Beugratós KRESZ Kérdések: Teszteld Tudásod!

Közeledik a jó idő, és sok fiatal szeretne jogosítványt szerezni. A KRESZ-vizsga azonban tartogathat meglepetéseket, hiszen rengeteg trükkös kérdéssel találkozhatunk, amelyek olykor elbizonytalaníthatnak minket. Magyarországon a KRESZ-vizsga még mindig egységes, ahol továbbra is 55 kérdést kell megválaszolnunk, és erre 55 percünk van.

Az elmúlt években a divat tudatosan fordult a múlt felé, ikonikus, történettel bíró darabokat emelve át a jelenbe modern értelmezésben. Légies anyagok, aprólékos részletek, puha vonalak - azok a...

Az emberek 90%-a elvérzik a most következő teszten, éppen azért, mert elmulasztja a közlekedési szituáció gondosabb, alaposabb elemzését. Azt javasoljuk, szánj néhány (másod)percet a megfejtésre, mielőtt tippelnél!

Lássuk, hogy mi a helyzet azzal az ördögi sárga jelzéssel!

Hogy a mostani kérdést helyesen meg tudjátok válaszolni, először mutatunk nektek egy képet, amit érdemes jól megfigyelni.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

Bizony, a parkoló autókat kellett megfigyelni, de lássuk, miképp szól a kérdés: a B jelű jármű az úttestek metszéspontjától hat méterre állt meg.

Trükkös KRESZ Szabályok és Érdekességek

Magyarország egyik nagy KRESZ-professzora, Pető Attila rögtön felhívja a figyelmünket arra, hogy itt van gyalogátkelőhely is, ráadásul nem is egy, hanem rögtön kettő. A KRESZ-szabályban úgy van Magyarországon, hogy úttestek metszéspontjától öt méteren túl állhatunk meg. Itt sokan esnek abba a hibába, hogy az A jelű járművel is elkezdenek foglalkozni. Ahogyan Pető Attila is elmondja, az valóban emiatt szabálytalanul parkol, a B jelű azonban nem.

Mentő-, rendőr- vagy tűzoltóautó közeledik, látjuk a fényeket, minden autós tisztában van a helyzettel, ilyenkor elsőbbséget, utat kell adni a vonuló járműveknek, nincs kérdés, és természetesen az előzés is tilos. Ha ilyen jellegű kérdést kapnánk egy KRESZ-vizsgán, egyértelmű, hogy bejelöljük az „előzni tilos” opciót. Csakhogy ezzel nem biztos, hogy a helyes választ adjuk meg, de szerencsére a KRESZ ebben az esetben egyértelműen fogalmaz.

42. § (3) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos.

(5) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban - egymás mellett haladó - hóeltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó járműveket tilos megelőzni.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

A becsapós részt ott lehet felfedezni, hogy a szöveg egyértelműen megkülönböztető jelzéseket ír. Tehát a kék fényjelzést és szirénát együtt használó jármű kap előjogot, hagyhat figyelmen kívül sok regulát. Amennyiben a sürgősségi jármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja, a KRESZ szabályainak betartására ugyanúgy köteles (és ezek megszegése is szankcionált), mint ha a fényjelzést sem működtetné. Így az autópályán csak villogóval, de esetleg lassan haladó rendőr nyugodtan megelőzhető.

Persze a valóság néha más, mint az ideális világra írt KRESZ, a járművezetők sokszor a lakosság kímélése okán nem szirénáznak hajnalban, amikor egy kertvárosi címre vonulnak. Bár szerencsére a legtöbb tudják, mi a dolguk ilyen helyzetben az utakon, sajnálatos módon negatív kivételekre is akad példa. 2022 áprilisában egy Audi sofőrje finoman szólva sem volt előzékeny a szirénázó mentőautóval az M1-es autópályán, ráadásul megnyilvánulásaival több balesetveszélyes helyzetet is előidézett.

Május végétől mozgóképes kérdések is bekerülnek a KRESZ-vizsgába, de egy tavalyi változás óta eleve minden harmadik tanuló megbukik elméletből. Pár hónap múlva nagykorú lesz a jogosítványom, azóta egyszer sem volt a kezemben KRESZ-tankönyv, ezért nem fűztem hozzá sok reményt, hogy átmegyek a rögtönzött próbavizsgán, amelyet a ceglédi Gyurmo autósiskolába szerveztünk le. A látogatás apropóját az adta, hogy május 23-a óta már mozgóképes kérdésekkel is találkoznak a tanulók a kérdéssorban. Tavaly csak a kérdések változtak, a vizsga szabályai nem (55 kérdés, 55 perc, maximum 75 pont).

