A magyar háztartások jövedelmi helyzete és fogyasztási szokásai a KSH adatai alapján

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen tesz közzé átfogó elemzéseket a magyar háztartások életszínvonaláról, jövedelmi helyzetéről és fogyasztási kiadásairól. Ezek az adatok kulcsfontosságúak az ország társadalmi és gazdasági folyamatainak megértéséhez. A KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétele gyűjt adatokat a háztartások jövedelmével és fogyasztásával kapcsolatban. Ezeket az úgynevezett mikroszintű adatokat a nemzeti számlák (vagyis makroadatok) jövedelmi, illetve fogyasztási oldalról történő kiszámításához hasznosítjuk. A háztartások jövedelmi helyzetének, valamint a fogyasztási kiadások szintjének és szerkezetének alakulása a lakosság legfontosabb életszínvonal-adatai közé tartoznak.

A szegénység és társadalmi kirekesztődés helyzete

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés fenyegetettségében élők száma jelentős kihívást jelent. 2020-ban 51 ezer fővel, 1 millió 752 ezerre nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik szegénységben éltek vagy a társadalmi kirekesztődés fenyegette őket - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal most kiadott, A háztartások életszínvonala, 2020 című elemzéséből. A szegények és nélkülözők száma 2013 óta minden évben csökkent, egészen mostanáig.

A szegénység meghatározásának mutatói

Három mutató alapján sorolhatnak valakit ebbe a csoportba:

• azok tartoznak ide, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, vagyis olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem kisebb, mint a nettó mediánjövedelem 60 százaléka (az egyszemélyes háztartásoknál 116 ezer forint havonta, a két szülős, kétgyerekes családoknál 244 ezer), ők 1 millió 219 ezren vannak;
• legalább négyet nem tud megengedni magának a kilenc alapvető létszükségleti tétel közül (számlák kifizetése határidőre, a lakás megfelelő fűtése, váratlan kiadások kifizetése, hús vagy azzal azonos tápértékű étel rendszeres fogyasztása, évente egy hét nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon) - ilyen helyzetben 795 ezer magyar él;
• olyan háztartásban élnek, ahol a 18 és 59 év közöttiek a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20 százalékában dolgoznak, az ő számuk 353 ezer fő.

A három számot összeadva természetesen az 1,75 milliónál magasabb szám jön ki, mivel sokan tartoznak a szegénység több kategóriájába is egyszerre. A legrosszabb helyzetűek azok, akik mind a három csoportba beletartoznak, ők 93 ezren vannak, 19 ezerrel kevesebben, mint egy éve.

Főbb kockázati tényezők és érintett csoportok

A munkanélküliség változatlanul az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, a munkanélküliek 60,9 százaléka tartozott a szegénység valamelyik csoportjába tavaly. A legfeljebb 8 osztályt végzetteknél 38,9 százalékos volt ez az arány - valószínű, hogy e két csoport között nagy az átfedés.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

De 2020-ban jelentősen nőtt a gyerekek szegénységi kockázata is: a 18 évnél fiatalabb magyarok 20,2 százaléka szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élt, ami 2,5 százalékpontos növekedés volt egy év alatt.

És van egy tényező Magyarországon, amely minden másnál súlyosabb szegénységi kockázatot jelent, ráadásul ez a járvány hatására az egyébként is nagyon rossz helyzetből még sokkal tovább romlott: ha az ember romának születik. Nem túlzás drámai helyzetről beszélni itt. Az sem volt szép, hogy 2019-ben a romák 52,9 százaléka élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében, de ez az arány 2020-ra hatalmasat ugrott, 66,6 százalékosra nőtt.

Jövedelmi viszonyok és egyenlőtlenségek

A háztartások jövedelmi helyzete alapvetően meghatározza a fogyasztási lehetőségeket és az életszínvonalat.

