvételt a megbízójával a harmadik személy helyébe lépve. A bizományosnak azonban ekkor sem a saját magára, hanem a megbízóra nézve legkedvezőbb feltételek mellett kell megkötnie a szerződést. Ha belépési jogával élt, a bizományosnak értesítenie kell a megbízót arról, hogy maga kötött szerződést.
- Díjazás: A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették. A bizományos a díjban benne nem foglalt szükséges és hasznos költségei megtérítését követelheti. A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették. A legelterjedtebb megoldás a következő: a bizományi díjat a limitár és az eladási ár különbözeteként határozhatják meg, de más díjszabás is elfogadható. Főszabály szerint a bizományos akkor számíthat bizományi díjra, ha sikerül megkötnie az adásvételi szerződést a bizományi szerződésben foglalt feltételek (pl. vételár) szerint.
- Felmondás: Az adásvételi szerződés megkötése előtt a megbízó a szerződést azonnali hatályú felmondással, a bizományos pedig tizenöt napos felmondással megszüntetheti.
A Bizományi Szerződés Elhatárolása a Megbízási Szerződéstől
Éppen ezért továbbra is szükségesnek látszik a megbízási és a bizományi szerződés elhatárolásával foglalkozni. A két szerződéstípus elkülönítése a "saját nevében" kritérium alapján történhet. Mind a bizományos, mind a megbízott a megbízó javára köt szerződést, a bizományos azonban ezt a saját nevében teszi, a megbízott pedig a megbízó nevében.
Ennek következtében amíg a megbízott szerződése a megbízó és a harmadik személy között hoz létre jogviszonyt, addig a bizományos szerződéskötése közte és a harmadik személy között. Bizomány esetén a megkötendő szerződés (pl. adásvétel) a bizományos és a harmadik személy között jön létre, de a megbízó javára, addig megbízás esetén, ha a megbízottat szerződéskötésre is feljogosították, akkor a szerződést a megbízója nevében köti a harmadik személlyel.
| Jellemző | Bizományi szerződés | Megbízási szerződés |
|---|---|---|
| Szerződéskötés neve | Saját nevében | Megbízó nevében |
| Kinek a javára | Megbízó javára | Megbízó javára |
| Jogviszony | Bizományos - harmadik személy | Megbízó - harmadik személy |
Adózási Szempontok a Bizományi Ügyletekben
A bizományi értékesítés teljesítési időpontját az Áfa tv. 10. § rendelkezéseiből kiindulva kell megállapítani, ugyanis a teljesítési időpont szabályok között nincs erre az esetre vonatkozó iránymutatás. A tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása akkor minősül termékértékesítésnek a bizományos és a megbízó relációjában, ha harmadik fél és a bizományos közötti termékértékesítés teljesítésbe megy.
Az Áfa-tv. 10. § b) pontja szerint termékértékesítésnek minősül továbbá "a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között - a 9. § (1) bekezdés értelmében - termék értékesítése teljesül". Ilyenformán az áfában egy fikció útján 2 külön termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, annak ellenére, hogy a termék polgári jogi szempontból a megbízó tulajdonát képezi. Azaz a megbízó a bizományosnak számláz, a bizományos pedig (saját nevében, nem pedig a megbízó meghatalmazottjaként) a vevő felé számláz.
Autóbérlés sofőrrel: tudnivalók
Eladási megbízásnál a megbízó olyan teljesítési időponttal állítja ki a számlát a bizományos felé, amilyen időponttal a bizományos számláz a saját vevője felé. Vételi megbízásnál a bizományos azt a teljesítési időpontot szerepelteti a megbízó felé kiállított számlán, amelyik időpont a felé kiállított szállítói számlán szerepel.
A bizományosnak a számlák kiállítására és a megbízó felé való továbbításán túlmenően a bizományosi jutalék értékét kell - a megbízóval kötött szerződésnek megfelelően - számláznia. Eladási megbízásnál a termék rendelkezésre bocsátása a bizományosnak előbb történik, mint az Áfa tv. szerinti termékértékesítés. Tekintettel arra a körülményre, hogy az eladási bizománynál nehézkes a teljesítési időpontok egyezőségét betartani, ezért megoldást jelenthet - feltéve, hogy a megbízás tárgyának jellege azt lehetővé teszi - ha a felek időszaki elszámolásban állapodnak meg (Áfa tv. 58. §).