Amikor elvégeztem a KRESZ-tanfolyamot 1998-ban, még lényegesen egyszerűbb volt a tanulóvezetők dolga. Nagyjából 1500 kérdést tartalmazott az ún. kérdésbank, elég volt bemagolni az összeset a tesztkönyvből, és akkor az ember szinte biztosan átment.

Részben pont a magolós módszer, részben pedig a kérdések elavultsága miatt 2015 januárjában a Nemzeti Közlekedési Hatóság teljesen megváltoztatta az elméleti vizsga anyagát: azóta a korábbinál sokkal több, körülbelül 10 ezer kérdést tartalmazó kérdésbankból kapnak feladatokat a tanulók, és tartalmilag is megújultak a feladványok. A feladatok a 20-30 éves műszaki színvonal helyett már a mai autók szintjéhez igazodnak, így például a részecskeszűrőkkel, AdBlue adalékkal, a xenon- és LED fényszórókkal és a különböző menetdinamikai segédrendszerekkel is foglalkozhatnak. Látványos változás, hogy az illusztrációkban a Ladák, Daciák és Wartburgok helyett modern típusok képei jelentek meg, és már a klasszikus, tankönyves magasított tetős autódizájn is a múlté.

Hírek a KRESZ Parkokról

A kérdések három témakör (közlekedési alapismeretek, járműkezelés, üzemeltetés) köré csoportosulnak. Már a vezetéstechnika is belekerült az elméleti anyagba, de pont ez az a terület, amit sokkal inkább egy tanpályán, vezetés közben kellene elsajátítani, mintsem a számítógép előtt ülve, viszont olyan törvény még nem létezik, ami egy ilyen tanfolyam elvégzéséhez kötné a jogosítvány megszerzését. Pedig így lehetne felkészülni a vészhelyzetekre.

Morvai Melinda KRESZ-oktató szerint fontos különbség a régi rendszerhez képest, hogy már csak a kérdésbank körülbelül negyedével lehet találkozni a gyakorló feladatsorokban, így már lehetetlen a bevált magolós módszerrel készülni. Korábban gyakran előfordult, hogy az így készült tanuló 4-5 perc (a rekord állítólag 1,5 volt) alatt készen volt az amúgy 55 percig tartó elméleti vizsgával, utána a gyakorlati oktatáson viszont szinte elölről kellett kezdeni vele a KRESZ-szabályok oktatását, mert addigra mindent elfelejtett.

A jogosítvány megszerzéséhez a kötelező elméleti képzés a jogszabályok szerint jelenleg két formában történhet: az egyik a hagyományos tantermi oktatás - személygépkocsi-vezetők esetén minimum 28 tanórás tanfolyam keretében -, míg a másik az elektronikus e-learning tanfolyam. A tanulók a közlekedési alapismeretek mellett vezetéselméleti és szerkezeti ismeretekre is szert tesznek, a kötelező tanfolyam után pedig 55 kérdésből álló számítógépes tesztvizsgát szükséges letenniük a továbbhaladáshoz. A kérdésekre 55 perc alatt kell válaszolni, 75 pontból 65 pont elérése szükséges a sikeres teljesítéshez.

Maracska Zsuzsa oktató szerint a másfél évvel ezelőtti változások óta jelentősen romlott a sikeres elméleti vizsgázók aránya: korábban ez bőven 70 százalék fölött volt, gyakran olyan vizsgájuk is volt Cegléden, hogy senki sem bukott meg, most viszont csak enyhe többségben vannak azok, akiknek sikerül elérniük a minimálisan megkövetelt pontszámot. Ebben a romló tendenciában nagy szerepe van annak, hogy mindig van olyan 8-10 kérdés, amivel a vizsgán találkozik először a tanuló, még akkor is, ha előtte éjjel-nappal a gép előtt ült, és akár többször is kifizette a 30 nap/12 óra (amelyiket hamarabb eléri) gyakorlásért kért 4000 forintot a tesztprogramot fejlesztő cégnek.