Átlagos jövedelmek és azok alakulása

Az egy főre jutó nettó jövedelem 1 millió 765 ezer forint volt 2020-ban, vagyis 147 ezer forint havonta. Ez 9,2 százalékos növekedést jelent egy év alatt, de ennek az emelkedésnek jó harmadát elvitte az infláció, a reáljövedelem csak 5,8 százalékkal nőtt. 2024-ben hazánkban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 673 ezer, az egy főre jutó éves nettó jövedelem 2 millió 797 ezer forint volt, előbbi 12,2, utóbbi 13,6%-os növekedést jelentett 2023-hoz képest. 2015 és 2024 között látványosan javult a magyar háztartások jövedelmi helyzete: az egy főre jutó bruttó és nettó jövedelem folyamatosan emelkedett. Tíz év alatt a bruttó jövedelem több mint két és félszeresére, a nettó pedig csaknem két és félszeresére nőtt. A pandémiát és az inflációs időszakot követő visszaesés után 2024-ben ismét jelentős fordulat következett be: a reáljövedelmek 9,5 százalékkal nőttek, vagyis a lakosság vásárlóereje visszatért a korábbi szintre.

Jövedelmi egyenlőtlenségek és befolyásoló tényezők

Ugyanakkor a leggazdagabbak jövedelme gyorsabban emelkedett, mint a legszegényebbeké, így utóbbiak relatív helyzete romlott. A társadalom leggazdagabb tizedében 444 ezer forint az egy főre jutó átlagos havi bruttó jövedelem, a legszegényebb tizedben pedig csak bruttó 46 ezer forint havonta. A két középső, 5-6. jövedelmi tizedben ez a szám 156-174,5 ezer forint. Mivel itt a háztartásokról van szó, nem mondhatjuk, hogy ez a legszegényebb, illetve leggazdagabb közel egymillió magyar, jellemzően a szegényebb háztartásokban többen élnek. Az összes jövedelem majdnem háromnegyedét, 74,6 százalékát tették ki a fizetések, ez az arány minimálisan nőtt 2019-hez képest. A társadalmi jövedelmek - mint a nyugdíjak, családtámogatások, segélyek - aránya 23,4 százalékos volt, az egyéb jövedelmek (jellemzően a tőkejövedelmek, részvények utáni osztalékok tartoznak ide) aránya pedig 2 százalék volt. A társadalom leggazdagabb egytizedében az összes jövedelem 83 százaléka származott munkából, míg a legszegényebb tizedben csak 52,7.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

Az is jól látszik a számokon, hogy az iskolai végzettség mennyire meghatározza a jövedelmet: azokban a háztartásokban, ahol a legmagasabb iskolai végzettség 8 osztály, havi bruttó 100 ezer forintból kell valahogy kijönni, ahol viszont van diplomás is a családban, ott havi 254 ezer forint az átlag. A képzettség továbbra is az egyik legerősebb meghatározó tényező a jövedelmek szempontjából. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagosan 3 millió 712 ezer forintos éves nettó jövedelemmel bírtak, ami 32,7 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Jelentős eltérések mutatkoztak a gazdasági aktivitás szerint is. Az aktív dolgozók jövedelme (2 millió 860 ezer forint) meghaladta az országos átlagot, míg a munkanélkülieké (1 millió 718 ezer forint) annak csupán kétharmadát érte el.

A területi bontást illetően, valószínűleg senki nem csodálkozik azon, hogy Budapesten a legmagasabbak a jövedelmek, egy főre átlagosan majdnem bruttó 240 ezer forint jutott havonta, a legszegényebb pedig Észak-Magyarország, ahol 152 ezer forint a havi bruttó átlag. A területi különbségek 2024-ben is jól kirajzolódtak a jövedelmi adatokban. Budapest továbbra is messze az ország leggazdagabb térsége: az egy főre jutó éves nettó jövedelem itt 3 millió 729 ezer forint volt, ami 33,3 százalékkal haladta meg az országos átlagot.

Kicsit váratlan, de a jövedelmi egyenlőtlenség csökkent. Két módszertan szerint is megnézte ezt a KSH (a Gini-együtthatóval, amely azt nézi, hogy mennyire egyenletes a vagyon eloszlása a társadalomban, illetve a leggazdagabb és legszegényebb egyötöd jövedelmének különbségével), mindkettő szerint az jött ki, hogy egy kicsit kisebb lett az egyenlőtlenség, mint az előző évtized közepén, de még mindig jóval nagyobb, mint 2012 előtt.