A Vagyoni Biztosíték Kérdése Bizományi Jellegű Ügyletekben - Esetjogi Példa
A bizományi szerződés fogalma gyakran felmerül olyan kereskedelmi gyakorlatokban, ahol a felek viszonya nem tisztán bizományi, de tartalmaz bizományi jellegű elemeket, és ahol a biztosíték szerepe is előtérbe kerül.
Az Adózóna válaszol: vezető tisztségviselők felelőssége kényszertörlési eljárás esetén
A Kúria egy ítéletében (Kúria Pfv. VI. 20.892/2013/5. számú ügy) vizsgálta a kérdést, hogy egy adott szerződés bizományi jellegűnek minősül-e, és mely elemei szolgálhatnak vagyoni biztosítékként. A felperes jogelődje és az alperes között a szállítási és az adásvételi szerződés egyes elemeit tartalmazó, atipikus szerződés jött létre. A megrendelt árut a felperes jogelődje leszállította és leszámlázta az alperesnek. A számlán feltüntették, hogy az áru a vételár teljes kiegyenlítéséig a fióktelephely tulajdonát képezi.
A jogerős ítélet indokolása szerint a becsatolt okiratokkal és tényállításokkal szemben az alperes nem tudta bizonyítani azt, hogy a felek között nem szállítási, hanem bizományi szerződés állt volna fenn. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a tulajdonjog fenntartásos vétellel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatból, a Ptk. 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból és magából a tulajdonjog fenntartásra vonatkozó rendelkezésből is az következett, hogy a felek közötti szerződés nem bizományi volt. Az elszámoláskor a felek a nettó árat vették figyelembe, és nem voltak tekintettel arra, hogy az alperes mennyiért adta el a termékeket, ezért a díjazáshoz hasonló eredmény - ami a bizományi szerződés egyik tartalmi eleme - nem jöhetett létre.
A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság okfejtésével, mely szerint a felperes nem bízta meg az alperest azzal, hogy a javára a saját nevében szerződéseket kössön és az alperes sem volt jogosult a szerződés alapján díjazásra. A jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a felek között nem a Ptk. 507. §-a szerinti bizományi szerződés jött létre, mivel annak tartalmi elemei nem valósultak meg.
A szóbeli szerződésnek megfelelően az alperes a felperes jogelődje által leszállított termékeket megvásárolta és azokon a vételár megfizetésével tulajdonjogot szerzett. A tulajdonjog fenntartás ez esetben csupán biztosíték céljából került kikötésre és a termékeket az alperes - a felperes jogelődjének felhatalmazásával - az általa a saját nevében megkötött szerződésekkel folyamatosan értékesíthette.
A felperes jogelődjének hozzájárulása az alperesnél lévő termék értékesítéséhez, amire tulajdonjog fenntartásos vétel esetén nem lett volna lehetőség, azt mutatta, hogy nem "tiszta" tulajdonjog fenntartásos adásvételről van szó. A jogviszony tehát egy a Ptk. által nem nevesített, atipikus jellegű értékesítési, bizományi jellegű szerződés volt. Az ilyen típusú szerződéseket azonban az ÁFA törvény és az Európai Bíróság joggyakorlata (SAFE-ügy C-320/88.) is elismeri.
Nem az ÁFA tv. határozza meg a polgári jogi jogviszonyokat, hanem az adófizetési kötelezettség igazodik a felek által megkötött szerződésekhez. Utal ebben a körben a Kúria arra, hogy az ilyen jellegű szerződés a jövőben már nevesítetté válhat, mert a még nem hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Polgári Törvénykönyv) 6:372 §-a ezt forgalmazási szerződésként rögzíti. A forgalmazási szerződés esetében a szállító meghatározott ingó dolgoknak a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó pedig a termékeknek a szállítótól való megvételére és azoknak a saját nevében és a saját javára történő eladására köteles.
tags: #bizomanyosi #szerzodes #eseteben #vagyoni #biztositek