A Számok Nyelvén

Tavaly Magyarországon összesen 110 892-en próbálkoztak B kategóriás KRESZ-vizsgán, de a Metropol információi szerint elsőre csak 63 százalékuknak sikerült. A forgalmi vizsgákon sem rózsásak az eredmények, majdnem minden második tanuló megbukik (pontosan 54 százalék a sikerességi arány), de korábban sem volt sétagalopp az élet a tanulókocsikban. Eredményességi mutatók terén óriási a szórás az ország összesen 885 autósiskolája között.

Egyébként a törvény azt írja elő, hogy az első tanfolyami órától kezdve 9 hónapon belül el kell menni vizsgázni, és egy éven belül le is kell tenni az elméleti vizsgát, különben lehet elölről kezdeni a tanfolyamot. Elsőre ez sok időnek tűnhet, de a hatóság a bukás után általában csak két-három héttel, nyáron néha csak egy hónappal későbbre tud új időpontot adni (a pótvizsga 4600 forintba kerül), így könnyen ki lehet futni a határidőből. A meglévő elméleti vizsgával két éven belül kell letenni a rutint is tartalmazó gyakorlati vizsgát.

Mivel majdnem 18 éve vizsgáztam KRESZ-ből, kíváncsian vártam, hogy milyen eredményt érek el. Persze leginkább a vadonatúj, színes-szagos mozgóképes kérdéseket vártam, azt gondoltam, minden második ilyen lesz, ehhez képest csalódottan konstatáltam, hogy az 55 vizsgakérdésből csupán kettőhöz tartozik videós animáció, az egyik 3, a másik 1 pontos.

Igaz, hogy látványos az újítás, de véleményem szerint sok értelme nincs, mert azokat a feladatokat ugyanúgy meg lehetett volna oldani, ha a mozgókép utolsó pillanatát kimerevítették volna, az előtte lepergő 8-10 másodperces film megnézése felesleges időpazarlásnak tűnt. Annál is inkább, mert a számítógépes vizsgázás óta bevezették azt a szabályt, hogy egy kérdés megválaszolására csak egy perc áll rendelkezésre. Aki többször is lejátssza a videót (megállításra nincs mód), annak sok ideje elmegy az egy percből, és a végén valószínűleg kapkodva fog bejelölni egyet a három lehetőségből.

Én olyan mozgóképes kérdést kaptam, amiben szokás szerint egy autó vezetőülésébe kellett képzelnem magam, befordultam egy sarkon jobbra, és egy egyszer áthúzott „várakozni tilos” tábla utánig mentem el. A kérdés pedig az volt, hogy meddig állhat meg a következő szakaszon az autó.

Ez egy tipikus beugratós kérdés, ugyanis a köznyelvben a megállás több ideig tartó, huzamosabb állást jelent, a várakozás pedig egy rövidebb időtartamot. Ehhez képest a „várakozni tilos” táblánál 5 percig lehet állni, míg a kétszer áthúzott „megállni tilosnál” addig sem, kivéve persze, ha a forgalom vagy az autó műszaki állapota indokolja.

A másik mozgóképes egy tipikus 3 pontos kérdés volt, amelyben egy útelágazáshoz érve kellett eldönteni, hogy mi legyen a járművek szabályos áthaladási sorrendje az elsőbbségadási szabályok alapján. Ezt is ki lehetett volna váltani egy sima állóképpel, mert a kereszteződéshez a négy jármű pont egyszerre ért oda.

56 pontot értem el a maximális 75-ből, tehát 9 pont kellett volna, hogy átmenjek a vizsgán. Igaz, ebből 4-et figyelmetlenség miatt buktam el, mert az egyik kérdésnél (szabad-e tolatni az autópályán) véletlenül rossz választ adtam meg (igen), egy 3 pontosnál pedig nem vettem észre, hogy a kereszteződésben az egyik jármű egy megkülönböztető jelzést használó szirénázó mentőautó. Ha valamire, erre pont jó lett volna a mozgóképes animáció, mert ha hangja is lett volna, biztosan nem nézem áruszállítónak a betegszállítót.

Ahogy sejtettem, a mindennapi vezetésből ismerős szituációk megoldása, főleg az elsőbbségadási feladatok mentek jól, meg a vezetéstechnikai jellegűek („mit nevezünk alulkormányzottságnak?”), amin elvéreztem, azok a magolós egypontosak voltak.