Gyermekes háztartások helyzete

A gyerekesek lemaradása csökkent egy kicsit, de egyetlen olyan gyerekes családtípus sem volt 2020-ban, ahol az egy főre jutó jövedelem elérte volna az országos átlagot. A KSH csak a bruttó összegeket adta meg, így azt tudjuk, hogy az összes gyerekes háztartásban havi bruttó 152 ezer forint volt az egy főre jutó átlagos jövedelem, míg az országos átlag bruttó 182 500. Ezt az átlagot csak az egy gyereket nevelő párok közelítették meg, mindössze 1000 forinttal maradtak el tőle. Ahol két felnőtt nevel két gyereket, ott 159 750 forint volt ez az összeg, a kétszülős nagycsaládoknál 116 250 forint, az egyedülálló szülőknél pedig 149 ezer forint. (A KSH éves összesítésben adta meg a számokat az egész felmérésben, mi ezeket elosztottuk 12-vel, könnyebb értelmezni a fizetések és a kiadások adatait havi átlaggal számolva.) 2024-ben minden háztartástípusnál nőtt az egy főre jutó éves nettó jövedelem, de a különbségek továbbra is jelentősek maradtak a családi összetétel szerint. A gyermekes családok jövedelmi helyzete ezzel szemben továbbra is elmaradt az átlagtól. Közülük a legnehezebb helyzetben a két felnőttből és három vagy több gyermekből álló háztartások vannak: az ő egy főre jutó éves nettó jövedelmük 1 millió 989 ezer forint volt, ami 28,9 százalékkal kevesebb az országos átlagnál.

Fogyasztási szokások és kiadások

A jövedelmek alakulása közvetlenül befolyásolja a lakosság fogyasztási képességét és a kiadások szerkezetét. 2020-ban az egy főre jutó összes személyes célú kiadás havi 114 ezer forint volt, ami 2,8 százalékos növekedést jelentett 2019-hez képest, de mivel eközben 3,3 százalékkal nőttek az árak, így a fogyasztás reálértéken számolva csökkent. 2024-ben a fogyasztás nőtt, de az oktatásra, kultúrára és hírközlésre fordított kiadások reálértékben csökkentek.

Cukorbetegek és az alkohol

A COVID-19 járvány hatása a fogyasztásra

Itt bőven látunk olyan változásokat, amelyek szinte biztos, hogy eltűnnek, amint vége lesz a járványnak. Hogy a szállodákban és éttermekben elköltött összeg 17,6, a kultúrára szánt kiadás pedig 8,9 százalékkal csökkent, az nem meglepő egy olyan évben, amikor hónapokig kijárási korlátozások voltak, és ugyanígy a home office, valamint az iskolazár magyarázza a számítógépekre, szoftverekre fordított összeg 23,9 százalékos emelkedését. Ahogy azt is betudhatjuk a hosszabb otthon töltött idő hatásának, hogy mosó- és tisztítószerekre 13,5 százalékkal többet költöttek a magyarok tavaly, mint 2019-ben. Aki pedig emlékszik a tavaly február-márciusi pánikvásárlásokra és kenyérsütési trendekre, azon is csak egy kicsit lepődhet meg, hogy az egy főre jutó éves lisztfogyasztás 2020-ban 18,4 százalékkal nőtt.

A kiadások szerkezete

A magyarok a kiadásaik 55,5 százalékát költötték az alapvető, a megélhetéshez napi szinten szükséges célokra. Minél alacsonyabb ez az arány, annál jobban él az ország, ezért egy átlagos évben rossz hírnek számítana, hogy 0,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de 2020 egyáltalán nem volt átlagos év - ha egyszer sok szolgáltatás nem elérhető, nem csoda, hogy nem költenek rájuk.

Az összes kiadás 26,1 százaléka ételekre és innivalókra ment el, összességében csak ételre kicsit több, mint havi 27 ezer forintot költöttek fejenként. A második legnagyobb tétel a lakásfenntartás és a rezsi, 18,6 százalékkal, a harmadik pedig a közlekedés, 10,8 százalékkal.