Nem tudtam például, hogy vasúti átkelőn minimum 5 km/h sebességgel kell áthaladni, vagy azt, hogy hol kell elhelyezkedni az egyirányú utcából balra kanyarodáskor (ez a feladattípus vagy négyszer előfordult az utána kitöltött 10 kérdéses próbatesztekben is). Az sem rémlett, hogy a megállni és várakozni tilos tábla a padkára nem vonatkozik (csak kiegészítő táblával).

Abban a hitben ringattam magam, hogy megállás után elég csak 2 métert hagyni a záróvonal és a járművem között (holott 3-at kellett volna), és azt sem tudtam, hogy járda hiányában hol kell közlekedniük a gyalogosoknak (az úton, és nem a bicikliúton). Ön emlékszik arra, hogy a távolsági fényt, azaz a reflektort tompítottra kell váltani, ha az úttesttel párhuzamos sínen vonat, vagy az út melletti vízen hajó érkezik szemből? Valószínűleg nem, és én is pont ugyanígy voltam ezzel.

Összességében a mozgóképes kérdéseknek kevés hasznát láttam, viszont a tavaly bevezetett új kérdésbank tényleg sokkal korszerűbb a réginél. Jó, hogy vezetéstechnika is került a tananyagba, és az is, hogy a válaszokat biflázva már nem lehet sikeres elméleti vizsgát tenni.

Rutinos sofőrként a sikertelen vizsga nemcsak arra döbbentett rá, mennyire megkoptak az emlékek, hanem arra is, hogy milyen ingatag alapokon állt a KRESZ-tudásom. És sajnos a vezetők többsége ugyanígy van ezzel, mert a legtöbbször a bevált szabályt használjuk: azt csináljuk, amit a többi autós körülöttünk.

A mozgóképes feladatra a helyes válasz: „Én, utána pedig A” - „B” - „C”.

Több olyan szituáció is van a KRESZ-ben, ami még a tapasztalt sofőröknek is feladja a leckét. Összeszedtünk három fogós kérdést.

Néhány Beugratós KRESZ Kérdés

Az alábbi estben sokan azt gondolták, hogy az ‘A’ és a ‘C’ jelzésű jármű egyszerre kanyarodhat, ugyanis nem keresztezik egymás útját. ‘B’ a jobbkéz-szabály szerint addig nem indulhat, amíg a motoros ki nem kanyarodott. Holott a helyes válasz a következő: a kereszteződésnél A, B és C a sorrend.
Alapból rosszul hajtott be a két autós a körforgalomba, hiszen a kék íven haladó járműnek kellene kívül mennie, a pirosnak pedig belül. A legkézenfekvőbb magyarázat az lehet, ha megkülönböztetünk lakott területen kívüli és belüli helyszínt.
A könnyebb tanulás érdekében, a helyes válaszokat kék színnel megjelöltük.

Gyakorló Kérdések

Tesztelje tudását az alábbi kérdésekkel!

Mekkora követési távolságot kell tartani?
1. Legalább akkora, mint a fékezés alatt megtett út.
2. Legalább akkora, mint a reakcióidő alatt megtett út.
Meg szabad-e előzni a villamost?
1. Igen, ha az a villamosvágányon közlekedik.
2. Igen, minden esetben.
Kell-e a vezetőnek együttműködnie a forgalomban résztvevő többi járművezetővel?
1. Igen, mert számos olyan helyzet adódhat, amelyet csak a partner közreműködésével lehet biztonságosan megoldani.
2. Csak balesetveszély esetén, a baleset megelőzése érdekében.
Hogyan kell megközelíteni a kijelölt gyalogosátkelőhelyet?
1. Fokozott figyelemmel és fékkészenlétben. A jármű sebességét csak akkor kell csökkenteni - szükség szerint hirtelen fékezéssel is -, ha van keresztező forgalom.
2. Úgy, hogy eleget tehessen elsőbbségadási kötelezettségének, és e tekintetben másokat a jármű sebességével ne tévesszen meg.
Hogyan kell a járművezetőnek viselkednie, ha elsőbbsége van?
1. Úgy, hogy semmiképpen se kényszerítse partnerét haladási irányának vagy sebességének bármilyen megváltoztatására.
2. Úgy, hogy semmiképpen se kényszerítse partnerét haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására.
Lehet-e elsőbbségadási kötelezettsége a következő útkereszteződésben, ha a csomópontot ilyen táblával jelzik?
1. Igen.
2. Csak akkor, ha útját villamos keresztezi.
Szabad-e előzni vasúti átjáróban?
1. Nem.
2. Igen, de csak a megkülönböztető jelzéseit használó gépjármű részére.
Szabad-e indokolatlanul zavarni másokat a hangos zajkeltéssel?
1. Igen.
Szabad-e akadályozni a forgalmat?
1. Igen, nagy forgalom esetén még a jelentősebb akadályozás is indokolt lehet.
2. A zavarás lehet indokolt, de akadályozni mindig tilos.
Mennyi a személygépkocsi megengedett legnagyobb szélessége?
1. a 3,8 m-t.
2. a 4 m-t.
Milyen kötelező tartozékai vannak a személygépkocsinak?
1. Izzókészlet és az izzócseréhez szükséges csavarhúzó, pótkerék, emelő, vontatókötél.
2. Tételesen meghatározott összetételű elsősegély felszerelés (vagy szabvány elsősegély készlet), elakadást jelző háromszög.
Behajthat-e a pótkocsis mezőgazdasági vontató az ilyen táblával jelölt útra?
1. Igen, mert a tábla csak a gépjárművek számára jelez behajtási tilalmat.
2. Csak mezőgazdasági tevékenység végzésére, ha a munkavégzés helyének megközelítése érdekében ez elkerülhetetlen, vagy egyéb útvonal választása 50%-ot meghaladó mértékű útvonal-hosszabbítást jelentene.
Behajthat-e a mozgáskorlátozott személy gépjárművével a behajtani tilos övezetbe?
1. Igen.
2. Igen, a kiegészítő táblán feltűntetett időszakon kívül, amennyiben az övezetben lakik.
Behajthat-e a tehergépkocsi a behajtani tilos táblával jelölt útra?
1. Igen, mert a tábla csak a tehergépkocsik, illetve a vontatók számára jelez behajtási tilalmat.
2. Csak pótkocsi nélkül.
Mennyi a megengedett legnagyobb sebesség lakott területen kívül mezőgazdasági vontatóval?
1. 35 km/h.
2. 30 km/h.
Mennyi a megengedett legnagyobb sebesség lakott területen belül mezőgazdasági vontatóval?
1. 10 km/h.
2. 15 km/h.
Milyen sebességgel szabad közlekedni lakó-pihenő övezetben?
1. Legfeljebb 30 km/h sebességgel.
2. Legfeljebb 40 km/h sebességgel.
Milyen lámpákkal kell kivilágítani a mezőgazdasági vontatót éjszaka, lakott területen kívül?
1. Helyzetjelző lámpákkal.
2. Távolsági fénnyel.
Mit kell tenni pótkocsis mezőgazdasági vontatóval terepmenetben, lejtős hegyoldalon a lejtő irányára ferdén halad lefelé?
1. Irányt változtatni tilos, csak fékezni szabad.
2. A felborulás veszélye miatt az akadályt csak a lejtővel ellentétes irányba való kormányzással szabad kikerülni.
Szállíthat-e mezőgazdasági vontató pótkocsiján utasokat?
1. Igen, az első nem billenő rakfelületű pótkocsin.
2. Csak a pótkocsi forgalmi engedélyében meghatározott számú személyt.
Vezethet-e kezdő vezető mezőgazdasági vontatót?
1. Igen.
2. Csak akkor, ha a vezetői engedélye nem minősül kezdőnek.
Milyen lámpákkal kell kivilágítani a mezőgazdasági vontatót nappal, korlátozott látási viszonyok között?
1. Csak helyzetjelző lámpákkal.
2. A helyzetjelző lámpákkal és a tompított fényszórókkal.
Éjszaka, lakott területen egy közvilágítás nélküli sötét út úttestjén várakozik. Szükséges-e kivilágítani a járművet?
1. Igen, ha a gépjármű 6 méternél nem hosszabb, 2 méternél nem szélesebb, és pótkocsival vagy más vontatmánnyal nincs összekötve.
Kell-e regisztrációs adót fizetni a mezőgazdasági vontató után?
1. Igen.
2. Csak akkor, ha a mezőgazdasági vontató össztömege meghaladja a 3,5 tonnát.
Kell-e kötelező felelősségbiztosítást kötni a mezőgazdasági vontatóra?
1. Igen.

Itt az új KRESZ!

Ne feledjük, a KRESZ ismerete nem csak a vizsgán fontos, hanem a biztonságos közlekedés alapja is! Frissítsük fel tudásunkat rendszeresen, hogy elkerüljük a baleseteket és a bírságokat!

tags: #beugratós #kresz #kérdések