A fogyasztás nagysága a jövedelmi helyzettel mutatja a legerősebb összefüggést: minél magasabb a háztartás jövedelme, annál többet költ. 2024-ben a legalsó jövedelmi ötödben 906 ezer, a legfelsőben 3 millió 652 ezer forint volt az egy főre jutó éves fogyasztási kiadás. 2024-ben 787 ezer fő élt súlyos anyagi és szociális deprivációban, ami azt jelenti, hogy megfosztottsági állapotban van társadalmilag, érzelmileg vagy anyagilag.

Inflációs adatok és áremelkedések

A háztartások kiadásait jelentősen befolyásolja az infláció és az árak változása.

Legfrissebb inflációs adatok (2026. május)

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése. Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra. Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

Árváltozások részletezése

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül: az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent - sorolta a KSH. Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. a burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált.

A tartós fogyasztási cikkek ára - épp úgy, mint az előző hónapban - 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek - jelentette a KSH. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Belföldi turizmus és fogyasztás

A turizmus olyan személyek tevékenysége, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan legfeljebb egy évet töltenek el, de nem folytatnak keresőtevékenységet. A turizmus és vendéglátás témaköre magában foglalja a magyarországi határátkelők átutazó forgalmára, a beutazó, a belföldi és a kiutazó turizmus keresleti oldalára, a turistákra, utazásaikra, valamint az ehhez kapcsolódó költésekre vonatkozó statisztikákat. Emellett tartalmazza a magyarországi szálláshelyek kapacitásának, vendégforgalmának és bevételeinek statisztikáit, valamint a vendéglátóegységek jellemzőit.

A belföldi turizmus alakulása és gazdasági hatása

Áprilisban csökkent a belföldi vendégéjszakák száma a szálláshelyeken, miután a lakosságnak súlyos kiadáscsökkentéseket kell végrehajtani a visszaeső reálbérek miatt. A rekordmagasságba emelkedő infláció miatt egyre több dologról kell lemondaniuk az embereknek, amit visszatükröznek a legfrissebb turisztikai adatok. A 24%-os pénzromlás következtében a reálbérek jelentős mértékben csökkennek, így olyan kiadásokat kell visszavágniuk az embereknek, amelyek a szórakozáshoz és a pihenéshez kapcsolódnak, hiszen egyre több pénzt kell fordítaniuk az alapvető szükségletekre.

2026 májusában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken közel 1,8 millió vendég mintegy 3,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 2,6%-kal több, a vendégéjszakáké 0,5%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. 2025-ben folytatódott a hazai turizmus teljesítményének fokozatos bővülése. Az utazások többségét (több mint 70%-át) az egynapos látogatások adták. A lakosság utazási szokásait tekintve továbbra is a belföldi utazások domináltak a külföldiekkel szemben. A magyarok külföldre és a külföldiek Magyarországra tett utazásainak száma egyaránt nőtt. A turisztikai szálláshelyeken rekordmagas, 47,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, 5,1%-kal többet, mint 2024-ben. A turisztikai szálláshelyeken 18,2 millió vendég 44,9 millió vendégéjszakát töltött el.

A külföldi turisták összességében kétszer annyit költenek Magyarországon, mint a magyarok külföldön. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján a legnépszerűbb a főváros és a kedvelt fürdő- és kirándulóhelyek, Budapest és Sárvár esetében ez nagyobb részben a külföldi vendégeknek köszönhető.

Az előzetes adatok alapján 2024-ben a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya 6,8, a multiplikátor termelési hatásokat is figyelembe véve 9,9%-ot tett ki. A turisztikai ágazatok hozzáadott értéke 16%-kal nőtt az előző évihez képest. A turisztikai ágazatokban 441 ezer fő dolgozott, 4,3%-kal többen, mint 2023-ban. 2024-ben a magyarországi turisztikai kiadások összege folyó áron 9,2%-kal nőtt, és megközelítette a 4500 milliárd forintot.

Társadalmi jóléti mutatók

Több olyan témára is kitért a KSH a felmérésben, amely nem szorosan kapcsolódik a gazdasághoz, de befolyásolja az emberek életminőségét.

Bizalom és egészségi állapot

Így megtudhattuk, hogy 10-es skálán 5,1 pontra értékeli az átlagos magyar azt, hogy mennyire bízik meg más emberekben. Ez nem változott az egy évvel korábbihoz képest. A legjobban a diplomások (5,4), illetve a nyugat-dunántúliak (5,7) bíznak meg másokban. Egy világjárvány alatt nagyon furcsának tűnik, de majdnem 3 százalékponttal, 64,8 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik jónak tartották a saját egészségi állapotukat. A legfeljebb 8 osztályt végzetteknél 53, a diplomásoknál 78 százalék volt ez az arány. A KSH erről azt írta: „Ennek okai között lehet talán említeni, hogy az otthon történő munkavégzés, a maszkviselés, a távolságtartás a különböző szezonális fertőző betegségekkel szemben is hatékonyak voltak.”

Biztonságérzet és általános hangulat

A férfiak 6,6 százaléka érzi magát veszélyben sötétedés után az utcán, a nőknél 21 százalékos ez az arány. Mindkét mutató javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest, ráadásul két nagyon eltérő helyszínen, a falvakban és Budapesten nőtt a legjobban a biztonságérzet. Elnézve, milyen év volt 2020, valószínűleg sokan nem döbbennek meg azon, hogy az átlagos magyar rosszabbul érezte magát akkor. A KSH a jövedelmi és a fogyasztási adatok mellett arra is megkéri minden évben a felmérés résztvevőit, hogy egy 10-es skálán pontozzák, mennyire érzik jól magukat.

Gazdasági kilátások és kormányzati álláspont

A KSH adatok elemzése mellett fontos figyelembe venni a gazdaságpolitika aktuális irányvonalát és a szakértői véleményeket.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a 2025-ös növekedési célok elmaradása nem kormányzati tervezési hiba, hanem a kedvezőtlen külső feltételek, elsősorban a német gazdaság strukturális válságának következménye. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjúban azzal magyarázta a 2025-ös növekedési célok elmaradását, hogy a kabinet számai „jók voltak”, de a külső feltételek - főként Németország gyengélkedése - kedvezőtlenül alakultak. Nagy szerint a belső kereslet nagyjából 2 százalékponttal húzza, a külső - főként német - kereslet viszont ugyanennyivel fogja vissza a magyar GDP-t.

Miközben a belföldi fogyasztás és a reálbérek emelkedése támaszt ad a GDP-nek, a tárcavezető szerint elkerülhetetlen a külkereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása és a piaci szabályok finomhangolása. A miniszter rövid távon - háborús, bizonytalan környezetben - a belső kereslet élénkítését tartja szükségesnek, ugyanakkor hosszabb távon nem fenntarthatónak. A miniszter pozitívan ítélte meg a bérhelyzetet, különösen az alacsonyabb keresetűek felzárkózását. A friss KSH-adatok szerint 2025 tavaszán-nyarán a reálkeresetek 4-5 százalékkal haladták meg az előző évit, ami alátámasztja a reálbér-növekedésről szóló kormányzati narratívát. Nagy Márton elismerte: a német autóiparhoz kapcsolódó akkumulátorgyárak kitettséget jelentenek.

A tárcavezető szerint nem cél feladni a német kapcsolatokat, de „több lábra” kell állni: új külpiacok és szélesebb partnerkör szükséges, mert a német ipar rövid távon nem hoz gyors fordulatot. Az interjúban a miniszter ismét bírálta Brüsszelt, de jelezte: választási győzelem esetén a viszony rendeződhet, és a felfüggesztett uniós pénzek megérkezhetnek. A tárcavezető az amerikai „védőpajzsot” nem konkrét eszköznek, hanem több elemű konstrukciónak írta le; ennek része lehet egy devizaswap-megállapodás vizsgálata és az eximbankok együttműködése.

tags: #belfoldi #fogyasztas #nsh

• Bilstein lengéscsillapítók Ford Escortra
• Miért kulcsfontosságú az Ignis üzemanyagszűrő cseréje?
• A legendás túraenduro
• a magyar közlekedésszabályozás fejlődése
• Stílusos póló kis rally rajongóknak